Budapesti Közlöny, 1874. december (8. évfolyam, 275-298. szám)

1874-12-16 / 287. szám

Teleki Sándorné, b. Vay Béláné, gr. Csáky Gyu­lán­é, b.Wodianer Béláné, b. Augusz kisasszonyok, stb. s néhány hírlapíró képező. A legközelebbi felolvasás f. hó 20-án este 7 órakor lesz. Erdélyi Gyula. — A PESTI KIR. FŐGYMNASIUMI SEGÉLYZŐ-EGYLET deczember 18-án esti 7’/2 órakor a »Hungária« dísz­termében tartandó hangversenyének mű­sorozata: 1. »Suite«, hegedűre és zongorára Goldmarktól, előadják Blau és Schweida urak. 2. »Dal« énekli Ellinger Jose­fa k. a. 3. »Heiling« nagy áriája Marschnertől, előadja Láng Fü­löp úr. 4. »Szép Ilonka« Vörösmartytól, sza­valja Kassayné asszonyság. 5. a) »Nocturne« Chopin­től, b) »Eroticon« (7. szám) Kypriss Jesentől, zongo­rán előadja Schweida ur. 6. »Ciaccona« Vitalitól, he­gedűn előadja Blau ur. 7. »Dal« énekli Ellinger Jo­sefa k. a. 8. »Nászinduló«, Lohengrin dalműből Wag­nertől, előadja a gymnasiumi dalárda. — A zongorát Chmel úr volt szives átengedni — A fentnevezett t. hölgyek és urak, tekintve a jótékony czélt, szívesség­ből működnek közre. — Helyárak: Körszék 3 frt, szá­mozott ülőhely 2 frt, belépti dij 1 frt. --- A »MAGYAR ÍRÓK ÉS MŰVÉSZEK TÁRSASÁGA« 1875. évi január hó 10-dikén d. u. 3 órakor saját he­lyiségeiben (ujvilág-utcza 1. sz. I. em.) tartja évi rendes közgyűlését, melyre választmányi határozat folytán van szerencsém meghívni a társaság t. tagjait. Tárgyak: Titkári jelentés a lefolyt évi működés mozzanatairól, a számvizsgáló bizottság megválasztása, a jövő évi költ­ségvetés megbirálása, a választmány 20 tagjának, és az elnök, alelnökök, titkár és pénztárnok megválasztása, indítványok. Budapest, 1874. dec. 15. Szana Tamás, társasági titkár. --- A BUDAPESTEN SZÉKELŐ »SZEGEDI KÖR« f. hó 13-án tarta meg alakuló közgyűlését, melyen a követ­kező urak választottak meg : elnökké : Schmidt Sándor tanárjelölt; titkárrá : Schönfeld Mór joghallgató ; pénz­tárnokká : Bleyer Zsigmond , műegyetemi hallgató ; jegyzővé: Lázár Bék, bölcsészettan-hallgató ; választ­mányi tagokká : Mihályffy József mérnök,Zombori Gyu­la, műegyetemi hallgató; Várossy Ferencz, műegyetemi hallgató ; Bokor Pál joghallgató és Jungen László, mű­egyetemi hallgató ; póttagokká : Walter Mihály tanár­jelölt, és Buderschmidt Ferencz, műegy. hallgató. — A FŐVÁROSI INTÉZETEK ÉS EGYLETEK SEGÉ­LYEZÉSE ÜGYÉBEN kiküldött bizottság a következő összegeket irányozta elő a jövő évre : az ipar­egylet számára 1000 frtot mint házbér-járulékot, és 600 frtot iskolai czélokra ; az izraelita nőegylet népkony­hájának 200 frt; a »Josephinum« árvaháznak 1500­ frt; a budapesti evang. árvaháznak 300 frt; a kisded­óvodákat terjesztő egyletnek 250 frt; a budapesti kath. legényegyleteknek 225 frt; a magyar gazdasz­­szonyok árvaleány-házának 100 frt; a nemzeti torna- és tűzoltó egyletnek 1500 frt; a nőcseléd-képző egy­letnek 300 frt; a néptanítókat segélyző egyletnek 1000 frt; a budapesti gyermekmenhely-egyletnek 500 frt; a budai zeneakadémiának 500 frt; a tanítóegy­­letnek a taneszközkiállítás czéljaira 100 frt; a budai Frőbel-nőegyletnek 300 frt. Ezen tételek hosszabb idő óta rendes adományait