Budapesti Közlöny, 1874. március (8. évfolyam, 49-73. szám)
1874-03-22 / 67. szám
NEM HIVATALOS RÉSZ. A képviselőház mart. hó 23-án, hétfőn déli 12 órakor ülést tart. A FŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSÁNAK HIVATALOS JELENTÉSE 1873. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. (Folytatás és vége.) VI. Egyes intézkedések és szabályozások. 16. A városliget rendezése. Tekintve azon nagy fontosságot, melylyel a városliget, mint a fővárosi lakosságnak, közelségénél fogva mindinkább keresett és kedvencz üdülési helye, közegészségi szempontból kétségtelenül bir, a fővárosi közmunkák tanácsa már múlt évben foglalkozott e kérdéssel, s megállapitá az irányeszméket, melyek tekintetbe veendők. Nevezetesen kiemelte 1-szer, hogy a városliget mindenesetre bővítendő, és 2-szor, hogy a jelenlegi közlekedési vonalak egy a tanács műszaki osztálya által készített tervben kitüntetett új úthálózattal volnának ,felcserélendők. A városi közönség e tanács javaslataihoz hozzájárulván, határozatilag kimondá:1-szer, hogy a városi homokbánya területe mint homokbánya felhagyatik és a városliget bővítésére fordíttatik, 2-szer, hogy az úthálózat némely — időközben a tanács által is elfogadott — módosítások mellett a városi pénztár költségén fog előállíttatni. A városi hatóság e szíves közreműködése által megalkottatván a kiindulási alap, két feladat várt e tanácsra : először elkészíteni a városliget bővítésére szánt homokbányás terület belső berendezésének tervét, és másodszor előállítani azon főközlekedési utat, mely a már fennálló régibb ligetet az alakítandó új ligettel összekösse. Mindkét feladatnak iparkodtunk az adott viszonyokhoz képest megfelelni. A homokbányas terület berendezésére készített tervezet szerint ez új liget a régi ligettel a Cséryféle telkeken át vezetendő főút által fog összekapcsoltatni, mely mindkét oldalon 2° 3' széles járdák-, egy 3' széles sétány-ut-, egy 3'széles lovagló-ut- és egy 60 széles kocsi-utból állana. E főúton kívül, ez uj ligetbe még két irányból lehetene jutni, és ugyan a csömöri- és arenautak keresztezésénél és a kerepesi utról levezetendő 8" széles uton. A gyalog-közlekedésre különböző irányú 3 kisebb ut szolgáland. A hozzáférhetés ekkép biztosíttatván, magában az uj ligetben számos sétáló és gyalogutak, üdülési helyek, vendéglők, tó és abban szigetek stb. terveztettek. A tervezetnek kiváló része azonban azon uj eszméből áll, hogy ez uj liget köröskörtől több mint harmincz, 600—600 □ öt terméjü, magán-nyaralók- és diszkertekként szolgálandó kerti területekkel szegélyeztessék be. E beosztás előnyei a következők : a) E diszkertek előállítása folytán az összesen 70 holdnyi uj városliget egy tetemes része mindjárt befásittatik és cultura alá vétetik, s igy a berendezésre szükségelt költségek összege lejebb szálland. — b) E magán-nyaralók lakatni fogván az egész vidéknek élénkséget és biztonságot, magának az uj ligetnek pedig látogatottságot szerzendnek. c) Ez egyes kertek és nyaralók kocsival csak a külső utakon leendvén megközelíthetők, a liget felé csak rácsozattal lesznek elzárhatók s igy annak mintegy folytatását képezvén, annak szépségét— a magán-cultúra mindig több áldozatot hozván — csak emelendik. — d) A tisztántartás könnyittetik, mert az itteni lakók, kik kétség kívül csak is a vagyonosabb osztályhoz tartozhatnak, már maguk érdekében is megóvandják a liget szegélyeit mindennemű rondaság és tisztátlanság ellenében. — e) A városi közönség ezen magánnyaralóknak szánt helyeket aránylag jobb áron eladhatván, így, ha nem is egészen, de legalább nagy részben e bevétel által fogja fedezhetni az új liget előállításának költségeit. Áttérünk most e tanács második főfeladatára, mely a régi és uj városligeteket összekötő út előállításából áll. E tekintetben tanulmányoztuk az egész környéket és minden lehetőséget, mely ez összeköttetésre alkalmas volna, és végre is azon meggyőződésre