Budapesti Közlöny, 1874. augusztus (8. évfolyam, 174-197. szám)
1874-08-01 / 174. szám
sek, és ha majd a büntető törvénykönyv alkotásáról lesz szó, akkor a t. ház bölcseségétől fog függni ezen intézkedéseket abba felvenni vagy nem ; de akár felvétetnek, akár kihagyatnak, akár pedig úgy vétetnek a 97. és 98. §-ban foglalt intézkedések mint most állanak a törvényjavaslatban, ez a büntető törvénykönyv alkotására praejudicálni nem fog és azért, ha ezen §. kihagyatik vagy felvétetik, arra következést vonni nem lehet. Ennélfogva a különvélemény azon részéhez, hogy a 99. §. kihagyassék, hozzájárulok. (Helyeslés.) Ami a különvélemény azon részét illeti, hogy a 97. és 98. §§-ok módosíttassanak, hogy ti. »a választók nyilvános gyülekezetén« szavak betétessenek, erre nézve nézetem az, hogy ezen bűntény bármikor követtetik el,az mindenesetre büntetendő cselekmény, és nem lehet aziránt kivétel, hogy a választás alkalmával, vagy nem a választás alkalmával követtetik el. Nézetem e tekintetben mégis az, hogy ha a választási törvényben a választási cselekményekről szólunk, mindenesetre csak azon bűntények iránt kell intézkedni, amelyek ott fordulnak elő. Ezen bajon azonban én nem úgy akarok segíteni mint a különvélemény mondja, hanem eleget lehet tenni a 97. és 98. §§. eredeti szerkezetének meghagyásával is, ha majd rákerül a sor ezen fejezet czímének meghatározására, aminek meghatározását a t. ház tegnap későbbre halasztotta. Ha ezen fejezetnél majd annak 3 utolsó szava: »más büntető határozatokról« kihagyatik, ennek következménye lesz az, hogy nem fog oly intézkedésekre vonatkozni, melyek a választással összeköttetésben nincsenek. A mondottakat egybefoglalva, nézetem az, hogy a 99. §. hagyassék ki, a 97. és 98-ik §. pedig tartassék fönn a központi bizottság szövegezése szerint, a fejezet czímének ezen utolsó szavai: »és más büntető határozatok« pedig hagyassanak ki. (Helyeslés.) Péchy Tamás nem látja szükségesnek a különvélemény bővebb indokolásába bocsátkozni, s reméli, hogytt a ház el fogja fogadni. Lázár Ádám szerette volna azt is hallani, hogy a belügyminiszer beleegyezik abba, hogy a 97. és 98. §§-ok is hagyassanak ki, ennélfogva a következő indítványt nyújtja be : A 97. 98. §§-ok egyszerűen hagyassanak ki. Tisza Kálmán Lázár Ádám beszédére reflektálva kijelenti, hogy ha ezen törvényjavaslatban a »törvénytelen fellépés« elhagyásával egyszerűen »izgat« állana, szóló azt mondaná, hogy ezen kifejezés oly bő, hogy azt elfogadni nem lehet, de sehol a világon törvénytelen fellépésre izgatni az említettekkel szemben nem szabad. Szóló így folytatja beszédét: A törvények ellen törvénytelen föllépéssel lázítani sehol a világon nem szabad, úgyszintén nem szabad monarchiában a király sérthetlensége ellen föllépni, hasonlókép nem szabad a törvények elleni engedetlenségre és az alkotmány ellen lázítani, azonban ez nem úgy értendő, mint a t. képv. ur mondotta, mivel az ország alkotmányát megtámadni oly részeiben, amelyeket az ember rosznak tart, igenis kell, hogy szabad legyen azon czélból, hogy azok alkotmányos úton megváltoztassanak. Tehát nem az van ott, hogy az ország alkotmányát megtámadni nem szabad, hanem az, hogy az ország alkotmányának törvénytelen módon való megváltoztatására izgatni nem szabad. Ez oly dolog, mi széles e világon sehol sincs megengedve, és amely percben ez egy országban meg lesz engedve, az megszűnik nem csak szabad ország és jogi állam, hanem megszűnik ország és állam lenni. (Élénk helyeslés.) Részéről kívánja, hogy ezen két §. úgy fogadtassék el, hogy az a czím megváltoztatása által csak a választási esetekre szoríttassék. (Helyeslés.) Szeniczey Ödön előadó kijelenti, hogy a 98. §. 