Budapesti Közlöny, 1874. március (8. évfolyam, 49-73. szám)

1874-03-17 / 62. szám

szén a föld felületén lévő minden nevezetesebb folyó. A száraz­föld felemelkedési viszonyainak elő­­tüntetésén kívü­l ki van tüntetve a tenger is kék ■ színűek A tenger 400 — 500 lábig menő mélységét előtünteti a halványkék, az ezen mélységen alul m­élyedő részét a sötétebb kék szín jelöli. A tenger egész felületén látható sötét kék vo­nalak a tenger különböző irányú folyásait jelölik. Hogy merre haladnak e folyások, a beléjök rajzolt nyílvessző hegye világosim mutatja. A felmelegedett víz folyásait, melyek a meleg éghajlat alatt támadnak s indulnak meg a sötét kék szin jelöli, azonban ezek ellenében a hideg tájakról szintén indulnak tenger­folyások, ezek zöld szinü folyamokkal vannak megjelölve, s vi­lágosan kimutatva, hogy a­hol a meleg vízfolyá­sok a hideg­ vízfolyásokkal találkoznak, a me­leg (kék szinü) miként foly s felül a hideg (zöld szin) miként búvik a meleg folyás alá, s ismét miként bukik ki alóla, a hol elválnak egymástól. A tenger felmelegült vizének a föld különböző vidékeire folyását s ezáltal a melegségnek a föld­nek még oly vidékeire való eljutását is, hol más­ként dermesztő hideg volna, szükséges volt meg­jelölni e földabroszon azért, hogy lássa a tanuló, miként van a meleg megoszolva még az északi vidékeken is épen a tenger folyásainál égva. E földabroszra csak egy tekintetet kell vetni, azonnal szembeötlővé teszik ezt északon és délen a jég határát jelölő karika oo­ocop pontozatból álló vonalak. A melegség elterjedése tanúságán­ szolgálnak északon és délen az erdő(fatenyésztés) határát mutató csúcsos alakokból készített vonalak; gabona elterjedésének északi és déli ha­tárát függő­leg állított karczolású vonalkák vonala jelöli; a szőlő északi és déli határául —.—.—­.— pontozott nyűgjeld vonal szolgál; a pálma északi és déli határát **** csillagokból al­kotott vonalak mutatják; a banán növények ha­tárainak xxxx-ből alkotott vonalú jelei vannak. E vonalak segítségével foghatja fel a tanuló, mily különböző módon van e föld felszínén a me­leg elterjedve, s mennyivel inkább felhatol a me­leg észak és délfelé a tengerek szárazföldi vidé­kein, mint a tengertől távolabb eső vidékeken. Mik­ből a föld természeti rajzára nézve nagy belátást szerezhet magának tanító és tanuló­ gyermek egy­aránt. De mivel a melegség a sík földön is különféle módon terjed el a tengerhez közelebb vagy távo­labb eső vidékek szerint, épen ily különfélekép oszlik ez meg a légkör magasabban eső rétegei­ben. Hogy ezt is átláttassák a földabrosz készítői, a földabrosz alja közepén egybeállították a föld különféle hegyeit viszonyos magasságaikban, de egyszersmind a hegycsoportokon feltüntették a növényzet tájai kimutatása által a melegség el­terjedését a légkör felfelé haladásában, így a he­gyek oldalaira húzott szürke szín a tropikus erdők tájait jelöli; a sötétkék és a sötétzöld a Földközi tenger örök-zöld növényzete tájait ábrázolja; ■e vidéknek a déli földgömbön, Új-Zélandban egészen hasonló tájék felel meg; a világos zöld­évi mutatja rajtuk az északi erdők és az Alpok vidékeit; a fehéren hagyott helyek a havaso­kat jelölik, melyek nálunk a 8000-dik láb ma­gasságban kezdődnek, az egyenlítő alatt a 17,000- dik láb magasság körül, az erdők határán túl északon és délen a föld alsó vidékéig leérnek. Hogy a föld e természeti tulajdonainak ismeretei mellett annak polgári felosztásáról is szerezzen magának a tanuló e lapról kellő ismeretet, min­den ország és birodalom határai pontozott vonalak­kal ki vannak jelölve, e mellett minden nevezete­sebb város lakossága nagyságához képest nagyobb vagy kisebb körrel van jelölve. Szerzők meg vannak ugyan arról győződve, hogy a föld felületét ismertető természeti rajzot egy külön abroszon, a polgári felosztásokat ismét másik külön abroszon