Budapesti Közlöny, 1875. július (9. évfolyam, 147-173. szám)
1875-07-22 / 165. szám
Budapest, 1875 165. szám Csütörtök, julius 22. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Budapesten, barátok-tere 8-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva : Egész évre..............................20 frt. Félévre.................................. . 10 . Negyedévre.............................5 . Egy lap ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő “-be iktatandó hirdetések díjai a hirdetménynyel együtt előlegtesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 fr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. O császári és királyi fensége Klotild főherczegnő egészségi állapota kedvező. Az újszülött főherczeg jó egészségnek örvend. Alcsuth, 1875. julius 21-én. Braun Gusztáv tanár. Dr. Bauer Antal. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1875. évi XXXVII. TÖRVÉNYCZIKK a kereskedelmi törvényről. (Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1875. évi május hó 18-án, a főrendek házában május hó 19-én.) (Folytatás.) KILENCZEDIK Czim. Alkuszi ügylet,. 534. §. A kereskedelmi ügyletek megkötésének közvetítése alkuszi ügyletnek, s az, ki ily ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik, alkusznak tekintetik. Az ügylet közvetítésével megbízott alkusz még nem tekinthető feljogosítottnak arra, hogy fizetést vagy a szerződésben kikötött más szolgálmányt átvehessen. 535. §. Az alkusz, amennyiben a felek által az ellenkezőre feljogosítva nem lett, vagy az ügylet természete ellenkezőt nem kíván, a megbizások, alkudozások és kötések tekintetében harmadik személyek irányában titoktartásra köteleztetik. 536. §. Az alkusz naplót vezetni, ebbe a megkötött ügyleteket mindennap bevezetni és a megtörtént bevezetéseket naponkint aláírni tartozik. A napló, melynek bekötve, laponkint folyószámmal ellátva és átfűzve kell lenni, használatbavétel előtt azon törvényszék által hitelesítendő, melynek kerületében az alkusz üzletét gyakorolni szándékozik. Ha az alkusz kizárólag kereskedelmi ügyletek közvetítésével foglalkozik, a naplón kívül egyéb könyveket vezetni nem köteles. 537. §. A naplóba iktatott bevezetéseknek, melyek bármely élő nyelven történhetnek, a szerződők neveit, az ügylet megkötésének idejét, tárgyának megjelölését, s annak feltételeit, jelesen áruk eladásánál azok nemét és mennyiségét, nemkülönben az árt és a szállítás idejét kell tartalmazni. E bevezetések időrendben hézag hagyása nélkül eszközlendők. 538. §. Az alkusz az ügylet közvetítésénél rendes kereskedő gondosságával a megbizás értelmében s a felek érdekeinek megfelelőleg köteles eljárni. Az ügylet megkötése után a felek mindegyikének, egy általa aláírt s a bevezetés tárgyául kijelölt ténykörülményeket (537. §.) magában foglaló kötjegyet azonnal kézbesíteni tartozik. Oly ügyleteknél, melyek nem azonnal teljesítendők, a közjegy a feleknek aláírás végett kézbesítendő s mindegyik félnek a közjegy azon példánya küldendő meg, melyet a másik fél aláirt. Ha valamelyik fél a közjegy elfogadását vagy aláírását megtagadja, erről a másik fél az alkusz által azonnal értesítendő. 539. §. Az alkusz köteles naplójából a felek kivonatára, ezeknek kivonatokat kiállítani, melyeknek mindazt magukban kell foglalni, mi az alkusz által a feleket érdeklő ügyletre vonatkozólag bevezettett Harmadik személyek részére ily kivonatok csak az érdekelt felek beleegyezésével állíthatók ki. 540. §. Az alkusz által közvetített szerződés megköté-se az 537. és 538. §§-ban megállapított beveze-téstől illetőleg a közjegy kiadásától független. E tények egyedül a szerződés megkötésének bizonyítékául szolgálnak. 