jutottunk, hogy azon útirány, mely a Cséry- és Bekker-féle telkeken vezetne által, úgy a régi ligetben megállapított úthálózattal való harmónia, valamint magassági helyzeténél fogva is — mert a szomszédos telkek mind sokkal mélyebbek — kétségtelenül a legjobb és a czélnak leginkább megfelelő. — Ennélfogva Cséry úrral a tárgyalások megindittattak s huzamosabb idő után végre e tanács által elfogadható, sőt mondhatni, kedvező eredményre vezettek. E megállapodás szerint a Cséry Lajos átengedi a város tulajdonába az uj liget kiegészítésére szolgáló, a csömöri-ut, Hermina- és arena-utak között fekvő, mintegy 8017 □ ölet, ellenben a várostól cserébe kapja a csömöri út melletti városi területeket, valamint az új ligetet környezendő nyaralói telkekből kettőt körülbelül 7837 □ ös területben, — b) Cséry Lajos és Bekker Károly eladják az új összekötő út létesítésére szükségelt területet □ élenkint 5 frtjával a közmunkák tanácsának, mely azonkívül az e területen álló épületek kártalanítása fejében Csérynek 6000 frtot, Bekkernek 800 frtot fizet. Mindezekről Pest város volt hatósága értesittetvén, elfogadta az uj liget rendezési tervezetét, elfogadta az összekötő út irányát, és végre elfogadta a Cséryvel kötött szerződési feltételeket. Miután pedig a régi városliget úthálózata e tanács tervei alapján a városi hatósággal egyetemben szintén meg lett állapítva, mindazon előfeltételek és előzmények el vannak intézve, melyek az új, nagyobbított és a városi lakosság fokozott igényeinek megfelelő rendezést eddig akadályozták,és csak a fővárosi közönség erélyes tevékenységétől — mely iránt az eddigi tapasztalatok szerint kétely fel sem merülhet — függ a tervek minél gyorsabb és a nagyközönség által várva-várt megvalósítása. 17 Az államvaspálya-társulattal történt kiegyezkedés. Az államvaspályatársulat előde, a magyar központi vasúttársaság, még 1846-ban térítvényt állított ki, melyben kötelezte magát, hogy a két sziv utcza irányában, e vidék fejlődése esetében, mikor ez a hatóság által kivántatni fog, saját költségén a pályaudvar fölött közlekedési hidat állítana elő. A városi hatóság 1848., 1852., 1856.1861-ben és a legújabb időkben is folytonosan sürgeté a közlekedés megnyitását, de szemben a vaspályatársaság makacskodásával ezért nem ért s ennélfogva a per terére lépett. — Pest megye törvényszéke birói szemlét rendelt el és ezen stádiumban volt az ügy, midőn e fővárosi közmunkák tanácsa életbe lépett. E tanács kezdeményezése folytán utóbb a nagy körút vonala is megállapittatván, ezáltal a vaspályatársaság tulajdonát képező ingatlanok szintén érintve lettek. Ily körülmények között, midőn egyrészt a város és a tanács jogos és méltányos követeléseivel szemben látta magát a vasúttársaság, melyek reá nézve kedvező elintézését csak is e hatóságok méltányosságától várhatta, másrészt pedig engedve a tanács hatásának, melynek különös súlyt kölcsönzött a körút kérdésének kívonataihoz képest leendő megoldása: czélszerűbbnek tarta a társaság, hogy felhagyva eddigi merev makacskodásával, az érdekek méltányos kiegyenlítésének terére lépjen. E czélból már a birói szemle alkalmával azon óhajának adott kifejezést, hogy az egyezkedési tárgyalások úton vétessenek fel, mi Pest város volt hatósága részéről a közügy érdekében örömmel fogadtatván, egy a városi hatóság és a társaság képviselőiből alakult vegyes bizottság által még 1871. October havában pontozatok lettek kidolgozva, melyek azonban Pest város közgyülése alól elfogadva nem lettek. A társaság ennek folytán 1872. vége felé egy újabb beadványnyal járult úgy a tanácshoz, mint Pest város hatóságához; e két hatóságnak irányában támasztott követeléseinek jogosultságát elismerte és egészen új egyezkedési alapot szolgáltatott, midőn egyrészt a nagy körút vonalának és a közpiacának épségben tartását, másrészt a két szivutczai híd tényleges kiépítését — mitől eddig mindigvonakodott — kilátásba helyezés .E kérelem alapján