Budapesti Közlöny, 1875. június (9. évfolyam, 122-146. szám)
1875-06-01 / 122. szám
da us congressus összehívása végett tartozik három hónap alatt jelentést tenni Ő Felségéhez. 10. §. A congressus határozza meg saját ügyviteli rendjét, mely Ő Felsége legfelsőbb jóváhagyásának megnyerése után a következő ülésszakon lép érvénybe. — A congressus állapítja meg napirendjét. 11. §• A congressus megalakulnak nyilváníttatik, ha az összes megválasztott képviselők felénél több igazoltatott és a congressusi tisztviselők megválasztattak. A congressus határozatképességére a congressusi tagok absolut többségének jelenléte kívántatik meg, határozatait pedig jelenlévő tagjainak általános többségével hozza. 12. §: A congressus elnöke a karloviczi érsek és görög keleti szerb metropolita-patriarcha, vagy a metropolita-patriarchai szék üresedése esetében a felszentelése szerint legidősebb püspök. 13. §• A congressus választ alelnököt a világi rendből a congressusi időszak egész tartamára, ki az elnöknek akadályoztatása esetében azt helyettesíti és annak teendőit végzi. Hasonlóképen a congressus választja a szükséges jegyzőket minden egyes ülésszakra. 14. §. A congressus jegyzőkönyvei a kormány kivonatára hitelesítés után am. k. ministerium elnökéhez hiteles másolatban felterjesztetnek. A congressusi felterjesztések az elnök, alelnök és jegyző által iratnak alá. 15. §. A congressus határozatai a congressus elnöke, illetőleg a congressusi választmány által hirdettetnek ki s vétetnek foganatba. 16. §. A congressus semmiféle küldöttséget nem fogad el. A congressus egyesekkel, testületekkel vagy hatóságokkal csak a congressusi elnökség útján érintkezik. 17. §. A congressus ülései nyilvánosak. A rendet és csendet fentartani az elnök joga és kötelessége; a hallgatóság köteles magát csendesen viselni. 18. §. A congressus hatásköre — Ő Felsége legfelsőbb felügyeleti jogának épségben tartása mellett — kiterjed az 1. §-ban érintett tárgyakat illető ügyeknek intézésére, rendezésére, saját közegei általi igazgatására s az azokra vonatkozó határozatok végrehajtására ; ilyenek nevezetesen: 1- szer. A görög keleti szerb nemzeti egyházi önkormányzat fentartásáról való gondoskodás. 2- szer. A görög keleti szerb metropolitapatriarcha és a metropoliai közegek megválasztása. Nem terjed ki ellenben a congressus hatásköre a dogmatikai, hittanítási, szertartási és liturgiai ügyekre, valamint az egyházi fegy- és rendre vonatkozó vallásos fegyelemre sem. 19. §. Különösen a congressus teendői közé tartozik, hogy megállapítsa: 1 e1. A plébániák, esperességek és egyházmegyék rendezését illető szabályzatokat, ideértve az egyházmegyék számának és területének megállapítását is, továbbá az egyházközségek, egyházmegyei és metropoliai hatóságok, egyházmegyei gyűlések, és a görög keleti szerb nemzeti egyházi congressus szervezetére vonatkozó szabályzatokat. 2- cr. A plébániai papság, zárdabeli szerzetesek, esperesek, püspökök és a nxekropolita-patriarcha javadalmazását illető szabályzatokat. 3- cr. A hitfelekezeti alsóbb és felsőbb rendű iskolák és tanintézetek szervezésére vonatkozó szabályzatokat, ideértve a tanrendszer megállapítását is, az államtörvények korlátai között; kivéve azonban a hittani intézet tanrendszerét, melyet a püspöki zsinat szabályoz, és pedig a világi tantárgyakat illetőleg a nemzeti egyházi iskolai tanács meghallgatásával. 4- er. A nemzeti egyházi javak — ide értve a zárdajavakat is — alapok és alapítványok igazgatására, ellenőrzésére és hováfordítására vonatkozó szabályzatokat, az alapítási czélra való tekintettel, amint ez az 1868. aug. 10 iki kir. rendelettel jóváhagyott 1865-iki congressusi végzésben is meg van határozva.5- ér. A metropolita - patriarcha és a püspökök kezelése alatt álló nemzeti egyházi javak, alapok és alapítványok felügyeletéről szóló szabályzatokat. 