Budapesti Közlöny, 1874. augusztus (8. évfolyam, 174-197. szám)

1874-08-01 / 174. szám

Budapest, 1874( m. szám Szombat, augusztus 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. &2bhxe8ztő8£­> : Pesten, hatvani-utcz­a 10-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Pesten, barátok­ tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK sem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt. Egész évre................................12 írt. Félévre............................................6 » Negyedévre..................................3 » A »Hivat. Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdeté­sek dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hir­detésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és­.közoktatásügyi magyar minis­terem előterjesztésére Kupecz Lycnig fő­­reáltanodai rendes tanárt, a lőcsei állami főreáltanoda igazgatójává a szabályszerű illetményekkel kinevezem. Kelt Ischlben, 1874. évi julius hó 19-én. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minister az állami központi mértékhitelesítő bi­zottsághoz műszaki titkárrá Szunyoghy Tivadar ministeri mérnököt nevezte ki. A közmunka és közlekedési m. k. minister Ké­pesi Imre tiszteletbeli segédhivatali aligazgatót a tisza-szabályozási központi bizottmányhoz irattár­nokká nevezte ki. Hrabár Sándor, a Ferencz József nevét viselő 1-fő számú csász. és kir. huszárezredbeli kapitány vezetéknevének »Rabár­ ra kért átváltoztatása folyó évi 31.313. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A m. k. nyeremény-kölcsönnek terv szerint 1874. évi augustus hó 15-ére kitűzött XVII-ik kisorso­lása a közbejött ünnepnap miatt ezt megelőző na­pon, vagyis i. é. augustus hó 14-én d. e. 9 órakor fog a m. k. lottóigazgatóság által (Budapest, Buda, Víziváros, Klusemann-féle ház) megtartatni. NEMHIV­ATALOS RÉSZ. országot ölési tudósítások. A KÉPVISELŐI H AZ CCLXXXVin. ÜLÉSE 1874. julius 31-én d. e. 10 órakor. Elnök: Perczel Béla. Jegyzők: Mihályi Péter, Waechter Frigyes. A kormány részéről jelen vannak: Bittó Ist­ván, Padler Tivadar, Szende Béla, Trefort Ágoston, Szapáry Gyula gróf ministerek. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, észre­vétel nélkül hitelesíttetik. Sachsenheim Albert, báró Thurek Mihály nyu­galmazott alezredes kérvényét nyújtja be illeték­telenül visszatartott 862 frt járulékainak meg­térítése iránt. A kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Remete Géza kérdi a pénzügyminisztertől: Van-e tudomása arról, hogy minisztériumában egy számtanácsos nem tud magyarul, s ha van, mivel igazolja ezen törvénybe ütköző állapotot ? Ki fog adatni a pénzügyminiszternek. Lázár Ádám a következő interpellatiót intézi a honvédelmi miniszterhez : Az 1848. 41-ik tör­­vényczikk szerint: a katonai jelvények, rangjel­zetek, a felszerelés és felfegyverkezés, valamint a szolgálat és gyakorlat szabályai a honvédségnél és a sorhadnál egyenlőknek határoztattak. Az 1873-ki augusztus 9-én a császári királyi hadsereg számára egy kizárólagos császári pa­rancscsal kibocsátott és azon évi oct. 1-én életbe­léptetett szolgálati szabályzat a hadsereg állo­mányához tartozó katonákról, tengerészekről és honvédekről is szól. Kérdem a honvédelmi miniszter urat : 1- szer. Van-e tudomása ezen új szolgálati sza­bályzatról és kiterjed-e ez a magyar honvédségre is ? ha igen, 2- szer. Szándékozik-e a fennálló törvények ér­telmében alkotmányos befolyását érvényesíteni, hogy a honvéd intézmény ily alkotmányellenes intézkedésekkel meg ne semmisíttessék ? Ki fog adatni a honvédelmi miniszternek. Halassy Gyula mint az V-ik bíráló bizottság elnöke, bemutatja annak jelentését Bausznern Guidó, Megyesszék és város képviselőjének német nyelven szerkesztett megbízó levele tárgyában. A bíráló bizottság a választást azon oknál fogva, minthogy eddigi választási törvényeink e tekin­tetben világosan nem intézkednek s idáig az ekként kiállított megbízó levelek alapján a vá­lasztások igazoltattak, igazolta, s egyúttal a bi­zottság a házat felkéri, intézkedjék az iránt, hogy jövőre a megbízó levelek csak is magyar nyel­ven állíttathassanak ki. Erre nézve egy javasla­tot tesz a ház asztalára Bausznern Guidó végleg igazoltatik s a hatá­rozati javaslat tárgyalása Péchy Tamás felszólalá­sára a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Szögyény László a házszabályok 28-ik szaka­szának módosítására vonatkozólag a következő indítványt terjeszti be : “Mondja ki a képviselőház, hogy a házszabályok 28-ik szakasza akként módosíttassék, miszerint az állandó igazoló bizottságban érvényes határo­zat hozatalára 5 tag jelenléte elégséges­; kéri