Budapesti Közlöny, 1874. december (8. évfolyam, 275-298. szám)
1874-12-16 / 287. szám
Teleki Sándorné, b. Vay Béláné, gr. Csáky Gyuláné, b.Wodianer Béláné, b. Augusz kisasszonyok, stb. s néhány hírlapíró képező. A legközelebbi felolvasás f. hó 20-án este 7 órakor lesz. Erdélyi Gyula. — A PESTI KIR. FŐGYMNASIUMI SEGÉLYZŐ-EGYLET deczember 18-án esti 7’/2 órakor a »Hungária« dísztermében tartandó hangversenyének műsorozata: 1. »Suite«, hegedűre és zongorára Goldmarktól, előadják Blau és Schweida urak. 2. »Dal« énekli Ellinger Josefa k. a. 3. »Heiling« nagy áriája Marschnertől, előadja Láng Fülöp úr. 4. »Szép Ilonka« Vörösmartytól, szavalja Kassayné asszonyság. 5. a) »Nocturne« Chopintől, b) »Eroticon« (7. szám) Kypriss Jesentől, zongorán előadja Schweida ur. 6. »Ciaccona« Vitalitól, hegedűn előadja Blau ur. 7. »Dal« énekli Ellinger Josefa k. a. 8. »Nászinduló«, Lohengrin dalműből Wagnertől, előadja a gymnasiumi dalárda. — A zongorát Chmel úr volt szives átengedni — A fentnevezett t. hölgyek és urak, tekintve a jótékony czélt, szívességből működnek közre. — Helyárak: Körszék 3 frt, számozott ülőhely 2 frt, belépti dij 1 frt. --- A »MAGYAR ÍRÓK ÉS MŰVÉSZEK TÁRSASÁGA« 1875. évi január hó 10-dikén d. u. 3 órakor saját helyiségeiben (ujvilág-utcza 1. sz. I. em.) tartja évi rendes közgyűlését, melyre választmányi határozat folytán van szerencsém meghívni a társaság t. tagjait. Tárgyak: Titkári jelentés a lefolyt évi működés mozzanatairól, a számvizsgáló bizottság megválasztása, a jövő évi költségvetés megbirálása, a választmány 20 tagjának, és az elnök, alelnökök, titkár és pénztárnok megválasztása, indítványok. Budapest, 1874. dec. 15. Szana Tamás, társasági titkár. --- A BUDAPESTEN SZÉKELŐ »SZEGEDI KÖR« f. hó 13-án tarta meg alakuló közgyűlését, melyen a következő urak választottak meg : elnökké : Schmidt Sándor tanárjelölt; titkárrá : Schönfeld Mór joghallgató ; pénztárnokká : Bleyer Zsigmond , műegyetemi hallgató ; jegyzővé: Lázár Bék, bölcsészettan-hallgató ; választmányi tagokká : Mihályffy József mérnök,Zombori Gyula, műegyetemi hallgató; Várossy Ferencz, műegyetemi hallgató ; Bokor Pál joghallgató és Jungen László, műegyetemi hallgató ; póttagokká : Walter Mihály tanárjelölt, és Buderschmidt Ferencz, műegy. hallgató. — A FŐVÁROSI INTÉZETEK ÉS EGYLETEK SEGÉLYEZÉSE ÜGYÉBEN kiküldött bizottság a következő összegeket irányozta elő a jövő évre : az iparegylet számára 1000 frtot mint házbér-járulékot, és 600 frtot iskolai czélokra ; az izraelita nőegylet népkonyhájának 200 frt; a »Josephinum« árvaháznak 1500 frt; a budapesti evang. árvaháznak 300 frt; a kisdedóvodákat terjesztő egyletnek 250 frt; a budapesti kath. legényegyleteknek 225 frt; a magyar gazdaszszonyok árvaleány-házának 100 frt; a nemzeti torna- és tűzoltó egyletnek 1500 frt; a nőcseléd-képző egyletnek 300 frt; a néptanítókat segélyző egyletnek 1000 frt; a budapesti gyermekmenhely-egyletnek 500 frt; a budai zeneakadémiának 500 frt; a tanítóegyletnek a taneszközkiállítás czéljaira 100 frt; a budai Frőbel-nőegyletnek 300 frt. Ezen tételek hosszabb idő óta rendes