Budapesti Közlöny, 1874. március (8. évfolyam, 49-73. szám)

1874-03-22 / 67. szám

NEM H­IVATALOS RÉSZ. A képviselőház mart. hó 23-án, hétfőn déli 12 órakor ülést tart. A FŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSÁNAK HIVATALOS JELENTÉSE 1873. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. (Folytatás és vége.) VI. Egyes intézkedések és szabályozások. 16. A városliget rendezése. Tekintve azon nagy fontosságot, melylyel a városliget, mint a fővárosi­ lakosságnak, közelsé­génél fogva mindinkább keresett és kedvencz üdülési helye, közegészségi szempontból kétség­telenül bir, a fővárosi közmunkák tanácsa már múlt évben foglalkozott e kérdéssel, s megállapitá az irányeszméket, melyek tekintetbe veendők.­­ Nevezetesen kiemelte 1-szer, hogy a városliget mindenesetre bővítendő, és 2-szor, hogy a jelen­legi közlekedési vonalak egy a tanács műszaki osztálya által készített tervben kitüntetett új úthá­lózattal volnának ,felcserélendők. A városi közönség e tanács javaslataihoz hozzá­járulván, határozatilag kimondá:­1-szer, hogy a városi homokbánya területe mint homokbánya fel­­hagyatik és a városliget bővítésére fordíttatik, 2-szer, hogy az úthálózat némely — időközben a tanács által is elfogadott — módosítások mellett a városi pénztár költségén fog előállít­­tatni. A városi hatóság e szíves közreműködése által megalkottatván a kiindulási alap, két feladat várt e tanácsra : először elkészíteni a városliget bőví­tésére szánt homokbányás terület belső be­rendezésének tervét, és másodszor előállítani azon főközlekedési utat, mely a már fennálló régibb ligetet az alakítandó új ligettel összekösse. Mindkét feladatnak iparkodtunk az adott viszo­nyokhoz képest megfelelni. A homokbányas terület berendezésére készített tervezet szerint ez új liget a régi ligettel a Cséry­­féle telkeken át vezetendő főút által fog össze­kapcsoltatni, mely mindkét oldalon 2° 3' széles járdák-, egy 3' széles sétány-ut-, egy 3'széles lovagló-ut- és egy 60 széles kocsi-utból állana. E főúton kívül, ez uj ligetbe még két irány­ból lehetene jutni, és ugyan a csömöri- és arena­­utak keresztezésénél és a kerepesi­ utról leve­zetendő 8" széles uton.­­ A gyalog-közlekedésre különböző irányú 3 kisebb ut szolgáland. A hozzáférhetés ekkép biztosíttatván, magában az uj ligetben számos sétáló és gyalogutak, üdü­lési helyek, vendéglők, tó és abban szigetek stb. terveztettek.­­ A tervezetnek kiváló része azon­ban azon uj eszméből áll, hogy ez uj liget körös­­körtől több mint harmincz, 600—600 □ öt ter­­­m­éjü, magán-nyaralók- és diszkertekként szolgá­landó kerti területekkel szegélyeztessék be. E beosztás előnyei a következők : a) E diszker­­tek előállítása folytán az összesen 70 holdnyi uj városliget egy tetemes része mindjárt befásittatik és cultura alá vétetik, s igy a berendezésre szük­ségelt költségek összege lejebb szálland. — b) E magán-nyaralók lakatni fogván az egész vidéknek élénkséget és biztonságot, magának az uj liget­nek pedig látogatottságot szerzendnek. c) Ez egyes kertek és nyaralók kocsival csak a külső utakon leendvén megközelíthetők, a liget felé csak rácsozattal lesznek elzárhatók s igy an­nak mintegy folytatását képezvén, annak szépsé­gét— a magán-cultúra mindig több áldozatot hoz­ván — csak emelendik. — d) A tisztántartás könnyittetik, mert az itteni lakók, kik kétség kí­vül csak is a vagyonosabb osztályhoz tartozhat­nak, már maguk érdekében is megóvandják a li­get szegélyeit mindennemű rondaság és tisztát­­lanság ellenében. — e) A városi közönség ezen magán­nyaralóknak szánt helyeket aránylag jobb áron eladhatván, így, ha nem is egészen, de leg­alább nagy részben e bevétel által fogja fedez­hetni az új liget előállításának költségeit. Áttérünk most e tanács második főfeladatára, mely a régi és uj városligeteket összekötő út elő­állításából áll.