Budapesti Közlöny, 1875. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1875-02-09 / 31. szám

Budapest, 1875 31. szám Kedd, február 9. BUDAPESTI Kiadó­hivatal : Budapesten, barátok­ tere 7. sz. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentet­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva : Egész évre................................20 frt. Félévre........................................10 . Negyedévre..................................5 . Egry lap ára 30 kr. KÖZLÖNY. II I Y A T A L O S L A P. Szerkesztőség : Budapesten, barátok-tere 8-dik szám I. emelet. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdeté­sek dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 frt. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—800-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hir­detésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. Előfizetés a „BUDAPESTI KÖZLÖNYÉBE a m. kir. ministerium hivatalos lapja 1875. évi folyamára. Egész évre ............................. 20 forint Félévre........................................ 10 . Negyedévre ............................ Falusi községeknek az illető 5 . szolgalitó igazolványának felmutatása mellett egész évre........................................ 12 , fél évre................................... 6 . Az előfizetési pénz a lap kiadó-hivata­­ lába bér­mentve küldendő, Budapest, Bará­tok­ tere 7. sz. a. A »Budapesti Közlöny« kiadó-hivatala. HIVATALOS RÉSZ: O cs. és Apostoli kir. Felsége, a közös külügy­­minister legalázatosabb előterjesztése alapján, f. évi február bő 4-én kelt legi. elhatározással, fizetés­nélküli követségi segédek: lovag dr. Heidler-Eger­­egg Károlyt, gróf Brandis Ottót és Löschnigg Edét tiszteletbeli követségi titkárokká méltózta­­tott legkegyelmesebben kinevezni. A kir. igazságügyminister az 1874. XXXIV. t. ez. 4-ik §-ában nyert felhatalmazás alapján — a budapesti ügyvéd-vizsgáló bizottsághoz elnökké: Szabó Imrét, a kir. curia semmisitőszéki osztályá­­nak biráját; alelnökké: Daruváry Alajos,budapesti k.­ítélő táblai tanácselnököt; tagokká pedig: Apá­­thy István és Baintner János kir. tanácsos, buda­pesti kir. egyetemi jogtanárokat, Barth­a Béla és Dessewffy László budapesti kir. táblai bírákat, Fábry Károly budapesti kir. kereskedelmi és vál­tótörvényszéki birót, Havas Sándor kir. földmive­­lés, ipar és kereskedelmi ministeri h. államtitkárt, Hegedűs Lajos Kandid kir. vallás- és közoktatás­­ügyi ministeri tanácsost, Kaszay Zsigmond, Keöm­­ley Pál és Knorr Alajos budapesti kir. ítélő táblai bírákat, Kogler János kir. pénzügyministeri tit­kárt, Lechner Ágoston buda­pesti kir. egyetemi jog­­tanárt, Manojlovich Emilt, a kir. curia semmisitő­­széki osztályának biráját, Regner Tivadar buda­pesti kir. Ítélő táblai birót, Sántha Gábor pesti törvényszéki birót, Soltész Albert, a kir. curia sem­­misitőszéki osztályának biráját, Suhay Imre és Suhajda János, a kir. curia legfőbb itélőszéki osz­tályának biráit, Szeyffert Ede budapesti kir. fő­ügyészi helyettest, Szentgyörgyi Imre s Tóth Elek) a kir. curia legfőbb itélőszéki osztályának biráit, Tutschner Ágoston, a pestvidéki kir. törvényszék melletti kir. ügyészt, Wenzel Gusztáv kir. taná­csos, egyetemi jogtanárt és Zlins­zky Imre buda­pesti kir. ítélő­táblai pótbirót; — a marosvásár­helyi ügyvéd-vizsgáló bizottsághoz pedig elnökké, b. Apor Károly marosvásárhelyi kir. ítélő táblai elnököt, alelnökké : Schneider József marosvásár­, helyi kir. táblai tanácselnököt, és tagokká: Tri- ■ i­busz Antal, Binder Mihály, Vajda Simon, Ferencz­­­i Károly, dr. Endes Gábor marosvásárhelyi kir.­­ ítélő táblai bírákat, Domokos Antal marosvásár-­­­helyi kir. törvényszéki elnököt, dr. Székely József­­ marosvásárhelyi kir. főügyészi helyettest, dr. Dó­­­­zsa Miklós marosvásárhelyi kir. táblai pótbirót,­­ Szilágyi Miklós marosvásárhelyi kir. ügyészt és Szent-Ivány Kálmán marosszéki alkirálybirót ne­vezte ki. Kelt Budapesten, 1875. január 4-én. Máté Katalin baráti lakos vezetéknevének *Langa*-Tő kert átváltoztatása folyó évi 5728. