Budapesti Közlöny, 1874. július (8. évfolyam, 147-173. szám)

1874-07-22 / 165. szám

Budapest, 1874. 165. szám. Szerda, Julius 22. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szeekesztéség : Pesten, hatvani-utcza 10-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Pesten, barátok­ tere 7. az. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: Egész évre................................12 frt. Félévre.......................................6 » Negyedévre..................................3 » A »Hivat. Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő“-be iktatandó hirdeté­sek dijai a hirdetm­­énynyel együtt el­őlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1­árt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. Magánhirdeté­sek: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hir­detésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIV­ATALOS RÉSZ. A m. kir. belü­gyminister a vezetése alatti minis­­teriumhoz dr. Volinszky Fridolin tisztb. fogalma­zót és Lánczy Gyula m. k. pénzügyministeri fo­galmazósegédet fogalmazókká, Liptai Lajos tisztb. segédfogalmazót pedig valóságos segédfogalmazó­vá nevezte ki. A váczi m. kir. orsz. fegyintézet igazgatósága által Csonka Antal 3. számú honvédlovas-század­­beli szakaszvezető s czimzetes őrmester, Kiss Fe­renc­z 30. számú honvédzászlóaljbeli őrmester, Popper Vilmos 23. számú honvédzászlóaljbeli számvevő őrmester, Horváth János 1. számú hon­­védzászlóaljbeli törzsőrmester és Edel György 10. számú csendőrparancsnokságbeli szakaszvezető D. osztályú közőrökké neveztettek ki. A vallás- és közoktatási m. kir. minister megen­gedte, hogy Vilcsek Jánosnak »Német Mondattan« czim­ü műve a középtanodákban tankönyvül hasz­náltassák. NEittHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCLXXIX. ÜLÉSE 1874. julius 21-én d. e. 10 órakor. Elnök: Perczel Béla. Jegyzők: Mihályi Péter, Beöthy Algernon, Széll Kálmán. A kormány részéről jelen vannak Bittó Ist­ván, Ghyczy Kálmán, Pauler Tivadar, Szapáry Gyula gróf, Szende Béla, Bartal György, mi­niszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, észre­vétel nélkül hitelesíttetik.­­Elnök: Bemutatja Belső-Szolnok megye felter­jesztését, melyben a véderőről szóló 1868. XL. t. ez. módosítását kéri. Ki fog adatni a kérvényi bizottságnak. Csiky Sándor határozati javaslatot nyújt be, mely szerint mondja ki a ház, hogy az 1848. 4. t. ez. 1. szakasza szerint ülésezéseit f. évi sept. 15-éig elnapolja, s ezúttal a választási törvény­­javaslatnak további tárgyalásait felfüggeszti. Elnök : Ki fog nyomatni és szétosztatni. Következik a napirend.. Mielőtt azonban erre áttérnénk, méltóztatik tudni, te­hát, hogy a teg­napi ülés végén szóba hozatott az ülés tartamának egy órával való meghosszabbítása. A t. ház jónak találta ezen kérdés eldöntését a mai ülésre halasz­tani. Kérném a t. ház tagjait, méltóztassanak e tárgyban nyilatkozni és véleményeiket előadni. Szapáry Gy­ula gr. belü­gyminiszer, T. ház! Midőn az általános vita folyamatban volt, azon szempontból, hogy a részletes vita alkalmából, midőn több §. kerül tárgyalás alá, bajjal jár a különböző §§-kat mindig figyelemmel kísérni, nem látszott czélszer­ű­nek az ülések tartamát meghosz­­szabbítani. Minthogy