képezik a fővárosnak. Ezeken kívül még a jövő évre a következő adományok irányoz­tatak elő: az irgalmas nénéknek 600 frt; az angol kisasszonyoknak 600 frt; a jótékony nőegyletnek 600 frt; a Mária-intézetnek 500 frt; a budai nőegyletnek 300 frt; a nemzeti conservatoriu­m­nak 300 frt; a szürke nénikéknek 300 és a nőképző egyletnek 200 frt. Előre nem látható adományokra 2000 forint véte­tett fel. — PETŐFI ELESTÉRE vonatkozólag a »Magyar Fn­­■« újabb adatokat ígér közölni oly tollból, mely éle a­ civitém­ra hivatkozik, ki Petőfit sebesülten Seges­várra vitte be s meg tudja jelölni a sirt is, hol nyug­szik. Az illető szemtanú eddig csak azért nem szólalt fel, mert a lapirodalomban történt felszólalásokról s arról, hogy valaki Petőfi sirját keresi, nem volt tu­domása. — A GYERMEKKÓRHÁZ-EGYLET elnöksége köszönő levelet intézett Jálics A. Ferencz özvegye­ és gyerme­keihez azon jótékonyságukért, hogy a Strohmayer Fe­­rencz és társa czímű 2000 frtos ágyalapítvány kiegészí­téséül 300 frtot fizettek be az egylet pénztárába. 2312 A NŐIPAREGYLETI FELOLVASÁSOK. Az országos nőiparegylet vasárnap este 7 óra­kor tartott estélyén 3 felolvasás tartatott. Pulszky Ferencz »amerikai jellemrajzok« czím alatt adott mozaikokat amerikai útjában szerzett tapasztala­taiból. Midőn a forradalom után ő Amerikába ment, igen különösnek találta az egyenlőség hazá­jában, hogy őt mindenki tábornoknak szólította, s midőn kijelenté, hogy nem katona, nem akarták máskép szólítani, mint grófnak. Ez ellen hiában tiltakozott. Valami czimének csak kell lenni, mon­dák az emberek. S valóban Amerikában min­denkinek van czime. A vendéglős ott »százados ur,« ha nem ezredes, sőt talált egy tábornokot is. Ugyanis a katonatiszteket úgy választják időről időre, s az nem nehezen kapja meg a legmagasabb tisztségeket. Általában az apró államok elnökei, kormányzói csaknem oly aristokratikus hajlamú­ak, mint az európaiak. Jellemzi az amerikaiakat a nők iránt való tisztelet, mely néha a tulsá­­gig megy, úgy hogy az omnibusból az urnák ki kell szállni, ha szakácsnéjának már nem jutna benne hely. A cselédekkel általában ott igen sok baj van, minek oka a földbirtok mesés olcsóságá­ban fekszik, a mi azt eszközli, hogy mindenki a maga ura lehet, s igy cseléd nem lesz. Legtöbb­­nyire bevándorlóit európai söpredék szegődik cse­lédül. Ezért igen sok család folytonosan vendéglő­ben lakik. Rajzolja ezután a nők társadalmi állá­sát s miveltségüket. A fiatal emberek 25 éves korukban már meg­házasodnak, s a leggazdagabb ember fia is kény­telen dolgozni. Mert »polgári állás« nélkül ott a­­ közvélemény nem enged élni. Ismert gazdag em­bert, ki lapot szerkesztett a nélkül, hogy egyetlen olvasója lett volna, de azért nem hagyott fel vele, mert hiszen »állásának« kellett lenni. Ismerteti a felolvasó a nemzetiségi viszonyokat. Az angol-szász elem a túlnyomó, mely mellett a franczia, spanyol folyton enyészik s a német is ebbe beolvad. Raj­zolja ezután az észak és dél közötti különbséget a háború előtt és a háború után, s végül egy fér­fiú emlékezetével zárja be felolvasását. Ez Houx­­ton Sámuel, Texas felszabadítója, ki mint