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A vallás- és közoktatási m. kir. minister I8­75. évi­­ január hó 18-án 788. sz. a. kelt s valamennyi g. kel. egyházi hatósághoz menesztett körrendeleté. Több helyen előfordulván azon eset, hogy ugyanazon községben több g. kel. hitü lelkész lé­vén, a polgári hatóságok egyes alkalmakkal nem tudhatják, hogy a községbeli egyéneket vagy ügyeket illető hivatalos teendőkre vagy adatok kiszolgáltatására ezek közül melyik illetékes, ez­­ okból a közigazgatás rendének és gyorsaságának­­ érdekében elkerülhetlennek találom, hogy ily köz-­­­ségekben a polgári hatóságok állandólag a lel­készek egyikével álljanak közvetlen hivatalos érintkezésben, ki a saját hatáskörét illető megke­resésekre közvetlenül megfelelend, a lelkész­tár­sainak hatáskörébe tartozókat pedig ezekhez saját felelőssége mellett azonnal átteendi, s a tőlük beérkező megfelelést az illető hatósághoz jutta­­tandja. Tisztelettel felkérem tehát...., hogy ez értelem­ben közrendeletileg mielőbb intézkedvén, a szüksé­geseket elrendelni méltóztassék aziránt, hogy min­den, hatásköre alá tartozó oly községről, hol több g. kel. lelkész van, kimutatás állíttatván össze, ezen községek mindenikére nézve azon lelkésznek neve, ki a polgári hatóságokkal közvetlenül érint­kezni van hivatva, megjelöltessék, s e kimuta­tás az illető törvényhatóságnak megküldessék. A földmivelés, ipar és kereskedelmi m. kir. minis­ter f. évi január 31-én 2413. sz. alatt kelt körrende­lete valamennyi törvényhatósághoz. Múlt évi September hó 1-én Zala megyében ki­ütött keleti marhavész, a rögtön alkalmazott eré­lyes intézkedések folytán folyó évi január hó 3 ig végkép kiirtatván, miután a törvényszerű 21 napi felügyeleti időtartam alatt újabb betegedési eset elő nem fordult, és a fertőzött helyek kellő fertőt­lenitése eszközöltetett. Magyarország területét, az 1874. évi XX. trv. czikk 45 ik szakasza alap­ján ezennel vészmentesnek nyilvánítom. Midőn erről a törvényhatóságot, úgy nemkü­lönben a hazai összes vasúti vállalatokat, mihez­tartás, megfelelő intézkedés, és azonnali közhirré­­tétel végett tudósítanám, felhívom, hogy a ha­tósága alatt álló szemlélő bizottságokat egyide­jűleg utasítsa, miszerint a vész megszűnte követ­keztében eljárásaikat immár a 11063/1872. szám alatt kelt rendeletemben foglaltakhoz alkal­mazzák. A szemlélő bizottságok szigorú alkalmazkodás végett egyúttal figyelmeztetendők,hogy a Zala-, So­mogy- és Baranya megyék területén életbe léptetett határszéli legszigorúbb óvintézkedések úgy az or­szág mint a Dráva mentében fekvő és így közvetlen fenyegetett megyéknek a vész behurczolásától való megmentése tekintetéből, az idézett törv. czikk 4. szakasza értelmében hatályban maradnak, és a központi vészbizottságok működése ezen tör­vényhatóságokban meg nem szűnik. A Horvát-Szlavónországból származó állati nyers­terményeknek vagy vágó­marha-szállítmányoknak az országba behozatalára avagy más ország terüle­tére való átvitelére az illető szállító tulajdonos által minden egyes esetben, közvetlenül a veze­tésemre bízott ministériumtól kivételes engedély eszközlendő ki. Az engedélyek mellett beérkező nyerstermény-, vagy vágó­marha-szállítmányok lerakodásánál zsinórmértékül szolgáló eljárási módozat esetről esetre fog közvetlenül e ministerium által meg­határoztatot Hirdetmény. A m. kir. nyeremény kölcsönnek tervszerű XIX-ik kisorsolása f. évi február hó 15-én reg­­­­geli 9 órakor fog az alulirt lotto-igazgatóság által (Budapest, Víziváros, Klusemann-féle ház) meg­tartatni. Budapesten, 1875. február hó 4-én. A m. kir. lottoigazgatóság.­­ A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi, minister SZABÁLYRENDELETE a mértékhitelesítés körül követendő eljárás részle­teiről. (Folytatás.) II. A folyadék-mértékek hitelesítésé­nél követendő eljárás. A folyadék-mértékek hitelesítésénél következő készülékek használandók: minta mértékek; mérőpalcta, lopó, tölcsérek és üvegtáblák; kémlemezek 2 literes és kisebb edények átmé­rőinek megvizsgálására. 1. Ezen mértékeknél előbb azt kell megvizs­gálni, váljon átmérőjük helyes-e. E czélra a 2 li­teres és kisebb edényeknél kémlemezek használ­tatnak, melyeken három lépcső van kimetszve. A középső lépcső megfelel a 9334. sz. a. sza­bályrendelet 7. §-ában felsorolt átmérőnek; a felső és alsó lépcső a megengedett hiba határait mutatja. Mindenik lemezen F betű és azon mérték neve fel van jegyezve, melynek megvizsgálásához a kémlemez használandó. Ha az illető kémlemez alsó vagy két alsó lép­csője az edénybe belefér, de a felső már nem, ak­kor az edény átmérője helyes és a hitelesítési el­járás folytatható. Ha mind a három lépcső bele­fér, vagy egy sem , akkor az átmérő nem helyes és a mérték visszautasítandó. 5 literes és nagyobb mértékeknél az átmérőt egy milliméterekre beosztott mérőpálcyával kell megmérni.

Next