ezen indítványa kinyomatását és azt a Kovách László háznagy által a házszabályok módosítá­sára vonatkozó beadott indítványnyal együttesen tárgyaltatni. Ennek ez értelemben mondja ki a határozatot. Következett a napirend: a választási törvény­­javaslat 97. §-nak részletes tárgyalása. Tárgyalás alá vétetik a 97-ik szakasz, mely így szól : A­ki nyilvánosan, szóval vagy irat terjesztése által a tulajdon sérthetlensége, valamely nemze­tiség, osztály, vagy hitfelekezet ellen törvényte­len fellépésre izgat, úgyszintén a­ki a törvények, vagy a törvényes felsőség elleni engedetlenségre lázít, választói jogának 3 évre felfüggesztésé­vel és 1500 forintig, vagy egy évig terjedhető fogsággal bünteendő. Elnök : T. ház! A 97. §-hoz, úgy a következő két §-hoz is a II. és V. osztály különvéleményt adott be, és pedig a különvéleménynek a 97. §-ra vonatkozó módosítása abból áll, hogy e §. első so­rából e szó: »nyilvánosan« törültessék és helyébe tétessenek ezen szavak : »a választók nyilvános gyülekezetén.« Szapáry Gyula gr. belügyminiszer: T. ház! Mielőtt magára a tárgyra szólnék, bátor vagyok a t. házhoz azon kérést intézni, hogy miután ezen §. a két következő §-sal összetartozó tárgyat tartalmaz és a különvélemény is már együttesen terjesztetett be a házba, miután az nem ellenke­zik sem a házszabályokkal, sem az eddigi gyakor­lattal, méltóztatnának abba belenyugodni, hogy ezen 97. §. a következő két szakaszszal együttesen tárgyaltassék. (Helyeslés.)­­ Ugyanazért kérem a következő két §-nak fel­olvasását is. (Helyeslés.) A 98. és 99. §§-ok így hangzanak: 98. §. A­ki nyilvánosan, szóval vagy g. irat terjesztése által a király személyének sérthetlen­­ségét megtámadja, a­ki az ország alkotmányának törvénytelen módon való megváltoztatására vagy a magyar állam egysége ellen izgat, választói jo­gának 3 évre való felfüggesztésén felül 1 évtől 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő. 99 §. A­ki valótlan, vagy elferdített tényeket, tudva, hogy azok valótlanok vagy elferdítettek, nyilvánosan, szóval, vagy irat terjesztése által oly czélzattal állít, vagy terjeszt, hogy azáltal az or­szág alkotmánya ellen gyűlölséget gerjesszen, vá­lasztói jogának 3 évre való felfüggesztésén felül 1500 írtig terjedhető bírsággal és 1 évig terjedhető fogsággal büntetendő. Elnök : Ugyancsak a II. és V. osztály a 98. és 99. §-hoz is különvéleményt terjesztett elő. Ugyanis a 98. §. első sorából e szónak »nyilváno­san« törültetését, s helyébe ezen szavak illesztését »a választók nyilvános gyülekezetén« kéri, a 99. §-ra nézve pedig indítványozza, hogy az egészen hagyassák ki. Szapáry Gyula gr. belügyminiszer: A t. ház már eddig is intézkedett arról, hogy a választá­soknál előforduló visszaélések megakadályozá­sára a most tárgyalás alatt lévő tvjavaslatba bi­zonyos rendelkezések vétessenek fel. Ha ezen rendelkezéseket én is szükségeseknek láttam a törvénybe felvenni, t. i. a megvesztegetések és visszaélések különféle nemei iránt intézkedni, annál szükségesebbnek látom az intézkedést az oly izgatások ellen, melyek az állam egy­sége, az ország alkotmányának törvénytelen mó­don való megváltoztatására, a tulajdon sérthet­lensége ellen intéztetnek, vagy a­melyek vala­mely nemzetiség, osztály vagy hitfelekezet ellen való törvénytelen fellépésre izgatnak. Elismerem, te­hát, a­mint ezt már az általános indokolásban is elmondtam, hogy a most tárgya­lás alatt lévő szakaszokban foglalt intézkedések inkább egy általános büntető törvénykönyvbe, mintsem ezen választási törvény keretébe valók volnának. Minthogy azonban bizonytalan, hogy mikor fog egy ily büntető törvénykönyv megal­kottatni és hatályba lépni, melyben a választások alkalmával előforduló és a szenvedélyek felizga­tását czélzó bűnös cselekmények minden nemei­nek megbüntetése bennfoglaltatnék, szükséges­nek láttam az ismert okoknál fogva az e tekin­tetben való intézkedéseket a jelen választási tör­vényjavaslat keretébe foglalni. És épen azért, ha arról van szó, hogy ezen §§-ok kihagyassanak, én mindenesetre ellene volnék, és kérném a t. házat, hogy azokat elfogadni méltóztassanak. De ha ez áll a 97. és 98. §§-okra nézve, t. i., hogy az azok­ban foglalt intézkedések a törvénybe felvétesse­nek, ennek nem következése az, hogy a 99. §-ban foglalt intézkedések is megtartassanak, mert né­zetem szerint elég van téve a két előző szakasz megtartása által a választásoknál előforduló ren­detlenségek megakadályoztatásának és pedig a 99. §-ban foglalt intézkedések nélkül is. Nem akarom azzal, hogy a különvélemény ezen részéhez hozzájárulok, azt mondani, hogy a 99. §-ban felvett intézkedések egyltalában felesleges

Next