Budapesti Közlöny, 1874. szeptember (8. évfolyam, 198-222. szám)
1874-09-01 / 198. szám
TÖRVÉNYJAVASLAT a polgári törvénykeési rendtartás tárgyában alkotott 1868. LIV. törvényczikk módosítása iránt. Az 1868. LIV. törvényczikk alább következő §§-ai eltörültetnek, s azok helyett a következő rendeletek lépnek hatályba. Az 1868. LIV. törvényczikk 1., 2. §§. helyett: Minden polgári per azon első fokú egyes vagy társas bíróság előtt indítandó, melynek hatósága alá, és egyenlő hatósággal fölruházott bíróságok között, a melynek illetőségéhez azt a perrendtartás, illetőleg az 1871. XXXI. törvényczikk utasítja. A sommás eljárás alá tartozó ügyek a törvényszékeknél, viszont a rendes eljárásnak föntartott ügyek a járásbíróságoknál meg nem indíthatók. A hatóság hiánya az eljárás és határozat semmiségét vonja maga után, melyet maga az első bíróság az ügy bármely állásában hivatalból is kimondhat 2.§. Az idézett törvény 30., 31., 32. §§. helyett. Az általános vagy személyi illetőséget az alperes állandó lakása állapítja meg. Ha az alperes vagy pertársaság esetében az alperesek különböző bírósági területen laknak, azon helyek bíróságai egyaránt illetékesek. A főkötelezettet azonban saját bírája mellőzésével a mellékkötelezett bírósága alá vonni nem lehet. 3. §• A tartózkodási hely állapítja meg az illetőséget oly személyekre nézve, akik vagy nem bírnak állandó lakással, vagy attól különböző helyen huzamosan és hivatásszerűen időznek. Állandó lakás vagy tartózkodás nélküli alperes azon hely bírósága előtt perelhető meg, melynek területén a kereset indításakor tartózkodik. 4 §• Ha az alperes tartózkodási helye külföldön van vagy ismeretlen, azon belföldi hely bírósága illetékes, melynek területén alperes legutóbb lakott. Ha ezen hely kitudható nem volna, alperest úgy kell tekinteni, mintha Budapest első kerületében tartaná lakását. 5. §. Az idézett törvényczikk 34. §. helyett: Külföldiek általános bírói illetőségét rendes szállásuk vagy birtokuk szabályozza. A belföldiekre nézve érvényes kivételes illetőségi szabályok a külföldiekre nézve is érvényesek. 6 §• Az idézett törvény 39. §. után : Tilos cselekményből származó keresetekre nézve az alperes személyi bírósága vagy a cselekmény helyének bírósága, a bérleti vagy haszonbérleti viszonyból eredő keresetekre nézve pedig az alperes személyi bírósága, vagy azon bíróság, melynek területén a bérlemény fekszik, egyaránt illetékes. 7. §. Az idézett törvény 41. §. helyett: Elveszett magánokiratok megsemmisítését azon törvényszéknél lehet kérni, melynek területén a folyamodó fél vagy azon félnek lakhelye fekszik, ki ellen az okirat bizonyítékul szolgálhat. Belföldi részvénytársulatok által kibocsátott, névre szóló részvények, elsőbbségi kötvények s egyéb értékpapírok megsemmisítését, ha az egyes társulatok alapszabályaiban más bíróság kikötve nincs, vagy a törvény külön bíróság illetőségét nem állapítja meg, mindig azon törvényszéknél kell kérni, melynek területén a társulat hitelkönyveit vezeti. A váltókra és a bemutatóra szóló értékpapírokra nézve az eddigi törvények föntartatnak. 