Budapesti Közlöny, 1875. augusztus (9. évfolyam, 174-198. szám)

1875-08-01 / 174. szám

Budapest, 1875. 174. szám. Vasárnap, augustus 1. BUDAPESTI Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva . Egész évre.............................20 írt. Félévre......................................10 » Negyedévre .........................5 » Egy lap ára 30 kr. e» _____ •# ____ KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Budapesten, barátok-tere 8-dik szám I. emelet. Kiadó­hivatal : Budapesten, barátok-tere 7. 87. a. földszint. Előfizetési Árak : Hivatalos Hirdetések • A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdeté­sek díjai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 fr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A kir. m­inisterium rendelete a kir. e. f. bíróságok újabb szervezése tárgyában. Az 1875. XXXVI. t. sz.­l-ső§-ában nyert fel­hatalmazás erejénél fogva a királyi ministerium rendeli.­­ §• A kir. e. f. törvényszékek közül 1875. évi Sep­tember hó 30-ával az abrudbányai, belényesi, bu­dai, Csáktornyai, esztergomi, fogarasi, gyergyó­­szent-miklósi, hajdú-böszörményi, hátszegi, huszti, nagy-szőllősi, naszódi, pápai, sepsi-szent-györgyi, szamosujvári, szeniczi, szolnoki, tornai, turócz-szt­­mártoni és ungvári kir. e. f. törvényszékek szűn­nek meg.2.§. Az 1-ső §-ban felsorolt kir. e. f. törvényszékek területei 1875. évi október l-ejétől kezdve a kö­vetkező kir. e. f. törvényszékek területeibe a kö­vetkezőleg osztatnak be: 1) Az abrudbányai kir. e. f. tvszék egész terü­lete a gyulafehérvári, 2) a belényesi kir. e­f. tvszék egész területe a nagyváradi kir. e. f. törvényszék területéhez csa­­toltatik. 3) a budai kir. e. f. törvényszék területének Bu­dapest főváros területébe tartozó része beosztatik a pesti, a Pest-Pilis-Solt i. e. vármegyék terüle­­­tén lévő része pedig a pestvidéki kir. e. f. törvény­szék területébe, 4) a Csáktornyai kir. e. f. törvényszék területé­nek azon része, mely a hasonnevű kir. járásbíró­ság területét képezi, beosztatik a nagy-kanizsai, azon része pedig, mely az alsó lendvai kir. járás­­biróság területét képezi, a zala-egerszegi kir. e. f. törvényszék területébe, 5) az esztergomi kir. e. f. törvényszék egész te­rülete a komáromi, 6) a fogarasi kir. e. f. törvényszék egész területe a brassói, 7) a gyergyó­szt-miklósi kir. e. f. törvényszék egész területe a Csíkszeredai, 8) hajdúböszörményi kir. e. f. törvényszék egész területe a debreczeni, 9) a hátszegi kir. e. f. törvényszék egész terü­lete a dévai, 10) a huszti kir. e. f. törvényszék egész terüle­te a máramaros-szigeti kir. e. f. törvényszék te­rületéhez csatoltatik, 11) A nagyszőllősi kir. e. f. törvényszék terüle­tének azon része, mely a hasonnevű kir. járásbí­róság területét képezi, beosztatik a beregszászi, — azon része pedig, mely a halmi kir. járásbíró­ság területét képezi, — a szatmár-németi kir. e. f. törvényszék területébe, 12) a naszódi kir. e. f. törvényszék egész terü­lete a beszterczei, 13) a pápai kir. e. f. törvényszék egész területe a veszprémi, 14) a sepsi­szentgyörgyi kir. e. f. törvényszék egész területe a kézdivásárhelyi, 15) a szamosújvári kir. e. f. törvényszék egész területe a deési, 16) a szeniczi kir. e. f. törvényszék egész terü­lete a nyitrai, 17) a szolnoki kir. e. f. törvényszék egész terü­lete a karczagi, 18) a tornai kir. e. f. törvényszék egész területe a kassai, 19) a turócz-sze­ntmártoni kir. e. f. törvényszék egész területe a beszterczebányai és 20) az ungvári kir. e. f. törvényszék egész terü­lete a beregszászi kir. e. f. törvényszék területéhez csatoltatik." 3. §. A 2. §-nak 3-ik pontjában foglalt intézkedés­nél fogva a budai kir. e. f. törvényszékhez tartozó budai kir. járásbíróság azon községei, a­melyek Pest-Pilis és Solt t. e. vármegyék területén vannak, egy újonnan fölállítandó kir. járásbiróságnak te­rületét fogják képezni, a mely járásbiróságnak székhelye Promontor községben leend. Az ugyancsak a budai kir. e. f. törvényszékhez tartozó óbudai kir. járásbíróság azon községei, a melyek Pest-Pilis és Solt i. e. vármegyék terüle­tén feküsznek, a szentendrei kir. járásbíróság te­rületébe osztatnak be. A 2-ik §. 