adományait képezik a fővárosnak. Ezeken kívül még a jövő évre a következő adományok irányoztatak elő: az irgalmas nénéknek 600 frt; az angol kisasszonyoknak 600 frt; a jótékony nőegyletnek 600 frt; a Mária-intézetnek 500 frt; a budai nőegyletnek 300 frt; a nemzeti conservatoriumnak 300 frt; a szürke nénikéknek 300 és a nőképző egyletnek 200 frt. Előre nem látható adományokra 2000 forint vétetett fel. — PETŐFI ELESTÉRE vonatkozólag a »Magyar Fn■« újabb adatokat ígér közölni oly tollból, mely éle a civitémra hivatkozik, ki Petőfit sebesülten Segesvárra vitte be s meg tudja jelölni a sirt is, hol nyugszik. Az illető szemtanú eddig csak azért nem szólalt fel, mert a lapirodalomban történt felszólalásokról s arról, hogy valaki Petőfi sirját keresi, nem volt tudomása. — A GYERMEKKÓRHÁZ-EGYLET elnöksége köszönő levelet intézett Jálics A. Ferencz özvegye és gyermekeihez azon jótékonyságukért, hogy a Strohmayer Ferencz és társa czímű 2000 frtos ágyalapítvány kiegészítéséül 300 frtot fizettek be az egylet pénztárába. 2312 A NŐIPAREGYLETI FELOLVASÁSOK. Az országos nőiparegylet vasárnap este 7 órakor tartott estélyén 3 felolvasás tartatott. Pulszky Ferencz »amerikai jellemrajzok« czím alatt adott mozaikokat amerikai útjában szerzett tapasztalataiból. Midőn a forradalom után ő Amerikába ment, igen különösnek találta az egyenlőség hazájában, hogy őt mindenki tábornoknak szólította, s midőn kijelenté, hogy nem katona, nem akarták máskép szólítani, mint grófnak. Ez ellen hiában tiltakozott. Valami czimének csak kell lenni, mondák az emberek. S valóban Amerikában mindenkinek van czime. A vendéglős ott »százados ur,« ha nem ezredes, sőt talált egy tábornokot is. Ugyanis a katonatiszteket úgy választják időről időre, s az nem nehezen kapja meg a legmagasabb tisztségeket. Általában az apró államok elnökei, kormányzói csaknem oly aristokratikus hajlamúak, mint az európaiak. Jellemzi az amerikaiakat a nők iránt való tisztelet, mely néha a tulságig megy, úgy hogy az omnibusból az urnák ki kell szállni, ha szakácsnéjának már nem jutna benne hely. A cselédekkel általában ott igen sok baj van, minek oka a földbirtok mesés olcsóságában fekszik, a mi azt eszközli, hogy mindenki a maga ura lehet, s igy cseléd nem lesz. Legtöbbnyire bevándorlóit európai söpredék szegődik cselédül. Ezért igen sok család folytonosan vendéglőben lakik. Rajzolja ezután a nők társadalmi állását s miveltségüket. A fiatal emberek 25 éves korukban már megházasodnak, s a leggazdagabb ember fia is kénytelen dolgozni. Mert »polgári állás« nélkül ott a közvélemény nem enged élni. Ismert gazdag embert, ki lapot szerkesztett a nélkül, hogy egyetlen olvasója lett volna, de azért nem hagyott fel vele, mert hiszen »állásának« kellett lenni. Ismerteti a felolvasó a nemzetiségi viszonyokat. Az angol-szász elem a túlnyomó, mely mellett a franczia, spanyol folyton enyészik s a német is ebbe beolvad. Rajzolja ezután az észak és dél közötti különbséget a háború előtt és a háború után, s végül egy férfiú emlékezetével zárja be felolvasását. Ez Houxton Sámuel, Texas felszabadítója, ki mint