Budapesti Közlöny, 1874. március (8. évfolyam, 49-73. szám)

1874-03-17 / 62. szám

éjére, valamint számos birtokviszonyok biztos és utólagos bonyodalmaktól ment megoldására egy­aránt szükséges munka keresztülvitelére sem e tanács, sem a város mérnöki hivatala, sem kellő számú beavatott szakegyénekkel, sem az ahoz szükségelt felsőbb földmértani eszközökkel nem rendelkezett. Halácsy Sándor mérnökkel, ki Pest városa háromszögellési és lejtmérési felvételét közmegelégedésre teljesítette, e munkákra nézve szerződés köttetett,mely szerint ugyanő 10,0­00 forint jutalomdíj mellett azokat az év folytában teljesen befejezendi. E munka, egyrészt az általános szabályozási és felosztási tervezet egy kiegészítő részét képez­vén, a 10.000 forintnyi költség va­dát a fővárosi pénzalap viselte; másrészt a naponként előfor­duló kitűzéseknek pontos alapjául szolgálván, a költségek Va­dát a fővárosi hatóság fedezte, any­­nyival is inkább, mert e költség a még körülbelül 9000 holdra menő terület felosztása után sze­dendő dijak által sokszorozva találandja fede­zetét. Halácsy Sándor mérnök a munkát az év utolsó napjaiban befejezte s a terveket bemutatta, me­lyek eredetben a főváros hatóságának m­egküldet­­vén,másolatban pedig e tanács mű­szaki osztályánál visszatartatvan, az általános szabályozási és be­osztási tervezet — a pesti oldalra nézve — vég­legesen meg van állapítva és a legpontosabban ki is van tüntetve. A főváros budai oldalának szabályozási és be­osztási munkálatához mindeddig egész erélylyel nem foghattunk, mert múlt évi jelentésünkben ki­fejezett azon reményünk, hogy a háromszögellési és sejtmérési adatok f. é. márczius haváig kezeink­nél leendőek, fájdalom, nem teljesedett. Természetes azonban, hogy a mindennapi élet által kényszerítve, és az időközönkint a catasteri osztálytól átvett részletes tervek felhasználásával a budai részen is számos, főfontosságú szabályo­zások lettek a városi hatósággal egyetértőleg megállapítva, melyeket alantabb a VI. fejezetben kifejtettünk, s melyek összességükben már oly nagy részét képezik a budai általános szabályo­zási és beosztási munkálatnak, hogy az, a még hiányzó adatok beérkezte után, igen rövid idő alatt, néhány hónap alatt, szintén be leend fejezve. 497 * II. A sugárút. A pesti váczi­ útról a városligetbe vezetendő fő­közlekedési sugárút eszméje, egyik szüleménye azon szép emlékű korszaknak, midőn a testvér főváros azelőtt alig sejtett fejlődésnek és haladás­nak örvendett és a m. tervh­ozás és a m. kormány vetélkedve adák fényes bizonyságát azon magasz­tos felfogásnak, hogy e fővárost emelkedésében, fejlődésében elősegíteni és támogatni kell nemcsak azért, mert a főváros van hivatva az egész orszá­got és nemzetet szemben a külfölddel képviselni, hanem azért is, mert e főváros, a­mint ma is közép­pontja egész szellemi életünknek, úgy hivatássze­­rű­leg egyik hatalmas tényezője és támasza leend közjogi intézményeinknek, állami tételünknek. A sugárút létesítése, miként ezt múlt évi jelen­tésünkben bővebben indokoltuk és előterjesztet­tük, egy általános vállalkozásra bízatott, a­mely a magyar ált. municipális hitelintézet, a franco­­magyar bank és az Erlanger és fiai bankház c­é­­geiből állott. Az erre vonatkozó nagy fontosságú szerződést, mindjárt megkötése után, de utóbb múlt évi zárjelentésünkben is, egész terjedelmében volt szerencsénk bemutatni. Vállalkozók a szerződésszerüleg elvállalt köte­lezettségeiknek a folyó év május haváig a legpon­tosabban megfeleltek. — A szerződés aláírásakor letett 1.1­00,000 frtnyi óvadékon kivül lefizettek 1872. márczius 9-én 1.000,0­00 frtot és 1­873. már­tius 9-én újabban 1.0 01/000 frt. — Teljesítették azon nem csekély költséggel járó munkálatokat, melyeket már múlt évi jelentésünkben volt szeren­csénk felsorolhatni, s melyek után átlagos, meg­közelítő számítás szerint a sugárút tényleges léte­sítésére és ugyan : 1) az érintett óvadék fejében 1.000­,000 frt 2) két fizetési részlet fejében 2.000,000 » 3) fagyár megszerzésére 400,000 » 4) téglagyár megszerzésére 3­­0,000 » 5) fa és vas anyagokra­ 400,000 » 6) építkezésekre 