Budapesti Közlöny, 1874. március (8. évfolyam, 49-73. szám)

1874-03-22 / 67. szám

mazta arra, hogy külföldi lapokat két izbeli elíté­lés után két évre betilthasson, Sonnemann e­­. kitörlését indítványozza. Ferber panaszt emel a franczia lapok ellen Elszász-Lotharingiában gya­korolt szigorú censura iránt, s a betiltási jogot 6 hónapra kívánja szoríttatni. Gróf Arnim a kor­mány mellett lép fel s kimutatja, hogy a biro­dalmi tartományokban mindennemű elég illetlen­­ség a francziai vidéki sajtó által szíttatik, s hogy a kormány a franczia törvényhozáson nyugvó je­lenlegi eljárást nem nélkülözheti. A 17. §. elfo­­gadtatik, szintúgy a 18. és 19. §§-ok is. Ez utóbbi, mely a büntetésre méltó cselekmények miatti pénzbüntetések nyilvános előszerzésének tilalmát foglalja magában, 158 szavazattal 148 ellen. A »National Zeitung« szerint a tarifa-fölemelés kérdése siettetve fog elintézésre juttatni. A biro­dalmi vasúti hivatalnak egy mart. 12-től kelt le­irata a vasúti igazgatóságokat arra szólítja fel, hogy az 1867—1873. évek üzleti eredményeit nyomozzák ki, s az összeállítás oly módon siet­tessék, hogy a tarifa-reform tárgyalása legkésőbb május közepén megkezdethessék. A »Nordd. Alig. Ztg« Bismarck bg egészségi helyzetéről 20-ról jelenti, hogy neki jó álma s cse­kély fájdalmai vannak ; ereje növekszik; mind­emellett is a felgyógyulás előreláthatólag nem gyorsan fog történni. A »Börsen-Zeitung» tudni akarja, hogy a csá­szár a pénzügyi és kereskedelmi miniszerek aján­latára elhatározó, hogy a szükségben lévő ma­gyar vasutak számára a pénzügyi újraszer­vezés állami részről lehetőleg könnyítessék, s a körülményekhez képest ideiglenes állami segély, például előlegek, s időleges kamat­garantiák által is segélyzés adassák. Berlin, mart. 20. A »Pall-Mall Gazette« közlemé­nye, mintha a berlini külügyi hivatal dementál­­tatta volna a »Hon« czimű magyar lap adatait •Jókainak beszélgetéséről a birodalmi kanczellár­­ral, — alaptalan. Jókai közleménye nem létetett sem hivatalosan, sem félhivatalosan megbeszélés tárgyává. München, mart. 20. A kereskedelmi egylet tag­jai által a müncheni piac­ érdekeinek megóvása végett tartott gyűlésen elhatároztatott, hogy hol­naptól fogva az osztrák egyleti tallérokat nem ad­ják és nem fogadják el, míg a szövetségtanács nem határoz azok beváltása vagy árfolyamon kí­vül helyezése felett. SVEICZI ÜGYEK. Mint Bernből 20-ról jelentik, a Jura vidékről újólag 5 lelkész utasittatott ki. Dolsberg és Lau­­fenben ama helyiségek, hol magán isteni tisztelet tartatik, bezárattak. NÉMETALFÖLDI ÜGYEK. Mint Pala Penangból 20-ról jelentik, a hollandiak megerőditik Acsint s ott készleteket gyűjtenek. Swieten trnok Bataviába megy. Verspeyk 2000 em­berrel Pulo­ Penangban fog maradni. A harmadik expeditió octoberben nyitandja meg műveleteit, ha a béke előbb meg nem köttetik. KELETI ÜGYEK. Konstantinápoly, mart. 20. A román ügynök ér­tesítette a portát, hogy Románia évi sarcza ma le fog fizettetni. — A NEMZETI SZÍNHÁZBAN tegnapelőtt Szigligeti »Valeriá«-ja került színre. A czímszerepet Belekiné adta, még­pedig kitűnő sikerrel. Játékában megvolt a benső hév, az igazi szenvedély s különösen a harmadik felvonás zárdái jelenetében ezt majdnem a legmaga­sabb fokig vitte. A többi személyek : Artemius (Molnár), Tódor (Szigeti József), Bardanes (Feleki) és Constantin apáczafejedelemné (Paulagne) teljesen megfeleltek a várakozásnak, s noha a közönség a rész­idő daczára csak félig töltheti meg a házat, mindazáltal mindegyik szereplő megkapta a kiérdemlett tapsokat. --- AZ OESZ. KÖZÉPTANODAI TANÁR-EGYLET vá­lasztmánya f. hó 23-án, hétfőn d­r. 5 órakor a pest­­városi főreáliskolában rendkívüli ülést tart. Komáromy­­ Lajos, első titkár, 1­ 540 MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. Miután a gr. Teleki drámai jutalom »A nép­ért« czimü öt felvonásos pályaműnek csupán azon kényszerűségből ítéltetett oda, mint társai közt viszonylag jobbnak, mert a jutalom a szabály sze­rint mindenesetre kiadandó : felhivatik annak is­meretlen szerzője, hogy ha a jutalmat a rászóló ítélet daczára is fel akarja venni, ebbeli szándé­­kát fél év alatt jelentse a főtitkári hivatalnál. Ha jelentkezik, a jeligés levél felbontatván, részére a jutalom utalványoztatni fog; ellenkező esetben fél év múlva jeligés levele megsemmisittetik. Kelt Budapesten, az 1874. évi márcz. 