Árkan­­zas kormányzója összeveszve feleségével, elment az indusok közé, s ott bivalybőrbe öltözve élt köz­tük. A texasiak azonban Mexicoval viselt harczuk­­ban az unió elnökének, Jacksonnak ajánlatára ve­zérükké tevén, Houxton legyőzte a mexicóiakat s kormányzóvá tétetvén Texasban, ez állam gyüle­­vész népét vasmarokkal igazgatta, s később oda vitte a dolgot, hogy Texas is az unióhoz csa­­toltatott. Pulszky után Berecz Antal foglalt a felolvasó asztalnál helyet s érdekes előadást tartott a »mág­nesről.« A mágnest a 11-ik században már ismer­ték a normannok. Első, ki arról könyvet írt, Gilbert angol orvos volt a XVII. században, ki már kü­lönbséget tett a természetes és mesterséges dele­jek közt. Ismerteti ezután a delej tulajdonságait, declinatió és inclinatió, a vonzás és taszítás tü­neményeit, melyeket több delejtün azonnal meg is mutat. — Ismerted a delejes tünemények kim­a­­gyarázására fölállított hypothesiseket. A termé­szetes és mesterséges delejekről szólván, felemlíti, hogy ez utóbbiak sokkal nagyobb súlyt képesek eltartani. A legjobb mesterséges delejt eddig Hol­landiában készítette Logeman, ki a készítés mód­ját titokban tartotta, de újabban Jannin párisi tanár ezt felfedezte s közrebocsátotta. Ismerteti ezután az előadó a földdelejességre vonatkozó észleleteket, a delejsarkokat, delejes egyenlítőket, stb. s végül röviden megemlékezik a delejességnek a szerves világra való hatásáról, élénken kárhoz­tatva azokat, kik a delejességgel természet fölötti dolgokat akarnak elérni. A harmadik felolvasó, Erődi Harrach Béla: »a nők társadalmi helyzetéről Törökországban« czím alatt tartott felolvasást. Illő, úgymond a felolvasó, hogy mi, kik fajrokonai vagyunk a töröknek, ne másod-, harmadkézből vett adatok nyomán ismer­jük e nemzetet, melyről elfogult és felületes uta­zók annyi különöset összeírtak. Mondják, hogy a török nő férjének rabszolgája. Ez azonban nem igaz, a török nem pénzen veszi feleségét. A há­zasságkötés náluk a következő módon történik: Az ifjú néha maga szemeli ki magának a lányt — is­kolába járásuk alatt. A gyermekek ugyanis 12 éves korukig fiú és leány együtt járnak iskolába, a­mi az ismerkedést rendkívül megkönnyíti. Gyakoribb azonban az úgynevezett házasságszerző asszonyok közvetítésével kötött házasság. A fiatal­ember ugyanis egy ilyen asszonynak előadja szándékát, s ez azután eljárja a leányos házakat az ajánlattal. Megjegyzendő, hogy mindig a házasulandó férfi ad hozományt a nőnek, s ez adott alkalmat azon téves hitre, hogy a férfi úgy veszi meg feleségét, azonban épen úgy mondhatnók, hogy nálunk, hol a nő visz magával hozományt, a nő úgy vásárolja férjét. A többnejűségről megemlékezvén, felhozza, hogy Mahumet ugyan 4 feleséget enged tartani, de ma már e joggal ritkán élnek a férfiak. A hárem ugyanis roppant költségbe kerül, kivált több nő­nek, mert akkor mindeniknek külön lakosztály kell, s ekkor az asszonyok követelőbbek is. Kü­lönben néha kikötik a házassági szerződésben, hogy több feleség nem jöhet a házhoz, de e jogot később a férj megveheti nejétől. — A török nő fá­tyollal arczán megy ki az utczára. E fátyol azon­ban nem olyan sű­rűi darócz, mint hajdanra, sőt a legritkább csalánszövet, melyből a szemek, az orr és száj kilátszanak. Általában a fátyol csak érde­kesebbé teszi a török nőket, s azt lehet mondani, hogy a nők zárkózottsága és fátyla nélkül a kelet elvesztené azt a bűbájos varázst, amelylyel jelen­leg bír.