Budapesti Közlöny, 1875. április (9. évfolyam, 73-98. szám)

1875-04-01 / 73. szám

Budapest, 1875. 73. szám Csütörtök, április 1. II 1­V­ATA LOS­­L A II. Szerkesztőség : Budapesten, barátok-tere 8-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva : Egész évre ...........................20 frt. Félévre......................................10» Negyedévre...........................5 » Egy lap ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdeté­sek díjai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—­300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. IV magánhirdetések. Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hir­detésért 13 kr. minden beiktatásnál. A b­élyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. Előfizetés a „BUDAPEST! KÖZLÖNYÉBE a m. kir. ministerium hivatalos lapja 1875. évi folyamára. Egész évre ...........................20 forint Félévre . 10 * Negyedévre .......................... 5 * Falusi községeknek az illető szolgabiró igazolványának felmutatása mellett egész évre......................................12 , fél évre.......................................6 . Az előfizetési pénz a lap kiadó-hivata­lába bérmentve küldendő, Budapest, Bará­tok­ tere 7. sz. a. A »Budapesti Közlöny« kiadó-hivatalá­­ban egyátalán nem lehet komoly aggodalmuk tör­vényszékük elvesztése iránt, s én ezt annál is in­kább mondhatom, mert személyesen­ ismerem e város fontos állását.« A küldöttség örömmel és éljenezve vette a minister ur válaszát. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ő csász. és Ap. kir. Felsége a Szabolcsme­­gyébe kebelezett encsencsi helv. hitv. egyháznak, megrongált temploma és iskolája fölépithetésére legf. magánpénztárából 200 ftot méltóztatott leg­kegyelmesebben engedélyezni. A közmunka- és közlekedésügyi miniszer ur f. évi ápril 1-től hetenkint kétszer, hétfőn és pénte­ken d. u. 4-től 6-ig fogad. Trefort Ágoston oktatásügyi miniszer ur Bécs­­ből hazautaztában Hegedűs Kandid ministeri tanácsos kiséretében meglátogatta G­yőr városát. Csütörtökön estre érkezett oda s a »Fehér bá­rány« vendéglőbe szállott. Másnap kíséretével együtt Lébénybe rándult ki, hol megtekinté a nagyrészben államköltségen renovált gyönyörű templomot. Ugyanaz­nap Győrbe visszatért s Ká­­lóczy Lajos k. közalapítványi főtiszt vendége volt. Szombaton a Győrött tervezett tanítónőképezde elhelyezése ügyében értekezett többekkel. Ott idő­zése alatt meglátogatta a megyés püspököt, a törvényszéki elnököt s a megyei alispánt, szom­baton a déli vonattal utazott vissza a fővárosba. Soproni választóit a minister úr valószínüleg e napokban fogja meglátogatni. Perezd Béla igazságügyminister urnál küldött­ség tisztelgett Bajáról, Tóth Kálmán képviselő vezetése mellett, s az ügyvédi kar memorandumát nyújtotta be a bajai kir. törvényszék fenntartása iránt. Az igazságügyminiszer úr körülbelül így vála­szolt: »Az országgyűléstől még nem kaptam meg a fölhatalmazást a törvényszékek czélbavett reducti­­ójára, és így azzal csak később fogok tüzetesen foglalkozni, mikoron minden egyes esetnél ko­moly megfontolás tárgyát fogja képezni az eltör­lés kérdése, mert ismerjük horderejét annak, hogy mily fontos szerepet játszik államéletünkben a gyors és olcsó igazságszolgáltatás. Önöknek azon­ HELYHATÓSÁG. Debreczenben a baloldali párt bizottmánya márt. 27-én tartott ülést, melyen Molnár György elnök egy szép beszédben fejte ki a kormány állás­pontját, mire a választmány a következő határo­zatot hozta: 1. A debreczeni baloldali párt bizottmánya he­lyesli Tisza Kálmán február 3-án elmondott pro­­grammját. 2. A képviselőházban a szabadelvű párt kor­mánya által 1875. évi márt. 3-án előadott pro­­grammot magáévá teszi, s mindaddig, mig a kor­mány annak értelmében működik, azt hazafias készséggel támogatja. 3. A balpárt nevet nem lehetvén tovább fenn­tartani, erről lemond s elfogadja a szabadelvű párt nevezetet. A debreczeni baloldali párt közgyűlése, mely a pártalakulás felett volt véglegesen határozandó, hétfőn délelőtt 10 órakor vette kezdetét a város­ház nagy tanácstermében. A tanácsterem, a fo­lyosók, a lépcsőzet zsúfolásig el voltak lepve a baloldal elveit valló polgársággal. A közgyűlést Molnár György elnök megnyitván, előadta a közgyűlés összehívásának czélját, elő­adta a siralmas állapotot, melybe az ország ju­tott, s kimondta, hogy elő kell állania mint egy embernek e haza minden hit fiainak s vállvetve, kezet fogva összemüködni a haza megmentésére. — Tisza Kálmán vállalkozott a na­gy