Budapesti Közlöny, 1875. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1875-01-15 / 11. szám

Budapest, 1875. 11. szám. BUDAPESTI Szerkesztőség : Budapesten, barátok-tere 8-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. M I V A T A Ja C S Ja A 1*. Előfizetési Árak :Hivatalos Hirdetések : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben A hivatalos „Értesítő“-t)© iktatandó hirdető­házhoz hordva : Bek dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen 20frt. beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri 100 hirdetésért 1 frt. és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 Negyedévre...........................5­0 szóért 1 írttal több. Egy lap ára 30 kr. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Egész évre........................... Félévre..................................... Péntek, jamisír 15. KÖZLÖNY. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hir­detésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. Előfizetés „BUDAPESTI KÖZLÖNY“-t a m. kir. m Ministerium hivatalos lapja 1875. évi folyamára. Egész évre ..................................20 forint Félévre.............................................10­­ Negyedévre ....................................5 . Falusi községeknek az illető szolgabiró igazolványának felmutatása mellett egész évre..............................................12 » fél évre..........................................6 » Az előfizetési pénz a lap kiadó­hivata­lába bérmentve küldendő, Budapest, Bará­tok­ tere 7. sz. a. A »Budapesti Közlöny« kiadó­hivatala. A földmivelés, ipar és k­ereskedelmi m. kir. minis­ter 417. szám alatt 1875. január 1-én kelt körren­delete valamennyi törvényhatósághoz. A helybeli kir. olasz főügynökség értesítése szerint, az olasz kormány az osztrák-magyar birodalomból eredő, vagy onnan érkező minden­nemű kérődző állatoknak, vagy azoktól eredő nyers terményeknek és hulladékoknak Olaszor­szágba akár szárazföldön, akár pedig vizen való bevitelét eltiltotta. Errő­l a törvényhatóságot tudomásvétel és mi- 1 heztartás végett oly hozzáadással értesítem, hogy ezen beviteli tilalmat törvényhatósága egész terü­letén a legszélesebb körben kihirdetettén, ezen tilalom fennállását különösen a területén műkö­dő állategészségrendőri szemlélő bizottságokkal tudassa. HIVATALOS RÉSZ. O cs. és Ap. kir. Felsége, a közös külügymi­­niszer legalázatosabb előterjesztése alapján, m. évi december 20-án kelt legf. elhatározással, Berlad­­ladban egy tiszteletbeli alconsulatus felállítását legkegyelmesebben helybenhagyni,s ugyanoda volt szarost, Scholtz Kornélt, fizetés nélküli alconsullá, a consuli illetmények díjszabályszerű húzására való joggal kinevezni méltóztatott. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. Minis­terium 23,291. sz. alatt f. évi január 8-án k­elt kör­rendelete valamennyi törvényhatósághoz, az új mé­termértékek tárgyában. Tudomásomra jutott, hogy az ország különböző vidékein egyes vállalkozók uj méter­súlyokat és ármértékeket árulnak, mely mérő-készülékek a bécsi hitelesítő hivatal bélyegével vannak el­látva. Miután a magyar korona területére nézve, az 1874. évi VIII. t. sz. alapján kiadott hitelesítési rendszabály bír kötelező erővel, melyben az új méter­súlyok és egyéb, közhasználatra szánt mérő­eszközöknek hitelesítési módja meg van határozva. Csak oly mértékek használhatók a közforgalom­ban, melyek az idézett törvény alapján felállí­tott mértékhitelesítő hivatal által lettek megvizs­gálva és a magyar koronát mutató bélyegnek rá­­ütése által lettek hitelesítve. Minden más bélyeg­gel, mint a magyar koronával, bélyegezett mérő­­ eszközök és készülékek mint érvénytelenek elkor­ hozandók, azok pedig, kik ily mérő készülékeket árulnak vagy használnak, még azon kívül 100 frtig­­ terjedhető pénzbírsággal büntetendők. Ennek folytán felhívom a törvényhatóságot hogy a közönséget a most mondottakra figyelmez­tesse, s a legszigorúabban őrködjék aziránt, hogy más országokban hitelesített, nem magyar bélyeg­­­­gel ellátott sulyok, űrmértékek s egyéb mérő esz­közök közforgalomba ne helyeztessenek. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége a sopronmegyei lakompaki önkéntes tűzoltó-egylet részére ma­gánpénztárából 100 frt segélyt méltóztatott leg­kegyelmesebben adományozni. A »Magyar Politika« 1875-ik évi 9. lapszámá­ban, utána más lapokban is hozott azon hir s közlemény, mintha illetékes körökben a hivatal­nokoknak a folyó évben drágasági pótlékban ré­szesítése terveztetnék, s hogy egyenesen a királyi kabinetből jött volna a kezdeményezés, — valamint, hogy a pénzügyminister erre vonatkozólag bizo­nyos concret javaslatot készíttetett, s hogy a ja­vaslat rövid uton Széll Kálmánnak, mint a pénz­ügyi bizottság előadójának már átadatott volna stb. — merőben téves értesülésen alapszik. A tényállás helyesebben csak abban áll, hogy a miniszerelnök úr a magyar tisztviselők anyagi helyzete enyhítését kérő felségfolyamodását kö­zelebb a pénzügyminiszerrel közölte, ki is e kér­vényt épen úgy, mint minden más kérvényt, szabályszerű tárgyalás alá vetette. Miután ezen tárgyalás egyik nélkülözhetlen alapját azon summák ismerete képezi, a­melyek emeléséről a felségfolyamodványban szó van,— igen természetes, hogy mindenekelőtt számsze­rinti kivonat készíttetett tájékozás czéljából az 1875-ki részletezett államköltségvetések alapján azon összegekről, melyek az egyes ministeri tár­­czák szerint a fizetések rovatában előfordulnak. Mindaz, mi a hírlapi közleményben ezen tény­állástól eltér, vagy azon túl megy, minden alapot nélkülöz. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCCXX. ÜLÉSE 1875. január 14-én d. e. 10 órakor. Elnök: Bánó József. Jegyzők: Szeniczey Ödön, Mihályi Péter. A kormány részéről jelen vannak: Bittó­­ István,­Ghyczy Kálmán, Paulek Tivadar, Tre­­fort Ágoston, Bartal György, gróf Szapáry Gyula miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, ész­revétel nélkül hitelesíttetik. Elnök bemutatja Debreczen, Bazin, Pécs, Kecskemét, Arad sz. kir. városok felterjesztéseit a Bukovinában élő magyarok hazatelepitése iránt; Esztergommegye négy felterjesztését az 1868. 40-ik fc. ez. 27-dik §. módosítása, a katonabeszál­­lásolási ügy szabályozása, a kötelező országos tűzkárbiztosítási intézmény behozatala, és az in­dokolatlanul távollévő képviselők napdíjainak el­vonása iránt. Lészay Lajos az erdélyi gazdasági egylet vá­lasztmányának kérvényét nyújtja be, mely mellett az erdélyi részekben követendő birtok­rendezési és tagosítási eljárást illetőleg egy törvényjavasla­tot terjeszt be elfogadás és törvényre emelés vé­gett. Kemény Mihály Csaba város kérvényét nyújtja be az 1874.33. t. sz. 19. § a 5-dik pontjának a jövő választás alkalmával leendő felfüggesztése iránt. Tisza Kálmán a győri kávésok kérvényét nyú­jtja be az új adótörvényjavaslatok tárgyában. Horn Ede Koerpner Izsák v.­szerdahelyi lakos kérvényét nyújtja be a nyitramegyei kavicsolási árverelés ügyében. A beadott kérvények a kérvényi bizottsághoz utasítlatnak. Kondorossy György a következő interpellate intézi a közlekedési ministerhez : »Beismeri-e az igen tisztelt közlekedési minister úr a pest-zimonyi vasútnak az ország érdekeire kiható roppant fon­tosságát, és ha igen, kész-e az igen tisztelt közle­kedési minister úr minden alkalmat megragadni és minden lehetséges eszközöket felhasználni, — szóval mindent elkövetni, hogy a pest-zimonyi vasútnak kiépítése minél előbb, de mindenesetre a török- szerb pályák mun­kábavételével egy időben megkezdessék?« Közöltetni fog a közlekedési miniszerrel. Daniel Ernő, az adóügyi bizottság előadója, bemutatja annak jelentését a vasúti és gőzhajó­zási szállítási eszközök használatának megadózta­tásáról, a vadászat és vadászati fegyvereknek adóvali megravatásáról,­­ a bor- és husfogyasz­­tási adóról, a házadóról az 1868., 22. t. sz. hatályá­nak meghosszabbításáról és némely rendeleteinek módosításáról, — végre a cseléd-, tekejáték-, kocsi- és leadóról szóló törvényjavaslatok tárgyában. A beadott jelentés ki fog nyomatni és szét­oszlatni. Szederkényi Nándor interpellate intéz a közmunka és közlekedési miniszer úrhoz, mely így szól: A Duna folyam pestmegyei Ordas, Lak, Szent- Benedek, Úszód és Foktü községek határában oly nagymérvű partszaggatásokat tesz, hogy az a nevezett községek birtokállományait folytonosan tetemesen kisebbíti meg, s ezzel országos szem­pontból az adózási alapot is rongálja. Ordas községe e tekintetben még 1873-ik év­ben kérvénynyel is járult már a képviselőházhoz, hogy intézkedés történnék a Duna folyam által okozott károsítás elhárítására. Azonban, bár a kérvény a tisztelt közmunka- és közlekedési mis

Next