­­ E tekintetben tanulmányoztuk az egész környéket és minden lehetőséget, mely ez összeköttetésre alkalmas volna, és végre is azon meggyőződésre jutottunk, hogy azon útirány, mely a Cséry- és Bekker-féle telkeken vezetne által, úgy a régi ligetben megállapított úthálózattal való harmónia, valamint magassági helyzeténél fogva is — mert a szomszédos telkek mind sokkal mé­lyebbek — kétségtelenül a legjobb és a czélnak leginkább megfelelő. — Ennélfogva Cséry úrral a tárgyalások megindittattak s huzamosabb idő után végre e tanács által elfogadható, sőt mondhatni, kedvező eredményre vezettek. E megállapodás szerint a­ Cséry Lajos átengedi a város tulajdonába az uj liget kiegészítésére szolgáló, a csömöri-ut, Hermina- és arena-utak között fekvő, mintegy 8017 □ ölet, ellenben a várostól cserébe kapja a csömöri út melletti vá­rosi területeket, valamint az új ligetet környe­zendő nyaralói telkekből kettőt körülbelül 7837 □ ös területben, — b) Cséry Lajos és Bekker Károly eladják az új összekötő út létesítésére szükségelt területet □ élenkint 5 frtjával a köz­munkák tanácsának, mely azonkívül az e terüle­ten álló épületek kártalanítása fejében Csérynek 6000 frtot, Bekkernek 800 frtot fizet. Mindezekről Pest város volt hatósága értesit­­tetvén, elfogadta az uj liget rendezési tervezetét, elfogadta az összekötő út irányát, és végre elfo­gadta a Cséryvel kötött szerződési feltételeket. Miután pedig a régi városliget úthálózata e ta­nács tervei alapján a városi hatósággal egyetem­ben szintén meg lett állapítva, mindazon előfelté­telek és előzmények el vannak intézve, melyek az új, nagyobbított és a városi lakosság fokozott igé­nyeinek megfelelő rendezést eddig akadályozták,és csak a fővárosi közönség erélyes tevékenységétől — mely iránt az eddigi tapasztalatok szerint ké­tely fel sem merülhet — függ a tervek minél gyorsabb és a nagy­közönség által várva-várt megvalósítása. 17 Az államvaspálya-társulattal történt kiegyezkedés. Az államvaspályatársulat előde, a magyar köz­ponti vasúttársaság, még 1846-ban térítvényt ál­lított ki, melyben kötelezte magát, hogy a két sziv­ utcza irányában, e vidék fejlődése esetében, mikor ez a hatóság által kivántatni fog, saját költ­ségén a pályaudvar fölött közlekedési hidat állí­­tana elő. A városi hatóság 1848., 1852., 1856.1861-ben és a legújabb időkben is folytonosan sürgeté a köz­lekedés megnyitását, de szemben a vaspályatár­saság makacskodásával ezért nem ért s ennél­fogva a per terére lépett. — Pest megye törvény­széke birói szemlét rendelt el és ezen stádiumban volt az ügy, midőn e fővárosi közmunkák tanácsa életbe lépett. E tanács kezdeményezése folytán utóbb a nagy körút vonala is megállapittatván, ezáltal a vas­pályatársaság tulajdonát képező ingatlanok szintén érintve lettek. Ily körülmények között, midőn egyrészt a város és a tanács jogos és méltányos követeléseivel szemben látta magát a vasúttársaság, melyek reá nézve kedvező elintézését csak is e hatóságok méltányosságától várhatta, másrészt pedig en­gedve a tanács hatásának, melynek különös súlyt kölcsönzött a körút kérdésének kívonataihoz ké­pest leendő megoldása: czélszerűbbnek tarta a társaság, hogy felhagyva eddigi merev makacsko­dásával, az érdekek méltányos kiegyenlítésének terére lépjen. E czélból már a birói szemle alkalmával azon óhajának adott kifejezést, hogy az egyezkedési tárgyalások úton vétessenek fel, mi Pest város volt hatósága részéről a közügy érdekében öröm­mel fogadtatván, egy a városi hatóság és a társa­ság képviselőiből alakult vegyes bizottság által még 1871. October havában pontozatok lettek ki­dolgozva, melyek azonban Pest város közgy­ülése alól elfogadva nem lettek. A társaság ennek folytán 1872. vége felé egy újabb beadványnyal járult úgy a tanácshoz, mint Pest város hatóságához; e két hatóságnak irá­nyában támasztott követeléseinek jogosultságát elismerte és egészen új egyezkedési alapot szol­gáltatott, midőn egyrészt a nagy körút vonalának és a közpiacának épségben tartását, másrészt a két sziv­utczai híd tényleges kiépítését — mitől eddig mindig­­vonakodott — kilátásba helyezés .E kérelem