19-én tartott összes akadémiai ülésből. Arany János, főtitkár. A jövő hétfőn, márcz. 23-án az I-sö osztály tart ülést, a melynek tárgyai a következők : I. Barna Ferdinand 1. t. »Határozott és hatá­rozatlan mondat a magyarban.« II. Thewrewk Emil 1. t. »Anacreon elegiái és epigrammái.« Budapest, 1874. mart. 21. Gyulai Pál, osztálytitkár. IRODALMI HÍREK. TÁBORSZKY ÉS Parsch zenemükereskedésében leg­újabban megjelent: Goldene Melodien­krone. Zongorára alkalmazta Bayer F. 2-ik és 3-ik füzet. Egy-egy füzet ára 80 kr. — A BUD­AI VÁRSZINHÁZBAN 20-kan a nemz. színházi tanoda növendékei által két szinmű és két operarész­let adatott. Fél nyolczkor az első vigjáték folyama alatt . Felsége a király az előadáson megjelent s az előadást végig magas jelenlétével szerencséltette. E magas szerencse még fokozta a növendékek buzgal­mát, kik bizonynyal mindig örömmel fognak meg­emlékezni a magas szerencsére, mely őket ezúttal érte. — A mi magát az előadást illeti, ez is bi­zonyságul szolgált arra, hogy a képezde színművé­­szetünknek hasznos szolgálatokat tehet. Mindenesetre oly tehetségeket mutatott be ez est­én, kiket az idő a magyar színészet hasznos tagjaivá fejleszthet ki. Ne­künk legjobban feltűntek Gaal Irma az »Egy úr és egy asszonyság«-ban, Ditrói és Gabányi »Marcel«-ben,­­ Béli és Sziklai kisasszonyok a »Bűvös vadász «-ban, Szabó Antonia és Vidmár Erzsike »Faust« ban. De a többiekről is : Grószról, Traversről, Csigaházi, Komá­romy, Kovácsi kiasszonyokról csak méltánylattal szól­hatunk. Szabó Imrét, ki Faustot adta, azért nem vet­tük fel a sorozatba, mert őt már színházi előadásaiból is ismeri a közönség. — A LISZT-HANGVERSENY programmja. Hétfőn, márczius hó 23-án esti 6.,8 órakor a vigadó kis termé­ben hangverseny lesz a szürke nénék budai leánynövel­­déje javára. Mű­sorozat. 1. Változatok. 3­4-ik mű­ Beetho­ven. 2. »Die Loreley« énekli Ellinger J. k. a. Liszt. 3. a) Nocturne, b) Mazurka. Chopin.c) Momento capriceioso. Weber. 4. Dalok, énekli Ellinger J. k. a. a) »Der Engel« Wagner, b) »Frühlingslied« Schumann. 5. Le­genda Szt.­Ferenczről a hullámokon. Liszt. 6. Ábránd magyar népdalok fölött. Liszt. Második zongora :­ Miha­­lovich Ödön. A zongoradarabokat előadja : Liszt Fe­­rencz. Zongorák : Bösendorfer. Hely-árak : Körszék 5 frt., számozott­ hely 3 frt., bemenet 1 frt. A jegyek két hét előtt az utolsóig már el voltak kapkodva. — Az IPARMÚZEUM ÉRDEKÉBEN tartandó felolva­sások közül az utolsóelőtti ma, vasárnap tartatik meg a rendes órában d. u. 3 órakor a nemzeti múzeum dísz­termében. Olvasni fog Horn Ede az »Ipar védelméről«, Pulszky Károly pedig a »Hímzésről«. Pulszky úr, mint halljuk, igen érdekes kiállítást rendez ily hímzési tárgyakból, régibb- s újabbkoriakból egyaránt.­­ A kolozsvári színházhoz szerződtetett tagok közül a »M. Polg.