Budapesti Közlöny, 1874. szeptember (8. évfolyam, 198-222. szám)

1874-09-01 / 198. szám

TÖRVÉNYJAVASLAT a polgári törvényke­ési rendtartás tárgyában al­kotott 1868. LIV. törvényczikk módosítása iránt. Az 1868. LIV. törvényczikk alább következő §§-ai eltörültetnek, s azok helyett a következő rendeletek lépnek hatályba. Az 1868. LIV. törvényczikk 1., 2. §§. helyett: Minden polgári per azon első fokú egyes vagy társas bíróság előtt indítandó, melynek hatósága alá, és egyenlő hatósággal fölruházott bíróságok között, a melynek illetőségéhez azt a perrend­tartás, illetőleg az 1871. XXXI. törvényczikk utasítja. A sommás eljárás alá tartozó ügyek a tör­vényszékeknél, viszont a rendes eljárásnak fön­­tartott ügyek a járásbíróságoknál meg nem indít­hatók. A hatóság hiánya az eljárás és határozat sem­miségét vonja maga után, melyet maga az első bíróság az ügy bármely állásában hivatalból is kimondhat 2.§. Az idézett törvény 30., 31., 32. §§. helyett. Az általános vagy személyi illetőséget az alpe­res állandó lakása állapítja meg. Ha az alperes vagy pertársaság esetében az alperesek különböző bírósági területen laknak, azon helyek bíróságai egyaránt illetékesek. A főkötelezettet azonban saját bírája mellőzésével a mellékkötelezett bírósága alá vonni nem lehet. 3. §• A tartózkodási hely állapítja meg az illetősé­get oly személyekre nézve, a­kik vagy nem bír­nak állandó lakással, vagy attól különböző helyen huzamosan és hivatásszerűen időznek. Állandó lakás vagy tartózkodás nélküli al­peres azon hely bírósága előtt perelhető meg, melynek területén a kereset indításakor tartóz­kodik. 4­ §• Ha az alperes tartózkodási helye külföldön van vagy ismeretlen, azon belföldi hely bírósága ille­tékes, melynek területén alperes legutóbb lakott. Ha ezen hely kitudható nem volna, alperest úgy kell tekinteni, mintha Budapest első kerületében tartaná lakását. 5. §. Az idézett törvényczikk 34. §. helyett: Külföldiek általános bírói illetőségét rendes szállásuk vagy birtokuk szabályozza. A belföldiekre nézve érvényes kivételes ille­tőségi szabályok a külföldiekre nézve is érvé­nyesek. 6­ §• Az idézett törvény 39. §. után : Tilos cselekményből származó keresetekre nézve az alperes személyi bírósága vagy a cse­lekmény helyének bírósága, a bérleti vagy ha­szonbérleti viszonyból eredő keresetekre nézve pe­dig az alperes személyi bírósága, vagy azon bíró­ság, melynek területén a bérlemény fekszik, egy­aránt illetékes. 7. §. Az idézett törvény 41. §. helyett: Elveszett magánokiratok megsemmisítését azon törvényszéknél lehet kérni, melynek területén a folyamodó fél vagy azon félnek lakhelye fekszik, ki ellen az okirat bizonyítékul szolgálhat. Belföldi részvénytársulatok által kibocsátott, névre szóló részvények, elsőbbségi kötvények s egyéb értékpapírok megsemmisítését, ha az egyes társulatok alapszabályaiban más bíróság kikötve nincs, vagy a törvény külön bíróság illetőségét nem állapítja meg, mindig azon törvényszéknél kell kérni, melynek területén a társulat hitelköny­veit vezeti. A váltókra és a bemutatóra szóló értékpapí­rokra nézve az eddigi törvények föntartatnak. 