Budapesti Közlöny, 1874. március (8. évfolyam, 49-73. szám)
1874-03-17 / 62. szám
éjére, valamint számos birtokviszonyok biztos és utólagos bonyodalmaktól ment megoldására egyaránt szükséges munka keresztülvitelére sem e tanács, sem a város mérnöki hivatala, sem kellő számú beavatott szakegyénekkel, sem az ahoz szükségelt felsőbb földmértani eszközökkel nem rendelkezett. Halácsy Sándor mérnökkel, ki Pest városa háromszögellési és lejtmérési felvételét közmegelégedésre teljesítette, e munkákra nézve szerződés köttetett,mely szerint ugyanő 10,000 forint jutalomdíj mellett azokat az év folytában teljesen befejezendi. E munka, egyrészt az általános szabályozási és felosztási tervezet egy kiegészítő részét képezvén, a 10.000 forintnyi költség vadát a fővárosi pénzalap viselte; másrészt a naponként előforduló kitűzéseknek pontos alapjául szolgálván, a költségek Vadát a fővárosi hatóság fedezte, anynyival is inkább, mert e költség a még körülbelül 9000 holdra menő terület felosztása után szedendő dijak által sokszorozva találandja fedezetét. Halácsy Sándor mérnök a munkát az év utolsó napjaiban befejezte s a terveket bemutatta, melyek eredetben a főváros hatóságának megküldetvén,másolatban pedig e tanács műszaki osztályánál visszatartatvan, az általános szabályozási és beosztási tervezet — a pesti oldalra nézve — véglegesen meg van állapítva és a legpontosabban ki is van tüntetve. A főváros budai oldalának szabályozási és beosztási munkálatához mindeddig egész erélylyel nem foghattunk, mert múlt évi jelentésünkben kifejezett azon reményünk, hogy a háromszögellési és sejtmérési adatok f. é. márczius haváig kezeinknél leendőek, fájdalom, nem teljesedett. Természetes azonban, hogy a mindennapi élet által kényszerítve, és az időközönkint a catasteri osztálytól átvett részletes tervek felhasználásával a budai részen is számos, főfontosságú szabályozások lettek a városi hatósággal egyetértőleg megállapítva, melyeket alantabb a VI. fejezetben kifejtettünk, s melyek összességükben már oly nagy részét képezik a budai általános szabályozási és beosztási munkálatnak, hogy az, a még hiányzó adatok beérkezte után, igen rövid idő alatt, néhány hónap alatt, szintén be leend fejezve. 497 * II. A sugárút. A pesti váczi útról a városligetbe vezetendő főközlekedési sugárút eszméje, egyik szüleménye azon szép emlékű korszaknak, midőn a testvér főváros azelőtt alig sejtett fejlődésnek és haladásnak örvendett és a m. tervhozás és a m. kormány vetélkedve adák fényes bizonyságát azon magasztos felfogásnak, hogy e fővárost emelkedésében, fejlődésében elősegíteni és támogatni kell nemcsak azért, mert a főváros van hivatva az egész országot és nemzetet szemben a külfölddel képviselni, hanem azért is, mert e főváros, amint ma is középpontja egész szellemi életünknek, úgy hivatásszerűleg egyik hatalmas tényezője és támasza leend közjogi intézményeinknek, állami tételünknek. A sugárút létesítése, miként ezt múlt évi jelentésünkben bővebben indokoltuk és előterjesztettük, egy általános vállalkozásra bízatott, amely a magyar ált. municipális hitelintézet, a francomagyar bank és az Erlanger és fiai bankház cégeiből állott. Az erre vonatkozó nagy fontosságú szerződést, mindjárt megkötése után, de utóbb múlt évi zárjelentésünkben is, egész terjedelmében volt szerencsénk bemutatni. Vállalkozók a szerződésszerüleg elvállalt kötelezettségeiknek a folyó év május haváig a legpontosabban megfeleltek. — A szerződés aláírásakor letett 1.100,000 frtnyi óvadékon kivül lefizettek 1872. márczius 9-én 1.000,000 frtot és 1873. mártius 9-én újabban 1.0 01/000 frt. — Teljesítették azon nem csekély költséggel járó munkálatokat, melyeket már múlt évi jelentésünkben volt szerencsénk felsorolhatni, s melyek után átlagos, megközelítő számítás szerint a sugárút tényleges létesítésére és ugyan : 1) az érintett óvadék fejében 1.000,000 frt 2) két fizetési részlet fejében 2.000,000 » 3) fagyár megszerzésére 400,000 » 4) téglagyár megszerzésére 30,000 » 5) fa és vas anyagokra 400,000 » 6) építkezésekre 