Budapesti Közlöny, 1876. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1876-01-01 / 1. szám

Budapest, 1870. 1. szám. Szombat, január 1. Előfizetési árak : stoponkénti postai szétküldéssel sagy helyben biztos hordva . Egész évre . . . . .p 20 frt. Félévre............................ . 10 » Negyedévre...........................5 » 11 Egy lap ára 30 kt/ BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. SZERKESZTŐSÉG Budapesten, barátok-tere 8-ik szám­a emelet. Kiadó­hivatal : Budapesten, barátok-tere 7-ik szám­a. földszint. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos ,Értesitőn-be iktatandó hirdeté­sek díjai a hirdetménynyel együtt előlegesen­­ beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és SO kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 V szóért 1 frttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 ár. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri IS kr., és több­­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé : 1875. évi XLVI. TÖRVÉNYCZIKK a szeszadó iránti törvény és szabályok adómentes pálinkafőzésről szóló 89-ik §-ának az 1878. évi január 1-jével a polgárosított bánáti határőrvidék és titeli zászlóalj valamennyi lakosára való kiter­jesztése tárgyában. (Kihírdettetett az országgyűlés mindkét házában 18­75. évi december hó 28-án.) 1. §. Az 1873. évi XXVII. törvényczikk 2-ik §. c) és XXVIII. törvényczikk 2. §. b) pontja alatt tör­vénybe igtatott 1872. június 9-én kelt királyi lei­rat 17. §-ában említett és további intézkedésig fentartott 1852. évi október 15-én kelt legfelsőbb elhatározás, az 1876. évi január 1-jétől kezdve hatályon kivül helyeztetik és a fenemlitett naptól fogva a szeszadó iránti törvény és szabályok adó­mentes pálinkafőzésről szóló 89. §-ának szabvá­nyai a polgárosított bánáti határőrvidék és titeli zászlóalj valamennyi lakosára kiterjesztetnek. 2­ §• Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Mi e törvényczikket és mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Gödöllőn, ezernyolczszáz­hetvenötö­­dik évi december hó huszonhetedikén. Ferencz József, s. k. (P­H.) Tisza Kálmán, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1875. évi XLVII. TÖRVÉNYCZIKK az általános jövedelmi pótadóról és az 1875. XXIX. törvényczikk némely rendeletének módosításáról. (Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1875. évi december hó 28-án. / 1­ §­­ * Általános jövedelmi pótadó fizetendő azon jö­vedelem után, mely: 1. földbirtokból, 2. házbirtokból, 3.bányamivelésből és a hozzá tartozó iparágak üzletéből, 4. nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek üzletéből, 5. ipar és kereskedelmi üzletből, szorosabb ér­telemben vett szellemi (értelmi) és bármi más a 3-ik és 4-ik pontokban felsoroltak közé nem tar­tozó haszonhajtó foglalkozásból és üzletből, 6. bel- vagy külföldről folyó életjáradékokból, öz­vegyi ellátásból vagy rokonsági évjáradékokból, kézi vagy jelzáloggal biztosított, vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra vagy bárminemű magán­kötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsön adott, továbbá hitbizományi, családi és alapítványi tő­kékből, belföldi földbirtokkal összekötött, a föld­adó tárgyát nem képező dologi jogosítványokból, külföldön fekvő ház vagy földbirtokból, ipari, ke­reskedelmi s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből, — végre törvényhatóságok, közsé­gek és társulatok által kibocsátott s külön tör­vényekkel adómentesség kedvezményében nem ré­szesített kötvényekből származik. 