a főváros, e tanács és a vasut-társaság képviselőiből újabb vegyes bizottság alakult, mely tanácskozmányait 1873. január 5-én megkezdé, s melynek megállapodásai közül a következőket tartjuk kiemelendőknek: a) A nagy körútnak a váczi úttal való találkozásánál alakítandó körpiacz és az abból kifolyó nagy körút építési vonalai akként határoztatóak meg, hogy a társaság gyárutczai épülete a kisajátítási vonalból kiesvén, a körút 20 öl szélessége a mai felvételi csarnokon fog átvezetni; a szembes oldalon pedig az új pályaudvari épület lesz emelendő akként, hogy annak főhomlokzata úgy a margitszigeti híd előtti térről, valamint a körútnak a sugárút felé irányzott folytatásából meglátható legyen. Ez új építkezések a társulat által 3 év lefolyása alatti lesznek előállítandók. b) A vaspályatársulat a 2 sziv-utcza irányában saját költségén, pályaudvara felett egy 6 öl szélességű, gyalogok és járművek használatára szánt hidat épít. — E hídról a váczi úti töltés felé kis emelkedésű lejtő, — a másik oldalon a Podmaniczky-utczával párhuzamosan 2 lejtő lesz előállítandó. c) A marhahajtó után való átkelés megszüntettetik, ennek ellenében azonban a társulat kötelezi magát: 1) a lőportorony és marhahajtó-út összeköttetésére, gyalogok és targonczások számára egy 9 láb széles és magas alagútjárást előállítani ; 2) az aréna-sétányon jelenleg fennálló átkelést egy gyalogok és járműveknek szolgáló 6 öldszéles, 12 láb magas alagúttal helyettesíteni; 3) a városliget túlsó oldalán a gyalogok számára volt átkelést újra megnyitni és a kocsi-közlekedésre szánt átkelést meghagyni. Ez egyezményt utóbb a városi közgyűlés, valamint e tanács is helybenhagyván, a társulat a magára vállalt kötelezettségek teljesítését azonnal megindította, az előmunkálatokat a helyszínen megkezdette és az egyes nagyszerű építmények kivitelére szükségelt építési engedélyekért is folyamodott úgy, hogy néhány év alatt az egész vidék más képet nyujtana, a nagy körút itt fog tulajdonképen leghamarabb valósággá válni s a főváros egy oly pályaudvart nyerene, melylyel nagyság és szépség tekintetében Európa fővárosainak pályaudvarai közül csak igen kevés fog versenyezhetni. 18. Szobrok felállítása. A lefolyt évben két szobor felállításának eszméje közeledett a valósuláshoz : B. Eötvös József és Petőfi Sándor emlékszobrai. B. Eötvös József emlékszobrának felállítását az akadémia kezdeményezvén, miután a kivitelre szükségelt összegek legnagyobb részben már rendelkezésre állottak, a további intézkedések megtételére gr. Lónyay Menyhért úr elnöklete alatt egy szoborügyi bizottság alakíttatott. E bizottság a szobor számára egy alkalmas hely kijelölését kérvén, a maga részéről e czélra az Erzsébet-tért hozta javaslatba. — Az Erzsébet-tér négy sarkán terveztettek ugyan kisebb szobrok, de ide valamelyik sarokba leendő felállítást e tanács nem pártolhatta, azon szeretetteljes kegyeletnél fogva, melylyel az egész ország tartozik a nagy elhunyt emlékének. — Az Erzsébet tér közepére pedig — annak mintegy fődiszéül — szintén nem vélte felállíthatónak a szobort, először, mert az körülbelül 41/2 öl magasságánál fogva a nagy terjedelmű Erzsébet térnek meg nem felelt volna ; másodszor, mert ellenkezett volna a szobor kegyeletes czélja az egész tér jellegével, mely az itt épült kicsi és naponkint itt tartandó zeneelőadások folytán épen a vidor, pezsgő fővárosi életnek leend színhelye. Elejtvény szerint az Erzsébet-tért, a tanács a maga részéről a Stein-ház előtti tért tartó legczélszerűbbnek, úgy a szobor nagyságának megfelelőleg, mely ezen, most már a szépészeti szempontoknak is megfelelőleg rendezett kisebb térnek méltó és főtárgyát képezendi, valamint magának e hely díszénél fogva is, mely a Duna partján, a város legszebben kiépitett részében terül el, s naponkint ezrek által látogattatik. A tanács ezen elhatározását a fővárosi hatóság is pártolá s abba utóbb a szoborbaottság is belenyugodott. 536