munkára, hogy a haza bajain a szabadelvű kormánynyal se­gítsen, s azt képes is leend létesitni, ha a haza ba fiai őt támogatják nemes törekvéseiben. — Tisza Kálmán febr. 3-iki beszédében kimondotta, hogy nem azt kell kérdezni ma, hogy mi történjék évek múlva, hanem azt, hogy miképen éljünk meg ma, s e végből felhívta honfitársait, hogy a­ki szereti hazáját, s akarja, hogy Magyarország megmarad­jon Magyarországnak, az egyesüljön a veszélynek elhárítására. Erre szólította fel a pártokat, s a haza, hű fiait. E felhívás hatása alatt szétbontott a kormánypárt ; a koronás király, ki az alkot­mányra tett szent esküjét híven tartja meg, meg­hívta volt Tisza Kálmánt a kormányba a nélkül, hogy tőle elvfeladást követelt volna, sis ő belépett a kormányba, hogy megszerezze a szükséges esz­közöket a haza megmentésére, aztán boldogításá­­ra, felvirágoztatására. Ekkor a pártok egyesülése következett, s az or­szággyűlési bal- és jobboldalból alakult új hatal­mas párt felvette a szabadelvű nevezetet. (Éljen­zés.) Aztán szólott elnök a szabadelvű párt jelen­tőségéről, feladatáról, s áttért az új kormány pro­gram­jára, s aztán kimondotta, hogy most e pilla­natban a haza üdve kívánja, hogy Magyarország, mint egy ember álljon szembe minden ellenséges elemmel, s küzdjön a haza megmentéséért. Utal aztán a pártbizottság határozatára, s azt Nagy Ferencz jegyzővel felolvastatja. A felolvasott fen­tebb közlött bizottsági határozatot a közgyűlés lelkes éljenzéssel tette magáévá. Némi vita után elnök, bár a határozat már ki volt mondva, nagyobb megnyugvás kedvéért még egyszer feltette a kérdést, hogy elfogadja-e a közgyűlés a párt­választmány indítványát, s a szabadelvű párt nevében felszólította párt­különbség nélkül a város összes polgárait az egye­sülésre. Mire a szabadelvű párttá átalakulás egetverő éljenzések között jön elfogadva. Aztán az elnökök és választmány beadták le­mondásukat, s a szabadelvű párt szervezkedő közgyűlésére jövő vasárnap délelőtt 10 órára az új párt minden tagja meghivatott, s Molnár György a következő szavakkal oszlatta fel a gyűlést: »Debreczen városának ma a történelem köny­vében egy nagy név jegyeztetik fel homlokára,a­mit hosszú éljenzés s a szétoszlás követett. Mint Szabadkáról írják a »Hon«-nak, az ot­tani baloldal a múlt hó 29-én a városi redout-te­­remben pártértekezletet tartott, mintegy 2000 vá­lasztóból álló közönség részvétele mellett, me­lyen Makits Ernő, országgyűlési képviselő egy igen terjedelmes és nagy politikai horderejű be­szédet tartott. A közgyűlés eredménye jön, hogy említett képviselő indítványa s általa formulázott nyilatkozat folytán a közgyűlés a jelenlegi kor­mánynak egyhangúlag bizalmat szavazott, mely határozata egyszersmind táviratilag Tisza Kál­mán belügyminiszer úrral közölhetett. — A Tisza Kálmán mellett nyilvánuló lelkesedés rop­pant nagy. A párt nyilatkozata következőleg hangzik: »A szabadkai baloldal, mint közjogi ellenzéki párt, szemben azokkal, kik az 1867-iki kiegyezkedést, illetőleg államjogi alapot jelen alakjában válto­zatlanul fentartani s azt, mint ilyent, a magyar állam egyedüli és kizárólagos létfeltétele gyanánt állandósitni és megörökiteni törekszenek, politikai hitvallásához híven, ellenzéki állást foglal el. Azon­ban másrészt, szemben a jelen aggasztó és mos­toha állapottal, mely a hazát anyagi végromlással fenyegeti; szemben a közerkölcstelenség veszélyes áramlatával, mely a nemzet hitelét és történelmi jó hírnevét egyaránt koczkáztatja; szemben a társa­dalmi élet szomorú helyzetével, hol a felkorbá­csolt pártszenvedély még a családi kör házi tűz­helyén is máglyát emel áldozatainak. És mindenek felett, szemben a közérdek pa­rancsszavával, mely fenhangon követeli minden egyes honpolgártól, pártárnyalat-, vallás- és nem­zetiségi különbség nélkül az együttes és vállve­tett közreműködést a haza megmentésére: hatá­rozatiig kijelenti, hogy felhagyván — ez idő szerint — a közjogi kérdés vitatásával, az orszá­gos »szabadelvű párt« zászlója alatt, a jelenle­gi kormányt hazafias törekvésében őszintén és bizalommal támogatni erkölcsi kötelességének tartja.» Szikszóról Írják a »Hon«-nak mart. hó 29-ről A szikszói választókerület polgárai Péchy minister úr megérkezése előtt alig 24 órával vették e meg­érkezés hírét. Képzeletet felülmúló gyorsasággal terjedt el az örvendetes hír, s a­midőn a vonat 27-ikén délután félháromra az indóház udvarába berobogott) mi­után — bár eléggé tágas — udvara az egybegyűlt nagy tömeget be nem fogadhatta, annak egy része.

Next