8. §. Az idézett törvény 79. §. helyett: Ha a sommás perbe idézett alperes pervesztés esetében az anyagi törvények szerint egy harmadiktól szavatosságot követelhet, jogosítva van a szavazost a per folyamatba tételéről értesíteni. E végett legkésőbb a tárgyalás alkalmával a szavatosság okait magában foglaló alkeresetet tartozik a per bírájához vagy írásban benyújtani, vagy szóval előterjeszteni. A bíróság, amennyiben felperes meghallgatása után a szavatosság esetét az anyagi törvények szerint föntorogni látja, a főügy tárgyalásának elhalasztása mellett a szavatossági alkeresetet a szavatosnak kézbesítteti, s egyszersmind a főügy tárgyalására új határnapot tűz ki. Ha az alkeresetet a főügy tárgyalására kitűzött új határnapig a szavatosnak ismeretlen tartózkodása vagy más ok miatt kézbesíteni nem lehet, vagy ha a szavazos a főügy tárgyalására nem jelen meg, avagy megjelen ugyan, de kijelenti, hogy alperes védelmét el nem vállalja, a főper a szavazásra való tekintet nélkül tovább folyik. Ha pedig a szavatos alperes védelmét elvállalja, a főpert alperessel együtt közösen folytatja, s a szavatosság kérdését a főügygyel együtt kell eldönteni. 9.§. Az idézett törvény 85., 86., 87. §§. helyett: A sommás eljárásban a feleknek szabadságában áll ügyeiket személyesen vinni, s ha személyesen nem viszik, annak vitelét oly személyekre is bizhatják, kik nem ügyvédek; azonban a megbízottnak, ha nem ügyvéd, munkadíj nem jár. Zugirászok megbízottak nem lehetnek. Ha a fél ügye vitelét zugirászra bízta, vagy ha a fél vagy ügyvéde vagy megbízottja a kellő előadási képességgel nem bír, a bíróság őt a további előadástól eltilthatja, a tárgyalást rövid, de mégis elegendő időre elhalaszthatja s a felet ügyvéd vagy más ügyvéd rendelésére utasíthatja; s ha a fél a biró rendeletének nem engedelmeskedik, az újabb tárgyalást a fél kizárásával úgy folytathatja, mintha a fél meg sem jelent volna. Rendes perekben a fél, ha maga nem ügyvéd, ügyvédet tartozik ügye vitelére rendelni, s azt, ki annak vitelével nem ügyvédet bízott meg, úgy kell tekinteni, mintha a per fölvételére meg nem jelent, vagy periratát be nem adta volna. Bírói minőségben alkalmazott tisztviselők a maguk, sőt nejeik és gyermekeik ügyeit személyesen is vihetik. 10. §. Az idézett törvény 89. §. helyett ■ Az ügyvéd vagy megbízott tartozik meghatalmazványát eredetben vagy hiteles másolatban az első tárgyalási jegyzőkönyvhöz vagy az első perirathoz mellékelni, s egyszersmind nevét minden beadványra saját kezűleg aláírni. Ha az ügyvéd vagy megbízott törvényszerű meghatalmazvány nélkül lép föl, a felet rendszerint úgy kell tekinteni, mintha meg nem jelent, vagy periratot be nem adott volna. Ha azonban az ügyvéd vagy megbízott igazolni képes azt, hogy őt a fél ügye vitelére meghatalmazta, vagy ha a bemutatott meghatalmazvány pótolható hiányokban szenved, a bíróság a törvényszerű meghatalmazványnak záros határidő alatti utólagos beadását rendelje el, s a meghatalmazvány hiányának következményét csak ezen határidő sikertelen lejárta után mondja ki. 11. §. Az idézett törvény 93.§. helyett: Sommás eljárás alá tartoznak : 1. olyan keresetek, melyek tárgya osztatlanul 500 frt értéket túl nem halad, ha külön ügybírósághoz utasítva nincsenek; 2. az összegre való tekintet nélkül: a) okiraton alapuló olyan pénzkövetelések, melyek 500 frtot meghaladnak, ha a tartozás részletenként követelhető, s az egyenként követelhető lejárt részletek 500 frtot túl nem haladnak; b) a pénzkölcsön visszafizetése iránt indított olyan kereset, melyre nézve a sommás eljárás írott kötelezvényben kiköttetett; c) gyermektartási keresetek az atya ellen,ha ez az atyaságot kétségbe nem vonta; úgyszintén a nő és gyermek részére ideiglenes illendő tartás és lakás kirendelése iránti keresetek, a váló házastársak között; d) két