1.800,000 frt 7) kezelési és egyéb költségekre 100,000 ) összesen tehát körülbelül 6.000,000 frt, azaz hat millió frtnyi tőkét fordítottak. A vállalkozók ezen másfél évi első működését és tőkeerejét, valamint azon lendületet tartva szem előtt, melylyel a főváros minden részeiben örömmel találkozunk, mind jogosultabbá vált azon reményünk, hogy a nagy mű, mely a magyar fővárost egy szépségben és kiterjedésben csaknem páratlan úttal gazdagítandja, a szerződésszerűleg kikötött határidők alatt szerencsésen végre fog hajtatni és a sugárút néhány év alatt tényleg megnyitand. De a sors másként akarta ! A pénz- és hitelválság, mely május havában a bécsi tőzsdén vette kezdetét s Európa majdnem minden pénzpiaczait megingató, hazai pénzügyi viszonyainknak a bécsi piaczcal való szoros eszköztetésénél fogva, romboló hatásának egész súlyával nehezedett hazánkra, és karöltve az országot sújtó betegség- és rosztermésből következett zilált országos pénzviszonyokkal, meghiúsítá a legszebb reményeket, ledönté a már megindult vállalatokat, kétségessé tette a legbiztosabbnak tartott működést, megdermeszté a tőkéket és általában oly szomorú hatást gyakorolt, minővel ez ország történetében még alig találkozónk. E csapás természetszerűleg súlyosan érte sugárut-építési vállalkozóinkat is, kik mint pénzintézetek legközelebbi összeköttetésben állván a pénzpiaczcal s annak minden mozzanatával, magukat a naponkint kétségbeejtőbb helyzet szomorú utókövetkezményei elől meg nem óvhatták. Mindazon alapok, melyekre a vállalat biztos kivittele fektetve lett, m megingattatván, mindazon számítások, melyek a sikert helyezték kilátásba,a halomra döntetvén, nem voltak többé képesek el- vállalt kötelességeiket a szerződés szószerinti ér-telmében teljesíteni és f. évi november havában azon kérelemmel járultak a fővárosi közmunkák tanácsához, miszerint — tekintettel a most jelzett szomorú körülményekre s tekintettel az 1872. évi martius 9 -i szerződés 15. czikkének a) pontjára, — mely a szerződés esetleges meghosszabbitását tárgyazza, — a sugárútra vonatkozólag általuk teljesítendő munkákra és fizetésekre nézve kikötött határidők két évvel meghosszabbittassanak. A fővárosi közmunkák tanácsa ezen kérelmet tárgyalás alá vévén,azon meggyőződésre jutott, hogy tekintve az 1872.márt.9-ki szerződés egyes pontjait és azok szószerinti helyes értelmezését, folyamotdók a kért meghosszabbítást jogosan nem követelhették, mert az általuk tett számítás, mely szernt a szerződés 15-ik §-ban felsorolt eshetőségek egyikének beálltát vélek igazolhatni, csak az ezristagio önkényes alkalmazásának és a számok ép oly önkényes csoportosításának eredményeként tűnik fel. Egyébiránt értették folyamodók maguk is ezen számítás gyengeségét és hiányait, és azért elfordulva a szigorú jog terétől és az annak alapján támasztható követelésektől, maguk is a méltányosság mezejére léptek s előterjesztésük czélját kérelem útján óhajtották elérni. S ezen térre helyezkedett a fővárosi közmunkák tanácsa is a szőnyegen forgó kérelem megítélésében, mert tagadhatlanul oly körülmények forogtak fenn, melyek a kérelmet az 1872. évi mart. 9 -i szerződés szelleméből indokoltnak jelezik. E szerződés 15. § nak a) pontja ugyanis a határ- idék 2 évi meghosszabbításának feltételeként, két, értékpapírnak, a magyar vasúti kölcsön és az osztrák rente dlyueniű árcsökkenésének esélyeit hozza fel,melyeknek önmagukban a szóbanálló szerződésben elvállalt munka és fizetésbeli kötelezettségek teljesítésére semmiféle befolyásuk nem lehet, de amelyeknek igenis van értelmük és hatásuk, ha azok mintegy olynemű pénz- és hitelválságnak ismertető jelei gyanánt tekintetnek, melynek folytán az endített kötelezettségek teljesítése végtelenül megnehezittetik vagy egyenesen lehetetlenné tétetik. A közmunkák tanácsa pedig tudta és érezte, hogy az idézett §-ban felhozott árcsökkenések csak is egy ily beállható szomorú korszak criterionja és ismertetőjeleiként hozattak fel. Az ismertetőjelek nem állottak ugyan be egész végletekig, de tagadhatlanul és oly rendkívüli