azonban a tapasztalás azt mutatta, hogy az ülések jelenlegi tartama alatt alig vagyunk képesek egy ülés alatt csak egy §-t is elvégezni, azt hiszem, megszűnt azon ok, a­miért a részletes tárgyalás alkalmával a gyűlések hosszabbra való nyújtása mellőzte­­tett, s épen a nyert tapasztalatok alapján bátor volnék a t. házat arra kérni, méltóztassék az ülé­seknek legalább is egy órával való meghosszabbí­tását elhatározni. (Helyeslés.) A tapasztalás azt mutatta, hogy az ülések meghosszabbítására a legalkalmasabb idő, ha 10 —3-ig tartatnak (He­lyeslés jobbfelől. Ellenmondás a szélső balról. Felkiáltások bal felől: 9—3-ig.­ De midőn a tisztelt házat ez iránt határozatra felkér­ném, egyszersmind azon kérést vagyok bátor a t. ház tagjaihoz intézni, méltóztassanak e ha­tározatnak azon magyarázatot is adni, mely felfo­gásom szerint a legkisebb jóakarattal különben is önként értetik, hogy akár 2-ig, akár 3-ig mél­­tóztatnék az ülések tartamát megállapítani. Ne méltóztassék ezen határozatot úgy venni, hogy épen abban a pere­ben, a­mikor a 2-őt üti, szűn­jék meg az ülés. Igenis helyesnek tartom azt, hogy ha a háznak van határozata egy bizonyos órára nézve, meddig az ülést tartani kívánja, ne lehessen az ülést a végtelenségig meghosszabbí­tani ; de azt hiszem, lehetünk egymás iránt oly méltánylattal s lehetünk az elnök igazságszeretete iránt annyi bizalommal, hogy ha a szónak a szó közepéig jutott és az óramutató a két órát mu­tatja, ne legyen kénytelen az elnök a ház ülését berekeszteni. Midőn tehát a t. ház az ülések meghosszabbí­tását méltóztatik elhatározni, méltóztassék egy­szersmind e határozatnak oly értelmezést adni, hogy igen­is a meghatározott órában vége legyen az ülésnek, de hogy a szónok a szónok épen közepén legyen kénytelen megállani, az nem következik egy oly nemű határozatból, valamint felfogásom szerint nem ellenkezik a házszabályok szellemével. Fel­fogásom szerint sokkal csekélyebb baj az, ha az ülés esetleg egy pár perc­c­el tovább húzódnék, mint ha oly jelenetnek lennénk ismét tanúi, mint voltunk a tegnapi ülés végén, a­milyen jelenetek a ház tekintélyének semmi esetre sem válhatnak előnyére. (Helyeslés.) Csanády Sándor is azok közé tartozik, kik mielőbb el szeretnék végezni a törvényjavasla­tot , csakhogy 9-től 2-ig kívánná az üléseket tar­tatni , sőt hajlandó beleegyezni abba is, hogy d. u. 5-től 8-ig szintén tartassanak ülések. Szathmáry Károly az ülések meghosszabbí­tása helyett azt ajánlja, hogy egyes szónokok in­kább kevesebbet és rövidebben beszéljenek. Nem fogadhatja el az indítványok egyikét sem, mert, mint a napló-bíráló bizottság elnöke, alkalma van tapasztalni, hogy a beszédek 9/10 része másra, nem szorosan a tárgyra tartozik. Szilágyi Dezső a dolgok jelen állásában nélkü­­lözhetlennek tartja az ülések meghosszabbítását, és a belü­gyminiszer indítványát kéri elfogadtat­ni. Csanády indítványát nem fogadhatja el, mert a délutáni üléseket nem tartja a tanácskozásra nézve czélszerűeknek, de különben is azt hiszi, hogy ezen ülésekre igen kevesen fognának eljönni. Jankovics Miklós aziránt kíván biztosítást a belügyminiszertől, váljon kívánatosnak tart­ja-e, hogy a törvényjavaslat tárgyalása még ezen ülésszak alatt befejeztessék, s nem-e