Árkanzas kormányzója összeveszve feleségével, elment az indusok közé, s ott bivalybőrbe öltözve élt köztük. A texasiak azonban Mexicoval viselt harczukban az unió elnökének, Jacksonnak ajánlatára vezérükké tevén, Houxton legyőzte a mexicóiakat s kormányzóvá tétetvén Texasban, ez állam gyülevész népét vasmarokkal igazgatta, s később oda vitte a dolgot, hogy Texas is az unióhoz csatoltatott. Pulszky után Berecz Antal foglalt a felolvasó asztalnál helyet s érdekes előadást tartott a »mágnesről.« A mágnest a 11-ik században már ismerték a normannok. Első, ki arról könyvet írt, Gilbert angol orvos volt a XVII. században, ki már különbséget tett a természetes és mesterséges delejek közt. Ismerteti ezután a delej tulajdonságait, declinatió és inclinatió, a vonzás és taszítás tüneményeit, melyeket több delejtün azonnal meg is mutat. — Ismerted a delejes tünemények kimagyarázására fölállított hypothesiseket. A természetes és mesterséges delejekről szólván, felemlíti, hogy ez utóbbiak sokkal nagyobb súlyt képesek eltartani. A legjobb mesterséges delejt eddig Hollandiában készítette Logeman, ki a készítés módját titokban tartotta, de újabban Jannin párisi tanár ezt felfedezte s közrebocsátotta. Ismerteti ezután az előadó a földdelejességre vonatkozó észleleteket, a delejsarkokat, delejes egyenlítőket, stb. s végül röviden megemlékezik a delejességnek a szerves világra való hatásáról, élénken kárhoztatva azokat, kik a delejességgel természet fölötti dolgokat akarnak elérni. A harmadik felolvasó, Erődi Harrach Béla: »a nők társadalmi helyzetéről Törökországban« czím alatt tartott felolvasást. Illő, úgymond a felolvasó, hogy mi, kik fajrokonai vagyunk a töröknek, ne másod-, harmadkézből vett adatok nyomán ismerjük e nemzetet, melyről elfogult és felületes utazók annyi különöset összeírtak. Mondják, hogy a török nő férjének rabszolgája. Ez azonban nem igaz, a török nem pénzen veszi feleségét. A házasságkötés náluk a következő módon történik: Az ifjú néha maga szemeli ki magának a lányt — iskolába járásuk alatt. A gyermekek ugyanis 12 éves korukig fiú és leány együtt járnak iskolába, ami az ismerkedést rendkívül megkönnyíti. Gyakoribb azonban az úgynevezett házasságszerző asszonyok közvetítésével kötött házasság. A fiatalember ugyanis egy ilyen asszonynak előadja szándékát, s ez azután eljárja a leányos házakat az ajánlattal. Megjegyzendő, hogy mindig a házasulandó férfi ad hozományt a nőnek, s ez adott alkalmat azon téves hitre, hogy a férfi úgy veszi meg feleségét, azonban épen úgy mondhatnók, hogy nálunk, hol a nő visz magával hozományt, a nő úgy vásárolja férjét. A többnejűségről megemlékezvén, felhozza, hogy Mahumet ugyan 4 feleséget enged tartani, de ma már e joggal ritkán élnek a férfiak. A hárem ugyanis roppant költségbe kerül, kivált több nőnek, mert akkor mindeniknek külön lakosztály kell, s ekkor az asszonyok követelőbbek is. Különben néha kikötik a házassági szerződésben, hogy több feleség nem jöhet a házhoz, de e jogot később a férj megveheti nejétől. — A török nő fátyollal arczán megy ki az utczára. E fátyol azonban nem