alapján a főváros, e tanács és a vasut-társaság képviselőiből újabb vegyes bizott­ság alakult, mely tanácskozmányait 1873. január 5-én megkezdé, s melynek megállapodásai közül a következőket tartjuk kiemelendőknek: a) A nagy körútnak a váczi­ úttal való találko­zásánál alakítandó körpiacz és az abból kifolyó nagy körút építési vonalai akként határoztatóak meg, hogy a társaság gyárutczai épülete a kisajá­títási vonalból kiesvén, a körút 20 öl szélessége a mai felvételi csarnokon fog átvezetni; a szembes oldalon pedig az új pályaudvari épület lesz eme­lendő akként, hogy annak főhomlokzata úgy a margitszigeti híd előtti térről, valamint a körútnak a sugárút felé irányzott folytatásából meglátható legyen. Ez új építkezések a társulat által 3 év lefolyása alatti lesznek előállítandók. b) A vaspályatársulat a 2 sziv-utcza irányában saját költségén, pályaudvara felett egy 6 öl szé­lességű, gyalogok és járművek használatára szánt hidat épít. — E hídról a váczi úti töltés felé kis emelkedésű lejtő, — a másik oldalon a Podma­­niczky-utczával párhuzamosan 2 lejtő lesz előál­lítandó. c) A marhahajtó után való átkelés megszüntet­­tetik, ennek ellenében azonban a társulat kötelezi magát: 1) a lőportorony és marhahajtó-út össze­köttetésére, gyalogok és targonczások számára egy 9 láb széles és magas alagútjárást előállí­tani ; 2) az aréna-sétányon jelenleg fennálló átke­lést egy gyalogok és járműveknek szolgáló 6 öl­dszéles, 12 láb magas alagúttal helyettesíteni; 3) a városliget túlsó oldalán a gyalogok számára volt átkelést újra megnyitni és a kocsi-közleke­désre szánt átkelést meghagyni. Ez egyezményt utóbb a városi közgyűlés, vala­mint e tanács is helybenhagyván, a társulat a ma­gára vállalt kötelezettségek teljesítését azonnal megindította, az előmunkálatokat a helyszínen megkezdette és az egyes nagyszerű építmények kivitelére szükségelt építési engedélyekért is fo­lyamodott úgy, hogy néhány év alatt az egész vidék más képet nyujtana, a nagy körút itt fog tulajdonképen leghamarabb valósággá válni s a főváros egy oly pályaudvart nyerene, melylyel nagyság és szépség tekintetében Európa főváro­sainak pályaudvarai közül csak igen kevés fog versenyezhetni. 18. Szobrok felállítása. A lefolyt évben két szobor felállításának esz­méje közeledett a valósuláshoz : B. Eötvös József és Petőfi Sándor emlékszobrai. B. Eötvös József emlékszobrának felállítását az akadémia kezdeményezvén, miután a kivitelre szükségelt összegek legnagyobb részben már ren­delkezésre állottak, a további intézkedések meg­tételére gr. Lónyay Menyhért úr elnöklete alatt egy szoborügyi bizottság alakíttatott. E bizottság a szobor számára egy alkalmas hely kijelölését kérvén, a maga részéről e czélra az Erzsébet-tért hozta javaslatba. — Az Erzsébet-tér négy sarkán terveztettek ugyan kisebb szobrok, de ide valamelyik sarokba leendő felállítást e tanács nem pártolhatta, azon szeretetteljes kegye­letnél fogva, melylyel az egész ország tartozik a nagy elhunyt emlékének. — Az Erzsébet­ tér kö­zepére pedig — annak mintegy fődiszéül — szintén nem vélte felállíthatónak a szobort, először, mert az körülbelül 41/2 öl magasságánál fogva a nagy terjedelmű Erzsébet térnek meg nem felelt volna ; másodszor, mert ellenkezett volna a szo­bor kegyeletes czélja az egész tér jellegével, mely az itt épült kicsi és naponkint itt tartandó zene­­előadások folytán épen a vidor, pezsgő fővárosi életnek leend színhelye. Elejtvén­y szerint az Erzsébet-tért, a tanács a maga részéről a Stein-ház előtti tért tartó legczél­­szerűbbnek, úgy a szobor nagyságának megfele­­lőleg, mely ezen, most már a szépészeti szempon­toknak is megfelelőleg rendezett kisebb térnek méltó és főtárgyát képezendi, valamint magának e hely díszénél fogva is, mely a Duna partján, a város legszebben kiépitett részében terül el, s na­ponkint ezrek által látogattatik. A tanács ezen elhatározását a fővárosi hatóság is pártolá s abba utóbb a szoborbaottság is bele­nyugodott. 536

Next