­­ A MAGYARORSZÁGI VASÚTI ALKALMAZOTTAK ÖNSEGÉLYZŐ ÉS JOGSEGÉLY-EGYLETÉNEK alakuló közgyűlése folyó december 5-én tartatott meg Buda­pesten. A gyűlésen megjelenteket, valamint az egyes vasúti ágazatok személyzete által küldött képviselőket Visontay Soma, a »Vasút« szerkesztője üdvözölte, mi­nek befejeztével közgyűlési elnökül egyhangúlag Maje­­rik János választatott meg. A gyűlés bővelkedett a vi­tákban, miután többen, nevezetesen a m. kir. államvas­utak alkalmazottjai az egyletet csak a vonatkísérő sze­mélyzetre kívánták kiterjesztetni, mások pedig az ösz­­szes alkalmazottakra. Végre azért, hogy az egylet biz­tosabb alapú legyen, a közgyűlés az egyletnek az ösz­­szes alkalmazottakra kivétel nélkül való kiterjesztését fogadta el és 5 tagú bizottságot választott az alapsza­bályoknak a belügyministériumhoz való felterjesztése végett.­­ Lucca Paulina asszony, a hírneves énekesnő, mint írják, közelebb a városi vigadó nagy termében két hangversenyt fog rendezni. Az egyiket január 2-án, a másikat január 4-én rendezi. — A »BÖLCSŐDE-EGYLET« választmánya által f. évi dec. 11-én tartott ülésen bejelenté Adler Antalné úrhölgy, az egylet pénztárnoka néhai Hoffmann Frigyes 700 frtos ágyalapítványát. Néhai Jálics A. Ferencz örökösei a boldogult emlékének megörökösítésére 200 frtot fizettek be az egylet pénztárába. Egy névtelen, Flesch Mórnc által 200 frtot, Luezenbacher Pál 7 fo­rintot, a hengerműmalom 1­zsák 4. számú lisztet, a salgó­tarjáni kőszénbánya-részvény­társulat 50 mázsa kőszenet, a kőszénbánya- s téglagyár r. társ. 25 mázsa kőszenet adományoztak. Gorove Antalné és Flesch Mórné ke­gyesek voltak egy-egy karácsonyfát felaján­lani a f. évi dec. 28-án az I-ső (terézvárosi) bölcsődé­ben 3 órakor, a Il-ik (józsefvárosi M­iria-utczán lévő) bölcsődében pedig ugyanaz napon d. u. 4 órakor tar­tandó ünnepélyre, melynél való részvételre az egylet pártfogói ezennel fölkerülnek.— Kelt Budapesten, 1874. évi dec. 12-én. Az igazgatóság. — A GYERMEK-MENHELY részére a budai gyárte­lep-gőzmalom 1 és fél mázsa 5-ös és 1 1/1 mázsa 7. sz. lisztet, a hengermalom 1 mázsa 4-es számú lisztet, a körténbánya s téglagyár-társulat 50 mázsa kőszenet adományoztak. Költ Budapesten, 1874. évi dec. 13-án. Halász Dezső, a gyermekmenhely-egylet jegyzője. •— Karácsonyi ajándékok (il-ik közlemény.) — A gyermekkórház részére a salgó­tarjáni kö­zánbánya r. társaság 50 mázsa kőszenet, a légszeszgyár- társulat 25 mázsa coaksot, a pesti kőszénbánya s téglagyár-tár­sulat 25 mázsa rostált kőszenet, Luezenbacher Pál úr egy el­vágott, puha tűzi­fát, a hengermalom 1 i/i mázsa 4. sz. lisztet, a Lujza gőzmalom 1 iti m. 5. sz. lisztet, Csajághy Márton úr pedig 6 szeze mézet adományoz­tak. — Fogadják a nevezett jóltevők az egylet hálás köszönetét. Kelt Buda­pesten, 1874. évi dec. 14-éig Ha­lász Dezső, az egylet titkára.

Next