csak azt akarja megvárni, hogy a vasúti törvényjavaslatok a főrendiháztól átérkezzenek. Az üléseket 9-től 2-ig kívánná tartatni, min­denekfelett pedig arra kéri a ház tagjait, hogy rövidebben szóljanak, mert megtörténhetnék, hogy valaki azon gondolatra jönne, hogy a hosszú beszédeknek azon indoka van, hogy augusztus még együtt érje a képviselőházat. Almássy Sándor elfogadja a miniszer javas­latát, de czélszerűnek tartaná, ha a miniszer visszavonná azon szakaszokat, melyek ily nagy vitát idéznek elő. Péchy Tamás figyelmeztet arra, hogy a köz­ponti bizottság, melynek csak kilenc­ tagja van, 15 napig tárgyalta e törvényjavaslatot, s így nem csoda, ha a ház azzal oly behatólag foglalkozik. Szívesen hozzájárul a miniszer javaslatához. Szapáry Gyula gr. belü­gyminiszer: Azon kérdésre nézve, melyet Jankovics Miklós képvi­selő úr hozzám intézett, kötelességemnek tartom felszólalni, bár e tekintetben nyugodt vagyok az iránt, hogy az általa kért nyilatkozatot nemcsak egy izlet­ű, hanem két ízben is megtettem , de a t. képviselő úr erre talán nem emlékszik, megteszem tehát azt harmadszor is és kijelentem a t. ház előtt azt, hogy ugyanazon okok, melyek a kor­mányt és engem arra bíztak, hogy ezen törvény­­javaslatot a háznak benyújtsuk, és midőn be­nyújtottuk, kívántuk, hogy ezen törvényjavaslat mielőbb törvényerőre emeltessék , ugyanezen okok állanak fenn ma is, és azért a kormány határo­zottan kívánja, hogy ezen törvényjavaslat törvény­erőre emeltessék, és nem szándékozik ezen üléssza­kot addig berekeszteni, míg ezen törvényjavas­lat letárgyalva nem lesz. (Élénk helyeslés jobb- és balfelől.) A ház szavazás útján az üléseket 9-től 2-ig ha­tározta tartalm­. Folytatólagos tárgyalás alá vétetik a választási törvényjavaslat 6-ik szakasza. Deáky Lajos e szakasz helyett a 48-iki vá­lasztási törvénynek megfelelő szövegét kéri lé­tetni. Szomjas József ugyanezen értelemben szólal fel, mert azt hiszi, hogy a törvényjavaslat ezen szakasza által számos választó fosztatik meg vál­l­­sztói jogától. Huszár Imre Torontál megye viszonyaira utal­va szükségesnek tartaná, ha a választási jog alap­jául a tőke utáni jövedelemhez hasonlólag a ha­szonbér utáni nyereség is felvétetnék. Legczélsze­­rűbbnek tartaná különben, ha e szakasz a központi bizottsághoz visszautasíttatnék. Mukics Ernő a 48-diki választási törvény ren­delkezését kívánná e szakasznál fenntartatni. Szapáry Gyula gr. belü­gyminiszer: Mielőtt a t. ház ezen §. felett szavazás által döntene, köte­lességemnek tartom az ezen §-hoz beadott 8 mó­­dosítványra nézve véleményemet elmondani. Mindazok közül, mik ezen módosítványok in­dokolásán kívül a tárgyra nem tartozólag mon­dattak el, nem fogok reflectálni és csak azokra fogok szorítkozni, a­mik szorosan véve a módosít­­ványokra tartoznak. Az első Karuch képv. ur mó­­dosítványa; ezt, mint a­mely a 4. §-ban foglalt intézkedésnek természetes következménye, elfoga­dom. (Helyeslés) és kérem azt a szövegbe felvé­tetni. A többi módosítvány nagyrészben, neveze­tesen Szederkényi, Körmendy, Szomjas, Hu­szár és Vajda képviselő urak módosítványai, mind arra vonatkoznak kisebb-nagyobb mérték­ben, hogy az adó bizonyos nemei cumuláltassa­­nak. Engedje meg a­­ ház, hogy azokra nézve

Next