Budapesti Közlöny, 1875. október (9. évfolyam, 224-250. szám)

1875-10-14 / 235. szám

tási bizonyítvány megtagadandó s igy a lefolyt félév a beiktatott hallgatónak tanszaki idejébe beszámitandó-e vagy sem. Az aláírás megtagadása esetében e körülmény a dékán által a kar fő névsorozatában, valamint minden egyes tanár által saját névsorozatában ki­tüntetendő , egyúttal a quaestura erről a végett értesítendő, hogy az érintett körülmény a 40. §. értelmében az egyetem anyakönyvébe bejegyez­tessék. Ha a tanulónak csak egy előadás látogatásáról kell bizonyítványt nyernie, a dékán őt maga elé idézi, tanulmányai minőségét megvizsgálja. A fe­lett, várjon a félév az illetőnek törvényes tanul­mányi idejébe beszámítható-e vagy sem, a tanár­­testület határoz. Kisebb mérvű lecskelátogatási hanyagság ese­tében a kar az egyes leczkék látogatásának alá­írását és a félév beszámítását a legközelebbi fél­évben tanúsítandó szorgalomtól teheti függővé, és ha ily esetben az illető a feltételnek meg nem felel, az aláírás megtagadottnak tekintendő. 90. §. A leczkelátogatás tanúsítása végett az egyete­mi hallgató a félév utolsó három hete alatt úgy az illető tanároknál, mint a kari dékánnál személye­sen jelenkezni tartozik. 91. §. A leczkelátogatás bizonyítása akép történik, hogy az egyes tanárok a leczkekönyv vagy jelenté­­st illető rovatába nevüket sajátkezűleg beírják, és­­a történt megerősítés napját úgy, mint az a be­írásra nézve a 16. §-ban megállapíttatott, be­jegyzik. 92. §. Ha a hallgató a leczkelátogatás megerősítését minden egyes tanártól, kinek előadásaira be volt írva, kinyerte, a leczkekönyvet vagy a jelen­té­­vet a kari dékánnak láttamozás végett benyújtani tar­tozik. Azon esetben, ha valamely tanulónak a lefolyt félév bármely okból egyetemi idejébe be nem szá­­míttatik, ez a dékán által az »észrevételek« rova­tában kiteendő. Ha valamelyik kar beiktatott hallgatója más karnál is hallgatott előadásokat, elégséges a dé­káni láttamozást azon kar dékánjától kieszközölni, melynél mint rendes hallgató beiktatva volt. 93. §. Ha valamely egyetemi hallgató a félév bevé­­geztéig a lecskelátogatás tanúsítása végett nem jelenkezik, úgy tekintendő, mintha a félév folya­mában az egyetemet elhagyta volna, és ez elősza­bott egyetemi tanidejébe csak úgy számítható be, ha a karhoz intézendő kérvényben az elkésést hi­telt érdemlő módon tanúsítja, és legalább egy ta­nár bizonyítványával igazolja, hogy ennek előadá­sait szorgalmasan látogatta. 94. §. Ha valamelyik félévnek dékáni láttamozása, mely szintén az utolsó három hétben szorgalma­zandó, bármi oknál fogva elmulasztatott, az utó­lag csak a karhoz intézendő, és a mulasztást kel­lőleg indokoló kérvény alapján eszközölhető ki. 95. §. Ha a lecskelátogatási tanúsítást bármi okból csak egy tanár tagadná meg, a tanártestületnek a hozzá intézett folyamodvány alapján, a­mennyi­ben a folyamodó mellett rendkívüli és kellőleg kimutatott méltányossági tekintetek szólnak, je­lesen, ha folyamodó különben ismert szorgalmú tanuló, jogában áll elhatározni, hogy daczára az érintett körülménynek, a kérdéses félév a folya­modónak egyetemi rendes tanidejébe beszámíttas­sák. A tanártestületnek ezen, valamint az utóla­gos lecskelátogatási tanúsítás ügyében hozott