6- or. a. görög-keleti szerb nemzeti egyházi alapok és alapítványokból való kölcsönadásokat illető szabályzatot. 7- er. Fegyelmi szabványokat és rendszabásokat a congressus által hozott szabályzatok körében. 8- er. Új zárdák felállítása és fenállók eltörlése iránti intézkedéseket; mindezen eddig elősorolt congressusi szabályzatok és intézkedések csak Ő Felségének jóváhagyása után lépnek érvénybe. 9- er. Az egyházi és művelődési czélok szükségleteire fordítandó költségeknek, minden nemzeti egyházi alapok, alapítványok és intézeteknek — ideértve a zárdákat is — a congressus által megállapított előirányzata a m. kir. ministerium elnökéhez felterjesztetik, az a fölötti felügyelés végett, hogy az alapok és alapítványok kezelésében a fennálló szabályzatok megtartatnak-e ? Ha a nemzeti egyházi javak, alapok és alapítványok elidegenítése, megterhelése vagy átváltoztatása, illetőleg czéljának megmásítása, valamint az előirányzatban megállapított valamely szükségletnek ravatal útján kivetése forog fenn , erre Ő Felségének beleegyezése kívántatik meg. 10- et. A zárszámadások az előirányzatban megnevezett alapokról, alapítványokról és intézetekről — kivéve a zárkdai és tanintézeti számadásokat, melyekről e szervezet 22. §. h) pontja intézkedik — a véghatározat kiadása előtt a m. k. ministerium elnökéhez felterjesztendők, annak felügyelése végett, hogy a congressus előirányzatával megegyeznek-e, és hogy azok megvizsgálása (revisiója) alaki tekintetben helyesen vitetett-e végbe? A plébániák, esperességek és egyházmegyék száma és területének megállapítása, új zárdák felállítása és a meglévők megszüntetése, az egyházi consistoriumok és metropoliai egyházi tanács (appellatorium) szervezése a püspöki zsinat meghallgatásával történik. 20. §. A congressus választja: a) külön rendszabály szerint a görög keleti szerb metropolita-patriarchát; b) a metropoliai egyházi tanács egyházi és világi tagjait, a püspökök kivételével; c) az egyházmegyei iskolai előadókat, az iskolai főelőadót és a nemzeti egyházi iskolatanács tagjait. Az iskolai főelőadó, úgyszintén az egyházmegyei iskolai előadók választása legfelsőbb megerősítés végett fölterjesztendő ; d) a congressusi választmány tagjait és póttagjait. A b) c) és d) alatti választások a szavazatok átalános többségével, szavazati lapok beadása mellett történnek. 21. §• Congressusi választmány állíttatik föl, mely 9 tagból áll: a metropolita-patriarcha mint elnökből, egy püspökből, két egyházi és öt világi rendbeli tagból. E tagokat a congressus saját kebeléből választja és pedig egy püspököt tekintet nélkül a területre, egy egyházi tagot Magyarországból, a másikat Horvát-Slavonországból, hasonlóképen két világi tagot az egyik, és kettőt a másik területről, s az ötödik világi tagról a területre való tekintet nélkül. — E tagok helyettesitésére a congressus póttagokat is választ és pedig a püspök helyére püspököt, az egyházi tagokéra egy egyházit, a világi tagokéra pedig három világit. — Minden póttag a területre való tekintet nélkül választatik. A püspök, illetőleg póttagja helyettesíti az elnököt, ha ez akadályozva van. A választmány világi tagjai közül választja alelnökét fennállása idejére. A congressusi választmány megbízatása a congressusi időszak egész tartamára, minden esetre pedig addig terjed, mig az újra megalakult congressus azt más tagok választásával föl nem váltja. A congressusi választmány jegyzője a nemzeti egyházi titkár. Határozathozatalára az elnökön kívül a rendesen meghívott tagok közül négynek jelenléte szükséges. Ügyviteli rendjét e szervezet határain belül a congressusi választmány maga állapítja meg, a m. k. ministerium elnökének bemutatja, és utólagosan terjeszti a congressushoz megerősítés végett. A congressusi választmány tagjai működésük tartamára a congressus által meghatározandó napidíjakat és utiköltségeket kapnak. 3570