Budapesti Közlöny, 1874. július (8. évfolyam, 147-173. szám)
1874-07-22 / 165. szám
Budapest, 1874. 165. szám. Szerda, Julius 22. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szeekesztéség : Pesten, hatvani-utcza 10-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Pesten, barátok tere 7. az. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: Egész évre................................12 frt. Félévre.......................................6 » Negyedévre..................................3 » A »Hivat. Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1árt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. belügyminister a vezetése alatti ministeriumhoz dr. Volinszky Fridolin tisztb. fogalmazót és Lánczy Gyula m. k. pénzügyministeri fogalmazósegédet fogalmazókká, Liptai Lajos tisztb. segédfogalmazót pedig valóságos segédfogalmazóvá nevezte ki. A váczi m. kir. orsz. fegyintézet igazgatósága által Csonka Antal 3. számú honvédlovas-századbeli szakaszvezető s czimzetes őrmester, Kiss Ferencz 30. számú honvédzászlóaljbeli őrmester, Popper Vilmos 23. számú honvédzászlóaljbeli számvevő őrmester, Horváth János 1. számú honvédzászlóaljbeli törzsőrmester és Edel György 10. számú csendőrparancsnokságbeli szakaszvezető D. osztályú közőrökké neveztettek ki. A vallás- és közoktatási m. kir. minister megengedte, hogy Vilcsek Jánosnak »Német Mondattan« czimü műve a középtanodákban tankönyvül használtassák. NEittHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCLXXIX. ÜLÉSE 1874. julius 21-én d. e. 10 órakor. Elnök: Perczel Béla. Jegyzők: Mihályi Péter, Beöthy Algernon, Széll Kálmán. A kormány részéről jelen vannak Bittó István, Ghyczy Kálmán, Pauler Tivadar, Szapáry Gyula gróf, Szende Béla, Bartal György, miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, észrevétel nélkül hitelesíttetik.Elnök: Bemutatja Belső-Szolnok megye felterjesztését, melyben a véderőről szóló 1868. XL. t. ez. módosítását kéri. Ki fog adatni a kérvényi bizottságnak. Csiky Sándor határozati javaslatot nyújt be, mely szerint mondja ki a ház, hogy az 1848. 4. t. ez. 1. szakasza szerint ülésezéseit f. évi sept. 15-éig elnapolja, s ezúttal a választási törvényjavaslatnak további tárgyalásait felfüggeszti. Elnök : Ki fog nyomatni és szétosztatni. Következik a napirend.. Mielőtt azonban erre áttérnénk, méltóztatik tudni, tehát, hogy a tegnapi ülés végén szóba hozatott az ülés tartamának egy órával való meghosszabbítása. A t. ház jónak találta ezen kérdés eldöntését a mai ülésre halasztani. Kérném a t. ház tagjait, méltóztassanak e tárgyban nyilatkozni és véleményeiket előadni. Szapáry Gyula gr. belügyminiszer, T. ház! Midőn az általános vita folyamatban volt, azon szempontból, hogy a részletes vita alkalmából, midőn több §. kerül tárgyalás alá, bajjal jár a különböző §§-kat mindig figyelemmel kísérni, nem látszott czélszerűnek az ülések tartamát meghoszszabbítani. Minthogy azonban a tapasztalás azt mutatta, hogy az ülések jelenlegi tartama alatt alig vagyunk képesek egy ülés alatt csak egy §-t is elvégezni, azt hiszem, megszűnt azon ok, amiért a részletes tárgyalás alkalmával a gyűlések hosszabbra való nyújtása mellőztetett, s épen a nyert tapasztalatok alapján bátor volnék a t. házat arra kérni, méltóztassék az üléseknek legalább is egy órával való meghosszabbítását elhatározni. (Helyeslés.) A tapasztalás azt mutatta, hogy az ülések meghosszabbítására a legalkalmasabb idő, ha 10 —3-ig tartatnak (Helyeslés jobbfelől. Ellenmondás a szélső balról. Felkiáltások bal felől: 9—3-ig. De midőn a tisztelt házat ez iránt határozatra felkérném, egyszersmind azon kérést vagyok bátor a t. ház tagjaihoz intézni, méltóztassanak e határozatnak azon magyarázatot is adni, mely felfogásom szerint a legkisebb jóakarattal különben is önként értetik, hogy akár 2-ig, akár 3-ig méltóztatnék az ülések tartamát megállapítani. Ne méltóztassék ezen határozatot úgy venni, hogy épen abban a pereben, amikor a 2-őt üti, szűnjék meg az ülés. Igenis helyesnek tartom azt, hogy ha a háznak van határozata egy bizonyos órára nézve, meddig az ülést tartani kívánja, ne lehessen az ülést a végtelenségig meghosszabbítani ; de azt hiszem, lehetünk egymás iránt oly méltánylattal s lehetünk az elnök igazságszeretete iránt annyi bizalommal, hogy ha a szónak a szó közepéig jutott és az óramutató a két órát mutatja, ne legyen kénytelen az elnök a ház ülését berekeszteni. Midőn tehát a t. ház az ülések meghosszabbítását méltóztatik elhatározni, méltóztassék egyszersmind e határozatnak oly értelmezést adni, hogy igenis a meghatározott órában vége legyen az ülésnek, de hogy a szónok a szónok épen közepén