kellene előterjeszteni. De eltekintve a kivitel költséges voltától, a tanítók nagyobb része kívánságához kelle alkalmaz­­kodniuk, és tekintettel kelle lenniük arra is, hogy a maga szemlélete útján tanuló gyermek min­dent együtt vehessen szemügyre, s a földabroszról szerzett benyomások így tétethessenek maradan­dókká. A földabrosz alsó részén lehet találni néhány csillagászi földrajz-ábrát is, így elő vannak tün­tetve: a föld keringése a nap körül; a hold járása­ a föld és a nap körül; a hold változásai; a nap- és hold-fogyatkozások. Van még a földabrosz felső jobb szögletén egy szélrózsa is, melynél fogva tájékozhatja magát a tanuló e földképen. Kiterjeszkedett tehát ez abrosz a föld ismerteté­sének és megismerhetésének minden főbb ágaza­tára, s oly­­an eszközt nyújtottak szerzők a tanítók és a tanuló ifjúság kezébe,a melynek segélyével a tanítás elemi és közép­fokán kimerítő szolgálato­kat lehet tenni. A dicséret, mint fenebb említők, itt feleslegessé válik, mert akár a tartalmat, akár a rajz pon­tosságát, akár a kivitel szépségét, akár a tan­eszköz czélszerűségét tekintsük, alig marad kí­vánni valónk. Ajánljuk tehát e czélszerű taneszközt nemcsak a népiskolai tanítók s a népiskolákat fentartók figyelmébe, hanem a középtanodai tanároknak is ; s el merjük mondani, hogy e szép térkép bármely­­ nemzet iskolai irodalmának díszére válnék ; sőt mi, nálánál e nemben sem szebbet, sem czélszerűbbet­ nem ismerünk. 500 _________ ________ I — A NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA 187­4. márrzius­­ hó 18-tól 1874. m­árc... 2:3-ig. 18. »Csók«, 19. »Ham-' h­t«, 20. »Valeria«, 21. »Don Juan«, 22. »Betyár­ kendője«, 23. »Benoiton család«. —A várszínházban : márcz. 18-án »Huszár-csiny«, 19. »Idegesek«, 20.' Képezdei operai előadás. 21. »B­noiton család«, 22. »Liliomfi«, 23. »Norma«. A nemzeti színházban a jövő heti előkészületre kije­löltetnek : márcz. 24-én »Zsidó nő«, 25. »Közönyt közönynyel«, 21­. »Zampa«, 27. »Társaságból«, 28. »Don Juan«, 29 »A székelyföldön». — A várszínház­ban : márcz. 25-én »Nagyapó«, 26. »Makra­nczos hölgy«, 27. Jótékony előadás, 28. »Csók«, 29. »Bez­­er és Dávid«, »Szellemdus hölgy«. Figyelmeztetés az orsz. magyar gazdasági egyesület­­,­ez. tagjaihoz! Az orsz. magyar gazdasági egyesület közgyűlését 1 évi martius hó 31-én délutáni, 1 órakor a köztelken fogja megtartani. Tárgyak : lő ilnöki jelentés a múlt évi működésről. 2) Uj tagok be­­elentése. 3) 1873 ki számadás és 1874-ki költségvet­­­és. 4) Köztelki kötvények sorsolása. 5) Választás az gazg. választmányban megürült 5 tagsági hely betöm­ésére. Budapest, mart. 16-án 1874. Elnöki megbízás­i dl : Morócz István, egyesületi titoknok. — A Knaul Antal zeneigazgató vezetése alatt Hó »budai zeneakadémia« által f. hó 18-án, szerdán v­árosi vigazda kis termében tartandó hangversenyre * f­igyelmeztetjük a zenekedvelő közönsége, megjegyezvén, hogy az egylet nagy szorgalmat fejt ki, hogy az estély ikerét lehetővé tegye. Mendelssohn „Az első vaspurga J ja« czimü balladáján es Benett Ouverture-jén kívül még Schumann »Nyári dal«-n es Gade »Alkonyatkor« zimü müvei jutnak előadásra. . . A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT folyó hó­­ 8-án, szerdán d. u. 5 órakor az akadémia palotájában s­zűkülést tart a következő napirenddel : 1. Matya­­i Dvszky Jakab A gazdászat czéljainak megfelelő föld- m­mi térképek készítéséről. 