Budapesti Közlöny, 1875. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1875-01-01 / 1. szám

ANGOL ÜGYEK. A »Times« a Suez-társulat angol képviselőjének egy levelét közli, melyben az Lesseps nevében kijelenti, hogy a társulat szabályzatai egyátalában nem módosultak s folyvást fennállanak. Lesseps, noha kénytelen volt magát alávetni, folyvást til­takozott az új tonnadíj kiszabása ellen. Egyébiránt a konstantinápolyi vegyes bizottmány a lényeges pontok egyikét sem oldá meg, de azon esetre, ha az ezt tenné, s ha határozata ellenkeznék a fran­czia törvényszékek határozatával, ennek daczára azon ünnepélyes szerződés föltételei, melynél fogva a csatorna fölépittetett, úgy tekintetné­nek, mint a melyek önkényesen módosíttattak, épen azok által, kiknek érdekükben állott a mó­dosítások kieszközlése. OLASZ ÜGYEK. Mint Rómából dec. 29-től jelentik, az ottani jelenlegi viszonyok következtében a szentszék 1875-ben nem fogja megülni a jubilaeumot. Azon­ban egy pápai encyclica a katholikus világnak meg­adja ez alkalomból a jubilaeumra nézve szokásban lévő egyházi kegyelmeket. Az encyclicának dec. 30-án kelle közzététetnie. San­ Remóból dec. 29-től jelentik, hogy az orosz császárné elutazása egyelőre elhalasztatott. Rómában egy rendelet dec. 2- től megtiltja a különböző fajú állatok, valamint a bőrök, gyapjú­­ azok csontjai­­s hulladékainak Ausztriából való bevitelét, az ott uralkodó hagymát (?) alkalmából. 4 KÜLFÖL­D. FRANCZIA ÜGYEK.1 Január hó folytában az orosz követségi palotá-­­ ban nagy ebéd leend, melyen Mac-Mahon tá­­­­bornagy is jelen fog lenni. A "»Moniteur Universell« zerint dec. 27-ke óta­­ azon hír szárnyalt, hogy a cabinetben a jelen . perekben semmi módosítás sem történik, s hogy az jelen összeállításában fog a nemzetgyűlés előtt­­ megjelenni az­lkotmánytörvények megvitatá­sakor.­­ A »Bien Public« decz­ember 28-ról ezt írja: , »Három nap múlva le fog járni ama kivételes tör­­­vény, mely a szajnamegyei tanácsot felállít'­. Ezen­­ törvényről, mely már előbb egy külön szavazat , által az 1874 év végéig meghosszabbittatott, a­­ nemzetgyűlés szünideje megkezdésekor megfeled­­­kezett. E szerint 1875. január 1-én Szajnamegyé­ , nek nem lesz többé megyei tanácsa. Márin Szajna- ] megyei követ, ezen eshetőség tekintetéből kérdést­­ intézett a belügyministerhez aziránt, hogy váljon ] a kamrától a jelen törvénynek újabb meghosszabb ]­bít­isát szándékozik-e kívánni, vagy pedig új tör-­­­vényt indítványozni. A belügyminiszer megígérte, , hogy válaszolni fog, de azóta közbejött a szünidő , és semmi sem történt.« Az »Opinion National« szerint a legitimisták­­ fölkérték volna Chambord grófot, hogy engedjen valamit programmjából, s tegye ezáltal lehetővé a jobboldal egyesülését s a monarchia fölállítha­­tását. A »France« azonban azt akarja tudni, hogy Chambord gróftól hívei oly manifestum kiállítá­sát sürgetik, melyet nyilvánosan is közzétenni le­hessen, hogy így a jobb­középnek az alkotmány­törvények ellen adandó szavazata indokolva legyen. Páris, dec. 31. A »Journal de Paris« szerint az újévi fogadtatás alkalmával Mac Mahon és Buffet kamaraelnök félreértések elkerülése végett nem fognak politikai beszédeket tartani. Paris, dec. 31. A Mac-Mahonnál tegnap tar­tott második értekezleten főleg a senatus felállí­­tása beszéltetett meg, és elismertetett, hogy a se­­natusi javaslatot az alkotmánytörvényektől nem lehet elválasztani; a hatalom átruházásának kér­dése szintén megbeszéltetett. A jobboldali tagok­­ absolute megtagadják a törvényesített septen-­­ natus elfogadását. Jövő szombaton újabb értekez­é­ést tartatik. Paris, dec 30. Ma délelőtt az Elysée-palotá­­ban, Mac-Mahon jelenlétében, a különböző pár­tokhoz tartozó befolyásos egyének értekezletet tartottak, melynek czélja: az alkotmánytörvé­­nyek tekintetében egyetértést hozni létre. Délután is leend értekezlet.