legyen kénytelen megállani, az nem következik egy oly nemű határozatból, valamint felfogásom szerint nem ellenkezik a házszabályok szellemével. Felfogásom szerint sokkal csekélyebb baj az, ha az ülés esetleg egy pár perccel tovább húzódnék, mint ha oly jelenetnek lennénk ismét tanúi, mint voltunk a tegnapi ülés végén, amilyen jelenetek a ház tekintélyének semmi esetre sem válhatnak előnyére. (Helyeslés.) Csanády Sándor is azok közé tartozik, kik mielőbb el szeretnék végezni a törvényjavaslatot , csakhogy 9-től 2-ig kívánná az üléseket tartatni , sőt hajlandó beleegyezni abba is, hogy d. u. 5-től 8-ig szintén tartassanak ülések. Szathmáry Károly az ülések meghosszabbítása helyett azt ajánlja, hogy egyes szónokok inkább kevesebbet és rövidebben beszéljenek. Nem fogadhatja el az indítványok egyikét sem, mert, mint a napló-bíráló bizottság elnöke, alkalma van tapasztalni, hogy a beszédek 9/10 része másra, nem szorosan a tárgyra tartozik. Szilágyi Dezső a dolgok jelen állásában nélkülözhetlennek tartja az ülések meghosszabbítását, és a belügyminiszer indítványát kéri elfogadtatni. Csanády indítványát nem fogadhatja el, mert a délutáni üléseket nem tartja a tanácskozásra nézve czélszerűeknek, de különben is azt hiszi, hogy ezen ülésekre igen kevesen fognának eljönni. Jankovics Miklós aziránt kíván biztosítást a belügyminiszertől, váljon kívánatosnak tartja-e, hogy a törvényjavaslat tárgyalása még ezen ülésszak alatt befejeztessék, s nem-e csak azt akarja megvárni, hogy a vasúti törvényjavaslatok a főrendiháztól átérkezzenek. Az üléseket 9-től 2-ig kívánná tartatni, mindenekfelett pedig arra kéri a ház tagjait, hogy rövidebben szóljanak, mert megtörténhetnék, hogy valaki azon gondolatra jönne, hogy a hosszú beszédeknek azon indoka van, hogy augusztus még együtt érje a képviselőházat. Almássy Sándor elfogadja a miniszer javaslatát, de czélszerűnek tartaná, ha a miniszer visszavonná azon szakaszokat, melyek ily nagy vitát idéznek elő. Péchy Tamás figyelmeztet arra, hogy a központi bizottság, melynek csak kilenc tagja van, 15 napig tárgyalta e törvényjavaslatot, s így nem csoda, ha a ház azzal oly behatólag foglalkozik. Szívesen hozzájárul a miniszer javaslatához. Szapáry Gyula gr. belügyminiszer: Azon kérdésre nézve, melyet Jankovics Miklós képviselő úr hozzám intézett, kötelességemnek tartom felszólalni, bár e tekintetben nyugodt vagyok az iránt, hogy az általa kért nyilatkozatot nemcsak egy izletű, hanem két ízben is megtettem , de a t. képviselő úr erre talán nem emlékszik, megteszem tehát azt harmadszor is és kijelentem a t. ház előtt azt, hogy ugyanazon okok, melyek a kormányt és engem arra bíztak, hogy ezen törvényjavaslatot a háznak benyújtsuk, és midőn benyújtottuk, kívántuk, hogy ezen törvényjavaslat mielőbb törvényerőre emeltessék , ugyanezen okok állanak fenn ma is, és azért a kormány határozottan kívánja, hogy ezen törvényjavaslat törvényerőre emeltessék, és nem szándékozik ezen ülésszakot addig berekeszteni, míg ezen törvényjavaslat letárgyalva nem lesz. (Élénk helyeslés jobb- és balfelől.) A ház szavazás útján az üléseket 9-től 2-ig határozta tartalm. Folytatólagos tárgyalás alá vétetik a választási törvényjavaslat 6-ik szakasza. Deáky Lajos e szakasz helyett a 48-iki választási törvénynek megfelelő szövegét kéri létetni. Szomjas József ugyanezen értelemben szólal fel, mert azt hiszi, hogy a törvényjavaslat ezen szakasza által számos választó fosztatik meg vállsztói jogától. Huszár Imre Torontál megye viszonyaira utalva szükségesnek tartaná, ha a választási jog alapjául a tőke utáni jövedelemhez hasonlólag a haszonbér utáni nyereség is felvétetnék. Legczélszerűbbnek tartaná különben, ha e szakasz a központi bizottsághoz visszautasíttatnék. Mukics Ernő a 48-diki választási törvény rendelkezését kívánná e szakasznál fenntartatni. Szapáry Gyula gr. belügyminiszer: Mielőtt a t. ház ezen §. felett szavazás által döntene, kötelességemnek tartom az ezen §-hoz beadott 8 módosítványra nézve véleményemet elmondani. Mindazok közül, mik ezen módosítványok indokolásán kívül a tárgyra nem tartozólag mondattak el, nem fogok reflectálni és csak azokra fogok szorítkozni, amik szorosan véve a módosítványokra tartoznak. Az első Karuch képv. ur módosítványa; ezt, mint amely a 4. §-ban foglalt intézkedésnek természetes következménye, elfogadom. (Helyeslés) és kérem azt a szövegbe felvétetni. A többi módosítvány nagyrészben, nevezetesen Szederkényi, Körmendy, Szomjas, Huszár és Vajda képviselő urak módosítványai, mind arra vonatkoznak kisebb-nagyobb mértékben, hogy az adó bizonyos nemei cumuláltassanak. Engedje meg a ház, hogy azokra nézve