2. Rybár István : Jelentés az agvár környéken tett földtani kirándulásokról. Buda- p­est, 1874. mart. 15-én. Both Lajos, társ. II. titkár. ' B IRODALMI HÍREK. Megjelent és hozzánk beküldetett. A Dolinay Gyula által szerkesztett »Hasznos Mu­lattató« 3. és 4-ik füzete érdekes, válogatott tartalom­mal. E vállalat iránya és ózdijáról már volt alkalmunk szólani és mint az előttünk fekvő 4. füzet is mutatja, szerkesztője csakugyan megfelelt azon czélnak, melyet maga elé kitűzött. E folyóirat népnevelésünkben hézagot tölt be; részünkről hasznos és nemes ózdiját tekintve szép jövőt jósolunk annak s különösen fel­hívjuk a közönség, főleg pedig a nép figyelmét annak pártolására. Megjelenik átlag 10 naponkint változatos tartalommal, s minden négy füzet egy befejezett egé­szet képez, mely be is köthető. Előfizetési ára: egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedvre 1 frt 50 kr, mely összeg a szerkesztő lakására (Budapest Kerepesi út 61. sz. alá) küldendő. .­­ A Várszínházban szombaton adták »Sakk a királynak.« Vontatott előadás volt, melyen látszott hogy a szereplők szerepeiket rendes körülmények közt jól szokták adni,de most valószínűleg a kellő próbák hiánya miatt egyik nem igen tudta szere­pét, a másik nem emlékezett rá, a harmadik több­ször nézett a sugólyukra, mint máskor szokott a­ki pedig oda nem nézett, azt társának készület­­lensége hozta zavarba; szóval a darab mely gyors és összevágó előadást kíván, épen ezt nél­­külözé. Kivételt a nők képeztek, hanem ezek más hibában szenvedtek ; kedves, kecses jelenség­ volt az egyik, érdekes színpadi alak a másik, hanem bizonyos szenvelgő modor vett rajtuk erőt, mely annyival feltűnőbb volt ez estve, mert máskor nem szokott ez rendes hibáik közé tartozni Any­­nyival több m­éltánytal­a­ kell a Vasárnapi előadás egyik nőjéről, Pnelle Kornéliáról megemlékez­nünk, kit ez estve két darabban láttunk: az »utóirat­«ban s az »Egy csésze b­eá«-ban. fia azt mondjuk, hogy természetesség, báj, kere­­setlenség, finom árnyalások, szerepe minden pont­jának kiemelése voltak ez estve is a tulaj­donok, melyek a nézőt elragadták, csak olyas­mit mondunk, mit minden alkalommal ismé­telni lehet, midőn Prielle lép a színpadra. A­mióta Rossi itt volt, a realizmus méltatására kritikánkban több súlyt kezdenek fektetni mint korábban Pedig hát minálunk a realismus­­nak első meghonosítója Friede volt. Jól em­lékszünk azon időre, midőn a bámulatos művész­nő egyszerű, keresetlen játékával oly nagy ha­tást gyakorolt a közönségre, mely megtestesítve látta az ellentétet a természetesség és párbosz közt, úgy hogy a meghódított közönség a színé­szeket is a realizmus ösvényére lépni kény­­szerűté. 1­rielle saját hangulatából merítette az előmintát, s alkotásai első felléptétől fogva máig ez irányban haladnak ; ma tökéletesebbek művésziesebben átgondoltak, de hatásuk még min­dig a régi. Prielle mellett Nádasról kell különös méltánylattal szólanunk, ki három szerepben nagy becsülettel állta meg helyét, és Vízváriról, kinek Damouflet legjobb alakításai közé tartozik. Ha­nem hát bármily jók voltak is ez est előadásai, le­hetetlen elhallgatnunk, hogy az »Utóirat«-ot nyolcz nap alatt kétszer látni még­is igen sok­a­kból. A budai várszínháznak nagyon egy kö­zönsége van, nem is nagyon panaszkodhatik­­ repertorie egyhangúsága ellen; el is hiszszü­k kivételes volt; hanem hát mégis szeret­­ték, ha kivételesen nem fordulna ilyesmi elő; mert, mint mondjuk, a várszínháznak nagyon egy közönsége van. Új darabbal ilyesmit lehet tenni, te egy már évek hosszú sora alatt elcsépelt darab gy­­érre elég egyszer. A PROPELLER-KÖZLEKEDÉSRŐL. A propeller­­közlekedésen az üzletigazgatóság múlt szombaton igen asznos és czélszerű javítást léptetett életbe. Két gő­­cs járt a Klusemann-ház, Debreczen szálloda és a Hungaria szálloda közti állomásokon,­­­­ hogy az át­­menetet Pestről Budára, vagy a Ján­czhidtól Pestre a lgrosszabb esetben 7 és a legjobb esetben 3 perezbe került.Miután ez a közlekedés a közönség és igazgatóság­­tal egyaránt czélszerűnek s jónak találtatott, az üz­­sti igazgatósig jónak látta, azt olyannal cserélni fel mely a közönségnek nagyon kényelmetlen neki pa­­ig valószínűleg nem lesz jövedelmező. Ugyanis a két öt­ös közül most az egyik a Hungária- Debreczen közt

Next