Budapesti Közlöny, 1875. július (9. évfolyam, 147-173. szám)

1875-07-22 / 165. szám

Budapest, 1875 165. szám Csütörtök, julius 22. H­IVATALOS LAP. Szerkesztőség : Budapesten, barátok-tere 8-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva : Egész évre..............................20 frt. Félévre.................................. . 10 . Negyedévre.............................5 . Egy lap ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő “-be iktatandó hirdeté­sek díjai a hirdetmény­nyel együtt előlegtesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 fr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. O császári és királyi fensége Klotild főherczeg­­nő egészségi állapota kedvező. Az újszülött főher­­czeg jó egészségnek örvend. Alcsuth, 1875. julius 21-én. Braun Gusztáv tanár. Dr. Bauer Antal. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1875. évi XXXVII. TÖRVÉNYCZIKK a kereskedelmi törvényről. (Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1875. évi május hó 18-án, a főrendek házában május hó 19-én.) (Folytatás.) K­ILEN­CZEDIK Czim. Alkuszi ügylet,. 534. §. A kereskedelmi ügyletek megkötésének közve­títése alkuszi ügyletnek, s az, ki ily ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik, alkusznak tekintetik. Az ügylet közvetítésével megbízott alkusz még nem tekinthető feljogosítottnak arra, hogy fizetést vagy a szerződésben kikötött más szolgálmányt átvehessen. 535. §. Az alkusz, a­mennyiben a felek által az ellen­kezőre feljogosítva nem lett, vagy az ügylet termé­szete ellenkezőt nem kíván, a megbizások, alkudo­zások és kötések tekintetében harmadik személyek irányában titoktartásra köteleztetik. 536. §. Az alkusz naplót vezetni, ebbe a megkötött ügyleteket mindennap bevezetni és a megtörtént bevezetéseket naponkint aláírni tartozik. A napló, melynek bekötve, laponkint folyó­számmal ellátva és átfűzve kell lenni, használat­bavétel előtt azon törvényszék által hitelesítendő, melynek kerületében az alkusz üzletét gyakorolni szándékozik. Ha az alkusz kizárólag kereskedelmi ügyletek közvetítésével foglalkozik, a naplón kívül egyéb könyveket vezetni nem köteles. 537. §. A naplóba iktatott bevezetéseknek, melyek bár­mely élő nyelven történhetnek, a szerződők neveit, az ügylet megkötésének idejét, tárgyának megje­lölését, s annak feltételeit, jelesen áruk eladásánál azok nemét és mennyiségét, nemkülönben az árt és a szállítás idejét kell tartalmazni. E bevezetések időrendben hézag hagyása nélkül eszközlendők. 538. §. Az alkusz az ügylet közvetítésénél rendes keres­kedő gondosságával a megbizás értelmében s a felek érdekeinek megfelelőleg köteles eljárni. Az ügylet megkötése után a felek mindegyikének, egy általa aláírt s a bevezetés tárgyául kijelölt ténykörülményeket (537. §.) magában foglaló köt­­jegyet azonnal kézbesíteni tartozik. Oly ügyleteknél, melyek nem azonnal teljesí­­tendők, a közjegy a feleknek aláírás végett kézbe­sítendő s mindegyik félnek a közjegy azon példá­nya küldendő meg, melyet a másik fél aláirt. Ha valamelyik fél a közjegy elfogadását vagy aláírását megtagadja, erről a másik fél az alkusz által azonnal értesítendő. 539. §. Az alkusz köteles naplójából a felek kivonatá­­ra, ezeknek kivonatokat kiállítani, melyeknek mindazt magukban kell foglalni, mi az alkusz ál­tal a feleket érdeklő ügyletre vonatkozólag beve­zettett Harmadik személyek részére ily kivonatok csak az érdekelt felek beleegyezésével állíthatók ki. 540. §. Az alkusz által közvetített szerződés megköté-­­­se az 537. és 538. §§-ban megállapított beveze-­­téstől illetőleg a közjegy kiadásától független. E tények egyedül a szerződés megkötésének bizonyítékául szolgálnak. 