541. §. Az alkusz szabályszerűen vezetett naplója, ép úgy mint az alkusz által szabályszerűen kiállított közjegy, az ügylet megkötése s annak tartalmára nézve nem teljes, eskü vagy más bizonyítási esz ’köz által kiegészíthető bizonyítékot képez. Mindazonáltal a bíróság, a fenforgó körülmények megfontolása alapján, belátása szerint határozandó felett: vájjon a napló és közjegy tartalma bizonyítéknak tekinthető- e, vájjon azok mellé az alkusz esküje vagy egyéb bizonyíték követelendő-e, vájjon különösen a közjegy elfogadásának vagy aláírásának megtagadása az ügy megbírálásánál nyomatékkal bír-e vagy sem. 542. A jelen törvény 32, 33. és 35. §§-aiban foglalt határozatok az alkuszok naplóira is alkalmazandók. 543. §. A bíróság a per folyamában elrendelheti, hogy az alkusz naplója a közjegygyel, a kivonattal, vagy egyéb bizonyítékokkal összehasonlítás végett, felmutattassék. E felmutatásra az alkusz a 21. §-ban megállapított pénzbírság terhe alatt kötelezhető. 544. §. Az alkusz, amennyiben a felek által, vagy az áruk minőségét tekintve, a helybeli szokás által, ez alól fel nem mentetik, köteles a közvetítése mellett létrejött minden mustra szerinti eladásnál a mustrát, miután azt felismerhetés végett megjelölte, addig megőrizni, míg az áru a minőséget illetőleg, ellenmondás nélkül átvétetett, vagy az ügylet más módon kigyengíttetett. 545. §. A alkuszok, kik a jelen törvényben megállapított kötelességeiket megszegik vagy azokat elhanyagolják, a feleknek az ebből eredő kárért felelősek. 546. §. Az alkuszt közbenjárásáért a következő §-ban megállapított díj illeti. E díj, más megállapodás hiányában, akkor követelhető, ha az ügylet megköttetett vagy a feltételesen kötött ügylet feltétlenné vált s az alkusz a közjegy kézbesítését tárgyazó kötelességnek megfelelt. Ha az ügylet meg nem köttetett vagy feltétlenné nem vált, a közbenjárásért alkuszdij nem követelhető. 547. §. Az alkuszdij mennyisége szabad egyezkedés tárgyát képezi. Ily egyezkedés vagy más helyi szokás hiányában, az alkuszt, a közvetített ügylet által képviselt értéket véve alapul, díj fejében 5000 írzig fél száztóli, az ezen felüli összeg után pedig egy negyed száztóli illeti. E díjakat, ha más ki nem köttetett, vagy a helybeli szokás mást nem állapit meg, a felek egyenlően tartoznak viselni. 548. §. Ha az alkusz meghal, ha üzletével felhagy vagy azt bármi okból nem folytathatja, naplója azon törvényszéknél leteendő, melynek területén az alkusz üzletét gyakorolta. (Folytatjuk.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű fűrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1875. évi XLII. TÖRVÉNYCZIKK a nagy-surány-nyitrai másodrendű vasút kiépitéséről. (Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1875. évi május hó 24 én.) (Folytatás.) a nagy-surány-nyitrai másodrendű vasút ENGEDÉLY-OKMÁNYA. 20. §. Joguk van egyszersmind az engedélyeseknek részvénytársaságot alakítani s a szükséges pénz beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra (au porteur) szóló részvényeket vagy elsőbbségi kötvényeket bocsátani ki, melyek a magyar-osztrák és külföldi tőzsdéken elárusíthatók és hivatalosan jegyezhetők. Az elsőbbségi kötvények mindazonáltal csak az építési tőke fele összege erejéig lesznek kibocsáthatók. A társaság, melyre az engedélyesek minden jogai és kötelezettségei átszállanak, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és az ország érdekei szem előtt tartásával a társasággal egyértőleg eszközlendő kiegészítését a kormány magának fentartja.