5-ik sorába egy sajtóhiba csúszott be, t. i. a »megváltoztatása« szó helyett »megváltoztatására« olvasandó. Csiky Sándor pártolja Lázár Ádám indítványát. A ház többsége erre a 97. és 98. §§-okat a központi bizottság szövegezése szerint fogadja el. E fejezetnek czíme a ház tegnapi határozatáhozképest felfüggesztetett addig, mig a ház ezen 3 §. felett határozott. Olvastatik a czim a központi bizottság szövegezése szerint. Szapáry Gyula gr. belügyminiszer: T. ház! Csak egy irályi vagy sajtóhibára vagyok bátor a t. ház ügyeimet felhívni. Ugyanis a czimhez »választói visszaélések« helyett helyesebben »választási« visszaéléseket kellene tenni. (Helyeslés.) A ház e módosítást elfogadja s a czim igy fog hangzani: »Az összeírás-s választásnál közreműködő közegek felelőssége és a választási visszaélések megbüntetése.« A 100-ik § igy hangzik : 100. §. A ki valamely választót választói jogának gyakorlatában erőszakkal, vagy büntetésre méltó cselekvény által fenyegetéssel megakadályoz, 500 forintig terjedhető birsággal vagy 3 hónapig terjedő fogsággal büntetendő. A kik pedig a választási helyen erőszakot használnak a végett, hogy a választás meg ne kezdethessék, félbeszakittassék, vagy pedig meghiusíttassék, a választói jognak 3 évre felfüggesztésével és 1 évtől 3 évig terjedhető börtönnel büntetendők. Bésán Mihály következő módosítványt ad be : A 100. §. második bekezdése ötödik sorából e szavak« »egy évtől« kihagyandók. Szeniczey Ödön előadó hozzájárul e módosítványhoz. Lázár Ádám és Tisza Kálmán személyes kérdésben szólnak. Majoros István és Simonyi Ernő csatlakoznak Lázár Ádám indítványához. Trauschenfels Emil azt állítja, hogy ezen két §. egyenest a nemzetiségek ellen volna irányozva. Hosszasan fejtegeti ezen szakaszok helytelenségét s ennélfogva azokat törlendőknek véli. Pártolja Lázár Ádám indítványát. Paczolay János nem érti azon képviselők okoskodását, akik mindig azzal állanak elő, hogy a 97. és 98. §§-ok nem tartoznak a választóijavaslathoz. Kérdi, hogy miért nem szólaltak fel aziránt akkor, midőn az általános tárgyalás volt a részletes tárgyalás alapjául való elfogadásra, hogy a törvényjavaslat ezen §§-ait a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadják. (Helyeslés jobb és bal felől.) Szóló Trauschenfels beszédére reflektálva kijelenti, hogy a magyar nemzetben és államban van annyi öntudat és önfentartás iránti kötelességérzet, hogy semmi néven nevezendő oly izgatásokat nem fog megengedni, mihelyt azok a magyar korona egységét és a magyar nemzetiségnek kormányzati hatóságát bármi tekintetben megtámadják. Ajánlja a szakaszok elfogadását. Popovics Jenő tiltakozik Trauschenfels azon állítása ellen, hogy az ezen §-ban foglalt intézkedések a nemzetiségek ellen volnának irányozva. Elfogadja mindkét §-t. (Helyeslés.) Irányi Dániel indítványozza, hogy az első bekezdés 4-ik sorában e szó után »akadályoz« iktattassék be: »választói jogának 3 évre felfüggesztése mellett.« A ház többsége a 100-ik §-t a központi bizottság szövegezése szerint fogadja el, s így a módosítványok elesnek. A 101. §, igy hangzik: 101. §. Ha a 95., 96., 100. §§-ban foglalt hamisítás vagy visszaélés közhivatalnok, vagy községi elöljáró által követtetik el, ezen cselekmény súlyosabb beszámítás alá esik, s ennek elkövetői ellen az ugyanazon §§-ban kiszabott büntetésen felül a hivatalvesztés is mindig kimondandó. Szederkényi Nándor azt hiszi, hogy a 97. §-ra is kellene itt hivatkozni, s azért e §. beszavatását ajánlja. Szeniczey Ödön előadó nem fogadja el a módosítványt. A ház többsége Péchy Tamás felszólalása után a 101. §-t változatlanul elfogadja. A 102. §. így szól: 102. §. Aki másnak neve alatt szavaz, vagy másnak neve alatt jelenti magát a szavazásra, vagy aki egy kerületben kétszer, vagy több helyütt szavaz, úgy az is, ki mindezen visszaéléshez tudva segédkezet nyújt, 200 írtig terjedhető bírsággal, vagy 6 hétig terjedhető fogsággal, esetleg hivatalvesztéssel büntetendő. Orbán Balázs a 4-ik sorban lévő »helyütt« szó helyett »helyütt vagy több választókerületben« szavakat kéri tétetni, valamint az 5-ik sorban lévő »tudva« szót kihagyatni véleményezi. 