1.800,000 frt 7) kezelési és egyéb költségekre 100,0­00 ) összesen tehát körülbelül 6.000,000 frt, azaz hat millió frtnyi tőkét fordítottak. A vállalkozók ezen másfél évi első működését és tőkeerejét, valamint azon lendületet tartva szem előtt, melylyel a főváros minden részeiben örömmel találkozunk, mind jogosultabbá vált azon reményünk, hogy a nagy mű­, mely a magyar fő­várost egy szépségben és kiterjedésben csaknem páratlan úttal gazdagítandja, a szerződésszerűleg kikötött határidők alatt szerencsésen végre fog hajtatni és a sugárút néhány év alatt tényleg meg­­nyitand. De a sors másként akarta ! A pénz- és hitelválság, mely május havában a bécsi tőzsdén vette kezdetét s Európa majdnem minden pénzpiaczait megingató, hazai pénzügyi viszonyainknak a bécsi piaczc­al való szoros esz­­köztetésénél fogva, romboló hatásának egész sú­lyával nehezedett hazánkra, és karöltve az orszá­got sújtó betegség- és rosz­termésből következett zilált országos pénzviszonyokkal, meghiúsítá a legszebb reményeket, ledönté a már megindult vállalatokat, kétségessé tette a legbiztosabbnak tartott működést, megdermeszté a tőkéket és álta­lában oly szomorú hatást gyakorolt, minővel ez ország történetében még alig találkozónk. E csapás természetszerűleg súlyosan érte su­­gárut-építési vállalkozóinkat is, kik mint pénzin­tézetek legközelebbi összeköttetésben állván a pénzpiaczc­al s annak minden mozzanatával, ma­gukat a naponkint kétségbeejtőbb helyzet szomorú utókövetkezményei elől meg nem óvhatták.­­ Mindazon alapok, melyekre a vállalat biztos kivit­­­tele fektetve lett, m megingattatván, mindazon szá­mítások, melyek a sikert helyezték kilátásba,a halomra döntetvén, nem voltak többé képesek el-­ vállalt kötelességeiket a szerződés szószerinti ér-­­telmében teljesíteni és f. évi november havában azon kérelemmel járultak a fővárosi közmunkák tanácsához, miszerint — tekintettel a most jelzett szomorú körülményekre s tekintettel az 1872. évi­­ martius 9 -i szerződés 15. czikkének a) pontjára,­ — mely a szerződés esetleges m­eghosszabbitását tárgyazza, — a sugárútra vonatkozólag általuk teljesítendő munkákra és fizetésekre nézve kikö­tött határidők két évvel meghosszabbittassanak. A fővárosi közmunkák tanácsa ezen kérelmet tár­­gyalás alá vévén,azon meggyőződésre jutott, hogy tekintve az 1872.márt.9-ki szerződés egyes pontjait és azok szószerinti helyes értelmezését, folyamot­­­dók a kért meghosszabbítást jogosan nem követel­hették, mert az általuk tett számítás, mely szernt­ a szerződés 15-ik §-ban felsorolt eshetőségek egyikének beálltát vélek igazolhatni, csak az ezristagio önkényes alkalmazásának és a számok ép oly önkényes csoportosításának eredményeként tűnik fel.­­ Egyébiránt értették folyamodók ma­guk is ezen számítás gyengeségét és hiányait, és azért elfordulva a szigorú jog terétől és az annak alapján támasztható követelésektől, maguk is a méltányosság mezejére léptek s előterjesztésük czélját kérelem útján óhajtották elérni. S ezen térre helyezkedett a fővárosi közmunkák tanácsa is a szőnyegen forgó kérelem megítélésé­ben, mert tagadhatlanul oly körülmények forogtak fenn, melyek a kérelmet az 1872. évi mart. 9 -i szerződés szelleméből indokoltnak jelezik. E szerződés 15. § nak a) pontja ugyanis a határ-­­ idék 2 évi meghosszabbításának feltételeként, két, értékpapírnak, a magyar vasúti kölcsön és az osz­trák rente dlyueniű árcsökkenésének esélyeit hozza fel,melyeknek önmagukban a szóbanálló szerződés­ben elvállalt munka és fizetésbeli kötelezettségek teljesítésére semmiféle befolyásuk nem lehet, de a­melyeknek igenis van értelmük és hatásuk, ha azok mintegy olynemű pénz- és hitelválságnak is­mertető jelei gyanánt tekintetnek, melynek foly­tán az endített kötelezettségek teljesítése végtele­nül megnehezittetik vagy egyenesen lehetetlenné tétetik.