ha­tározata ellen további jogorvoslatnak helye nin­csen. 96. §: A lecskelátogatási elismerés megtagadása kar­­végzésileg azok irányában is kimondható, kik ha­nyagság miatt dékánilag nem voltak ugyan idézve vagy megintve, de kik ellen bebizonyul, hogy a rendes szünidőn kívül dékáni engedély nélkül az egyetem székhelyétől, habár rövidebb időre is, el­távoztak, vagy a nyert engedély határidején túl elmaradtak, a­nélkül, hogy ebbeli késedelmüket kellően igazolni tudnák. VII. Az akadémiai fegyelem. 97. §. Az egyetemi hatóságok kötelessége az akadé­miai oktatás és az akadémiai élet szabadságát összhangzólag az egyetem czéljával erélyesen vé­deni, de egyszersmind a szabadsággal való minden visszaélést és így magának az egyetemi czélnak minden veszélyeztetését telhetőleg meggátolni. Az egyetemi hatóságokat illető fegyelmi hata­lom tehát folytonos felügyeletben és azon rend­szabályok kibocsátásában és foganatosításában nyilvánul, melyek egyátalán, vagy a fenforgó kö­rülmények szerint szükségeseknek mutatkoznak arra, hogy a rend és az illem az egyetemen fen­­tartassanak, hogy az egyetemnek mint tudomá­nyos intézetnek jellege szigorúan megőriztessék, hogy végre mind magának az anyaintézetnek, mind egyes tagjainak becsülete és méltósága ko­molyan megóvassék. 98. §: Az egyetemi hatóságok érintett kötelességük erélyes teljesítéséért felelősek, ennélfogva az egye­temhez tartozók nemcsak az egyetemi hatóságok rendeleteinek engedelmeskedni, hanem saját kö­rükben felszólítás nélkül is a fegyelem és rend fentartására közreműködni tartoznak. 99. §. Az egyetemi hallgatók polgári viszonyaiban, valamint közrenyités alá tartozó cselekvényeire nézve a köztörvények és hatóságoknak, akadémiai magaviseletükre nézve pedig a külön akadémiai rendeletek és fegyelmi szabályoknak, valamint az egyetem akadémiai hatóságának vannak alá­rendelve. 100. §. Az egyetemi polgárok és hallgatók e viszonyuk természetéből folyó illedelmes magaviseletre és a fenálló akadémiai tör­vényeknek vagy az egyetemi hatóságoknak e czélra kibocsátott külön rendele­teinek megtartására kötelezvék. Azok, kik ezek ellen vétenek, különösen, kik az akadémiai rendet és csendet feltűnően megháborítják, vagy e tanczé­­lokra szolgáló intézményeket, taneszközöket és gyűjteményeket megkárosítják ; kik folytonos ha­nyagság vagy illetlen magaviselet, erkölcstelen vagy boszantást gerjesztő tények által közbotrá­nyul szolgálnak, kik az egyetemi hatóságokat, az egyes tanárokat vagy a rend és csend érdekében működő orgánumaikat, vagy saját tantársaikat megsértik, kihágásuk mértékéhez képest fegyelmi eljárás alá vonatnak. 101. §. Ha valamely egyetemi hallgató a fenálló köztör­vények áthágása miatt más, mint az akadémiai hatóság által vizsgálat alá vonatik, erről az egye­temi tanács értesítendő, s a megejtett vizsgálat nyomán hozott ítélet vele közlendő. Ennek lényeges tartalma az egyetemi jegyző­könyvbe iktatandó; ezenfelül a kihágásnak az akadémiai rendre vagy az egyetem becsületére való kihatásához képest az egyetemi tanács a tettes ellen a fegyelmi eljárást is megindíthatja. 