8. §. Az idézett törvény 79. §. helyett: Ha a sommás perbe idézett alperes per­vesztés esetében az anyagi törvények szerint egy harmadiktól szavatosságot követelhet, jo­gosítva van a szavazost a per folyamatba tételéről értesíteni. E végett legkésőbb a tár­gyalás alkalmával a szavatosság okait magá­ban foglaló alkeresetet tartozik a per bírájához vagy írásban benyújtani, vagy szóval előterjeszteni. A bíróság, a­mennyiben felperes meghallgatása után a szavatosság esetét az anyagi törvények sze­rint föntorogni látja, a főügy tárgyalásának elha­lasztása mellett a szavatossági alkeresetet a sza­­vatosnak kézbesítteti, s egyszersmind a főügy tár­gyalására új határnapot tűz ki. Ha az alkeresetet a főügy tárgyalására kitűzött új határnapig a szavatosnak ismeretlen tartózko­dása vagy más ok miatt kézbesíteni nem lehet, vagy ha a szavazos a főügy tárgyalására nem je­len meg, avagy megjelen ugyan, de kijelenti, hogy alperes védelmét el nem vállalja, a főper a szava­­zásra való tekintet nélkül tovább folyik. Ha pedig a szavatos alperes védelmét elvállalja, a főpert alperessel együtt közösen folytatja, s a szavatosság kérdését a főügygyel együtt kell el­dönteni. 9.§. Az idézett törvény 85., 86., 87. §§. helyett: A sommás eljárásban a feleknek szabadságában áll ügyeiket személyesen vinni, s ha személyesen nem viszik, annak vitelét oly személyekre is biz­hatják, kik nem ügyvédek; azonban a megbízott­nak, ha nem ügyvéd, munkadíj nem jár. Zug­­irászok megbízottak nem lehetnek. Ha a fél ügye vitelét zugirászra bízta, vagy ha a fél vagy ügyvéde vagy megbízottja a kellő elő­adási képességgel nem bír, a bíróság őt a további előadástól eltilthatja, a tárgyalást rövid, de mégis elegendő időre elhalaszthatja s a felet ügyvéd vagy más ügyvéd rendelésére utasíthatja; s ha a fél a biró rendeletének nem engedelmeskedik, az újabb tárgyalást a fél kizárásával úgy folytat­hatja, mintha a fél meg sem jelent volna. Rendes perekben a fél, ha maga nem ügyvéd, ügyvédet tartozik ügye vitelére rendelni, s azt, ki annak vitelével nem­ ügyvédet bízott meg, úgy kell tekinteni, mintha a per fölvételére meg nem jelent, vagy periratát be nem adta volna. Bírói minőségben alkalmazott tisztviselők a maguk, sőt nejeik és gyermekeik ügyeit személye­sen is vihetik. 10. §. Az idézett törvény 89. §. helyett ■ Az ügyvéd vagy megbízott tartozik meghatal­­mazványát eredetben vagy hiteles másolatban az első tárgyalási jegyzőkönyvhöz vagy az első per­irathoz mellékelni, s egyszersmind nevét minden beadványra saját kezűleg aláírni. Ha az ügyvéd vagy megbízott törvényszerű meghatalmazvány nélkül lép föl, a felet rendsze­rint úgy kell tekinteni, mintha meg nem jelent, vagy periratot be nem adott volna. Ha azonban az ügyvéd vagy megbízott igazolni képes azt, hogy őt a fél ügye vitelére meghatal­mazta, vagy ha a bemutatott meghatalmazvány pótolható hiányokban szenved, a bíróság a tör­vényszerű meghatalmazványnak záros határidő alatti utólagos beadását rendelje el, s a megha­talmazvány hiányának következményét csak ezen határidő sikertelen lejárta után mondja ki. 11. §. Az idézett törvény 93.§. helyett: Sommás eljárás alá tartoznak : 1. olyan keresetek, melyek tárgya osztatlanul 500 frt értéket túl nem halad, ha külön ügybíró­­sághoz utasítva nincsenek; 2. az összegre való tekintet nélkül: a) okiraton alapuló olyan pénzkövetelések, me­lyek 500 frtot meghaladnak, ha a tartozás részle­­tenként követelhető, s az egyenként követelhető le­járt részletek 500 frtot túl nem haladnak; b) a pénzkölcsön visszafizetése iránt indított olyan kereset, melyre nézve a sommás eljárás írott kötelezvényben kiköttetett; c) gyermektartási keresetek az atya ellen,ha ez az at­yaságot kétségbe nem vonta; úgyszintén a nő és gyermek részére ideiglenes illendő tartás és la­kás kirendelése iránti keresetek, a váló házastár­sak között; d) két