541. §. Az alkusz szabályszerűen vezetett naplója, ép úgy mint az alkusz által szabályszerűen kiállított­­ közjegy, az ügylet megkötése s annak tartalmára­­ nézve nem teljes, eskü vagy más bizonyítási esz­ ’­köz által kiegészíthető bizonyítékot képez. Mindazonáltal a bíróság, a fenforgó körülmé­­­­nyek megfontolása alapján, belátása szerint hatá­­­­rozand­ó felett: vájjon a napló és közjegy tartal­ma bizonyítéknak tekinthető- e, vájjon azok mellé az alkusz esküje vagy egyéb bizonyíték követelen­dő-e, vájjon különösen a közjegy elfogadásának vagy aláírásának megtagadása az ügy megbírálá­­sánál nyomatékkal bír-e vagy sem. 542. A jelen törvény 32, 33. és 35. §§-aiban fog­­­­lalt határozatok az alkuszok naplóira is alkalma­zandók. 543. §. A bíróság a per folyamában elrendelheti, hogy­­ az alkusz naplója a közjegygyel, a kivonattal, vagy­­ egyéb bizonyítékokkal összehasonlítás végett, fel­­mutattassék. E felmutatásra az alkusz a 21. §-ban megálla­pított pénzbírság terhe alatt kötelezhető. 544. §. Az alkusz, a­mennyiben a felek által, vagy az áruk minőségét tekintve, a helybeli szokás által, ez alól fel nem mentetik, köteles a közvetítése mellett létrejött minden mustra szerinti eladásnál a mustrát, miután azt felismerhetés végett megje­lölte, addig megőrizni, míg az áru a minőséget il­letőleg, ellenmondás nélkül átvétetett, vagy az ügy­let más módon kigyengíttetett. 545. §. A alkuszok, kik a jelen törvényben megállapí­tott kötelességeiket megszegik vagy azokat el­hanyagolják, a feleknek az ebből eredő kárért fe­lelősek. 546. §. Az alkuszt közbenjárásáért a következő §-ban megállapított díj illeti. E díj, más megállapodás hiá­nyában, akkor követelhető, ha az ügylet megkötte­tett vagy a feltételesen kötött ügylet feltétlenné vált s az alkusz a közjegy kézbesítését tárgyazó kö­telességnek megfelelt. Ha az ügylet meg nem köttetett vagy feltétlen­né nem vált, a közbenjárásért alkuszdij nem köve­telhető. 547. §. Az alkuszdij mennyisége szabad egyezkedés tár­gyát képezi. Ily egyezkedés vagy más helyi szokás hiányában, az alkuszt, a közvetített ügylet által képviselt értéket véve alapul, díj fejében 5000 írzig fél száztóli, az ezen felüli összeg után pedig egy negyed száztóli illeti. E díjakat, ha más ki nem köttetett, vagy a hely­beli szokás mást nem állapit meg, a felek egyen­lően tartoznak viselni. 548. §. Ha az alkusz meghal, ha üzletével felhagy vagy azt bármi okból nem folytathatja, naplója azon törvényszéknél leteendő, melynek területén az alkusz üzletét gyakorolta. (Folytatjuk.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű fűrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1875. évi XLII. TÖRVÉNYCZIKK a nagy-surány-nyitrai másodrendű vasút kiépi­t­ésér­ől. (Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1875. évi május hó 24 én.) (Folytatás.) a nagy-surány-nyitrai másodrendű vasút ENGEDÉLY-OKMÁNYA. 20. §. Joguk van egyszersmind az engedélyeseknek részvénytársaságot alakítani s a szükséges pénz beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra (au porteur) szóló részvényeket vagy elsőbbségi köt­vényeket bocsátani ki, melyek a magyar-osztrák és külföldi tőzsdéken elárusíthatók és hivatalosan jegyezhetők. Az elsőbbségi kötvények mindazonáltal csak az építési tőke fele összege erejéig lesznek kibocsát­hatók. A társaság, melyre az engedélyesek minden jogai és kötelezettségei átszállanak, alapszabá­lyait tervezi, melyeknek helybenhagyását és az ország érdekei szem előtt tartásával a társasággal egyértőleg eszközlendő kiegészítését a kormány magának fentartja.

Next