Budapesti Közlöny, 1874. április (8. évfolyam, 74-98. szám)
1874-04-01 / 74. szám
lennének Páris erődítésének feláldozni a határok védelmét s összes seregeinket Parisba akarnák hozni helyőrségül, mivel 250 ezer főnyi válogatott katonaság nélkül nem védelmezhetik önök ezen roppant homlokzatot. Vissza kell térnünk azon eredeti eszmére, mely Páris erődítményeit sugallá. Ama korszakban soha sem gondoltak arra, hogy a nagy katonai tevékenység Páris körül öszpontosíttassék. Mi visszaemlékeztünk az 1814-iki hadjáratra, amikor, ha Páris meg lett volna oltalmazva egy véletlen meglepetés ellen, Francziaország megmentetett volna. Már én azt hiszem, hogy elég lenne a Páris körül létező erődítményeket kiegészíteni. E végett 15—20 millió elég leend , de ha önök az eléjök terjesztett tervet elfogadják, legalább is 100 millió lesz szükséges A határszéleken is nagy műveket kell létesíteni, hogy így Páris kikerülhesse az ellenség jelenlétének veszélyeit. Az, amit önök itt hasztalanul fognak költeni, hatályos művektől lesz elvonva. Midőn mi az erődítményeket létesítők, az volt szándékunk, hogy a fővárost megoltalmazzuk az ellenség megkerülő mozdulataitól, s én még most is azt hiszem, hogy csupán erre kell szorítkoznunk. Brunet azt veté szemünkre, hogy 1870-ben a nyugati oldalt fegyvertelenül hagytuk ; igaz, hogy ezen oldal el volt hanyagolva. Akkor csupán az éjszaki és keleti oldalra gondoltak, mivel az ellenség 1814. és 16-ben ezen oldalakról érkezett meg. Ezenkívül 1815-ben az ellenség a nyugati oldalon nagy vereséget szenvedett Exelemnce tábornok vitézsége folytán. Tehát azt hiszik, hogy az ellenség nem merész rend a nyugati oldalra menni. Csalatkoznak. Mindazáltal ezen, bárha hiányos erődítmények több mint 4 hónapig tartóztatok fel az ellenséget. Távolról sem állítom, hogy itt semmit sem kellene tenni. Elismerem, hogy ki kell egészítni Saint-Denis védelmét, de vájjon 10—12 ezer méternyi távolságra kell-e helyezni a védműveket ? Ily nagy távolságra önök nem védendik meg hatályosan Párist, s megengedendik az ellenségnek, hogy egy védmüvet megkerülhessen s elvegyen. A Saint-Denist illetőleg javaslati 3 védmü közül elfogadom a stainsi és a sannoisi védmüveket, de ennél tovább ne menjünk. Áttérek az éjszaki oldalra, hol az erődök oly övezetét találjuk, melyekben tengerészeink csodákat tettek a legutóbbi háborúban. Hát nem elégíti-e ez ki önöket ? Nem találnak-e önök ezen periméter belsejében elegendő tért nagy seregek mozgósítása végett? Mindazáltal elismerem a bizottmány azon nézetét, hogy a keleti oldalon kell erőkifejtést eszközölni, tehát ezen az oldalon az erődítményeket messzire kell vinni. Ezért elfogadom a vangoursi védművet, mely ezen irányban esik. Midőn én a túlzott kiadásokat ellenzem, a hadsereg érdekében beszélek. Tehát véleményem szerint 11 millió nagyon sok lenne Vangoursnak Villeneuve Saint-Georgesseli összeköttetése végett. Elfogadok még egy védművet ez utóbbi ponton, mivel az uralkodik a Szajnán való átkelés fölött. Most áttérek a Palaiseautól St -Cyrig terjedő nagy vonalhoz. Ez utóbbi pont 15 ezer méternyire esik ágyutüzünktől. Én esztelenségnek találom, egy védmüvet ily nagy távolságra akarni helyezni. S e végett 24 milliót kívánnak önöktől! De még több védmüre lenne szükség ezen vonal mögött, annak oltalmazása végett. Ily nagy távolságban miként lehetne az erődöt élelemmel újra ellátni s a helyőrséget megnyitni? S ha e védmű utoljára elfoglaltatnék, minő erkölcsi hatást fogna az tenni az ostromlott lakosságra. De vájjon azt jelenti-e ez, hogy semmit se kelljen tenni a déli és nyugati oldalak számára? Kell tenni valamit, léteznek kijelölt védművek Chatillon-, Sevres- és különösen Garchesnél. Ez utóbbi födözi a Valerien-hegyet, mely Páris védelme. Megengedek még egy másik védművet is Marly - nál, s ekkor Párishoz közeleső oly erődök sorozatával fogunk bírni, melyek megvédethetnek, s melyek egyikének elszigetelését