Budapesti Közlöny, 1876. július (10. évfolyam, 148-173. szám)
1876-07-22 / 166. szám
HÍVA Előfizetési Árak : Naponkénti poétái szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva : Egész évre ...... 20 frt. Félévre.....................................10 . Negyedévre..............................50 Egy lap ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítésbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. BUDAPESTI Szerkesztőség : Budapesten, egyetem-utcza 1-fő szám II. emelet. Kiadóhivatal : Budapesten, barátok-tere 7-ik száma. földszint. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kv. oszt. ért. TALO SKÖZLÖNY. LAP. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1876. évi XXXIII. TÖRVÉNYCZIKK némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről. (Szentesítést nyert 1876. évi június hó 19-én.Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1876. évi junius hó 20-án.) (Folytatás.) HL FEJEZET. Az uj törvényhatóságok bizottságáról és az azokban eszközlendő tisztujitásról. 13. §. Az egyesített törvényhatóságokban ideiglenesen az eddig különállótt egyes törvényhatóságok bizottsági tagjai képezik az uj megye bizottságát. II. §. Ha több törvényhatóságból vagy több törvényhatóság egyes részeiből alakul valamelyik új megye, a részek kerületeiben lakó eddigi bizottsági tagok lépnek be ideiglenesen az újból alakított megye bizottságába. 15. §. Az uj alakulás véleges rendezéséig kivételesen megengedtetik, hogy a 13. és 14-ik §okban foglalt intézkedés folytán a bizottsági tagok száma 600-nál több vagy 120-nál kevesebb legyen. 16. §. Az 1870. XLII-ik törvényczikk értelmében megtartandó általános tisztújítás előtt a megyei bizottság az 1-fő §. rendelkezései által érintett megyékben újra alakítandó. Kivételt képeznek ezen szabály alól Arad, Bihar, Csongrád, és Szatmár megyék, amelyekben épen úgy mint a 3-ik §. rendelkezései által érintett megyékben is, a 13-ik és 14-ik §-ok rendelkezésének elégtételvén, a tőlük elvett vagy a hozzájuk csatolt egyes községek csak annyiban veendők figyelembe, amennyiben ez által azon feltételek, amelyek mellett az 1870. XLII. t.-cz. 25-ik §-a értelmében a választókerületek alakítandók, változást szenvednek; — különben a bizottság további kiegészítése, illetőleg megújítása az 1870. XLII t.-cz. értelmében épen úgy történik, mint azon törvényhatóságokban, melyeknek területe jelen törvény által nem érintetik. 17. §. A bizottságok újraalakítása (16. §.) az 1870. XLII. t.-czikknek az első alakulást szabályozó rendelkezései szerint eszközlendő. Torda-Aranyos, Maros-Torda és Háromszék megyét illetőleg azonban az idézett 1870. évi XLII-ik törvényczikk 25. és 26. §§. rendelkezései oda módosíttatnak, hogy ezen törvényhatóságokban a kerületek és az egyes kerületekben a választandó bizottsági tagok száma nem a választásra jogosítottak száma, hanem a népesség aránya szerint fognak megállapíttatni. 18. §. A megyei bizottság újraalakítása czéljából a belügyminiszer felszólítására az érdekelt törvényhatóságok (16., 17. §§.) a kitűzött határidőben ülést tartanak, melyben a szükséges intézkedéseket megteszik. 19. §. A központi és járási tisztviselők, valamint a segéd- és kezelő- személyzet az 1870. évi XLII. törvényczikk értelmében eszközlendő általános tisztujitásig állomásaikon maradnak ; kivévén, ha ezáltal a tisztviselők száma a kellő, illetőleg törvényszerű, létszámot túlhaladná, mely esetben a hivatalban fiatalabbak lemondottaknak tekintetnek. Ha ellenben ezen elv szerint az újjáalakított törvényhatóság területén a tisztviselők kellő számmal nem lennének meg vagy valamely tisztviselő lakását az ujjáalakított megye területére áttenni nem akarná, az ily állomások az általános tisztújításig főispáni helyettesítés által töltetnek be. (Folytatjuk.) A m. kir. igazságügyminiszer Lieszkovszky József