Budapesti Közlöny, 1874. február (8. évfolyam, 26-48. szám)
1874-02-12 / 34. szám
zásba lép a honvédelmi ministériumban. És most két ministériumtól hozza a fizetést. „Bámulatos az, hogy mi mindent ki nem találnak az ország pénztárának szivattyúzására. Amely hivatalnok egyik ministériumban nyugdíjaztatik, az hivatalba lép egy másik ministériumban. Hát rendjén van ez ? Hát, ha képes az illető hivatalnok a munkálkodásra, miért nyugdíjazzák ? Vagy ha már nem képes, és nyugdíjazni kell, mikép adhatnak neki állást egy másik ministériumban ? Azt mondják, vannak protegált egyének, kiknek minden áron állás kell, s ha állás nincs, hát hirtelenében nyugdíjaznak egy hivatalnokot, hogy legyen. Ily nyomorult eljárás mellett aztán ne menjen tönkre az ország.“ A való az, hogy azon egyén, akire e közlemény egyedül vonatkozhatik, nem belügyminiszeri, hanem egykori helytartótanácsi titkár volt, és még mint ilyen nyugalmaztatott; a honvédelmi ministériumnál pedig nem másik hivatalba lépett, hanem közelebb mint dijnok alkalmaztatott. Hogy a szükséghez képest felvett dijnokok azelőtt mik voltak, és hogy előbbi szolgálataik után nyugdíjt élveznek-e, vagy sem , az felvételüknél bizonyára egészen közömbös, és tekintetbe csak az jöhet: váljon feladatuknak megfelelni képesek-e, vagy sem, valamint, hogy az sem fog kétség alá jöhetni, hogy valaki, aki magasabb tisztviselői állomás ellátására már nem alkalmas, és ezért nyugdíjaztatott, bijnoki teendők ellátására még mindig alkalmas lehet. ISKOLA-ÜGY: A csongrádi magy. kir. állami tanítóképezdében a tavaszi tanképesítési vizsgálatok folyó évi március hó 26-ik s következő napjain fognak megtartatni. A népiskolai (elemi) tanítóképességi vizsgálatra jelenthetik magukat: a) Mindazon tanitójelöltek, kik a tanitóképezdében a három évi tanfolyam bevégzése után egy, legfelebb két évet gyakorlati tanítással töltöttek. b) Kik a törvény keletkezte előtt már gyakorló tanitók voltak. c) Kik magukat a tanítóságra magán-utón képezték. Jelentkezni akarók folyamodványaikat, amelyekhez keresztlevelük tanulmányaikról eddig folytatott pályájukról és erkölcsi maguk viseletéről szóló bizonyítványaik csatolandók, mártius 12-éig Vadász Manó királyi tanácsos úrhoz, Békés- Csongrád megyék tanfelügyelőjéhez Szegedre küldték be. Kelt Csongrádon, 1874. febr. 10. Dékány József, tk. igazgató-tanár. EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. Az orsz. m. iparegyesület nemzetgazdasági szakosztálya február 6-án Horn Ede elnöklete alatt ülést tartott, melyben „a pénzügyi helyzetről tekintettel a nemzetgazdasági viszonyokra“ folyt a tanácskozás. Ennek a kérdés napirendre hozatalát részint azáltal indokolja, hogy a pénzügyi helyzet a legsúlyosabb nemzetgazdasági következményeket vonja maga után,például zálogleveleket nem lehet külföldön elhelyezni, hogy a közmunkák félbeszakittatnak, midőn azokat épen szaporítani kellene) s ezért teljes figyelmet érdemel; részint azáltal, hogy a 21-es bizottság elnökének nyilatkozata szerint is felette kívánatos, hogy a helyzet tisztázásához mindenki, aki csak teheti, eszmékkel, nézetekkel, javaslatokkal járuljon s ez irányban a szakosztály egyik leghivatottabb tényező. Magára a dolog lényegére nézve főleg három kérdést emel ki, melyeket érdemesnek tart a megvitatásra ; oly eszmékre vonatkozó kérdések ezek, melyek mint a pénzügyi helyzet javítására vezető eszközök, több oldalról javasoltatnak. 1. Megengedi e a nemzetgazdaság helyzete az adók emelését, vagy új adók behozatalát; ha igen, mely adók azok, melyeket emelni lehet anélkül, hogy a közgazdasági helyzetet roszabbítsák ? 