sem fogja az ellenség megkísérleni. Az egész 12 millióba fog kerülni. Ekkor bármit mondjanak is, a csapatoknak elég terük lesz a kifejlődtetésre. Paris ment lesz a bombáztatástól, egy oly vonal folytán, mely Saint-Denistől, a Valerie-hegyig fog terjedni, Sannois, Stains, Vangours,Villeneuve, Saint Georges, Chatillon, Sevres, Garches és Marlyn áthaladva. Én mindezen pontokat kész vagyok elfogadni. Szavazzák meg önök azokat jelenleg azon érzettel, hogy oly dolgot tesznek, mely iránt nincsen véleményeltérés , de a többit halaszszák el hat hétre. Ingadozhatnak-e önök ? Ez nem pártkérdés. Midőn én a kormányon voltam, nem a pártokra gondoltam, hanem Francziaországra, egyik tábornokot sem tettem eléje a másiknak; nem akartam Párist újólag bombáztatásnak kitéve látni. Számos más illetékes egyénnel együtt azt véltem, hogy 20—30 millióval létesítni lehet a szükségeseket. Szorítkozzunk jelenleg csupán ezen kétségbe nem vonható 4 vagy 5 erőd megszavazására, így önök azon megelégedéssel fognak bírni, hogy szavazásuk alkalmával semmiféle kétely sem maradhatott lelkükben. Én azt állítom, hogy a legilletékesebb egyének osztoznak véleményemben. Vannak olyanok, kik ezt tudják. Hangok a jobboldalról: Nevezze meg ön azokat! Thiers : Jól van ! Meg fogok nevezni egyet, ez a köztársaság elnöke. Ő összes bizottmányainkban jelen volt, s nagyon jól tudja, hogy több kitűnő , illetékes egyén osztozott véleményemben. Ő jól tudja, hogy a tüzéri kar velem egy véleményben volt. Valóban a hadmérnöki kar nagy tekintélylyel bír, de a többi fegyvernemek véleményét is tekintetbe kell venni. És most azon leghevesebb ellenfelektől, kikkel itt birkázok, azt kérdem, hogy vájjon semmi kétségük sincsen-e, hogy vájjon ! elég erős meggyőződéssel bírnak-e arra nézve, hogy a szavazás után semmi lelkiismereti kételyt se érezzenek. Ha van valami kételyük, úgy csupán egy eljárást követhetnek, s ez abban áll, hogy szavazzák meg a kétségbe nem vont pontokat, s hogy azt, a mi a legilletékesebb egyének által kétségbe van vonva, hat hétre halaszszák el.« (Élénk tetszés a baloldalon.) Mint már tudjuk, Thiers ezen beszéde daczára a bizottmányi javaslat fogadtatott el. Paris, mart. 30. A »Banque de Paris« ma hozzájárult azon szerződéshez, mely Sádik pasával egy 40 millió franknyi előleg ügyében köttetett. Páris, mart. 30. Egy carlista sürgöny azt állítja, hogy a carlisták f. hó 25-én megtartották a második védelmi vonal összes positióit, az Abantos hegyet is beleértve. Serrano távirdai összeköttetése el van vágva. Mint Páriából mártius 30-ról jelentik, Haute- Marne megyében a választás eredménye, két község kivételével tudva van: a republicanus Danelle Bernardinra 35.612 és a conservativ Lesperaitre 24.142 szavazat esett. E szerint Danelle megválasztatása bizonyos. 592 ANGOL ÜGYEK. London, mart. 31. Carlista hírek szerint a csata f. hó 28-án újra megkezdetett; a köztársaságiak szakadatlanul visszaverettek és körülbelöl 4000 embert vesztettek; a carlisták vesztesége 1000 embert tesz. NÉMET ÜGYEK. A »Nordd. Alig. Zeitung« nem tartja valószínűnek, hogy a porosz kormány a Volk-Hrisiusféle indítvány irányában visszautasító, vagy csak passiv eljárást is fogna követni. Ha ily látszat keletkezett, ez a nevezett lap szerint azon történetes körülményből fejthető meg, hogy a porosz cultusszak a szövetség-tanácsban nincs képviselve. Berlin, márt. 30. A szövetségtanács tegnapi ülésében a vasúti bizottság indítványa szerint Bajorország, Württemberg és Baden beleegyezésével fölszólította a szövetségi kormányokat, hogy a vasúti szállítmányi tarifák általános fölemelése, vagy a tarifarendszer megfelelő módosítása iránt f. évi ápr. 15-ig határozzanak. A himlőoltási és a katonai nyugdíjazási törvények a birodalmi gyűlés szerkezete szerint fogadtattak el, végül megállapíttattak a hadi szolgálmányokért adandó utólagos kárpótlásokról szóló törvény végrehajtási intézkedései. SPANYOL ÜGYEK. Egy