Budapesti Közlöny, 1875. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1875-01-15 / 11. szám
Budapest, 1875. 11. szám. BUDAPESTI Szerkesztőség : Budapesten, barátok-tere 8-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. M I V A T A Ja C S Ja A 1*. Előfizetési Árak :Hivatalos Hirdetések : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben A hivatalos „Értesítő“-t)© iktatandó hirdetőházhoz hordva : Bek dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen 20frt. beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri 100 hirdetésért 1 frt. és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 Negyedévre...........................50 szóért 1 írttal több. Egy lap ára 30 kr. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Egész évre........................... Félévre..................................... Péntek, jamisír 15. KÖZLÖNY. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. Előfizetés „BUDAPESTI KÖZLÖNY“-t a m. kir. m Ministerium hivatalos lapja 1875. évi folyamára. Egész évre ..................................20 forint Félévre.............................................10 Negyedévre ....................................5 . Falusi községeknek az illető szolgabiró igazolványának felmutatása mellett egész évre..............................................12 » fél évre..........................................6 » Az előfizetési pénz a lap kiadóhivatalába bérmentve küldendő, Budapest, Barátok tere 7. sz. a. A »Budapesti Közlöny« kiadóhivatala. A földmivelés, ipar és kereskedelmi m. kir. minister 417. szám alatt 1875. január 1-én kelt körrendelete valamennyi törvényhatósághoz. A helybeli kir. olasz főügynökség értesítése szerint, az olasz kormány az osztrák-magyar birodalomból eredő, vagy onnan érkező mindennemű kérődző állatoknak, vagy azoktól eredő nyers terményeknek és hulladékoknak Olaszországba akár szárazföldön, akár pedig vizen való bevitelét eltiltotta. Erről a törvényhatóságot tudomásvétel és mi- 1 heztartás végett oly hozzáadással értesítem, hogy ezen beviteli tilalmat törvényhatósága egész területén a legszélesebb körben kihirdetettén, ezen tilalom fennállását különösen a területén működő állategészségrendőri szemlélő bizottságokkal tudassa. HIVATALOS RÉSZ. O cs. és Ap. kir. Felsége, a közös külügyminiszer legalázatosabb előterjesztése alapján, m. évi december 20-án kelt legf. elhatározással, Berladladban egy tiszteletbeli alconsulatus felállítását legkegyelmesebben helybenhagyni,s ugyanoda volt szarost, Scholtz Kornélt, fizetés nélküli alconsullá, a consuli illetmények díjszabályszerű húzására való joggal kinevezni méltóztatott. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. Ministerium 23,291. sz. alatt f. évi január 8-án kelt körrendelete valamennyi törvényhatósághoz, az új métermértékek tárgyában. Tudomásomra jutott, hogy az ország különböző vidékein egyes vállalkozók uj métersúlyokat és ármértékeket árulnak, mely mérő-készülékek a bécsi hitelesítő hivatal bélyegével vannak ellátva. Miután a magyar korona területére nézve, az 1874. évi VIII. t. sz. alapján kiadott hitelesítési rendszabály bír kötelező erővel, melyben az új métersúlyok és egyéb, közhasználatra szánt mérőeszközöknek hitelesítési módja meg van határozva. Csak oly mértékek használhatók a közforgalomban, melyek az idézett törvény alapján felállított mértékhitelesítő hivatal által lettek megvizsgálva és a magyar koronát mutató bélyegnek ráütése által lettek hitelesítve. Minden más bélyeggel, mint a magyar koronával, bélyegezett mérő eszközök és készülékek mint érvénytelenek elkor hozandók, azok pedig, kik ily mérő készülékeket árulnak vagy használnak, még azon kívül 100 frtig terjedhető pénzbírsággal büntetendők. Ennek folytán felhívom a törvényhatóságot hogy a közönséget a most mondottakra figyelmeztesse, s a legszigorúabban őrködjék aziránt, hogy más országokban hitelesített, nem magyar bélyeggel ellátott sulyok, űrmértékek s egyéb mérő eszközök közforgalomba ne helyeztessenek. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége a sopronmegyei lakompaki önkéntes tűzoltó-egylet részére magánpénztárából 100 frt segélyt méltóztatott legkegyelmesebben adományozni. A »Magyar Politika« 1875-ik évi 9. lapszámában, utána más lapokban is hozott azon hir s közlemény, mintha illetékes körökben a hivatalnokoknak a folyó évben drágasági pótlékban részesítése terveztetnék, s hogy egyenesen a királyi kabinetből jött volna a kezdeményezés, — valamint, hogy a pénzügyminister erre vonatkozólag bizonyos concret javaslatot készíttetett, s hogy a javaslat rövid uton Széll Kálmánnak, mint a pénzügyi bizottság előadójának már átadatott volna stb. — merőben téves értesülésen alapszik. A tényállás helyesebben csak abban áll, hogy a miniszerelnök úr a magyar tisztviselők anyagi helyzete enyhítését kérő felségfolyamodását közelebb a pénzügyminiszerrel közölte, ki is e kérvényt épen úgy, mint minden más kérvényt, szabályszerű tárgyalás alá vetette. Miután ezen tárgyalás egyik nélkülözhetlen alapját azon summák ismerete képezi, amelyek emeléséről a felségfolyamodványban szó van,— igen természetes, hogy mindenekelőtt számszerinti kivonat készíttetett tájékozás czéljából az 1875-ki részletezett államköltségvetések alapján azon összegekről, melyek az egyes ministeri tárczák szerint a fizetések rovatában előfordulnak. Mindaz, mi a hírlapi közleményben ezen tényállástól eltér, vagy azon túl megy, minden alapot nélkülöz. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCCXX. ÜLÉSE 1875. január 14-én d. e. 10 órakor. Elnök: Bánó József. Jegyzők: Szeniczey Ödön, Mihályi Péter. A kormány részéről jelen vannak: Bittó István,Ghyczy Kálmán, Paulek Tivadar, Trefort Ágoston, Bartal György, gróf Szapáry Gyula miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök bemutatja Debreczen, Bazin, Pécs, Kecskemét, Arad sz. kir. városok felterjesztéseit a Bukovinában élő magyarok hazatelepitése iránt; Esztergommegye négy felterjesztését az 1868. 40-ik fc. ez. 27-dik §. módosítása, a katonabeszállásolási ügy szabályozása, a kötelező országos tűzkárbiztosítási intézmény behozatala, és az indokolatlanul távollévő képviselők napdíjainak elvonása iránt. Lészay Lajos az erdélyi gazdasági egylet választmányának kérvényét nyújtja be, mely mellett az erdélyi részekben követendő birtokrendezési és tagosítási eljárást illetőleg egy törvényjavaslatot terjeszt be elfogadás és törvényre emelés végett. Kemény Mihály Csaba város kérvényét nyújtja be az 1874.33. t. sz. 19. § a 5-dik pontjának a jövő választás alkalmával leendő felfüggesztése iránt. Tisza Kálmán a győri kávésok kérvényét nyújtja be az új adótörvényjavaslatok tárgyában. Horn Ede Koerpner Izsák v.szerdahelyi lakos kérvényét nyújtja be a nyitramegyei kavicsolási árverelés ügyében. A beadott kérvények a kérvényi bizottsághoz utasítlatnak. Kondorossy György a következő interpellate intézi a közlekedési ministerhez : »Beismeri-e az igen tisztelt közlekedési minister úr a pest-zimonyi vasútnak az ország érdekeire kiható roppant fontosságát, és ha igen, kész-e az igen tisztelt közlekedési minister úr minden alkalmat megragadni és minden lehetséges eszközöket felhasználni, — szóval mindent elkövetni, hogy a pest-zimonyi vasútnak kiépítése minél előbb, de mindenesetre a török- szerb pályák munkábavételével egy időben megkezdessék?« Közöltetni fog a közlekedési miniszerrel. Daniel Ernő, az adóügyi bizottság előadója, bemutatja annak jelentését a vasúti és gőzhajózási szállítási eszközök használatának megadóztatásáról, a vadászat és vadászati fegyvereknek adóvali megravatásáról, a bor- és husfogyasztási adóról, a házadóról az 1868., 22. t. sz. hatályának meghosszabbításáról és némely rendeleteinek módosításáról, — végre a cseléd-, tekejáték-, kocsi- és leadóról szóló törvényjavaslatok tárgyában. A beadott jelentés ki fog nyomatni és szétoszlatni. Szederkényi Nándor interpellate intéz a közmunka és közlekedési miniszer úrhoz, mely így szól: A Duna folyam pestmegyei Ordas, Lak, Szent- Benedek, Úszód és Foktü községek határában oly nagymérvű partszaggatásokat tesz, hogy az a nevezett községek birtokállományait folytonosan tetemesen kisebbíti meg, s ezzel országos szempontból az adózási alapot is rongálja. Ordas községe e tekintetben még 1873-ik évben kérvénynyel is járult már a képviselőházhoz, hogy intézkedés történnék a Duna folyam által okozott károsítás elhárítására. Azonban, bár a kérvény a tisztelt közmunka- és közlekedési mis