­­ A közmunkák tanácsa pedig tudta és érezte, hogy az idézett §-ban felhozott árcsökke­nések csak is egy ily beállható szomorú korszak criterionja és ismertetőjeleiként hozattak fel. Az ismertetőjelek nem állottak ugyan be egész végletekig, de tagadhatlanul és oly rendkívüli mértékben és megdöbbentő arányokban állott be maga a pénz- és hitelválság, melynak csak jelzé­sére voltak szolgálandók, hogy ahhoz hasonlót, hosszú éveken át visszatekintve, nem mutatnak fel a történet lapjai,­­ hogy annak zsibbasztó hatá­sát és dermesztő következményeit nem csak ha­zánk, de egész Európa fájdalmasan érzi. Ezen méltányossági szempontból kiindulva és tekintetbe véve, hogy folyamodó érdekelt felek mindeddig az 1872-iki szerződésben elvállalt mun­ka és fizetési kötelezettségeik pontos teljesítésére jó szándékot, komoly és jóhiszemű akaratot tanúsí­tottak s magának a sugárútnak létesítése körül nem csekély eredményeket is képesek felmu­tatni ; tekintetbe véve, hogy a sugárút kinyitásának és kiépítésének czélja mindenekelőtt lehetőleg biz­tosítandó és evvel szemben egy-két évi halasztás komolyabb bajnak nem tekinthető, e czél pedig legbiztosabban akként fog elévetni, ha vállalko­zók elvállalt kötelezettségeik teljesítésében előse­­gíttetnek és az elvállalt terhek elviselésére képe­sekké tétetnek; tekintetbe véve, hogy az indokoltan kérelme­zett meghosszabbítás megtagadása esetében oly bonyodalmak következhetnének be, melyek köze­pette a sugárút kiépítése, a­melyre máshonnan alap alig lesz teremthető, — talán még sokkal hosszabb időre elhalasztatnék s igy vállalkozók ugyan az örvény szélére sodortatni­nak, de maga a főczél, — a sugárut kiépítése is koczkáztatnék ; végre tekintetbe véve, hogy a jelen pénz- és hi­telválság közepette két további pénzintézetnek megbukása, mi a kérelem megtagadása és a szer­ződés szavainak kérlelk­etlen alkalmazása eseté­ben több mint valószínű­, oly rendeletet idézne elő amúgy is sújtott hazai pénzpiac­unkon, mely már nemzetgazdászati szempontból is kikerülendő, annyival inkább, ha annak előidézésével helye­sen vagy helytelenül, egy országos közhatóság vádoltathatnék a félrevezetett közvélemény által : a t­árosi közmunkák tanácsa, számolván a kényszer­helyzettel és annak lehető következmé­­nyeivel, a kérelemnek méltányossági szempontból helyt adott és a két évi meghosszabbítást elvben megengedhetőnek találta. E határozat alkotásánál azonban teljes mérték­ben felfogta és felismerte a fővárosi közmunkák ta­nácsa azon segély egész becsét és értékét, mely­ben vállalkozókat részesítette és evvel szemben kötelességének tartotta, a meghosszabbítási enge­délyt oly neműi feltételekkel kapcsolatba hozni, me­lyek egyszersmind a főczél, a sugárút kiépítésének garanciáit is növelik. E feltételek a meghosszabbításról szóló szerző­dési pontok tüzetes átdolgozására, az építések és egyéb munkálatok folytatására és biztosítására, a leszámolások befejezésére és ezek alapján a kö­vetelési és tartozási állapot teljesen tisztábahoza­­talára és a még hátralévő tőketartozások, vala­mint az időközi kamatok pontos lerovására vo­natkoznak. Ugyanezen feltételek, valamint a sugárút út­vonalának kiépítésére vonatkozólag az időközben véglegesen elkészült részletes adatok alapján létrehozandó megállapodások tüzetes megvitatása, továbbá a fővárosi közmunkák tanácsa és a vállal­kozók közt fennforgó pénzügyi viszonyok teljes tisztábahozatala czéljából, — mely intézkedések az egész szerződés felülvizsgálatát teszik szüksé­gesé, — az év utolsó napjaiban egy vegyes bi­zottság küldetett ki, mely tárgyalásait az 1874-ik év első hónapjában megindítván, az egész vi­szony a megváltozott körülményekhez képest a legközelebb jövőben ismét rendezve leend. Áttérünk most azon tényleges munkálatokra,me­lyek a fővárosi közmunkák tanácsának éber figyelme és felügyelete alatt vállalkozók által tényleg eszközöltettek s örömmel kell constatál­­nunk, hogy a később beállott kedvezőtlen pénzvi­szonyok daczára, e munkálatok úgy mennyisé­gükre, mint minőségükre nézve olyanok, melyek egyrészt tetemes tőkéket vettek igénybe s más­részt a sugárút létesítésének alapját megvetették olyannyira, hogy bármiként fejlődjenek a viszo­nyok, annak létrejöttén többet kételkedni nem lehet. E munkálatok a következők: a) Csatornázás. A nagymező-utcza és arena-út között két pár­huzamosan haladó csatorna építtetett 2001’ '6‘1'1

Next