Budapesti Közlöny, 1874. augusztus (8. évfolyam, 174-197. szám)

1874-08-01 / 174. szám

sek, és ha majd a büntető törvénykönyv alkotásá­ról lesz szó, akkor a t. ház bölcseségétől fog függni ezen intézkedéseket abba felvenni vagy nem ; de akár felvétetnek, akár kihagyatnak, akár pedig úgy vétetnek a 97. és 98. §-ban foglalt in­tézkedések mint most állanak a törvényjavaslat­ban, ez a büntető törvénykönyv alkotására prae­­judicálni nem fog és azért, ha ezen §. kihagyatik vagy felvétetik, arra következést vonni nem lehet. Ennélfogva a különvélemény azon részéhez, hogy a 99. §. kihagyassék, hozzájárulok. (Helyeslés.) A­mi a különvélemény azon részét illeti, hogy a 97. és 98. §§-ok módosíttassanak, hogy t­i. »a vá­lasztók nyilvános gyülekezetén« szavak betétes­senek, erre nézve nézetem az, hogy ezen bűntény bármikor követtetik el,az mindenesetre büntetendő cselekmény, és nem lehet aziránt kivétel, hogy a választás alkalmával, vagy nem a választás alkal­mával követtetik el. Nézetem e tekintetben még­is az, hogy ha a választási törvényben a választási cselekményekről szólunk, minden­esetre csak azon bűntények iránt kell intézkedni, a­melyek ott for­dulnak elő. Ezen bajon azonban én nem úgy aka­rok segíteni mint a különvélemény mondja, hanem eleget lehet tenni a 97. és 98. §§. eredeti szerke­zetének meghagyásával is, ha majd rákerül a sor ezen fejezet czímének meghatározására, a­minek meghatározását a t. ház tegnap későbbre halasz­totta. Ha ezen fejezetnél majd annak 3 utolsó szava: »más büntető határozatokról« kihagyatik, ennek következménye lesz az, hogy nem fog oly intézkedésekre vonatkozni, melyek a választással összeköttetésben nincsenek. A mondottakat egy­befoglalva, nézetem az, hogy a 99. §. hagyassék ki, a 97. és 98-ik §. pedig tartassék fönn a köz­ponti bizottság szövegezése szerint, a fejezet czí­mének ezen utolsó szavai: »és más büntető hatá­rozatok« pedig hagyassanak ki. (Helyeslés.) Péchy Tamás nem látja szükségesnek a külön­vélemény bővebb indokolásába bocsátkozni, s re­méli, hogy­­­tt a ház el fogja fogadni. Lázár Ádám szerette volna azt is hallani, hogy a belügyminiszer beleegyezik abba, hogy a 97. és 98. §§-ok is hagyassanak ki, ennélfogva a következő indítványt nyújtja be : A 97. 98. §§-ok egyszerűen hagyassanak ki. Tisza Kálmán Lázár Ádám beszédére reflek­tálva kijelenti, hogy ha ezen törvényjavaslatban a »törvénytelen fellépés« elhagyásával egyszerűen »izgat« állana, szóló azt mondaná, hogy ezen ki­fejezés oly bő, hogy azt elfogadni nem lehet, de se­hol a világon törvénytelen fellépésre izgatni az említettekkel szemben nem szabad. Szóló így folytatja beszédét: A törvények ellen törvénytelen föllépéssel lázítani sehol a világon nem szabad, úgyszintén nem szabad monarchiá­ban a király sérthetlensége ellen föllépni, hasonló­kép nem szabad a törvények elleni engedetlen­ségre és az alkotmány ellen lázítani, azonban ez nem úgy értendő, mint a t. képv. ur mondotta, mivel az ország alkotmányát megtámadni oly ré­szeiben, a­melyeket az ember rosznak tart, igen­is kell, hogy szabad­ legyen azon czélból, hogy azok alkotmányos úton megváltoztassanak. Tehát nem az van ott, hogy az ország alkotmányát megtá­madni nem szabad, hanem az, hogy az ország al­kotmányának törvénytelen módon való megvál­toztatására izgatni nem szabad. Ez oly dolog, mi széles e világon sehol sincs megengedve, és a­mely perc­ben ez egy országban meg lesz engedve, az megszűnik nem csak szabad ország és jogi ál­lam, hanem megszűnik ország és állam lenni. (Élénk helyeslés.) Részéről kívánja, hogy ezen két §. úgy fogadtas­­sék el, hogy az a czím megváltoztatása által csak a választási esetekre szoríttassék. (Helyeslés.) Szeniczey Ödön előadó kijelenti, hogy a 98. §. 5-ik sorába egy sajtóhiba csúszott be, t. i. a »meg­változtatása« szó helyett »megváltoztatására« ol­vasandó. Csiky Sándor pártolja Lázár Ádám indítvá­nyát. A ház többsége erre a 97. és 98. §§-okat a köz­ponti bizottság szövegezése szerint fogadja el. E fejezetnek czíme a ház tegnapi határozatához­­képest felfüggesztetett addig, mig a ház ezen 3 §. felett határozott. Olvastatik a czim a központi bizottság szövege­zése szerint. Szapáry Gyula gr. belügyminiszer: T. ház! Csak egy irályi vagy sajtóhibára vagyok bátor a t. ház ügyeimet felhívni. Ugyanis a czimhez »vá­lasztói visszaélések« helyett helyesebben »válasz­tási« visszaéléseket kellene tenni. (Helyeslés.) A ház e módosítást elfogadja s a czim igy fog hangzani: »Az összeírás-­s választásnál közreműködő kö­zegek felelőssége és a választási visszaélések meg­büntetése.« A 100-ik § igy hangzik : 100. §. A ki valamely választót választói jogának gyakorlatában erőszakkal, vagy bün­tetésre méltó cselekvény által fenyegetéssel meg­akadályoz, 500 forintig terjedhető birsággal vagy 3 hónapig terjedő fogsággal büntetendő. A kik pedig a választási helyen erőszakot hasz­nálnak a végett, hogy a választás meg ne kezdet­hessék, félbeszakittassék, vagy pedig meghiusít­­tassék, a választói jognak 3 évre felfüggesztésével és 1 évtől 3 évig terjedhető börtönnel bünte­tendők. Bésán Mihály következő módosítványt ad be : A 100. §. második bekezdése ötödik sorából e szavak« »egy évtől« kihagyandók. Szeniczey Ödön előadó hozzájárul e módosít­­ványhoz. Lázár Ádám és Tisza Kálmán személyes kér­désben szólnak. Majoros István és Simonyi Ernő csatlakoznak Lázár Ádám indítványához. Trauschenfels Emil azt állítja, hogy ezen két §. egyenest a nemzetiségek ellen volna irányozva. Hosszasan fejtegeti ezen szakaszok helytelenségét s ennélfogva azokat törlendőknek véli. Pártolja Lázár Ádám indítványát. Paczolay János nem érti azon képviselők okos­kodását, a­kik mindig azzal állanak elő, hogy a 97. és 98. §§-ok nem tartoznak a választói­­javas­­lathoz. Kérdi, hogy miért nem szólaltak fel aziránt akkor, midőn az általános tárgyalás volt a részle­tes tárgyalás alapjául való elfogadásra, hogy a törvényjavaslat ezen §§-ait a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadják. (Helyeslés jobb és bal felől.) Szóló Trauschenfels beszédére reflektálva ki­jelenti, hogy a magyar nemzetben és államban van annyi öntudat és önfentartás iránti köteles­ségérzet, hogy semmi néven nevezendő oly izga­tásokat nem fog megengedni, mihelyt azok a ma­gyar korona egységét és a magyar nemzetiségnek kormányzati hatóságát bármi tekintetben megtá­madják. Ajánlja a szakaszok elfogadását. Popovics Jenő tiltakozik Trauschenfels azon állítása ellen, hogy az ezen §-ban foglalt intézke­dések a nemzetiségek ellen volnának irányozva. Elfogadja mindkét §-t. (Helyeslés.) Irányi Dániel indítványozza, hogy az első be­kezdés 4-ik sorában e szó után »akadályoz« iktat­­tassék be: »választói jogának 3 évre felfüggesz­tése mellett.« A ház többsége a 100-ik §-t a központi bizott­ság szövegezése szerint fogadja el, s így a módo­­sítványok elesnek. A 101. §, igy hangzik: 101. §. Ha a 95., 96., 100. §§-ban foglalt hami­sítás vagy visszaélés közhivatalnok, vagy községi elöljáró által követtetik el, ezen cselekmény sú­lyosabb beszámítás alá esik, s ennek elkövetői ellen az ugyanazon §§-ban kiszabott büntetésen felül a hivatalvesztés is mindig kimondandó. Szederkényi Nándor azt hiszi, hogy a 97. §-ra is kellene itt hivatkozni, s azért e §. beszavatását ajánlja. Szeniczey Ödön előadó nem fogadja el a mó­dosítványt. A ház többsége Péchy Tamás felszólalása után a 101. §-t változatlanul elfogadja. A 102. §. így szól: 102. §. A­ki másnak neve alatt szavaz, vagy más­nak neve alatt jelenti magát a szavazásra, vagy a­ki egy kerületben kétszer, vagy több helyütt sza­vaz, úgy az is, ki mindezen visszaéléshez tudva segédkezet nyújt, 200 írtig terjedhető bírsággal, vagy 6 hétig terjedhető fogsággal, esetleg hivatal­­vesztéssel büntetendő. Orbán Balázs a 4-ik sorban lévő »helyütt« szó helyett »helyütt vagy több választókerületben« szavakat kéri tétetni, valamint az 5-ik sorban lévő »tudva« szót kihagyatni véleményezi. 1402 A ház többsége a 102. §-t változatlanul fo­­gadja el. A 103. §. észrevétel nélkül elfogadtatik. A 104. §. így hangzik: 104. §. A párt, vagy jelölt zászlóját, jelvényét imaházra, állami, törvényhatósági, városi vagy községi középületre, vagy nyilvános iskolára ki­tűzni tilos; tilos továbbá a zászló vagy jelvény erőszakos eltávolítása oly helyről, hová azoknak kitűzése törvényesen meg van engedve. Nyilvános pártgyűlés, pártünnepély, körmenet a városi vagy községi elöljáróságnál a megelőző napon mindig bejelentendő; ezeken magát az elöl­járóság megbízott által képviseltetheti. A­ki a zászlót, jelvényt kitűzte, vagy kitűzését elrendelte, vagy ki a zászlót, vagy jelvényt oly hely­ről, hová annak kitűzése megengedve van, erősza­kosan eltávolítja, vagy megrongálja, a be nem je­lentett nyilvános pártgyűlést, pártünnepélyt, kör­menetet rendezte, a közigazgatási hatóság által rendőri utón 100 órtig terjedhető bírsággal, vagy 20 napig terjedhető fogsággal büntetendő. A tiltott helyre tűzött zászlót, jelvényt az elöl­járóság eltávolítani köteles. Orbán Balázs e­z. harmadik bekezdésében e szó után »jelvényt« a következő szavakat kéri tétetni: »a fentebbi §§-okban kijelölt tiltott helyekre.« A ház elfogadja e módosítványt. A 105. §. igy szól: 105. §. A pénzbüntetés az illetékes törvényszék által azon törvényhatóság rendelkezésére bocsá­tandó, melynek területén a megbüntetett cse­lekvény elkövettetett, s ez által népnevelési czé­­lokra, vagy területén létező közkórház vagy szegé­nyek alapjára fordítandó. Schwarcz Gyula indítványozza, hogy ezen szó helyett »pénzbüntetés« tétessenek a következő sza­vak : »a büntetésből befolyt pénzek.« Nehrebeczky Sándor a »törvényszék« szó után »illetőleg közigazgatási hatóság« szavakat kéri tétetni. A ház mindkét módosítványt elfogadja. A 106. §, így szól: 106. §. A 94., 95., 96., 101. §§-ban felsorolt tör­vényszegések miatt a bűnvádi eljárás csak akkor indítható meg, ha a cselekvény elkövetése után 6­0 hó alatt, továbbá a 91., 92., 93., 100., 102., 103. §§ -ban felsoroltak miatt pedig akkor, ha a cselek­vény elkövetése után 30 nap alatt a bíróságnál feljelentetett. Teleszky István e­z­t ekkép kívánja módosít­tatni : »A 91.94. 95.96. 100. 101. §§.-ban felsorolt törvénysértések miatt bűnvádi­­eljárás csak akkor indítható meg, ha a cselekvény elkövetése után 6 hó alatt, a 92.93.97.102.103.104. §§.-ban felsoroltak miatt pedig a bűnvádi, rendőri s ille­tőleg fegyelmi eljárás akkor vehető folyamatba, ha a cselekvény elkövetése után harmincz nap alatt az illetékes hatóságnál feljelentés tétetett.« Nehrebeczky Sándor a következő módosítványt ajánlja: »A 93. §. után tétessék 97. §. Továbbá a má­sodik sorban »bűnvádi szó« után tétessék és fe­­gyeim« és végre az 5-ik sorban a 103. §. után vé­tessék fel a 104. §. (Pulszky Ágost közbeszól: A végén tétessék : Hatóságnál!) Tökéletesen igaza van a közbeszóló képviselő úrnak, hogy miután itt nemcsak bíróság, hanem politikai hatóság is intézkedik, e szó után »bíróságnál« tétessék : »vagy az illető hatóságnál.« (Helyeslés.) Péchy Tamás hozzájárul a módosítványhoz. A ház a 106. §-t Nehrebeczky módosítványával fogadja el. A VII. fejezet czíme, valamint a 107. 108. §-ok változatlanul fogadtatnak el. Zeyk Károly következő új §-t nyújt be: »A jelen törvény 5-ik §-ában érintett közsé­gekben a füstök számának megállapítása és a községi képviselők választása iránt a központi bizottmány felhivására a törvényhatóság akként intézkedik, hogy ezen választás az összeírás meg­kezdése előtt legalább 14 nappal megtörténjék. Ezen választást az 1871. XXIII. t. sz. 38. §-ában megjelölt községi választók az azon törvényczikk 49. §-ában előirt módon teljesitik. A megválasz­tottak az összeíró bizottság által az azon évi név­jegyzékbe felveendők.« (Helyeslés.) A ház elfogadja ezen uj szakaszt, mely a 108. §. után vétetik fel.

Next