­ panyol ügyek Mint Madridból dec. 29 től jelentik, a spanyol nemességnek ott időző 1083 tagja közül csupán annak i/s-de írta alá az Alfonz asturiai herczeghez Londonba intézett feliratot. Madridban bizonyossággal állítják, hogy Es­­tellában a carlisták részéről, fegyelmetlenség kö­­vetkeztében kivégzések történtek. Bayonneból decz. 28-ról jelentik, hogy jelen­tékeny erősbítések érkeztek San­ Sebastianba. A spanyol világkiállítási bizottság dec. 24-én tartotta első ülését, melyben Castelar nagy beszé­det tartott, és élénk rajzát adta az Egyesült­ Álla­mok emelkedésén­ek és haladásának, s az ott uralgó szabadság és munkaszeretet eszméinek. Amerikai utazásában számos visszaemlékezéseket talált Spanyolországra. Az új civilisatió, nyelv és mű­vészetek most is viselik spanyol erdejük fellegvo­násait, melyeket sem az idő, sem a hálátlanság ki nem terülhetett. A nemzetközi kiállítások tör­ténetére áttérve, Angolországnak nagy érdemét hangsúlyozza a kezdeményezésért. Spanyolország haladását említve, azon reménynyel végző beszé­dét, hogy a nyers erő küzdelmét a tudomány és munka békés versenye fogja felváltani, mely egye­dül vezetheti az emberiséget a tökéletesülés felé. Madrid, dec. 30. Az alfonzista rokonszenve miatt elbocsátott Martinez Campos tábornok két zászlóalj élén Mumedróban Alfonz­ig javára fegy­vert fogott. A centrum csapatai abbanh­agyták a­­ carlisták üldözését, és a felkelők ellen vonulnak.­­ KISFALUDY-TÁRSASÁG.­ Az utolsó havi gyűlésben, december hó 30-án Toldy Ferencz elnöklete alatt, először Szász Ká­roly olvasta Tibull egy elégiáját Fábián Gábor hangzatos magyar hexametereiben; az után pedig mintegy meglepetésül, mert előleges bejelentés nélkül, olvasta önmagának két szép költeményét: az egyiknek tárgya családi boldogság; a másik festői költemény »Az út melletti keresztről.« Utána Toldy Ferencz mutatta be Kisfaludy Sándornak két kötetre menő levelezését, melyek már sajtó alá készen rendezve vannak. Sok uj, ismeretlen, érdekes adatokat találunk e levelek­ben K. S. ifjabb éveire, szerelmeire vonatkozólag. Franczia fogsága alatt egy klagenfurti ifjú gróf­nőhöz lánczolta őt lángoló szenvedélye, kihez Himfy dalainak is jelentékeny részét költötte. Csak később ruházta át e szerelmi költeményeit Szegedy Rózára, a­kiről egész külföldi útja alatt mindig tisztelettel emlékezik ugyan, de a felol­vasó azon nézetben van, hogy leghevesebb sze­relmi nyilatkozatai a megfogamzás napjaiban nem e magyar nőhöz, hanem a franczia grófnő­höz voltak irányozva. Később Róza szerelme bol­dogította őt s a boldog Himfy dalainak vetélytárs nélkül ő volt tárgya, de a kesergő Himfy bánatát más nő iránti szerelem szította. Nem kevésbbé érdekesek azon későbbkori le­velek, melyek Kazinczyval folytatott polémiái ide­jében keltek, mikor a Mondolat miatt állandóan meghasonlott vele a nagy nyelvújító. Ez érdekes levelezést előadó úr a társaságnak ajánlja föl ki­adás végett. Zichy Antal, a­ki a minapi gyűlésben »A ké­nyeztetés rész« czimü beszélyt olvasott föl, most »A túlságos szigor sem jó« czimü beszélyével az érem másik oldalát mutatja be. Greguss Ágost Horacius egy satyráját, Csabai­jai fordításában, néhány ódáját pedig dr. Barna Ignácz egész kötetnyi fordításából olvassa föl, mely utóbbi igen díszes kiállításban, mindenütt az eredeti szöveggel kisérve, a napokban hagyta el a sajtót. Magyaros, könnyen folyó, természetes erőltetésektől ment fordítás ez; a jelen voltak kö­zött általános tetszést nyert. A felolvasások ezzel befejeztetvén, a titkár je­lenti, hogy a selmeczi magyar olvasó társulat 100 írttal a társaság