Budapesti Közlöny, 1875. június (9. évfolyam, 122-146. szám)

1875-06-01 / 122. szám

d­a us congressus összehívása végett tar­tozik három hónap alatt jelentést tenni Ő Felségéhez. 10. §. A congressus határozza meg saját ügy­viteli rendjét, mely Ő Felsége legfelsőbb jóváhagyásának megnyerése után a követ­kező ülésszakon lép érvénybe. — A con­gressus állapítja meg napirendjét. 11. §• A congressus megalakulnak nyilvánít­­tatik, ha az összes megválasztott képvise­lők felénél több igazoltatott és a congres­­susi tisztviselők megválasztattak. A congressus határozatképességére a congressusi tagok absolut többségének je­lenléte kívántatik meg, határozatait pedig jelenlévő tagjainak általános többségével hozza. 12. §: A congressus elnöke a karloviczi érsek és görög keleti szerb metropolita-patriarcha, vagy a metropolita-patriarchai szék ürese­dése esetében a felszentelése szerint legidő­sebb püspök. 13. §• A congressus választ alelnököt a világi rendből a congressusi időszak egész tar­tamára, ki az elnöknek akadályoztatása esetében azt helyettesíti és annak teendőit végzi. Hasonlóképen a congressus választ­ja a szükséges jegyzőket minden egyes ülésszakra. 14. §. A congressus jegyzőkönyvei a kormány kivonatára hitelesítés után a­­m. k. minis­­terium elnökéhez hiteles másolatban fel­terjesztetnek. A congressusi felterjesztések az elnök, alelnök és jegyző által iratnak alá. 15. §. A congressus határozatai a congressus elnöke, illetőleg a congressusi választmány által hirdettetnek ki s vétetnek foganatba. 16. §. A congressus semmiféle küldöttséget nem fogad el. A congressus egyesekkel, testületekkel vagy hatóságokkal csak a congressusi el­nökség útján érintkezik. 17. §. A congressus ülései nyilvánosak. A rendet és csendet fentartani az elnök joga és kötelessége; a hallgatóság köteles magát csendesen viselni. 18. §. A congressus hatásköre — Ő Felsége legfelsőbb felügyeleti jogának épségben tar­tása mellett — kiterjed az 1. §-ban érintett tárgyakat illető ügyeknek intézésére, rende­zésére, saját közegei általi igazgatására s az azokra vonatkozó határozatok végrehaj­tására ; ilyenek nevezetesen: 1- szer. A görög keleti szerb nemzeti egyházi önkormányzat fentartásáról való gondoskodás. 2- szer. A görög keleti szerb metropolita­­patriarcha és a metropoliai közegek megvá­lasztása. Nem terjed ki ellenben a congressus ha­tásköre a dogmatikai, hittanítási, szertar­tási és liturgiai ügyekre, valamint az egy­házi fegy- és rendre vonatkozó vallásos fegyelemre sem. 19. §. Különösen a cong­ressus teendői közé­­ tartozik, hogy megállapítsa: 1­ e1. A plébániák, esperességek és egy­házmegyék rendezését illető szabályzatokat, ideértve az egyházmegyék számának és területének megállapítását is, továbbá az egyházközségek, egyházmegyei és metro­poliai hatóságok, egyházmegyei gyűlések, és a görög keleti szerb nemzeti egyházi congressus szer­vezetére vonatkozó sza­bályzatokat. 2- cr. A plébániai papság, zárdabeli szer­zetesek, esperesek, püspökök és a nxekro­­polita-patriar­cha javadalmazását illető sza­bályzatokat. 3- cr. A hitfelekezeti alsóbb és felsőbb rendű iskolák és tanintézetek szervezésére vonatkozó szabályzatokat, ideértve a tan­rendszer megállapítását is, az államtörvé­nyek kor­látai között; kivéve azonban a hittani intézet tanrendszerét, melyet a püs­pöki zsinat szabályoz, és pedig a világi tantárgyakat illetőleg a nemzeti egyházi iskolai tanács meghallgatásával. 4- er. A nemzeti egyházi javak — ide értve a zárdajavakat is — alapok és alapít­ványok igazgatására, ellenőrzésére és ho­­váfordítására vonatkozó szabályzatokat, az alapítási czélra való tekintettel, a­mint ez az 1868. aug. 10 iki kir. rendelettel jóvá­hagyott 1865-iki congressusi végzésben is meg van határozva.­­5- ér. A metropolita - patr­iarcha és a püspökök kezelése alatt álló nemzeti egy­házi javak, alapok és alapítványok fel­ügyeletéről szóló szabályzatokat. 