2. Az erőnk túlbecsülése folytán megkezdett közmunkákat meg lehet-e akasztani ? 3. Az állami functiók egy részének a municipiumokra ruházása czélszerűnek mutatkozik e? A pénzügyi helyzet javítása kérdésével kapcsolatban áll ugyan a vámkérdés is, de miután ez már tüzetesen tárgyaltatott, s legközelebb az öszszes szakosztályok munkálatának előterjesztése alapján újra tárgyaltatni fog, azt most mellőzendőnek véli. Mudrony Pál a kitűzött három kérdés keretén belül nem véli a pénzügyi helyzet javítását elérhetőnek , ezért még egy kérdést javasol tárgyalandónak : a fizetési eszköz átalakításának kérdését (Geldwesen). — Ettől szóló nagy előnyöket vár, melyeket röviden indokolva elősorol. Az elnök által előterjesztett három kérdés, és a Mudrony Pál által előterjesztett kérdés tanácskozási alapul elfogadtatván, az első kérdésre nézve Horn indokolja azon nézetet, miszerint sem az adófelemelés, sem új adók behozatala nem látszik czélszerűnek.Matlekovits Sándor hivatkozva a szakosztálynak adóreformügyi tárgyalásaira,az adóemelést nem tartja tanácsosnak, ellenben a szakosztály által körülvonalazott gyökeres adóreformra mint oly eszközre utal, mely által a bevételek növelhetők volnának. Mudrony Soma szintén e nézethez csatlakozik s indokolásul kimutatja, hogy a termelő osztályok már most is túlságosan vannak megterhelve, úgy hogy akár a földmivelésnek, de még inkább az iparnak és kereskedésnek még nagyobb megterhelése, ezeknek versenyképtelenségét, ezzel hanyatlását, azzal az adóforrásoknak elapadását vonná maga után. György Endre általában osztja azon nézetet, hogy a jelenlegi adók nem emelhetők, azonban azt véli, hogy új adóalanyok és új adótárgyak feltalálása és a többiekkel arányos megterhelése, nem bírna káros hatással a nemzetgazdaságra. A miniszeri előterjesztés épen e czélra irányul, s ezért, ha sikerül e czélt elérni, akkor elfogadja azt. A kérdéshez szólottak még Novelly Antal és Weisz Berthold. Elnök végre összefoglalja a nyilatkozott nézeteket, határozatul kimondván, hogy a szakosztály a jelenlegi adóknak emelését vagy azok mellett még új adóknak behozatalát nem tartja czélszerűnek, ellenben elfogadná azt, ha gyökeres adóreform útján az adózás alól eddig kibújt adóalanyoknak és adótárgyaknak a teherviselésbe való bevonása útján a jövedelmeket emelni sikerülne. Az I. magyar általános tisztviselő-egylet f. hó 8-án tartá IV. Üzletévi közgyűlését. A tagok szokott nagy számmal voltak jelen. Az üzletévi jelentés szerint a tiszta nyereség 6574 frt 14 krt tesz, mely összegnek 10 százaléka, vagyis 657 frt 412 kr mindenekelőtt az alapszabályok 9. §-a értelmében a tartalékalaphoz csatoltatván, marad fölosztandó nyereségképen 5916 frt 72 1/2 kr, ebből levonva a befizetett tagilletékek után járó 5% kamatokat, mutatkozik 2273 frt 92 kr, mely összegből 88 kr mint föloszthatlan maradvány ismét a tartalékalaphoz áttetvén, a különbséget tevő 2273 frt 4 kr a teljesen befizetett tagilletékekre osztalék fejében 12.628 havi egységre egyaránt fölosztandó, az osztalék tehát 50 frt tagilletékekként 432/no %, vagyis 2 frt 16 krt tesz. Az évenként választás alá eső alelnökök és ellenőrző tanács választása következő eredménynyel folyt le : Megválasztottak, alelnökökké : Bónis Sámuel és Tolnay Lajos Az ellenőrző tanács tagjaivá : Andreánszky Alajos, Barsy József, Bauer Iván, Balogh Antal, Bernáth Dezső, Bernáth Vilmos, Danielik József, Dessewffy Lajos, Gondol Gábor, Grubiczy Géza, Csaby Andor, Gánóczy József, Birkés Endre, Madarassy Pál, Petkó István, Lohner Károly, Szegfi Mór, Posfay Károly, Rónay János, Márffy