Budapesti Közlöny, 1874. április (8. évfolyam, 74-98. szám)

1874-04-01 / 74. szám

lennének Páris erődítésének feláldozni a határok védelmét s összes seregeinket Parisba akarnák hozni helyőrségül, mivel 250 ezer főnyi válogatott katonaság nélkül nem védelmezhetik önök ezen roppant homlokzatot. Vissza kell térnünk azon eredeti eszmére, mely Páris erődítményeit su­­gallá. Ama korszakban soha sem gondoltak arra, hogy a nagy katonai tevékenység Páris körül ösz­­pontosíttassék. Mi visszaemlékeztünk az 1814-iki hadjáratra, a­mikor, ha Páris meg lett volna ol­talmazva egy véletlen meglepetés ellen, Franczia­­ország megmentetett volna. Már én azt hiszem, hogy elég lenne a Páris kö­rül létező erődítményeket kiegészíteni. E végett 15—20 millió elég leend , de ha önök az eléjök terjesztett tervet elfogadják, legalább is 100 mil­lió lesz szükséges A határszéleken is nagy műveket kell létesíteni, hogy így Páris kikerülhesse az ellenség jelenlété­nek veszélyeit. Az, a­mit önök itt hasztalanul fog­nak költeni, hatályos művektől lesz elvonva. Mi­dőn mi az erődítményeket létesítők, az volt szán­dékunk, hogy a fővárost megoltalmazzuk az ellen­ség megkerülő mozdulataitól, s én még most is azt hiszem, hogy csupán erre kell szorítkoznunk. Brunet azt veté szemünkre, hogy 1870-ben a nyugati oldalt fegyvertelenül hagytuk ; igaz, hogy ezen oldal el volt hanyagolva. Akkor csupán az éjszaki és keleti oldalra gondoltak, mivel az ellen­ség 1814. és 16-ben ezen oldalakról érkezett meg. Ezenkívül 1815-ben az ellenség a nyugati olda­lon nagy vereséget szenvedett Exelemnce tábor­nok vitézsége folytán. Tehát azt hiszik, hogy az ellenség nem merész rend a nyugati oldalra menni. Csalatkoznak. Mindazáltal ezen, bárha hiányos erődítmények több mint 4 hónapig tartóztatok fel az ellenséget. Távolról sem állítom, hogy itt sem­mit sem kellene tenni. Elismerem, hogy ki kell egészítni Saint-Denis védelmét, de vájjon 10—12 ezer méternyi távolságra kell-e helyezni a védmű­veket ? Ily nagy távolságra önök nem védendik meg hatályosan Párist, s megengedendik az ellen­ségnek, hogy egy védmüvet megkerülhessen s el­vegyen. A Saint-Denist illetőleg javaslati 3 védmü kö­zül elfogadom a stainsi és a sannoisi védmüveket, de ennél tovább ne menjünk. Áttérek az éjszaki oldalra, hol az erődök oly övezetét találjuk, melyekben tengerészeink csodá­kat tettek a legutóbbi háborúban. Hát nem elé­­gíti-e ez ki önöket ? Nem találnak-e önök ezen periméter belsejében elegendő tért nagy seregek mozgósítása végett? Mindazáltal elismerem a bizottmány azon néze­tét, hogy a keleti oldalon kell erőkifejtést eszkö­zölni, tehát ezen az oldalon az erődítményeket messzire kell vinni. Ezért elfogadom a vangoursi védművet, mely ezen irányban esik. Midőn én a túlzott kiadásokat ellenzem, a had­sereg érdekében beszélek. Tehát véleményem sze­rint 11 millió nagyon sok lenne Vangoursnak Vil­­leneuve Saint-Georgesseli összeköttetése végett. Elfogadok még egy védművet ez utóbbi ponton, mivel az uralkodik a Szajnán való átkelés fölött. Most áttérek a Palaiseautól St -Cyrig terjedő nagy vonalhoz. Ez utóbbi pont 15 ezer méternyire esik ágyutüzünktől. Én esztel­enségnek találom, egy védmüvet ily nagy távolságra akarni helyezni. S e végett 24 milliót kívánnak önöktől! De még több védmüre lenne szükség ezen vonal mögött, annak oltalmazása végett. Ily nagy távolságban miként lehetne az erődöt élelemmel újra ellátni s a hely­őrséget megnyitni? S ha e védmű utoljára elfoglal­tatnék, minő erkölcsi hatást fogna az tenni az os­tromlott lakosságra. De vájjon azt jelenti-e ez, hogy semmit se kell­jen tenni a déli és nyugati oldalak számára? Kell tenni valamit, léteznek kijelölt védművek Chatil­­lon-, Sevres- és különösen Garchesnél. Ez utóbbi födözi a Valerien-hegyet, mely Páris védelme. Megengedek még egy másik védművet is Marly - nál, s ekkor Párishoz közeleső oly erődök soroza­tával fogunk bírni, melyek megvédethetnek, s melyek egyikének elszigetelését