Budapesti Közlöny, 1875. október (9. évfolyam, 224-250. szám)
1875-10-14 / 235. szám
tási bizonyítvány megtagadandó s igy a lefolyt félév a beiktatott hallgatónak tanszaki idejébe beszámitandó-e vagy sem. Az aláírás megtagadása esetében e körülmény a dékán által a kar fő névsorozatában, valamint minden egyes tanár által saját névsorozatában kitüntetendő , egyúttal a quaestura erről a végett értesítendő, hogy az érintett körülmény a 40. §. értelmében az egyetem anyakönyvébe bejegyeztessék. Ha a tanulónak csak egy előadás látogatásáról kell bizonyítványt nyernie, a dékán őt maga elé idézi, tanulmányai minőségét megvizsgálja. A felett, várjon a félév az illetőnek törvényes tanulmányi idejébe beszámítható-e vagy sem, a tanártestület határoz. Kisebb mérvű lecskelátogatási hanyagság esetében a kar az egyes leczkék látogatásának aláírását és a félév beszámítását a legközelebbi félévben tanúsítandó szorgalomtól teheti függővé, és ha ily esetben az illető a feltételnek meg nem felel, az aláírás megtagadottnak tekintendő. 90. §. A leczkelátogatás tanúsítása végett az egyetemi hallgató a félév utolsó három hete alatt úgy az illető tanároknál, mint a kari dékánnál személyesen jelenkezni tartozik. 91. §. A leczkelátogatás bizonyítása akép történik, hogy az egyes tanárok a leczkekönyv vagy jelentést illető rovatába nevüket sajátkezűleg beírják, ésa történt megerősítés napját úgy, mint az a beírásra nézve a 16. §-ban megállapíttatott, bejegyzik. 92. §. Ha a hallgató a leczkelátogatás megerősítését minden egyes tanártól, kinek előadásaira be volt írva, kinyerte, a leczkekönyvet vagy a jelentévet a kari dékánnak láttamozás végett benyújtani tartozik. Azon esetben, ha valamely tanulónak a lefolyt félév bármely okból egyetemi idejébe be nem számíttatik, ez a dékán által az »észrevételek« rovatában kiteendő. Ha valamelyik kar beiktatott hallgatója más karnál is hallgatott előadásokat, elégséges a dékáni láttamozást azon kar dékánjától kieszközölni, melynél mint rendes hallgató beiktatva volt. 93. §. Ha valamely egyetemi hallgató a félév bevégeztéig a lecskelátogatás tanúsítása végett nem jelenkezik, úgy tekintendő, mintha a félév folyamában az egyetemet elhagyta volna, és ez előszabott egyetemi tanidejébe csak úgy számítható be, ha a karhoz intézendő kérvényben az elkésést hitelt érdemlő módon tanúsítja, és legalább egy tanár bizonyítványával igazolja, hogy ennek előadásait szorgalmasan látogatta. 94. §. Ha valamelyik félévnek dékáni láttamozása, mely szintén az utolsó három hétben szorgalmazandó, bármi oknál fogva elmulasztatott, az utólag csak a karhoz intézendő, és a mulasztást kellőleg indokoló kérvény alapján eszközölhető ki. 95. §. Ha a lecskelátogatási tanúsítást bármi okból csak egy tanár tagadná meg, a tanártestületnek a hozzá intézett folyamodvány alapján, amennyiben a folyamodó mellett rendkívüli és kellőleg kimutatott méltányossági tekintetek szólnak, jelesen, ha folyamodó különben ismert szorgalmú tanuló, jogában áll elhatározni, hogy daczára az érintett körülménynek, a kérdéses félév a folyamodónak egyetemi rendes tanidejébe beszámíttassák. A tanártestületnek ezen, valamint az utólagos lecskelátogatási tanúsítás ügyében hozott határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincsen. 