« a következőket sorolja el: Némethy Irma, K. Papp Miklósné, E. Kovács Gyula és neje, Neszveda Anna, Szentgyörgyi, Bodorfi Henrik (barito­nista), Mátrai Béla és neje, Kassai Vidor, Szécsvay Imre, Jakobi Jakab, Némethy Gizella, Zajonghy Ele­mér, Marczell Géza, Beczkói és neje, Balla és neje, Vidor pír, Krasznai, Philippovicsné, Lozsarek stb. — Honvéd- és tartalék-tisztképző-iskola. A felolvasások ap­rl 7-én kezdődnek, ezen vizsgák le­tételére, valamint az egyévi önkéntes tanfolyamba jelentkezők beiratása, mindennap a tanhelyiségben (Király­ utcza 6. sz. alatt) eszközöltetik. Ezen elismert jóhírű intézet tanulói a legalaposabb tanulmányozás mellett azon előnyben is részesülnek, hogy polgári foglalkozásukban nem akadályoztatnak, minthogy a felolvasások az esti órákban tartatnak. — Szerencsétlenség a tengeren. Algierból távírják a »Tim­es«-nak mart. 14-ről : A »Laconia« an­gol gőzhajó tegnap Alexandriából 278 algériai zarán­dokkal, kik Mekkában voltak, ide érkezett. A zarán­dokok beszélik, hogy Túrósban, mielőtt még felszed­ték volna a horgonyokat, egy roppant hullám 117 embert söpört le a hajó fedélzetéről, kik a tengerbe vesztek.­­ A BUDAI ZENEAKAD­ÉMI­A tagjainak tudomására hozatik, hogy a legközelebbi énekpróba f. hó 24 én, kedden d. u. 6 órakor fog az egylet helyiségében meg­tartatni. — Magyarok Indiában. Néhány hete a lapok­ban emlitve volt, hogy dr. Orczy Elek, gr. Bat­thyányi Elemér és hr Czetwertinsky (orosz) el­indultak Ázsiába világot látni és tigrisre vadászni. A három ur meg is érkezett oda, s utjokról érde­kes leveleket írtak, melyek közül az Ellenőr ma közöl kettőt. Ebből veszszük ki a következőket: Az első levél Bombayból január 30-ról van kel­tezve, s ebben Orczy Elek leírja, hogy mennyi emberrel ismerkedtek meg s mindenütt mily ked­ves fogadtatásban részesülnek, és aztán igy foly­tatja :­ »Az itteni klub nagyon túltesz szépségére nézve akár a pestin, akár a bécsin, roppant ter­mekkel, pazar világítással, négy biliárddal, ki­tűnő konyhával, jó és olcsó borokkal, (a legfino­mabb pezsgő csak 5 frt) s a­mit nálunk még nem ismernek kellőleg, tökéletes ventilláczióval. A szol­gálatot 30 inas végzi. Bombay két részre oszlik, az angolok és a benszülöttek városára. Az első nagyon szép tágas, szellős házakkal, de kis ter­jedelmű, s a forgalom sem élénk benne ; a máso­dik rendkívül terjedt, három emeletes, nyitott elejű­ s egymás hátára épített viskókkal; ebben a­­ forgalom óriási, az utczák mindig telve vannak­­ a legkülönféleképen öltözött tömegekkel, melyek­ben jár elég olyan ember is, kiken az eredeti füge­falevél sincsen meg egészen. Sőt az utczán arány­lag keveset láthatni s ezek, legalább a mi fogal­munk szerint, nagyon fut­arozuak, de annál szebb termetüek. Hanem a mi fölséges, az a növényzet. Szegény melegházi plántáink hova törpülnek az itteni fák­ és bokrokkal szemben. A város nagy részét pálmák ékesítik, s különösen a külváro­sokban egész erdők vannak.« — A második levél szintén Bombayból van keltezve február 2-tól, s ebben két mulatságot ír le Orczy Elek.­­Az első volt egy díjkiosztás, az itteni Parsik (tűzim­ádók) leánynevelő-intézetében. Jelen volt itt ő felsége, Holkáriája. A társaság a legtekintélyesebb Tarsi házában gyűlt össze, melynek terme lehet olyan nagy, mint Pesten a kis redout. A Parsi leányok produkálták magukat, hogy mily előmenetelt tet­tek az angol nyelvben, s ezen előadás után osztotta ki a díjakat a kormányzó unokahuga. Itt láttuk elő­ször együtt az európaiak összes nagy világát. Meg kell vallani, annyi szép angol lady van itt, hogy az ember szeme káprázik belé. Második ünnepé­lyünk volt Baila nábobnál, ki egy estélyt rendezett a már említett Irolkár rája tiszteletére. Ebben, ki­véve hármunkat és Bayly főtörvényszéki elnököt, a­kinek a meghívást köszönhettük, s a­ki különben is mindenféle szívességgel elhalmozott bennün­ket, csupa nokivek (benszülöttek) vettek részt. Egy roppant teremben, mely hossabb, mint a nagy redout, de keskenyebb, egy bársony pamlagon ült a nábob hatéves fia, drágakövekkel csillogva, s fogadta a vendégeket. Köszönt mindenkinek, nekünk azonban kezet is adott, sőt ő végre föl is állott s az üdvözlet után mellette nyertünk helyet az udvarmester utasítása szerint. A terem köze­pén az ú. n. naach-leányok énekeltek fényes jel­mezben, de oly hanggal, mint a palóczok a kö­­vesdi templomban. Aztán lett futás, mozgás a fes’

Next