sem fogja az ellenség megkísérleni. Az egész 12 millióba fog kerülni. Ekkor bármit mondjanak is, a csapatoknak elég terük lesz a kifejlődtetésre. Paris ment lesz a bombáztatástól, egy oly vonal folytán, mely Saint-Denistől, a Valerie-hegyig fog terjedni, Sannois, Stains, Vangours,Villeneuve, Saint Georges, Chatil­­lon, Sevres, Garches és Marlyn át­haladva. Én mindezen pontokat kész vagyok elfogadni. Sza­vazzák meg önök azokat jelenleg azon érzettel,­­ hogy oly dolgot tesznek, mely iránt nincsen véle­ményeltérés , de a többit halaszszák el hat hétre. Ingadozhatnak-e önök ? Ez nem pártkérdés. Mi­dőn én a kormányon voltam, nem a pártokra gon­doltam, hanem Francziaországra, egyik tábornokot sem tettem eléje a másiknak; nem akartam Párist újólag bombáztatásnak kitéve látni. Számos más illetékes egyénnel együtt azt véltem, hogy 20—30 millióval létesítni lehet a szükségeseket. Szorítkozzunk jelenleg csupán ezen kétségbe nem vonható 4 vagy 5 erőd megszavazására, így önök azon megelégedéssel fognak bírni, hogy sza­vazásuk alkalmával semmiféle kétely sem marad­hatott lelkükben. Én azt állítom, hogy a legille­tékesebb egyének osztoznak véleményemben. Vannak olyanok, kik ezt tudják. Hangok a jobboldalról: Nevezze meg ön azokat! Thiers : Jól van ! Meg fogok nevezni egyet, ez a köztársaság elnöke. Ő összes bizottmányainkban jelen volt, s nagyon jól tudja, hogy több kitűnő , illetékes egyén osztozott véleményemben. Ő jól­­ tudja, hogy a tüzéri kar velem egy véleményben­­ volt. Valóban a hadmérnöki kar nagy tekintélylyel­­ bír, de a többi fegyvernemek véleményét is tekin­tetbe kell venni. És most azon leghevesebb ellen­felektől, kikkel itt birkázok, azt kérdem, hogy vájjon semmi kétségük sincsen-e, hogy vájjon ! elég erős meggyőződéssel bírnak-e arra nézve, hogy a szavazás után semmi lelkiismereti kételyt se érezzenek. Ha van valami kételyük, úgy csu­pán egy eljárást követhetnek, s ez abban áll, hogy szavazzák meg a kétségbe nem vont ponto­kat, s hogy azt, a mi a legilletékesebb egyének által kétségbe van vonva, hat hétre halaszszák el.« (Élénk tetszés a baloldalon.) Mint már tudjuk, Thiers ezen beszéde daczára a bizottmányi javaslat fogadtatott el. Paris, mart. 30. A »Banque de Paris« ma hoz­zájárult azon szerződéshez, mely Sádik pasával egy 40 millió franknyi előleg ügyében köttetett. Páris, mart. 30. Egy carlista sürgöny azt állítja, hogy a carlisták f. hó 25-én megtartották a má­sodik védelmi vonal összes positióit, az Abantos hegyet is beleértve. Serrano távirdai összekötte­tése el van vágva. Mint Páriából mártius 30-ról jelentik, Haute- Marne megyében a választás eredménye, két köz­ség kivételével tudva van: a republicanus Da­­nelle Bernardinra 35.612 és a conservativ Les­­peraitre 24.142 szavazat esett. E szerint Danelle megválasztatása bizonyos. 592 ANGOL ÜGYEK. London, mart. 31. Carlista hírek szerint a csata f. hó 28-án újra megkezdetett; a köztársaságiak szakadatlanul visszaverettek és körülbelöl 4000 embert vesztettek; a carlisták vesztesége 1000 embert tesz. NÉMET ÜGYEK. A »Nordd. Alig. Zeitung« nem tartja valószínű­nek, hogy a porosz kormány a Volk-Hrisius­­féle indítvány irányában visszautasító, vagy csak passiv eljárást is fogna követni. Ha ily látszat ke­letkezett, ez a nevezett lap szerint azon történe­tes körülményből fejthető meg, hogy a porosz cultus­szak a szövetség-tanácsban nincs képvi­selve. Berlin, márt. 30. A szövetségtanács tegnapi ülésében a vasúti bizottság indítványa szerint Ba­jorország, Württemberg és Baden beleegyezésével fölszólította a szövetségi kormányokat, hogy a vasúti szállítmányi tarifák általános fölemelése, vagy a tarifa­rendszer megfelelő módosítása iránt f. évi ápr. 15-ig határozzanak. A himlőoltási és a katonai nyugdíjazási­ törvények a birodalmi gyűlés szerkezete szerint fogadtattak el, végül megállapít­­tattak a hadi szolgálmányokért adandó utólagos kárpótlásokról szóló törvény végrehajtási intéz­kedései. SPANYOL ÜGYEK. Egy