1402 A ház többsége a 102. §-t változatlanul fogadja el. A 103. §. észrevétel nélkül elfogadtatik. A 104. §. így hangzik: 104. §. A párt, vagy jelölt zászlóját, jelvényét imaházra, állami, törvényhatósági, városi vagy községi középületre, vagy nyilvános iskolára kitűzni tilos; tilos továbbá a zászló vagy jelvény erőszakos eltávolítása oly helyről, hová azoknak kitűzése törvényesen meg van engedve. Nyilvános pártgyűlés, pártünnepély, körmenet a városi vagy községi elöljáróságnál a megelőző napon mindig bejelentendő; ezeken magát az elöljáróság megbízott által képviseltetheti. Aki a zászlót, jelvényt kitűzte, vagy kitűzését elrendelte, vagy ki a zászlót, vagy jelvényt oly helyről, hová annak kitűzése megengedve van, erőszakosan eltávolítja, vagy megrongálja, a be nem jelentett nyilvános pártgyűlést, pártünnepélyt, körmenetet rendezte, a közigazgatási hatóság által rendőri utón 100 órtig terjedhető bírsággal, vagy 20 napig terjedhető fogsággal büntetendő. A tiltott helyre tűzött zászlót, jelvényt az elöljáróság eltávolítani köteles. Orbán Balázs ez. harmadik bekezdésében e szó után »jelvényt« a következő szavakat kéri tétetni: »a fentebbi §§-okban kijelölt tiltott helyekre.« A ház elfogadja e módosítványt. A 105. §. igy szól: 105. §. A pénzbüntetés az illetékes törvényszék által azon törvényhatóság rendelkezésére bocsátandó, melynek területén a megbüntetett cselekvény elkövettetett, s ez által népnevelési czélokra, vagy területén létező közkórház vagy szegények alapjára fordítandó. Schwarcz Gyula indítványozza, hogy ezen szó helyett »pénzbüntetés« tétessenek a következő szavak : »a büntetésből befolyt pénzek.« Nehrebeczky Sándor a »törvényszék« szó után »illetőleg közigazgatási hatóság« szavakat kéri tétetni. A ház mindkét módosítványt elfogadja. A 106. §, így szól: 106. §. A 94., 95., 96., 101. §§-ban felsorolt törvényszegések miatt a bűnvádi eljárás csak akkor indítható meg, ha a cselekvény elkövetése után 60 hó alatt, továbbá a 91., 92., 93., 100., 102., 103. §§ -ban felsoroltak miatt pedig akkor, ha a cselekvény elkövetése után 30 nap alatt a bíróságnál feljelentetett. Teleszky István ezt ekkép kívánja módosíttatni : »A 91.94. 95.96. 100. 101. §§.-ban felsorolt törvénysértések miatt bűnvádieljárás csak akkor indítható meg, ha a cselekvény elkövetése után 6 hó alatt, a 92.93.97.102.103.104. §§.-ban felsoroltak miatt pedig a bűnvádi, rendőri s illetőleg fegyelmi eljárás akkor vehető folyamatba, ha a cselekvény elkövetése után harmincz nap alatt az illetékes hatóságnál feljelentés tétetett.« Nehrebeczky Sándor a következő módosítványt ajánlja: »A 93. §. után tétessék 97. §. Továbbá a második sorban »bűnvádi szó« után tétessék és fegyeim« és végre az 5-ik sorban a 103. §. után vétessék fel a 104. §. (Pulszky Ágost közbeszól: A végén tétessék : Hatóságnál!) Tökéletesen igaza van a közbeszóló képviselő úrnak, hogy miután itt nemcsak bíróság, hanem politikai hatóság is intézkedik, e szó után »bíróságnál« tétessék : »vagy az illető hatóságnál.« (Helyeslés.) Péchy Tamás hozzájárul a módosítványhoz. A ház a 106. §-t Nehrebeczky módosítványával fogadja el. A VII. fejezet czíme, valamint a 107. 108. §-ok változatlanul fogadtatnak el. Zeyk Károly következő új §-t nyújt be: »A jelen törvény 5-ik §-ában érintett községekben a füstök számának megállapítása és a községi képviselők választása iránt a központi bizottmány felhivására a törvényhatóság akként intézkedik, hogy ezen választás az összeírás megkezdése előtt legalább 14 nappal megtörténjék. Ezen választást az 1871. XXIII. t. sz. 38. §-ában megjelölt községi választók az azon törvényczikk 49. §-ában előirt módon teljesitik. A megválasztottak az összeíró bizottság által az azon évi névjegyzékbe felveendők.« (Helyeslés.) A ház elfogadja ezen uj szakaszt, mely a 108. §. után vétetik fel.