olyan sűrűi darócz, mint hajdanra, sőt a legritkább csalánszövet, melyből a szemek, az orr és száj kilátszanak. Általában a fátyol csak érdekesebbé teszi a török nőket, s azt lehet mondani, hogy a nők zárkózottsága és fátyla nélkül a kelet elvesztené azt a bűbájos varázst, amelylyel jelenleg bír. A MAGYARORSZÁGI VASÚTI ALKALMAZOTTAK ÖNSEGÉLYZŐ ÉS JOGSEGÉLY-EGYLETÉNEK alakuló közgyűlése folyó december 5-én tartatott meg Budapesten. A gyűlésen megjelenteket, valamint az egyes vasúti ágazatok személyzete által küldött képviselőket Visontay Soma, a »Vasút« szerkesztője üdvözölte, minek befejeztével közgyűlési elnökül egyhangúlag Majerik János választatott meg. A gyűlés bővelkedett a vitákban, miután többen, nevezetesen a m. kir. államvasutak alkalmazottjai az egyletet csak a vonatkísérő személyzetre kívánták kiterjesztetni, mások pedig az öszszes alkalmazottakra. Végre azért, hogy az egylet biztosabb alapú legyen, a közgyűlés az egyletnek az öszszes alkalmazottakra kivétel nélkül való kiterjesztését fogadta el és 5 tagú bizottságot választott az alapszabályoknak a belügyministériumhoz való felterjesztése végett. Lucca Paulina asszony, a hírneves énekesnő, mint írják, közelebb a városi vigadó nagy termében két hangversenyt fog rendezni. Az egyiket január 2-án, a másikat január 4-én rendezi. — A »BÖLCSŐDE-EGYLET« választmánya által f. évi dec. 11-én tartott ülésen bejelenté Adler Antalné úrhölgy, az egylet pénztárnoka néhai Hoffmann Frigyes 700 frtos ágyalapítványát. Néhai Jálics A. Ferencz örökösei a boldogult emlékének megörökösítésére 200 frtot fizettek be az egylet pénztárába. Egy névtelen, Flesch Mórnc által 200 frtot, Luezenbacher Pál 7 forintot, a hengerműmalom 1zsák 4. számú lisztet, a salgótarjáni kőszénbánya-részvénytársulat 50 mázsa kőszenet, a kőszénbánya- s téglagyár r. társ. 25 mázsa kőszenet adományoztak. Gorove Antalné és Flesch Mórné kegyesek voltak egy-egy karácsonyfát felajánlani a f. évi dec. 28-án az I-ső (terézvárosi) bölcsődében 3 órakor, a Il-ik (józsefvárosi Miria-utczán lévő) bölcsődében pedig ugyanaz napon d. u. 4 órakor tartandó ünnepélyre, melynél való részvételre az egylet pártfogói ezennel fölkerülnek.— Kelt Budapesten, 1874. évi dec. 12-én. Az igazgatóság. — A GYERMEK-MENHELY részére a budai gyártelep-gőzmalom 1 és fél mázsa 5-ös és 1 1/1 mázsa 7. sz. lisztet, a hengermalom 1 mázsa 4-es számú lisztet, a körténbánya s téglagyár-társulat 50 mázsa kőszenet adományoztak. Költ Budapesten, 1874. évi dec. 13-án. Halász Dezső, a gyermekmenhely-egylet jegyzője. •— Karácsonyi ajándékok (il-ik közlemény.) — A gyermekkórház részére a salgótarjáni közánbánya r. társaság 50 mázsa kőszenet, a légszeszgyár- társulat 25 mázsa coaksot, a pesti kőszénbánya s téglagyár-társulat 25 mázsa rostált kőszenet, Luezenbacher Pál úr egy elvágott, puha tűzifát, a hengermalom 1 i/i mázsa 4. sz. lisztet, a Lujza gőzmalom 1 iti m. 5. sz. lisztet, Csajághy Márton úr pedig 6 szeze mézet adományoztak. — Fogadják a nevezett jóltevők az egylet hálás köszönetét. Kelt Budapesten, 1874. évi dec. 14-éig Halász Dezső, az egylet titkára.