Budapesti Közlöny, 1874. április (8. évfolyam, 74-98. szám)

1874-04-08 / 79. szám

Budapest 1874!• 79. szám. Szerda, április S. HIVATAL«» L A 1*. B«£üí1!sztübl;íj : Pesten, h­atvani-utcza 10-dik szám L emelet, tüsonivATÁL : Pesten, barátok­ tere 7. is. a. földszint. IluZIRATOK küldetnek Tilsa*. Benneazel­len levelek esek rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el._______________________________ Előfizet­ési Árak : A­­Budapesti Közlöny“ melléklapjára külön, postán vagy biztot hordva: Egész évre. . . 2 írt 40 kr. Félévre ... 1 » 20 » Negyedévre . . . » 60 » A »Hivat.Értesitö« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Naponkint­ póttal szétküldéssel vagy helyben hashoz hordva a melléklappal együtt: ... 12 írt. Egész évre Félévre. . Negyedévre Hivatalos Hirdetésik : A hivatalos ,Értesíté"-be iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— KOO-ig 2 frt, 200—301­-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap­­ra 10 kr. Magánhirdetések: Egy hasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.,kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyeg­­díj külön minden beiktatás után 30 kr. vezt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. és Ap. kir. Felsége f. é. martins hó 25-röl kelt legt­, elhatározással legkegyelmesebben meg­engedni méltóztatott, hogy gr. Trauttmansdorff Ferdinánd a wü­rttembergi kir. koronarendnek nagykeresztjét, — Vavrik Gábor cs. és k. osz­­tálytanácsos a kü­zös küilügyministeriumban, az orosz cs. II. oszt. Szt-Anna-rendet, — ezen minis­­teriumnak következő cs. kir. udvari és ministeri titkárai : Sulzbeck Rudolf a franczia becsl­let-regio tiszti keresztjét, Cerri Cajetán és dr. Kliu Ernő, valamint ezen ministerium fizető­ hivatalának fő­nöke Zindel Mátyás, valamint ugyanazon ministe­­rium következő ralvari és ministeri fogalmazói: ne­mes Pont István és dr. Jettel Emil az olasz kir. koronarendnek lovagkeresztjét, i Siebold Henrik tolmács­növendék a dán királyi III. oszt. Dane­­brog-rendet, a nevezett ministerium ajtónállói : Ka­­than János és Laforest Mór az orosz császári arany érmet a Newsky­ Sándor szalagon elfogadhassák és viselhessék. Ö cs. és Apostoli kir. Felsége, a közös külü­gy­­minister által tett legalázatosabb felterjesztés foly­tán, i. é. martius 23-ról kelt legfelsőbb elhatáro­zással, a főconsullá előléptetett eddigi franczia consul, s a budapesti franczia főconsulság vezetője, de Baumont algrófiak kinevezési okleveléhez a legmagasb exequaturt megadni méltóztatott. A kir. ig­­zságügyminister Pálfy István Ipoly­­ság­i bört­­n­télfigyelőt ugyanoda fogházfelfigye­lővé nevezte ki. Strasser Sándor budapesti lakos vezetéknevé­nek »Szili-Sárkányt'«-ra kért átváltoztatása folyó évi 13.646. számú belüigyministeriumi rendelettel megengedtetett. Lukácsik György lőcsei lakos és fő reáltanodai tanár vezetéknevének a Lukácsik-Tü­kért át­változtatása folyó évi 13.779. számú belüigymi­nisteriumi rendelettel megengedtetett. Deutsch Sámuel budapesti lakos saját, valamint Móricz, Károly, Hermin és Füilöp nevű gyermekei vezetéknevüknek a Darvas*-ra kért átváltoztatása folyó évi 13.644. számú belügyministeriumi rende­lettel megengedtetett. A pozsonyi m. kir. pénzfigyigazgatóság által Farkas Gyula és. kir. 72-ik számú gyalogsorez­­redbeli szakaszvezető VII-ik osztályú adóhivatali tisztté neveztetett ki. A pozsonyi m. k. pénzügyigazgatóság Patkós Sándor m­. k. pénzügyőri szemlészt pénzügyigaz­gatósági irodai segédtisztté nevezte ki. A m. kir. vallás­ és közoktatási ministerium által a jogo­s állami adományokra vonatkozólag a tanul­mányi és vizsgálati rendszer újjáalakítása ügyében 1874. február 5-én 4057. sz. a. kiadott rendelethez a vizsgálati bizottságok parallel működése , azokon leendő elnöklés tárgyában kibocsátott pótrendelet : 1. Mindenik bizottmányban az elnök mellett másod­elnök lesz a bizottmányban résztvevő taná­rok idősbje, ki a következő évben átveszi azután az elnökséget, a másodelnökség a seutumban rá következő rendes tanárt illetvén. 2. A bizottmány két bizottságban működik, va­lahányszor ezt a vizsgálatra jelentkezők száma megkívánja, és­pedig a két alapvizsgálatra nézve rendesen , minthogy ezekre — megtartásuk bizo­nyos határidőkhöz lévén kötve — mindenkor so­kan jelentkeznek ; a két államvizsgálatra pedig mindannyiszor, a­hányszor egy-egy hétben a meg­­vizsgálandók száma a hármat felülmúlja. — Ily esetekben az egyik bizottságban elesül az elnök, a másodikban a másodelnök, kik a megvizsgálan­­dók számát a két bizottság között lehetőleg egyen­lően osztják fel. 3. Ha a második alapvizsgálaton és a két ál­lamvizsgálat valamelyikén az elölülés oly tanárt illet, ki nem szaktanára a vizsgálat valamelyik tárgyának, az köteles lesz a vizsgálatra a rende­sen meghívandó három tagon kívü­l még egy ne­gyediket és pedig lehetőleg a vizsgálati tárgyak valamelyik szaktanárát meghívni és maga a vizs­­gálástól tartózkodni, úgy­hogy ilyenkor a bizott­ság az elölülővel együtt nem négy, hanem öt tag­ból alakuljon. Ez az intézkedés szükséges azért, mert különben az elnök, ki nem szaktanár, az egyik szaktanárt folytonosan kizárná, mi a bizott­mányok újjászervezésének azon egyik vezérelvé­vel, hogy a vizsgálás lehetőleg, azaz: a­mennyire a kültagoknak meghívásával összegyeztethető, a szaktanárok kezébe tétessék, ellenkeznék. 