6- or. a. görög-keleti szerb nemzeti egy­házi alapok­ és alapítványokból való köl­csönadásokat illető szabályzatot. 7- er. Fegyelmi szabványokat és rend­szabásokat a congressus által hozott sza­bályzatok körében. 8- er. Új zárdák felállítása és fenállók eltörlése iránti intézkedéseket; mindezen eddig elősorolt congressusi szabályzatok és intézkedések csak Ő Felségének jóváha­gyása után lépnek érvénybe. 9- er. Az egyházi és művelődési czélok szükségleteire fordítandó költségeknek, minden nemzeti egyházi alapok, alapít­ványok és intézeteknek — ideértve a zárdákat is — a congressus által megálla­pított előirányzata a m. kir. ministerium elnökéhez felterjesztetik, az a fölötti fel­­ügyelés végett, hogy az alapok és alapít­­ványok kezelésében a fennálló szabályza­tok megtartatnak-e ? Ha a nemzeti egyházi javak, alapok és alapítványok elidegenítése, megterhelése vagy átváltoztatása, illetőleg czéljának megmásítása, valamint az előirányzatban megállapított valamely szükségletnek ra­­vatal útján kivetése forog fenn , erre Ő Felségének beleegyezése kívántatik meg. 10- et. A zárszámadások az előirányzat­ban megnevezett alapokról, alapítványok­ról és intézetekről — kivéve a zárkdai és tanintézeti számadásokat, melyekről e szer­vezet 22. §. h) pontja intézkedik — a vég­határozat kiadása előtt a m. k. ministerium elnökéhez felterjesztendők, annak felügye­­lése végett, hogy a congressus előirányza­tával megegyeznek-e, és hogy azok meg­vizsgálása (revisiója) alaki tekintetben he­lyesen vitetett-e végbe? A plébániák, esperességek és egyházme­gyék száma és területének megállapítása, új zárdák felállítása és a meglévők meg­szüntetése, az egyházi consistoriumok és metropoliai egyházi tanács (appellatorium) szervezése a püspöki zsinat meghallgatásá­val történik. 20. §. A congressus választja: a) külön rendszabály szerint a görög ke­leti szerb metropolita-patriarchát; b) a metropoliai egyházi tanács egyházi és világi tagjait, a püspökök kivételével; c) az egyházmegyei iskolai előadókat, az iskolai főelőadót és a nemzeti egyházi isko­latanács tagjait. Az iskolai főelőadó, úgyszintén az egy­házmegyei iskolai előadók választása leg­felsőbb megerősítés végett fölterjesztendő ; d) a congressusi választmány tagjait és póttagjait. A b) c) és d) alatti választások a szavaza­tok átalános többségével, szavazati lapok beadása mellett történnek. 21. §• Congressusi választmány állíttatik föl, mely 9 tagból áll: a metropolita-patriarcha mint elnökből, egy püspökből, két egyházi és öt világi rendbeli tagból. E tagokat a congressus saját kebeléből választja és pe­dig egy püspököt tekintet nélkül a területre, egy egyházi tagot Magyarországból, a má­sikat Horvát-Slavonországból, hasonlóké­pen két világi tagot az egyik, és kettőt a másik területr­ől, s az ötödik világi tagról a területre való tekintet nélkül. — E tagok helyettesitésére a congressus póttagokat is választ és pedig a püspök helyére püspököt, az egyházi tagokéra egy egyházit, a világi tagokéra pedig három világit. — Minden póttag a területre való tekintet nélkül vá­­lasztatik. A püspök, illetőleg póttagja helyettesíti az elnököt, ha ez akadályozva van. A választmány világi tagjai közül választ­ja alelnökét fennállása idejér­e. A congressusi választmány megbízatása a congressusi időszak egész tartamára, min­den esetr­e pedig addig terjed, mig az újra megalakult congressus azt más tagok válasz­tásával föl nem váltja. A congressusi választmány jegyzője a nemzeti egyházi titkár. Határozat­hozatalára az elnökön kívül a rendesen meghívott tagok közül négynek je­lenléte szükséges. Ügyviteli rendjét e szervezet határain be­lül a congressusi választmány maga állapít­ja meg, a m. k. ministerium elnökének be­mutatja, és utólagosan terjeszti a congressus­­hoz megerősítés végett. A congressusi választmány tagjai műkö­désük tartamára a congressus által meg­határozandó napidíjakat és uti­költségeket kapnak. 3570

Next