budapesti kir. keresk. és váltótörvényszéki kir. végrehajtót saját kérelmére a magyar-óvári kir. járásbírósághoz helyezte át. A m. kir. igazságügyminiszer Molnár Miklós kolozsvári kir. járásbirósági díjas joggyakornokot a bánfi -hunyadi kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Szudy Zoltán balassagyarmati kir. törvényszéki díjas joggyakornokot a szécsényi kir. járásbirósághoz aljegyzővé nevezte ki. A magyar királyi pénzügyminister Uruszky Alajos pénzügyőri szemlészt II-od osztályú pénzügyőri biztossá, ideiglenes minőségben, nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Trybalsky János pénzügyigazgatósági számtisztet, Buzinkay János adóhivatali tisztet és Krausz József bányaiétért a marmarosszigeti bánya- és jószágigazgatóság számvevő osztályához III-ad oszt. számtisztekké nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Lottenstädter Béla dijnokot a m. kir. pénzügyministerium adó- és jövedéki számvevőségének katasteri osztályához III-ad osztályú számtisztté nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Putnoky Miklós és Szilágyi Gyula tanárjelölteket a nagyszebeni állami főgymnásiumhoz rendes tanárokká nevezte ki. A szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság Ázbé Károly pénzügyőri fővigyázót Ylled oszt. adóhivatali tisztté ideiglenes minőségben nevezte ki. A szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság Wagner János, Kerekes Bonifácz és Kis István adóhivatali gyakornokokat VH-edoszt. adóhivatali tisztekké nevezte ki. Veszprém megye pápai járásában alakult községi és körjegyzői egylet alapszabályai a királyi belügyministérium által folyó évi 32982. szám alatt a bemutatási záradékkal elláttattak. Pályázat. A fiumei állami felsőbb középtanodánál az 1876/7 tanév kezdetével következő rendes tanszékek töltendők be : 1 állomás a latin és görög nyelv tanítására; 1 állomás a latin és görög nyelv tanítására, melylyel a német nyelvnek elemi tanítása is van egybekötve ; 1 állomás akármely gymnásiumi vagy reáliskolai tanítási csoportra, melylyel a magyar nyelv elemi tanításának kötelezettsége van egybekötve. Ezen tanszékek mindegyikével 1200 frtnyi évi fizetés, 200 frtnyi évi szálláspénz és az ötödéves évi 100 frtnyi pótlékra való igény van összekapcsolva. Az előadási nyelv az olasz. Felhivatnak a pályázni óhajtók, hogy olasz nyelven szerkesztett kérvényeiket a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumhoz czimezve folyó évi augustus hó 6-ig Fiume város hatóságához küldjék be. Az állomások elnyerhetésére okvetlen szükséges, hogy a pályázó a tanári vizsgálatot az osztrák-magyar birodalom valamelyik illetékes tanárvizsgáló bizottsága előtt a teljes gymnásiumra nézve sikeresen letette, a harmadik állomásnál a magyar nyelvnek tökéletes tudása is követeltetik. Azért a kérvényben ezen kellék, valamint a folyamodónak vallása, állapota, nyelvismeretei úgyszinte eddigi netán már teljesített szolgálata okmányilag igazolandó és a kérvény, ha folyamodó szolgálatban van, az illető elöljáróság útján a minősítvényi táblázattal együtt, — különben közvetlen az illető helyre eljuttatandó. Azon pályázóknak, kik az olasz nyelven kívül — az 1 és 2-ik állomást illetőleg — a magyar nyelvet is tökéletesen bírják, elsőbbség fog adatni. Budapest, 1876. évi julius hó 11-én. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumtól. A sz.-fehérvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Baráth Ferencz pápai lakos ügyvéd, az ügyvédséggel összeférhetlen árvaszéki tanácsosi hivatala miatt, a kamara lajstromából kiterültetett. A balassagyarmati ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Lovcsányi Géza szécsényi lakos ügyvéd, a m. kir. Curia mint ff. ítélőszéknek határozata folytán, az ügyvédkedéstől háromnegyed év tartamára fölfüggesztetett. 166. szám Budapest, 1876. Szombat, julius 22.