Somorrostróból szombaton d. u. 1 órakor kelt távirat jelenti, hogy a puskatüzelés napfelkeltekor újra megkezdődött. A tüzérség az ellenséges állá­sokat lődözi. Az­ért arra használták fel, hogy az előbbi napon elfoglalt házakat megerőditsék, az azokat megszállva tartó csapatokat felváltsák s a számos sebesülteket azokból eltávolitsák. Egy uj üteg a San-Pedro-templomig mozditta­­tott előre. Ferete­tlnek könnyű sebet kapott. Madrid, mart. 30. A csapatok az elfoglalt po­zitiókat, Muriatát beleértve, megtartották és a többi positiókat lövöldözik. Abanta ellen még nem intéztetett támadás. Loma és Primo de Rivero tirkok hír szerint súlyosan megsebesültek. A kato­nák telve vannak lelkesedéssel. Madrid, mart. 30. A hivatalos lap Somorrostró­ból egy mart. 27-körel esti 9 órakor kelt sürgönyt közöl, mely szerint a csapatok elfoglalták a Mu­­riata, Barb­uda házait; az Abanto elleni támadás elhalasztatott. Primo Rivero tánok és Ferrero dan­dárparancsnok megsebesültek ; az előbbi altábor­­noki rangra emeltetett. Quintars tü­zérezredes elesett. DUNAFEJEDELEMSÉGI ÜGYEK, Bukarest, mart.­ 31. A kamara a kormánynyal egyetértve a járadékezimek kibocsátása feletti tárgyalást elnapolta a legközelebbi ülésszakig, a pénzügyminiszer azonban felhatalmaztatott, hogy 17 millió erejéig kincstári jegyeket bocsáthas­son ki. KELETI ÜGYEK. Athene, mart. 30. A Bulgaris-kormány lemon­dása folytán alkalmasint Komandoros fog az uj cabinet megalakításával megbizatni. — A MŰEGYETEMI SEGÉLYEGYLET javára január 31-án rendezett »technicus bál« alkalmával felülfizet­tek . Királyné Ő Felsége, gr. Karácsonyi Guidóné és Nagel Armin 100 —100 frt, József főherczeg ő fensége, Khéler és Buzzi 50—50 frt, br. Sina Simon 25 frt, br. Podmanitzky Frigyes, Reitter Ferencz, Tolnay La­jos és Herrich Károly 20—20 frt, Tisza Lajos, Koch Henrik, Schlauch Lőrincz, Lechner Lajos, Hofhauser Lajos, Sebastiani Frigyes, Fuchs Rudolf, Steindl Imre 15 —15 frt, a közmunkatanács mérnökei 13 frt, Hieronymi Károly és Török József 11 —11 frt, dr. Lipthay Béla, Weber Antal, Ambrozovics, Lukács Antal, Nagy László és Széher Árpád 10—10 frt, Go­­rove István, Obermayer Ágost, Horváth Alajos, Pusher József, Nendtvich Károly, Engerth­ Vilmos, Hauszmann Alajos, Simonovics, Cserhalmay, Varasdy és Hajnal Antal 5—5 frt, Metzner, Jelinek Mór, Rutkay Mik­lós 3—3 frt, Sztoczek József, Fischer Nándor, Nikola­­ József, Unger Josefa, Tóth Kálmán 1 — 1 frt, Hollán Ernő 5 db ezüst forint, Bayler 2 darab arany. Össze­sen 7­89 frt, 2 db arany és 5 ezüst frt. — Fogadják a szives adományozók az egylet hálás köszönetét. Décsey Lajos, bál­elnök. --- A ZENEKEDVELŐK EGYLETE ÁLTAL Richter vezetése alatt hétfőn rendezett hangverseny meglehe­tősen üres volt. Üres t. i. nem a közönség számát ille­tőleg, mert ez betöltő a nagy teremnek minden zugát, hanem üres az eszmékben, zenei tartalomban, gondolat, tárgy, soliditás tekintetében. A bevezető rövid mű, Beethoven »Egmont« nyitányának gyors elhangzása után, csupa széllel bélelt csillogó buborék foglalta el az estét. Liszt szép instrumentátiója, melynek nagy ne­hézségű zongorarészleteit Breitner L. bécsi zongora­­művész úr nagy virtuozitással adta elő ; azután Berlioz »Haroldja«, a hárfák, furulyák, csengő triangulumok bő használatával, piánókkal és pianissimókkal egyen­lően ürességet hagynak maguk után kedvben, hangu­latban, emlékezetben egyaránt Mihalovics Ödön »Vi­harja« pedig még inkább, s ezt már a közönség is hide­gen fogadta. Krancsevics úr Berlioz Haroldjában egy jó hosszú hegedű-részletet gyönyörű tisztasággal és sza­batossággal adott elő. — A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ápr. 2-án, csütörtökön d. u. 5 órakor a magy. tud. akadémia pa­lotája Kisfaludy-termében választmányi ülést tartana, mely alkalommal a folyó ügyek szokásos tárgyalása mellett, Szilágyi Sándor fog értekezni gr. Nádasdy Ferencz országbíró levelezéséről II. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel.

Next