Ágoston, id. Fluck János, Méray Ferencz és Henisch Rezső. Végül az igazgató választmány tagjaivá és pedig vezérigazgatóvá: Csizik Károly, pénzügyminiszeri titkár; aligazgatókká : Ruzitska Ede, államszámvevőszéki számvizsgáló, és Trexler József pénzügyminiszeri számtanácsos újból; főjegyzővé: újból Wilhalm Sándor honvédelmi ministériumi számtiszt; aljegyzővé: Ladányi Gyula pénzügyministériumi számtiszt; censorokká: Szuper László, pénzügyministeri segédhivatali igazgató; Homa Géza, fővárosi számvizsgáló újból; Istvánffy István belügyministeri számtiszt újból; dr. Kovácsy Sándor, közlekedési miniszeri titkár; Szabó Ignácz, pénzügyminiszeri számtiszt újból ; Domaniczky István, honvédelmi miniszeri titkár ; Wangel Károly, lánczhídigazgató; Wessely Ede, államszámvevőszéki számvizsgáló, végre Tiborcz Péter pénzügyministeri számtiszt. 272 Lajstroma az 1874. január hóban a magyar n. múzeum számára részint ajándékozott, részint megvett tárgyaknak. I. Könyvtár. Hivatalos küldemények: Az országgyűlési képviselőház irodájából 6, a fővárosi polgármesteri hivatalból 196, a pozsonyi polgármesteri hivatalból 35, a turóczi megyei alispáni hivatalból 42., a pestmegyei solti középjárás szolgabirájától 7 nyomtatvány. — A bécsi cs. kir. közös hadügyministerium 1, a szászországi statistikai hivatal 2, a budapesti királyi egyetemi rector 6, a sárospataki főiskola igazgatósága 1, a lőcsei kath. gymnásium igazgatósága 1, az országos statisztikai hivatal 2, a magyar épitészegylet 5, Rezutsek Antal 1, Könyöki József 1, Entz Ferencz 6, Óvári Lipót 1, Friebeisz Ferencz 1, Bedő Albert 2, Aigner Lajos 1, Telegdy Lajos kiadó 26, Mátray Gábor 1 nyomtatványt, Reviczky Alfréd 9 kéziratot, Pulszky Ferencz 1 nyomtatványt és 2 kéziratot ajándékoztak. Kötelességi példányokat egyenesen beküldöttek: A m. kir. államnyomda 70 térképet, a budapesti m. kir. egyetemi nyomda 2, a debreczenvárosi nyomda 40, Angermayer Károly pozsonyi nyomdája 7, Götl János és fia brassói nyomdája 3, Skarnics X. F. és fia szakolczai nyomdája 1, Stein János kolozsvári nyomdája 6, Gámán J. örökösei nyomdája 2, Steinfeld Béla sárospataki nyomdája 2, Szigler Károly komáromi nyomdája 4, Imreh Sándor marosvásárhelyi nyomdája 2, Szammer Kálmán székesfehérvári nyomdája 2 nyomtatványt, II. Régiségosztály: Bölöni Sándor 1 buzogányfőt, Fráter Gyula 2 db bárczát, Boscovitz Ignácz 1 Mozart-emlékérmet, Rósa Lajos 8 ezüst és 2 bronzérmet és 2 db bronz-készítményt, Hampel Antal 2 rézérmet, Conlegner József 1 kövesőt, Pulszky Ferencz 1 ezüst és 1 ón-emlékérmet ajándékoztak. — A múzeum költségén megvétetett több aranysodronykarika, 1 ezüst gyűrű és 1157 bronztárgy. III. Természetosztály. A) Állatok. Nemes József Felső Töbörsökröl az erdei pintynek fehérsárgás válfaját, Geyer Gyula Iglóról 8 faj rovart 11 példányban, Mocsári Sándor 44 faj rovart 46 példányban, dr. Horváth Géza 3 faj halat 9 példányban ajándékoztak. — A n. múzeum költségén megvétetett 6 külföldi emlős, 2 mexikói madár és 48 faj egyéb madár 57 példányban. B) Ásványok és őslénytani tárgyak. Ihász Dániel Trrinból 456 faj olaszországi harmadkori kövületet, Zichy Jenő gr. 1 csiszolt ammonitot, Szilágyi Sándor 9 db felsőbányai ásványt, a péterváradi halásztársaság segédei egy mammuthsipcsontot ajándékoztak. A régiségosztályból átvétetett 2 db travertino. — An. muzeum költségén szereztetett 3 db francziaországi és 25 darab egyéb ásvány. A nemzeti muzeum látogatása január bobom. A téli hónapokban a gyűjteményi termek zárva lévén, csak a könyvtárt látogatta 1280 személy, kik 70 kéziratot és 3144 nyomtatványt használtak.