mértékben és megdöbbentő arányokban állott be maga a pénz- és hitelválság, melynak csak jelzésére voltak szolgálandók, hogy ahhoz hasonlót, hosszú éveken át visszatekintve, nem mutatnak fel a történet lapjai, hogy annak zsibbasztó hatását és dermesztő következményeit nem csak hazánk, de egész Európa fájdalmasan érzi. Ezen méltányossági szempontból kiindulva és tekintetbe véve, hogy folyamodó érdekelt felek mindeddig az 1872-iki szerződésben elvállalt munka és fizetési kötelezettségeik pontos teljesítésére jó szándékot, komoly és jóhiszemű akaratot tanúsítottak s magának a sugárútnak létesítése körül nem csekély eredményeket is képesek felmutatni ; tekintetbe véve, hogy a sugárút kinyitásának és kiépítésének czélja mindenekelőtt lehetőleg biztosítandó és evvel szemben egy-két évi halasztás komolyabb bajnak nem tekinthető, e czél pedig legbiztosabban akként fog elévetni, ha vállalkozók elvállalt kötelezettségeik teljesítésében elősegíttetnek és az elvállalt terhek elviselésére képesekké tétetnek; tekintetbe véve, hogy az indokoltan kérelmezett meghosszabbítás megtagadása esetében oly bonyodalmak következhetnének be, melyek közepette a sugárút kiépítése, amelyre máshonnan alap alig lesz teremthető, — talán még sokkal hosszabb időre elhalasztatnék s igy vállalkozók ugyan az örvény szélére sodortatninak, de maga a főczél, — a sugárut kiépítése is koczkáztatnék ; végre tekintetbe véve, hogy a jelen pénz- és hitelválság közepette két további pénzintézetnek megbukása, mi a kérelem megtagadása és a szerződés szavainak kérlelketlen alkalmazása esetében több mint valószínű, oly rendeletet idézne elő amúgy is sújtott hazai pénzpiacunkon, mely már nemzetgazdászati szempontból is kikerülendő, annyival inkább, ha annak előidézésével helyesen vagy helytelenül, egy országos közhatóság vádoltathatnék a félrevezetett közvélemény által : a tárosi közmunkák tanácsa, számolván a kényszerhelyzettel és annak lehető következményeivel, a kérelemnek méltányossági szempontból helyt adott és a két évi meghosszabbítást elvben megengedhetőnek találta. E határozat alkotásánál azonban teljes mértékben felfogta és felismerte a fővárosi közmunkák tanácsa azon segély egész becsét és értékét, melyben vállalkozókat részesítette és evvel szemben kötelességének tartotta, a meghosszabbítási engedélyt oly neműi feltételekkel kapcsolatba hozni, melyek egyszersmind a főczél, a sugárút kiépítésének garanciáit is növelik. E feltételek a meghosszabbításról szóló szerződési pontok tüzetes átdolgozására, az építések és egyéb munkálatok folytatására és biztosítására, a leszámolások befejezésére és ezek alapján a követelési és tartozási állapot teljesen tisztábahozatalára és a még hátralévő tőketartozások, valamint az időközi kamatok pontos lerovására vonatkoznak. Ugyanezen feltételek, valamint a sugárút útvonalának kiépítésére vonatkozólag az időközben véglegesen elkészült részletes adatok alapján létrehozandó megállapodások tüzetes megvitatása, továbbá a fővárosi közmunkák tanácsa és a vállalkozók közt fennforgó pénzügyi viszonyok teljes tisztábahozatala czéljából, — mely intézkedések az egész szerződés felülvizsgálatát teszik szükségesé, — az év utolsó napjaiban egy vegyes bizottság küldetett ki, mely tárgyalásait az 1874-ik év első hónapjában megindítván, az egész viszony a megváltozott körülményekhez képest a legközelebb jövőben ismét rendezve leend. Áttérünk most azon tényleges munkálatokra,melyek a fővárosi közmunkák tanácsának éber figyelme és felügyelete alatt vállalkozók által tényleg eszközöltettek s örömmel kell constatálnunk, hogy a később beállott kedvezőtlen pénzviszonyok daczára, e munkálatok úgy mennyiségükre, mint minőségükre nézve olyanok, melyek egyrészt tetemes tőkéket vettek igénybe s másrészt a sugárút létesítésének alapját megvetették olyannyira, hogy bármiként fejlődjenek a viszonyok, annak létrejöttén többet kételkedni nem lehet. E munkálatok a következők: a) Csatornázás. A nagymező-utcza és arena-út között két párhuzamosan haladó csatorna építtetett 2001’ '6‘1'1