évnél nem régibb kamatok, életjáradék, tartási és élelmezési kötelezettség teljesítése iránti keresetek, ha a főkötelezettség a törvényes kellékkel ellátott okiraton alapszik; e) két évnél nem régibb bér és haszonbér megfizetése iránti keresetek, ha a bérleti vagy haszonbérleti viszony fennállását írott szerződés igazolja ; f) a bérlettől vagy haszonbérlettől való elmozdítás iránti keresetek a szerződés lejárta, a bérfizetés elmulasztása vagy oly feltételek nem teljesítése vagy megszegése miatt, melyek teljesítése a bérlet vagy haszonbérlet megszüntetésének terhe alatt írott szerződésben kiköttetett; g) a bérleményen lévő épületek fenntartása, valamint minden más kötelezettség teljesítése iránti keresetek a bérlet tartama és a bérlet lejárta után hat hónap alatt, ha a kereső félnek joga írott bérleti vagy haszonbérleti szerződésen alapszik; h) a bérlet tartama alatt oly keresetek, melyeket a bérlő a bérbeadó ellen a bérlemény nem használhatása, vagy a bérbeadó a bérlő ellen a bérleménynek nem az írott szerződésben megállapított feltételek szerinti használata miatt indít , első esetben csak akkor, ha bérlő a bér elengedését írott szerződésen alapuló jogánál fogva követeli ; i) mezei kártételek (1840. IX. törvényczikk 1. §.), melyek bűnvádi eljárás alá tartozó cselekményt nem képeznek; k) mindennemű határvillongási és birtokháboritási keresetek, melyekkel azonban a tulajdonjog iránti kereset össze nem köttethetik ; l) a gazda és cseléd, munkaadó és munkás között a szolgálati vagy munkabér, továbbá a szolgálat vagy munka teljesítése, vagy megszüntetése, úgyszintén a fuvaros és a fuvart fogadó között a fuvarbér megfizetése iránt fölmerült keresetek; m) fogadósok és utasok között az ellátási viszonyból támadt kereset az utasnak helyben tartózkodása ideje alatt; n) a joggal kérkedők elleni fölhívási keresetek, ha a fölhívás folytán indítandó perek a jelen §. 1-fő pontja szerint sommás eljárás alá tartoznak; o) azon egyes esetek, melyekben az 1868. LIV- törvényczikk sommás eljárást rendel. 12. §. Az idézett törvény 95., 96. §§. helyett: A törvény által a sommás eljárásra utasított ügyeket a rendes perutra áttenni nem lehet. 13. §. Az idézett törvény 97. §. helyett: A biró illetéktelensége vagy érdekeltsége miatti kifogást sommás eljárásban előlegesen a tárgyalás kezdetén kell előterjeszteni, tárgyalni és eldönteni. Ha a bíró a kifogást alaptalannak találja, a tárgyalást nyomban folytatja és határozatát a végítéletben indokolja; ha ellenben a kifogásnak helyt ad, ez iránt külön határozatot hoz, és azt azonnal kihirdeti. A jelen törvény 51. 52. §§. ez utóbbi esetben is alkalmazást nyernek. 14. §. Az 1868. LIV. t. cz.-nek a sommás eljárásra vonatkozó 81. 114—127. §§. hatályon kívül helyeztetnek s a sommás eljárásra nézve a következő rendelkezések fognak szabályul szolgálni. 15. §. A sommás eljárásnál a kereset írásban adható be vagy szóval terjeszthető elő. Első esetben a keresetlevelet annyi példányban kell benyújtani, hogy felperesnek és mindenik alperesnek egy példány jusson, utóbbi esetben a bíró a panaszról rövid jegyzőkönyvet vesz föl, mely a fölvétel helyének és napjának kitételét, a biró nevét, a felek neveit, polgári állását és lakhelyét, a per tárgyának legrövidebb előadását és a biró aláírását tartalmazza. 16. §. Ha a biró a keresetre nézve illetékes (1868- LIV. törvényczikk 51. §.), annak tárgyalására napot és órát tűz ki, s ha a kereset írásban nyúl.