2­ §• Általános jövedelmi pótadó alá nem tartoz­nak : 1. azok, kik az 1875. XXIX. törvényczikk szerint a kereseti adó 1-ső osztálya alá esnek, az ez osztályban keresetadóval megrovott keres­ményükre nézve; 2. azok, kik az 1875. XXIX. törvényczikk sze­rint a keresetadó IV-dik osztálya alá tartoznak, a mennyiben az ez osztályban megrovott állandó illetményük a fővárosban 2000 írtnál, másutt 1500-nál kisebb; 3. azok, kik az 1875. XXIX. törvényczikk sze­rint mint családtagok vannak adóval megróva; 4. azok, kik az 1875. XXII. törvényczikk 2. §-a és az 1875-ik XXIX. törvényczikk 5. §-ának 2. pontja szerint adómentesség kedvezményében részesített jövedelmeket húznak, ezen jövelmekre nézve; végre 5. a földtehermentesítési, szőlődézsmaváltsági és a maradvány- és irtványföldek megváltásáért kia­dott jelzálogos kötvények birtokosai, az ezen köt­vények után járó kamatjövedelemre nézve. 3.§. Jövedelemnek vetetik: 1. a földbirtoknál: a) a földadóval megrovott földbirtoknál a mege­­­­lőző évben kivetett földadónak és földtehermentési járuléknak (polgárosított határőrvidéki részekben a törzsadónak és rendkívüli pótléknak) ötszörös összege; ezen összegnek az 1876. évre való meg­­­­állapításánál tekintetbe veendők az 1875. VII.­­ törvényczikk 34. §. értelmében kinyomozott tiszta­­ jövedelemmel azon területek is, melyek eddig az adótelekkönyvbe felvéve nem voltak, vagy eddig a terméketlenek közé soroltattak, de időközben mi­­velés alá vétettek, vagy végre, melyeknek mive­­lési ága változott; b) az 1868. XXV. törvényczikk 7. § a szerint ideiglenes adómentesség kedvezményében része­sített földbirtoknál a földadósorozati munkálatok­ban kimutatott tiszta jövedelem alapján kiszámí­tott földadónak és földtehermentesítési járulék­nak ötszörös összege; 2. a házbirtoknál: b) a megelőző évben házbéradó alá tartozott házaknál és házrészeknél azon tiszta jövedelem, mely után a megelőző évben a házbéradó végleg kirovatott vagy esetleg kirovatott volna, ha az il­lető ház vagy házrész adómentes nem lett volna ; b) az újonnan épült és csak a folyó adó­évben használatba vett s házbér adómentesség kedvez­ményében részesített házaknál és házrészeknél azon tiszta jövedelem, melyet a birtokos a folyó adóévben hoz; c) a megelőző évben házosztály adó alá tarto­zott házaknál és házrészeknél azon házosztály-adó­nak tízszeres összege, mely az illető házra" vagy házrészre a megelőző évben kivettetett, esetleg ki­vettetett volna, ha adómentes nem lett volna ; d) a polgárosított határőrvidéki részekben a megelőző évben kirovott házadónak és rend­kívüli pótléknak ötszörös összege; 3. bányamivelésnél és a hozzátar­tozó iparágak­nál, úgyszintén a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek üzleténél az azokra a meg­előző évben kivetett adónak ötszörös összege ; 4. a keresetadó IV. osztálya (a polgárosított ha­tárőrvidéki részekben a jövedelemadó II. osztálya) alá tartozó állandó illetményeknél az azokra a megelőző évben kivetett adónak tízszeres összege; 5. az 1. §. 5. pontjában felsorolt egyéb üzletek­nél és haszonhajtó foglalkozásoknál az azokra a megelőző évben kivetett adónak nyolczszoros összege; 6. az 1. §. 6. pontjában felsorolt kamat- és élet­járadékoknál az azokra a megelőző évben kivetett adónak hatszoros összege. 4. §• A 3. §-ban meghatározott módon kinyomozott évi jövedelemből levonandó: a) az ezen jövedelem után a megelőző évre ki­rovott egyenes adó a földtehermentesítési járulék­kal fa polgárosított határőrvidéki részekben a rendkívüli pótlékkal­ együtt; b) az ingatlan birtokra kebelezett adósságok­ból tényleg még le nem rovott tőkeösszeg egy évi kamatjának a 8. §. rendeletei szerint megállapí­tott összege. A bekábelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát. 5. §. A 4. §-ban megállapított levonások után fennma­radt összeg képezi az adóköteles jövedelmet, mely a 100 frtot meghaladó összegeknél oly mó­don kerekítendő ki, hogy 25 frton aluli összegek teljes 25 frtnak, a 25 frton felüli, de 50 forinton aluli összegek teljes 50 frtnak, az 50 frton felüli, de 75 frton alóli összegek teljes 75 frtnak, — a 75 frton felüli — de 100 frton alóli összegek pe­dig teljes 100 frtnak számíttassanak. (Folytatjuk.) A mai és holnapi szent ünnepek miatt lapunk legközelebbi száma kedden, f. évi január hó 4-én jelenik meg.

Next