4. Az elnökség és másodelnökség a bizottmány­ban résztvevő rendes tanárok közt senium szerint évről évre változik, úgy hogy a rendes tanárok­nak senium szerinti sora egészen kimeríttetik, míg az egyszeri elnök újra átveheti az elnökséget, s hogy továbbá senki egy időben két bizottmány­ban elnök vagy másodelnök nem lehet, ha tehát a senium szerint valamelyik tanárt két bizottmány­ban illetné meg az elnökség, vagy másodelnökség, köteles az egyikről lemondani, ama bizottmányban pedig, a melynek elnökségéről vagy másodelnök­­ségéről lemondott, neve a sorban azon helyre jön, mely megilletné őt, ha az elnökséget tényleg vi­selte volna. Budapesten, 1874. mártius 29-én. A m. kir. vallás- é­s közoktatási ministerium által a jogo­s államtudományokra vonatkozólag a tanul­mányi és vizsgálati rendszer újjáalakítása ügyé­ben 1874. február 5-én 1 505­. sz. a. kiadott ren­­delethely a tanfolyam egyes éveit az osztrák, vagy külföldi egyetemeken eltöltött joghallgatókra nézve kiadott pótrendelet: 1. A rendes tanidőböl négy félév külföldi egye­temen is tölthető,­­de a külföldi tanulmány sem az alap- és államvizsgálatok, sem az ezek tekinteté­ből hallgatandó tantárgyak körüli szabályok alól föl nem ment. 2. Kik valamely külföldi egyetemen több fél­évet töltvén, az egyik vagy másik alapvizsgálatot kellő időben le nem tették, azoknak, hacsak a ha­zai egyetemekhez történt visszatértük után a leg­közelebbi félév alatt a hiányzó alapvizsgálatot, vagy alapvizsgálatokat le nem teszik, az addig töltött tanidő csak három, illetőleg öt félévnek szá­­míttatik be. 3. A negyedik félév végén valamely osztrák egyetemen kiállott jogtörténelmi államvizsgálat az első alapvizsgálat gyanánt tudatik be. 4. Valamely európai ország jogtörténetéből, vagy az összehasonlító jogtörténetből külföldi egyetemen hallgatott főcollegium hazai egyete­mekhez való áttérés esetén európai jogtörténeti collegiumnak tudatik be. Budapesten, 1874. martius 29-én. A m. kir. pénzügy­ministerium 6821. sz. a. kiadott körrendelete valamennyi m. kir. pénzügy igazga­tóságnak és vámhivatalnak. A m­. kir. fökdmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministeriummal egyetértőleg az aradi, debreczeni, brassói, eszéki, fiumei, győri, kassai, kolozsvári, nagyszebeni, pozsonyi, sziszeici, sopronyi, temes­vári, újvidéki, zágrábi és zimonyi postahivatalok egyelőre 1875. év végéig ezennel fölhatalmaztat­­nak, hogy a vámpontot meghaladó, külföldre szánt postaküldeményeket is, a­mennyiben a kivitelnél vámfizetés alá nem esnek, vámhivatali közeg köz­bejötte, tehát vámkezelés nélkül is elfogadhassa­nak és továbbszállíthassanak. Ezen kedvezmény ugyanazon feltételektől léte­­tetik függővé, melyek alatt 1872. október 26-án 32.113. sz. a kelt rendelettel a Budapesten fel­állított postahivatalok jogosittattak fel ugyanilyen eljárásra. A kezelő postahivatalok kötelesek tehát a kül­demények tartalmát a felek által két példányban átadott bevallások (szállítólevelek) alapján — mely bevallásoknak legalább az árunak az üzleti forgalomban szokásos megnevezését kell tartal­mazniuk — a jegyzéklajstromba bevezetni, és ehhez a bevallás (szállítólevél) egyik példányát is mindig csatolni. A postahivatal által vezetett ezen jegyzék­lajstrom aztán minden hó végével az állomása székhelyén lévő vámhivatalhoz küldendő be, mely vámhivatal az előforduló ilynemű áruküldeménye­ket a havi és évi áruforgalmi kimutatásokba pon­tosan bevezesse. Ily postaküldeményeket a vámhivatalok, me­lyeknél azok kilépnek, jövedéki szempontból föl nem tartóztathatnak, és egyáltalában vámkezelés alá nem vehetnek. Ezen kedvezmény alól azonban kivétetnek azon áruk, melyek a kivitelnél vámdíjfizetés alá esnek, és azok, melyeknek kivitele a fennálló szabályok szerint jövedéki hivatalos bizonylattal igazolandó. (Pénzügyi törvények és szabályok IX. füzetének 397. §-a.) Ezen intézkedés hatálya folyó évi május 1 én lép életbe. Egyidejűleg pedig arról is értesittetik az igaz­gatóság (hivatal), hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok cs. kir. pénz­ügy­ministériumának közlése szerint, a linzi és salzburgi belvárosokban felállított cs. kir. posta­hivatalok úgy, mint már előbb a Bécsben és kör­nyékén felállított postahivatalok, hasonló eljárásra hatalmaztalak fel.

Next