96. §: A lecskelátogatási elismerés megtagadása karvégzésileg azok irányában is kimondható, kik hanyagság miatt dékánilag nem voltak ugyan idézve vagy megintve, de kik ellen bebizonyul, hogy a rendes szünidőn kívül dékáni engedély nélkül az egyetem székhelyétől, habár rövidebb időre is, eltávoztak, vagy a nyert engedély határidején túl elmaradtak, anélkül, hogy ebbeli késedelmüket kellően igazolni tudnák. VII. Az akadémiai fegyelem. 97. §. Az egyetemi hatóságok kötelessége az akadémiai oktatás és az akadémiai élet szabadságát összhangzólag az egyetem czéljával erélyesen védeni, de egyszersmind a szabadsággal való minden visszaélést és így magának az egyetemi czélnak minden veszélyeztetését telhetőleg meggátolni. Az egyetemi hatóságokat illető fegyelmi hatalom tehát folytonos felügyeletben és azon rendszabályok kibocsátásában és foganatosításában nyilvánul, melyek egyátalán, vagy a fenforgó körülmények szerint szükségeseknek mutatkoznak arra, hogy a rend és az illem az egyetemen fentartassanak, hogy az egyetemnek mint tudományos intézetnek jellege szigorúan megőriztessék, hogy végre mind magának az anyaintézetnek, mind egyes tagjainak becsülete és méltósága komolyan megóvassék. 98. §: Az egyetemi hatóságok érintett kötelességük erélyes teljesítéséért felelősek, ennélfogva az egyetemhez tartozók nemcsak az egyetemi hatóságok rendeleteinek engedelmeskedni, hanem saját körükben felszólítás nélkül is a fegyelem és rend fentartására közreműködni tartoznak. 99. §. Az egyetemi hallgatók polgári viszonyaiban, valamint közrenyités alá tartozó cselekvényeire nézve a köztörvények és hatóságoknak, akadémiai magaviseletükre nézve pedig a külön akadémiai rendeletek és fegyelmi szabályoknak, valamint az egyetem akadémiai hatóságának vannak alárendelve. 100. §. Az egyetemi polgárok és hallgatók e viszonyuk természetéből folyó illedelmes magaviseletre és a fenálló akadémiai törvényeknek vagy az egyetemi hatóságoknak e czélra kibocsátott külön rendeleteinek megtartására kötelezvék. Azok, kik ezek ellen vétenek, különösen, kik az akadémiai rendet és csendet feltűnően megháborítják, vagy e tanczélokra szolgáló intézményeket, taneszközöket és gyűjteményeket megkárosítják ; kik folytonos hanyagság vagy illetlen magaviselet, erkölcstelen vagy boszantást gerjesztő tények által közbotrányul szolgálnak, kik az egyetemi hatóságokat, az egyes tanárokat vagy a rend és csend érdekében működő orgánumaikat, vagy saját tantársaikat megsértik, kihágásuk mértékéhez képest fegyelmi eljárás alá vonatnak. 101. §. Ha valamely egyetemi hallgató a fenálló köztörvények áthágása miatt más, mint az akadémiai hatóság által vizsgálat alá vonatik, erről az egyetemi tanács értesítendő, s a megejtett vizsgálat nyomán hozott ítélet vele közlendő. Ennek lényeges tartalma az egyetemi jegyzőkönyvbe iktatandó; ezenfelül a kihágásnak az akadémiai rendre vagy az egyetem becsületére való kihatásához képest az egyetemi tanács a tettes ellen a fegyelmi eljárást is megindíthatja. 