102. §. Az egyetem, vagy egyes tanulmány karainak hallgatói, mint olyanok, együttvéve testületet nem képeznek; ennélfogva sem rendes gyülekezetet nem tarthatnak, sem állandó ügyvezetőkkel vagy képviselőkkel nem bírhatnak, sem a testületeket illető működéseket nem gyakorolhatják. (Folytatjuk.) NEMHIVATALOS RÉSZ SZABADALMI ÜGY. 1875. julius hóban engedélyezett szabadalmak ki­mutatása. 626. A Societe anonyme de publications perio­­diques Párisban (megh. dr. Schmidt Ede polgári mérnök Bécsben); sajátságos nyomtatási eljárás a sokszínű fényképek (photo-polychrom képek) előállítására; a szabadalom kelt 1875. évi ju­lius hó 1-én; tartama egy év; titoktartás kö­retett. 627. Dr. Schwarz Henrik műegyetemi tanár Gráczban: eljárás, mely szerint az úgynevezett hulladéksóból valamint a sóbányák anyalugjából a hóméleg kénsavas só alakjában kiválasztatik; a szabadalom kelt 1875. jul. 1-én; tartama egy év; titoktartás köretett. 628. Dr. Paugger Ferencz, a cs. kir. kereske­delmi és tengerészeti academia igazgatója Triest­­ben: gépészeti készülék »Dromoscop« néven a hajó delejesség behatásának az iránytűn való ki­tüntetésére ; a szabadalom kelt 1875. jul. 5.; tar­tama egy év; titoktartás nem köretett. 629. Sommerfeld­ Elisaeus János, százados a dán kir. mérnöki hadtestben és Nissen Keresz­­tély gépszerész, mindketten Koppenhágában (meg­hat. Puget Károly Oktáv Bécsben), sajátságosan berendezett készülékek, a titkos sürgönyök írásá­ra, olvasására és javítására; a szabadalom kelt 1875 jul. 5-én ; tartama egy év ; titoktartás ké­p­vetett. 030. Anderson French Mark orvostudor Paris­ban (megh. Page­t Károly Oktáv Bécsben); javí­tott eljárás a trágyának a pőcze-csatornákban és emésztő gödrökben lévő ürülékanyagokból leendő előállítására; a szabadalom kelt 1875. jul. 5.; tar­tama egy év ; titoktartás keretett. 631. Chataigneau Pascal Péter kereskedő Pá­risban (megh. Rödiger Frigyes Bécsben); bizton­sági fojtás lőfegyverek számára; a szabadalom kelt 1875. jul. 5-én ; tartama egy év; titoktartás kéretett. 632. Zander Ágoston gyárrészvényes Bécsben (megh. dr. Leeb H. János ügyvéd Bécsben); javí­tott eljárás a földszuroknak (ozokrit) lepárolás nélkül való finomítására; a szabadalom kelt 1875. évi julius 5-én; tartama egy év ; titoktartás ké­retett. 633. Mathiau Vincze és Sólet Ferencz Ágos­ton, mindketten Lyonban (megh. Paget Károly Oktáv Bécsben): teke alakú légfütésü kemencze; a szabadalom kelt 1875. jul. 5-én; tartama egy év; titoktartás követett. 634. Rahaus Károly Ágoston, kereskedelmi ügynök Bécsben: sajátságos lámpatöltő készülék; a szabadalom kelt 1875. jul. 5 én; tartama egy év; titoktartás köretett. 635. Brod Salamon és Hörl Valentin, mindket­ten Bécsben; javítások a Hörl Valentin részére 1874. október h­ó 22 én szabadalmazott kézi­mal­mokon ; a szabadalom kelt 1875. jul. 12-én ; tar­tama egy év; titoktartás kéretett. 636. Jauman Benedek műépítész és Steinheil Albert művegyész, mindketten Budapesten : javí­tott faburkolat Jaumann és Steinheil féle javított faburkolat nevezet alatt; a szabadalom kelt 1875. junius hó 13 ánn; tartama egy év; titoktartás nem kéretett. 637. Jaumann Benedek műépítész Budapesten : javított faburkolat, J­aumannféle javított faburko­lat nevezet alatt; a szabadalom kelt 1875. évi jul. 13-án ; tartama egy év; titoktartás nem ké­retett. 638. Granfeld Ágoston Ede, cs. kir. távirda tiszt Bécsben: j­avitás a távirdai többszörözőké 6760

Next