évnél nem régibb kamatok, életjáradék, tartási és élelmezési kötelezettség teljesítése iránti keresetek, ha a főkötelezettség a törvényes kellék­kel ellátott okiraton alapszik; e) két évnél nem régibb bér és haszonbér meg­fizetése iránti keresetek, ha a bérleti vagy haszon­­bérleti viszony fennállását írott szerződés iga­zolja ; f) a bérlettől vagy haszonbérlettől való elmoz­dítás iránti keresetek a szerződés lejárta, a bér­fizetés elmulasztása vagy oly feltételek nem teljesí­tése vagy megszegése miatt, melyek teljesítése a bérlet vagy haszonbérlet megszüntetésének terhe alatt írott szerződésben kiköttetett; g) a bérleményen lévő épületek fenntartása, va­lamint minden más kötelezettség teljesítése iránti keresetek a bérlet tartama és a bérlet lejárta után hat hónap alatt, ha a kereső félnek joga írott bér­leti vagy haszonbérleti szerződésen alapszik; h) a bérlet tartama alatt oly keresetek, melye­ket a bérlő a bérbeadó ellen a bérlemény nem használhatása, vagy a bérbeadó a bérlő ellen a bérleménynek nem az írott szerződésben megálla­pított feltételek szerinti használata miatt indít , első esetben csak akkor, ha bérlő a bér elengedé­sét írott szerződésen alapuló jogánál fogva kö­veteli ; i) mezei kártételek (1840. IX. törvényczikk 1. §.), melyek bűnvádi eljárás alá tartozó cselek­ményt nem képeznek; k) mindennemű határvillongási és birtokhá­­boritási keresetek, melyekkel azonban a tulajdon­jog iránti kereset össze nem köttethetik ; l) a gazda és cseléd, munkaadó és munkás kö­zött a szolgálati vagy munkabér, továbbá a szol­gálat vagy munka teljesítése, vagy megszüntetése, úgyszintén a fuvaros és a fuvart fogadó között a fuvarbér megfizetése iránt fölmerült keresetek; m) fogadósok és utasok között az ellátási vi­szonyból támadt kereset az utasnak helyben tar­tózkodása ideje alatt; n) a joggal kérkedők elleni fölhívási keresetek, ha a fölhívás folytán indítandó perek a jelen §. 1-fő pontja szerint sommás eljárás alá tartoznak; o) azon egyes esetek, melyekben az 1868. LIV- törvényczikk sommás eljárást rendel. 12. §. Az idézett törvény 95., 96. §§. helyett: A törvény által a sommás eljárásra utasított ügyeket a rendes perutra áttenni nem lehet. 13. §. Az idézett törvény 97. §. helyett: A biró illetéktelensége vagy érdekeltsége miatti kifogást sommás eljárásban előlegesen a tárgyalás kezdetén kell előterjeszteni, tárgyalni és eldönteni. Ha a bíró a kifogást alaptalannak találja, a tárgyalást nyomban folytatja és határozatát a végítéletben indokolja; ha ellenben a kifogásnak helyt ad, ez iránt külön határozatot hoz, és azt azonnal kihirdeti. A jelen törvény 51. 52. §§. ez utóbbi esetben is alkalmazást nyernek. 14. §. Az 1868. LIV. t. cz.-nek a sommás eljárásra vonatkozó 81. 114—127. §§. hatályon kívül he­lyeztetnek s a sommás eljárásra nézve a követ­kező rendelkezések fognak szabályul szolgálni. 15. §. A sommás eljárásnál a kereset írásban adható be vagy szóval terjeszthető elő. Első esetben a keresetlevelet annyi példányban kell benyújtani, hogy felperesnek és mindenik al­peresnek egy példány jusson, utóbbi esetben a bíró a panaszról rövid jegyzőkönyvet vesz föl, mely a fölvétel helyének és napjának kitételét, a biró nevét, a felek neveit, polgári állását és lakhelyét, a per tárgyának legrövidebb előadását és a biró aláírását tartalmazza. 16. §. Ha a biró a keresetre nézve illetékes (1868- LIV. törvényczikk 51. §.), annak tárgyalására napot és órát tűz ki, s ha a kereset írásban nyúl.

Next