102. §. Az egyetem, vagy egyes tanulmány karainak hallgatói, mint olyanok, együttvéve testületet nem képeznek; ennélfogva sem rendes gyülekezetet nem tarthatnak, sem állandó ügyvezetőkkel vagy képviselőkkel nem bírhatnak, sem a testületeket illető működéseket nem gyakorolhatják. (Folytatjuk.) NEMHIVATALOS RÉSZ SZABADALMI ÜGY. 1875. julius hóban engedélyezett szabadalmak kimutatása. 626. A Societe anonyme de publications periodiques Párisban (megh. dr. Schmidt Ede polgári mérnök Bécsben); sajátságos nyomtatási eljárás a sokszínű fényképek (photo-polychrom képek) előállítására; a szabadalom kelt 1875. évi julius hó 1-én; tartama egy év; titoktartás köretett. 627. Dr. Schwarz Henrik műegyetemi tanár Gráczban: eljárás, mely szerint az úgynevezett hulladéksóból valamint a sóbányák anyalugjából a hóméleg kénsavas só alakjában kiválasztatik; a szabadalom kelt 1875. jul. 1-én; tartama egy év; titoktartás köretett. 628. Dr. Paugger Ferencz, a cs. kir. kereskedelmi és tengerészeti academia igazgatója Triestben: gépészeti készülék »Dromoscop« néven a hajó delejesség behatásának az iránytűn való kitüntetésére ; a szabadalom kelt 1875. jul. 5.; tartama egy év; titoktartás nem köretett. 629. Sommerfeld Elisaeus János, százados a dán kir. mérnöki hadtestben és Nissen Keresztély gépszerész, mindketten Koppenhágában (meghat. Puget Károly Oktáv Bécsben), sajátságosan berendezett készülékek, a titkos sürgönyök írására, olvasására és javítására; a szabadalom kelt 1875 jul. 5-én ; tartama egy év ; titoktartás képvetett. 030. Anderson French Mark orvostudor Parisban (megh. Paget Károly Oktáv Bécsben); javított eljárás a trágyának a pőcze-csatornákban és emésztő gödrökben lévő ürülékanyagokból leendő előállítására; a szabadalom kelt 1875. jul. 5.; tartama egy év ; titoktartás keretett. 631. Chataigneau Pascal Péter kereskedő Párisban (megh. Rödiger Frigyes Bécsben); biztonsági fojtás lőfegyverek számára; a szabadalom kelt 1875. jul. 5-én ; tartama egy év; titoktartás kéretett. 632. Zander Ágoston gyárrészvényes Bécsben (megh. dr. Leeb H. János ügyvéd Bécsben); javított eljárás a földszuroknak (ozokrit) lepárolás nélkül való finomítására; a szabadalom kelt 1875. évi julius 5-én; tartama egy év ; titoktartás kéretett. 633. Mathiau Vincze és Sólet Ferencz Ágoston, mindketten Lyonban (megh. Paget Károly Oktáv Bécsben): teke alakú légfütésü kemencze; a szabadalom kelt 1875. jul. 5-én; tartama egy év; titoktartás követett. 634. Rahaus Károly Ágoston, kereskedelmi ügynök Bécsben: sajátságos lámpatöltő készülék; a szabadalom kelt 1875. jul. 5 én; tartama egy év; titoktartás köretett. 635. Brod Salamon és Hörl Valentin, mindketten Bécsben; javítások a Hörl Valentin részére 1874. október hó 22 én szabadalmazott kézimalmokon ; a szabadalom kelt 1875. jul. 12-én ; tartama egy év; titoktartás kéretett. 636. Jauman Benedek műépítész és Steinheil Albert művegyész, mindketten Budapesten : javított faburkolat Jaumann és Steinheil féle javított faburkolat nevezet alatt; a szabadalom kelt 1875. junius hó 13 ánn; tartama egy év; titoktartás nem kéretett. 637. Jaumann Benedek műépítész Budapesten : javított faburkolat, Jaumannféle javított faburkolat nevezet alatt; a szabadalom kelt 1875. évi jul. 13-án ; tartama egy év; titoktartás nem kéretett. 638. Granfeld Ágoston Ede, cs. kir. távirda tiszt Bécsben: javitás a távirdai többszörözőké 6760