Somorrostróból szombaton d. u. 1 órakor kelt távirat jelenti, hogy a puskatüzelés napfelkeltekor újra megkezdődött. A tüzérség az ellenséges állásokat lődözi. Azért arra használták fel, hogy az előbbi napon elfoglalt házakat megerőditsék, az azokat megszállva tartó csapatokat felváltsák s a számos sebesülteket azokból eltávolitsák. Egy uj üteg a San-Pedro-templomig mozdittatott előre. Feretetlnek könnyű sebet kapott. Madrid, mart. 30. A csapatok az elfoglalt pozitiókat, Muriatát beleértve, megtartották és a többi positiókat lövöldözik. Abanta ellen még nem intéztetett támadás. Loma és Primo de Rivero tirkok hír szerint súlyosan megsebesültek. A katonák telve vannak lelkesedéssel. Madrid, mart. 30. A hivatalos lap Somorrostróból egy mart. 27-körel esti 9 órakor kelt sürgönyt közöl, mely szerint a csapatok elfoglalták a Muriata, Barbuda házait; az Abanto elleni támadás elhalasztatott. Primo Rivero tánok és Ferrero dandárparancsnok megsebesültek ; az előbbi altábornoki rangra emeltetett. Quintars tüzérezredes elesett. DUNAFEJEDELEMSÉGI ÜGYEK, Bukarest, mart. 31. A kamara a kormánynyal egyetértve a járadékezimek kibocsátása feletti tárgyalást elnapolta a legközelebbi ülésszakig, a pénzügyminiszer azonban felhatalmaztatott, hogy 17 millió erejéig kincstári jegyeket bocsáthasson ki. KELETI ÜGYEK. Athene, mart. 30. A Bulgaris-kormány lemondása folytán alkalmasint Komandoros fog az uj cabinet megalakításával megbizatni. — A MŰEGYETEMI SEGÉLYEGYLET javára január 31-án rendezett »technicus bál« alkalmával felülfizettek . Királyné Ő Felsége, gr. Karácsonyi Guidóné és Nagel Armin 100 —100 frt, József főherczeg ő fensége, Khéler és Buzzi 50—50 frt, br. Sina Simon 25 frt, br. Podmanitzky Frigyes, Reitter Ferencz, Tolnay Lajos és Herrich Károly 20—20 frt, Tisza Lajos, Koch Henrik, Schlauch Lőrincz, Lechner Lajos, Hofhauser Lajos, Sebastiani Frigyes, Fuchs Rudolf, Steindl Imre 15 —15 frt, a közmunkatanács mérnökei 13 frt, Hieronymi Károly és Török József 11 —11 frt, dr. Lipthay Béla, Weber Antal, Ambrozovics, Lukács Antal, Nagy László és Széher Árpád 10—10 frt, Gorove István, Obermayer Ágost, Horváth Alajos, Pusher József, Nendtvich Károly, Engerth Vilmos, Hauszmann Alajos, Simonovics, Cserhalmay, Varasdy és Hajnal Antal 5—5 frt, Metzner, Jelinek Mór, Rutkay Miklós 3—3 frt, Sztoczek József, Fischer Nándor, Nikola József, Unger Josefa, Tóth Kálmán 1 — 1 frt, Hollán Ernő 5 db ezüst forint, Bayler 2 darab arany. Összesen 789 frt, 2 db arany és 5 ezüst frt. — Fogadják a szives adományozók az egylet hálás köszönetét. Décsey Lajos, bálelnök. --- A ZENEKEDVELŐK EGYLETE ÁLTAL Richter vezetése alatt hétfőn rendezett hangverseny meglehetősen üres volt. Üres t. i. nem a közönség számát illetőleg, mert ez betöltő a nagy teremnek minden zugát, hanem üres az eszmékben, zenei tartalomban, gondolat, tárgy, soliditás tekintetében. A bevezető rövid mű, Beethoven »Egmont« nyitányának gyors elhangzása után, csupa széllel bélelt csillogó buborék foglalta el az estét. Liszt szép instrumentátiója, melynek nagy nehézségű zongorarészleteit Breitner L. bécsi zongoraművész úr nagy virtuozitással adta elő ; azután Berlioz »Haroldja«, a hárfák, furulyák, csengő triangulumok bő használatával, piánókkal és pianissimókkal egyenlően ürességet hagynak maguk után kedvben, hangulatban, emlékezetben egyaránt Mihalovics Ödön »Viharja« pedig még inkább, s ezt már a közönség is hidegen fogadta. Krancsevics úr Berlioz Haroldjában egy jó hosszú hegedű-részletet gyönyörű tisztasággal és szabatossággal adott elő. — A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ápr. 2-án, csütörtökön d. u. 5 órakor a magy. tud. akadémia palotája Kisfaludy-termében választmányi ülést tartana, mely alkalommal a folyó ügyek szokásos tárgyalása mellett, Szilágyi Sándor fog értekezni gr. Nádasdy Ferencz országbíró levelezéséről II. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel.