Budapesti Közlöny, 1874. augusztus (8. évfolyam, 174-197. szám)

1874-08-01 / 174. szám

A 109. §. némi irályi módosítással elfogadtatik. A 110. §. igy szól: 110. §. Az ország azon részeiben is, melyekre az 1848. erdélyi II. törvényczikk hatálya kiter­jed, minden képviselőválasztásra a szabad kir. városok kivételével egy külön választókerület ala­kítandó, és minden választókerület csak egy or­szággyűlési képviselőt választ. Elsők : AII. ül. és V. osztályok előadói külön­véleményt adtak be, melyben indítványozzák, hogy a 110. §. szövegéből e szavak: »szabad királyi vá­rosok kivételével« hagyassanak ki. Péchy Tamás, a különvélemény előadója rövi­den indokolja a különvéleményt s annak elfogadá­sát ajánlja. Szapáry Gyula gróf, belügyminiszer: T. ház ! Én két okból találom méltányosnak, sőt szüksé­gesnek, az előttem szólott t. képviselő úr által ajánlott módosítás elfogadását. Először azért is, mert nem találom indokoltnak, hogy míg az egész országban minden képviselő-választás külön kerü­letben történik, épen ezen a helyen, ezen öt vá­lasztókerületben tartassék fenn azon eljárás, hogy ott a szavazás egy helyen két képviselőre tör­ténjék. De feleslegesnek tartom ezen intézkedés fenn­tartását azon okból is, mert a t. ház elfoga­dott már egy határozati javaslatot, a­melyben utasíttatott a kormány a választókerületekben fennállott aránytalanságok megszüntetése tárgyá­ban törvényjavaslat előterjesztésére és pedig oly időben, hogy a választók első névsorának elkészí­tése után törvény erejére emeltessék. Ezáltal ezen bajon is minden esetre segítve lesz és azért ezen intézkedés, még ha fenntartatnék is, a később megalkotandó törvény által módosítást szenvedne. Azért tehát részemről elfogadom a különvéleményt. (Általános helyeslés.) A ház erre a 110. §-t a különvéleményben ja­vasolt módosítással elfogadja. Molnár Antal a következő új szakasz elfoga­dását ajánlja: »Az ország azon részeiben, melyekre nézve az erdélyi 48. II. t. czikk hatálya kiterjed, a választó­­kerületeknek újabb törvény általi végleges rende­zéséig a központi bizottság egy választó­kerület­be a szükséghez képest egynél több összeírű kül­döttséget is küldhet ki. Tisza Kálmán hozzájárul a módosítványhoz, ha az nemcsak Erdélyre, hanem általában az egész országra kimondatik. Mólnák Antal szívesen hozzájárul, hogy indít­ványa ily értelemben módosíttassék. Paczolay János a módosítvány ellen, Péchy Tamás pedig a mellett szólnak. Szapáry Gyula gr. belügyminiszer: Talán mél­­tóztatnának a szöveget úgy szerkeszteni, hogy az csak a választók első állandó névjegyzékének elké­szítésére vonatkozzék. A ház ezután Molnár Antal módosítványát a belügyminiszer módosításával fogadja el. A 111. §. igy hangzik: 111. §. Az 1848. V. törvényczikk 5. §-ának A) 5-ik tétele akként értelmezt­etik, hogy Nagy-Vá­­rad-Tijváros, Várad-Olaszi, Várad-Váralja és Vá­­rad-Velencze városrészekből egyesitett és önálló törvényhatósági joggal felruházott Nagy-Várad város egy képviselőt küld. Az 1848. V. törvényczikk 5. §. A­ 98. tétele akként módosittatik , hogy Krasznamegye két képviselőt küld, a 99. tétel pedig úgy módositta­­tik, hogy Közép-Szolnok megye Zilah várossal, mint egyik választókerülete székhelyével küld há­rom képviselőt. Tavaszy Endre e­z­t mint nem ide valót kiha­gyatni kéri. Deáky Lajos a következő módosítványt adja be : A választási törvényjavaslat 111. §. második bekezdése második sorában a »két« szó­­után tétessék »Zilah város egy.« Egy »képviselő« szó után a §. többi része töröltessék. Bocsánszky Adolf és Teleszky István a köz­ponti bizottság szövegezésére, Steiger Gyula pe­dig Tavaszy indítványa mellett szólnak. Dobay Antal indítványozza, hogy a 110. §. törültessék ki. Móricz Pál eláll. Szapáry Gyula gr. belügyminiszer : Csak né­hány szóval akarom röviden indokolni, hogy miért tartom szükségtelennek ezen §. bennhagyását. Egyetlen ok szólana a mellett, hogy e szakasz meg­tartassák, hogy t. i. Nagy-Váradra nézve megszün­tessék azon igazságtalanság, hogy e városnak egy része a megyei kerülettel együtt kénytelen válasz­tani ; de minthogy a képr.­ház határozatával ki­mondta, hogy a kerületben teendő változtatások iránt az előterjesztés oly időben történjék, hogy még a jelen országgyűlési ülésszak alatt tör­vény erejére emeltethessék, azon eset többé, hogy Nagy-Várad egy része a várostól eltérőleg szavazzon, nem fog beállani. Ennélfogva kérem ezen §-t, mint a­mely feleslegessé vált az említett határozat által, kihagyatni. (Helyeslés) A ház a 111. §. egyik bekezdését nem fogad­ván el, az elesik. A 112—118. §§-ok észrevétel nélkül fogadtat­nak el. A 119. §. igy hangzik: 119. §. Az 1848. V. törvényczikk 5. §-a és az 1848. erdélyi II. törvényczikk 7. §-a azon módo­sítással, melyet ezeken az 1868. XXX. és XLIII. törvényczikkek, ugy a jelen törvény tesznek, ér­vényben maradnak; valamint érvényben marad az 1848. V. törvényczikk 56. §. és az erdélyi 1848. II. törvényczikk 9. §-a azon módosítással, melyet ezekben az 1870. XXV. törvényczikk tett. Az 1848. V. és ugyanazon évi erdélyi II. tör­vényczikkek többi §§-ai hatályon kívül helyez­tetnek. Szapáry Gyula gr., belügyminister: Ezen §-ban idézve vannak az 1868. XXX. és XLIII. t. ez., melyek a képviselők számának megváltoztatásáról szólnak, azonban még egy későbbi törvény is lenne idézendő, mely tévedésből kimaradt, t. i. az 1873. XXXIV. t. ez., mely a horvát képviselők számát 29-ről 34-re emelte, kérem, váéktóztassék ezt is be­venni. Továbbá, miután a 111-ik §. kimaradt, az erre való hivatkozás, vagyis ezen szavak : »úgy a jelen törvény« szintén felesleges, ennélfogva a kö­vetkező módosítványt vagyok bátor a ház elé terjeszteni : a 119. §. 4-ik sorából e szavak : »ugy a jelen törvény« kihagyandók; továbbá beikta­tandó az 1873-iki 34. t. cz.-re való hivatkozás. (Elfogadjuk.) A ház elfogadja e módosítványt. A 120. §. változatlanul elfogadtatik. Szeniczey Ödön előadó: A központi bizottság nevében egy határozati javaslatot kell a ház elé terjesztenem, melyet azért nem terjesztettem elő a részletes vita alatt, minthogy nem akartam an­nak menetét megszakítani. A tegnapi ülésben a 89. §-ra vonatkozólag elfogadta a t. ház azt, hogy az igazolási kérdésekben a curia fog ítélni és el­fogadta azt, hogy azon anyagi és alaki szabályok­ról, melyek szerint a curia eljár, a kormány tv­­javaslatot terjeszszen elő, s a­míg ez előterjesz­tetnék, a választások felett a döntést a ház magá­nak tartotta fenn. Magától értetődik, hogy egy határozati javaslat szüksége forog fenn (Felkiál­tások : El van döntve a kérdés! A ház elvetette!) s azért vagyok bátor a háznak ajánlani a következő határozati javaslat elfogadását . Mondja ki a ház határozatilag, miszerint terjesszen elő a kormány oly időben, — hogy az még a jelen országgyűlés alatt tárgyaltassék, a törvényjavaslatot azon anyagi és alaki szabályokról, melyek szerint a kir. curia a képviselőválasztások érvényessége fe­lett eljár és ítél. A ház többsége nem fogadja el a központi bi­zottság által előterjesztett határozati javaslatot. Elnök : E szerint a törvényjavaslat úgy általá­nosságban, mint részleteiben el lévén fogadva, an­nak 3-szori felolvasása a holnapi ülésre tűzetik ki. Holnap 10 órakor zárt ülés fog tartatni, utána pedig nyilvános ülés, melynek első tárgya e tör­vény 3-adszori felolvasása lesz. Azon fölül tár­gyaltatni fog a mentelmi bizottság jelentése Sta­­nesku képvo úr kiadatása tárgyában, valamint az 5-ik bíráló bizottságnak ma kinyomatni rendelt határozati javaslata is, (Felkiáltások: A házsza­bályok !) tehát a házszabályokra beadott módosít­­ványok szintén a holnapi ülésben fognak tárgyal­tatni. Az ülést bezárom. Ízlés vége 2 óra 5 pereskor. 1403 ISKOLAÜGY. A pest-belvárosi főreáltanodában tegnapelőtt tartatott meg a zárünnepély, mely a tanítványok­­ szép előmeneteléről tanúskodott. A fővárosi ható­­­­ság nevében Békey I. tanácsnok úr mondott rövid­­ élőbeszédet, melyben az összes tanári kar egész évi buzgó fáradságaiért köszönetét és elismerését fejezé ki; ezután röviden szólott az ifjúsághoz is. Ezt követte a kitűnő tanulók jutalmainak és az ösztöndíjak kiosztása. Megemlítendő az önképző­kör ez évi örvendetes működése, hol többen pálya­jutalmakat is nyertek s mint olyanok, kik e rész­ben is szép előmenetelt tüntettek ki: a történeti­­ kérdés pályanyertese Sólyom Jenő; a vegytani kérdés megfejtője Vángel Károly; a legjobb no­­­­vella szerzője Kramer Imre; a physikai kérdés megoldója Vángel Béla; nemkülönben a szavalók pályanyertesei között Salzmann József és Weisz Sándor. — Végül Ney Ferencz intézeti igazgató ur tartott búcsúbeszédet. A máramaros-szigeti m. kir. állami tanitó-ké­­pezdében a növendékek beiratása az 1874/5-ik évre september 25—30-káig fog tartani. Fölvétetik minden oly ép testű növendék, ki 15-ik évét már meghaladta s az anyanyelv, számvetés, földrajz és történelemben legalább annyi jártas­sággal bir, a mennyit a gymnasium-, reál- vagy­ polgári iskola négy osztályában tanítanak. A be­lépni kívánó növendék erről vagy nyilvános iskola bélyegmentes bizonyítványt köteles előmutatni, vagy felvételi vizsgálatnak kell magát alávetnie. Korát mindenki keresztlevéllel, testi épségét orvosi bizonyítványnyal köteles igazolni. Köztartás és benlakás nincs, e helyett a növen­dékeknek 12, 14, 16 forint havi ösztöndíj helyez­tetik kilátásba. A segélyben részesülni kívánó növendékek sze­génységi bizonyítványt kötelesek mellékelni. Előso­rolt okmányokkal­­fölszerelt folyamodványát legfe­­lebb september 15-ig igyekezzék minden folyamodó alulírotthoz beküldeni. A fölvételi vizsgálatok október 1­­3-ig, az ünne­pélyes megnyitás október 4-kén fognak megtar­tatni. M.-Sziget, 1874. július 28-án. Koós Ferencz, képezdei igazgató. ■ ----------------------------------------------------------------­BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK.I­ N A »Wiener Abendpost« távirata szerint, csá­szárné királyné Ő Felsége Mária Valeria főher­­czegnő ő cs. k. fensége kíséretében julius 29-én d. e. 10 óra 20 p. a legjobb egészségben elhagyá a­­ kehli állomást. | A »Salzb. Ztg.« szerint császárné­ királyné Ő Felsége és Mária Valeria főhgnő ő fensége jul. 28-án este 9­­/­ órakor b. Nopcsa főudvarmester, Teiszalik kormánytanácsos, dr. Widerhoffer udv. tanácsos, Festetics Mária grófnő udvarhölgy és Ferenczy kisasszony kíséretében Ischlből a salz­burgi pályaudvarba érkezett, Lajos Victor főher­­czeg ur által fogadtatott, a pályaudvar udvari salonjában megebédelt, s erre 9 óra után 15 perczc­el külön­­udvari vonattal továbbfolytató útját Anglia felé Bajorországon át. Rotschild temetése oly egyszerűen ment végbe, mint egy szegény orthodox zsidóé. A döblingi ha­lottas ház előtt 30-kan reggel vagy 150, többnyire koldus jelent meg, alamizsnára várva. Egy kis barnára festett földszinti szobában állott a fekete posztóval bevont koporsó. D. u. 3 óra tájban a zsidó hitközség elöljárói jelentek meg a koporsó­nál és az elhaltnak három fia s a Párisból Bécsbe érkezett egyik unokaöcscse. Rövid vallásos szer­tartás után kétfogatú halottas kocsiban elszállí­tották a hullát a nyugati vaspályához. Mindössze négy kocsi kisérte a temetkezési egylet tagjaival. A hulla deszkakoporsóba és ez ismét érczkopor­­­sóba foglaltatott és egy vasúti teherkocsiba he­lyeztetett el. E kocsi a d. u. 5 órakor Frankfurtba menő futárvonathoz kapcsoltatott, a­melylyel a boldogultnak fiai s lányai is elindultak. Bécs, júl. 30. A nemzetközi egészségügy­i értekez­­let tegnap tartotta zárülését, az ünnepélyes befe­jezés augusztus 1-jén délelőtt fog megtörténni.

Next