alapítói sorába állott. Bemutatja továbbá Toldy Ferencz és Szász Károly bírálói jelentését Racine »Iphigeniájá«­­nak Paulay Ede által készített fordításáról; mindketten dicsérettel elfogadják. — Allaghi Dezső »Salustiusát« bírálói: Baksay Sándor és Toldy Ferencz szintén méltónak tartják arra, hogy a társaság pártolása mellett adassék ki. — A társaság által kitűzött költői beszély pályázat­hoz bírálóknak Szász K., Dalmady és Dux Adolf neveztettek ki. — »A tündér-öv« verses rege bí­rálóivá Jókai Mór és Arany László lettek. Ülés vége hetedfél órakor. PORTUGÁL ÜGYEK. Mint Lissabonból dec. 27-től jelentik, Sabugal­­ban (Beira tartományban)­­ egy összeesküvéssel vádolt pap fogatott el. Ezen pap a határon oly guerilla-csapatot igyekezett szervezni, mely hadi­sugárukat szállított volna át, egy a spanyol terü­leten előkészített carlisticus mozgalom segítésé­re. Az tevékenyen levelezett a lissaboni miguelista bizottmánynyal, s gyakran járt Castello­ Rodrigó­­ból Spanyolországba. DU­NAFEJJ­ED­ELEM­SÉGI ÜGYEK. Bukarestben dec. 29-én a senatus nagy több­séggel elfogadá a bűnvádi eljárásnak a kormány által javaslot­ módosításait. OROSZ ÜGYEK. Szent-Pétervár, dec. 30. Szibéria aranyterme­­lése ez idén 100 paddal ment többre mint a múlt évi. — A varsói kormányzó visszatér állo­mására. AMERIKAI ÜGYEK. Mint New­ Yorkból dec. 26-ról távirják, Loui­­sianában két képviselő megválasztásánál a re­­publicánusok nyertek többséget. Ezen államban a választásokra vonatkozó izgatás folyvást növek­szik. Warmouth exkormányzó a »Bulletin« szer­kesztőjét tőrrel meggyilkolta.­­ A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAR szerdán d. n. tar­tott értekezletét Bőney János korelnök fél 4 órakor megnyitván, felkérte a szép számmal egybegyült tago­kat elnök és jegyzők választására. Elnökké egyhangú­lag ugyanő, jegyzőkké pedig : Polonyi, Siegmund és Szemenyei választottak. Ezután elnök előadá az érte­kezlet tárgyát, mely abban culminál, hogy az értekez­let egy 25 tagú bizottságot válaszszon, mely az ügy­védi kamrába választandó hivatalnokok névsorát és azok díjazásait kijelölje, az összehívandó nagygyűlés­nek előterjeszsze, és az ügyrendet megállapítsa. — Felszólaltak: Remete Géza, Beintik­ Imre, Polonyi, Lőw Tivadar, Virava, Plescot, Burián, Neumann, Szi­lágyi Virgil, Held Kálmán, ifjabb Murraközy, Barack Benedek, Schreier, Sigray, Beliczay, Gorove, Szobotka, Vrabely György, Győry és Kozich. A sok pro és con­tra után elnök felteszi a kérdést: 1. Küldessék-e ki általán egy 25 tagú kandidáló bizottság vagy sem? 2. Kívánja-e az értekezlet a kandidáló bizottság mai naptól 3 nap alatti megválasztását vagy azt elhalasz­­tatni kívánja ? Elhalasztatik. Erre elnök föltevé a har­madik kérdést, mire azon hatá­rzatot hozták, miszerint az elnök felkéretik egy újabb értekezletnek egybehi­­vá­sára. Ezzel elnök az ülést 1 2­3/2­6 órakor eloszlatá. — Lucca Paulina holnap, szombaton, január 2-án esti fél 8 órakor a vigadó nagy termében hangversenyt ad az első pesti bölcsőde és az első pesti gyermek­­men­­hely javára, melynek műsorozata: 1. Raff kettős hege­dűre és zongorára Krancsevics. 2. Mozart »Das Weil­chen« (dal), Lucen. 3. Bach »Air et Givotte« gordon­kára, Rudoff. 4. Gordigiani »Sanctissima virgine«, Romanza Lucca. 5. a) Schubert »Menuett«, b) Liszt »Gondoliera« Deutsch V. 6. Tomas »Connais tu le pays?« Romanza »Mignon« operából,Lucca. 7. Vieux­­temps »Reverie« Krancsevics. 8. Meyerbeer Präludium és Adagio »Az afrikai nő« czimű dalműből, Lucea. Zongorakiséret Schweida ur. Helyárak: Körszék 10 és 5 ft. Számozott hely 3 és 2 ft. Bemenet­­­értért kapha­tók Rózsavölgyi és társánál, Kristóf tér 4-ik sz., vala­mint a hangvers­eny napján este a pénztárnál.

Next