3-ik pontja szerint úgy a promontori mint a szentendrei kir. járásbíróság a pestvidéki kir. e. f. törvényszékhez­ fog tartozni. 4­ §• A pesti kir. e. f. törvényszék 1875. évi octóber hó 1-től kezdve, »Budapesti e. f. kir. törvényszék* czimet viselend. 5. §. A budapesti kir. e. f. törvényszékhez tartozandó budai és ó-budai, valamint a hozzá már jelenleg is tartozó pest-belvárosi, pest-lipótvárosi, pest­terézvárosi, és pest-józsef- s ferenczvárosi kir. já­rásbíróságok 1875. évi October hó 1-től kezdve »Budapesti I. és II.« »Budapesti III.« »Buda­pesti IV.« Budapesti V.« »Budapesti VI. és VII.« és »Budapesti Vill. IX. s X. kerületbeli kir. járásbíróság« czimeket fognak viselni. A budapesti V. kerületbe kir. járásbiróság te­rületében »Újpest« község továbbra is megha­­gyatik. A pest-belvárosi, — pest-lipótvárosi, — pest­terézvárosi, s a pest-józsef- s ferenczvárosi kir. járásbíróságok területeire a kihágások elitélésére felállított fenyitő kir. járásbiróság 1875. évi Octo­ber 1-től kezdve a »Budapesti IV., V., VI., VII., VIII., IX. s X. kerületbeli rövidítve »Budapesti IV—X kerületbeli kir. büntető járásbiróság« czimet viselend, a mely járásbíróságra a főváros felsorolt kerületeiben és »Újpest« község terüle­tén felmerült kihágások elitélése bizatik. E szerint a budapesti I. és II. — valamint a budapesti III. kerületbeli kir. járásbíróságok polgári és bűnvádi ügyekben fognak eljárni. 6. §. A budai kir. e. f. törvényszéknek bányaügyek­ben az 1871. évi julius hó 10-én, — és pénz­ügyekben az 1871. évi deczember hó 29-dikén 646/1. M. E. 1872. sz. a. kiadott kir. ministeriumi rendeleteknek 4. §-a , illetőleg 2-dik pontja alapján gyakorolt bírói hatósága 1875. évi octó­ber hó 1-ső napjától kezdve a pestvidéki kir. e. f. törvényszékre ruháztatik. 7­ §• Az 1871. évi julius hó 10-én kiadott k. ministe­riumi redeletnek 4-dik §-a, melylyel a bányaügyek­ben, s 5-ik §-a, melylyel a sajtó utján elkövetett, és esküdtszék elébe utalt büntetendő cselekvények felett, és az 1871. évi dec. hó 29-én 646./I.M.E 1872. sz. a. kir. ministeriumi rendelet, a melylyel’ a pénzügyekben gyakorolt birói hatósággal, az idézett §§-ban s illetve rendeletben megnevezett kir. e. törvényszékek felruháztattak, a jelen rende­let 1-ső és 6-ik §-aiból folyó módositásokkal tovább­ra is fentartatnak. 8. §. Az 1-ső §-ban felsorolt kir. e. f. törvényszékek mellett felállított kir. ügyészségek 1875. évi sept. hó 30-val szintén megszűnnek. Minden ezzel ellenkező rendelet 1875. évi Sep­tember hó 30 val hatályon kívül helyeztetik. Budapest, 1875. julius hó 31-én. Báró Wenckheim Béla, s. k. Perczel Béla, s. k. Dr. Mat­ich József tettleges állományú honvéd ezredorvos a m. kir. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondá­sa elfogadtatott. A pozsonyi m. kir. pénzügyigazgatóság Mráz Pál N­­od éves joghallgatót és zsolnai lakost VII. oszt. tisztté a zsolnai adóhivatalhoz ideiglenes mi­nőségben kinevezte. Törös Kálmán volt edelényi lakos ügyvéd és a miskolczi ügyvédi kamara tagja, f. év és hó 7-én elhalálozván az ügyvédségnek ez okbóli megszű­nése azon megjegyzéssel hozatik köztudomásra, miszerint gondnokul Szarka Pál edelényi ügyvéd rendeltetett ki. Kelt Miskolczon, 1875. julius 16-án. A miskolczi ügyvédi kamara. NEMHIVatalos rész. SZABADALMI ÜGY. A m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi mi­nisterium által 1874. augustus hóban engedélye­zett szabadalmak kimutatása. 881. Leconte Jenő kereskedő Párisban (megh. Rödiger Frigyes Bécsben), sajátságos eljárás mely szerint a kukoricza keményítő előállításánál fen­­maradó fás és rostos anyagok papiros és táblapa­piros gyártására felhasználhatók; a szabadalom kelt 1874. augustus 28 án; tartama egy év; ti­toktartás követett 1 882. Maurury Henrik Armand József Párisban (megh. Winkelmann Ede Bécsben); javítások a czukor gyártásában ; a szabadalom kelt 1874. évi augustus 28 án; tartama egy év; titoktartás kö­retett 1­883. Ifj. Czerny Károly mérnök Tscheitschben Morvaországban : találmány korából, üvegből és agyagból kőhöz hasonló épitési anyagot előállítani »Duruskö« nevezet alatt; a szabadalom kelt 1874. augustus 28-án; tartama egy év; titoktartás nem követett.

Next