Budapesti Közlöny, 1876. szeptember (10. évfolyam, 200-224. szám)

1876-09-01 / 200. szám

például: ármentesittettek, betelepíttettek vagy részletesen tagosíttattak. Az a) és c) alatti esetekben, az általános terü­leti adatokra nézve az 57-ik és 60-ik §§. megfe­lelő rendelkezései irányadók. 64. §. A tagosítási és magán­térképek léptékei, a­mennyiben a térképen állandósítva nem volnának, a határos területek térképeinek közös vonalaiból, vagy ha czélra ez sem vezetne, a helyszínen meg­keresett vonalak szabatos felmérése után megál­­lapítandók. Ennek megtörténte után a térképek a birtok­vázlatokkal, vagy a­hol ezek nincsenek, a földadó­­provisorium és az állandó kataszter concretális térképeivel s ezek vázlataival összehasonlitandók, s ekként megállapítandó, vájjon valamely birtok­test, vagy a határ valamely területrésze a tagosí­tás alól nem hagyatott-e ki, vagy két községben nem vétetett-e föl. Egyidejűleg a közös pontok, s esetleg közös vonalak a készítendő bemérések könnyítésének szempontjából a concretális térképeken megjelö­­lendők, valamint ezekre átrakandók a tagosítási s esetleg magántérképeknek a tényleges állapot kiderítéséhez szükséges pontjai és vonalai, a dűlő­­vonalak, a mívelési ágak összefüggő nagyobb cso­portjainak kerületei, az utak, folyók, az össze­függő nagyobb területű hasonlatok, terméketlenek stb. (61. §.) 65. §. A tagosítási, illetőleg magán­térképek lemá­­solandók: a) ha a földadó-provisorium vagy az állandó kataszter concretális térképei hiányoznak; b) ha a concretális térképek a határnak idő­közben bekövetkezett gyökeres változásai miatt (63. §. c) pont) használhatlanok; e) ha a pontok és vonalak átrakása nehézkes munkát, vagy a lemásolásra szükséges időnél több időt igényelne. A másolásra nézve a 86-ik §. megfelelő rendel­kezései irányadók. 66. §. Ha a 63. §. b) és c) pontjai alatt jelzett esetek­ben egyrészről a részletes kataszteri felmérésnek vagy az állandó kataszter concretális térképeinek területi adatai, s másrészről a tagosítási, illetőleg magán­térképek területi adatai közt külömbözet tűnik elő, mindenekelőtt a térfogatnak a 91. § ban leírt szelvény­kerettel való dűlőnkénti becs­­lése és kinyomozása által lehetőleg megállapítan­dó, vajon a külömbözet egyes és mely dűlőben vagy elosztva valamenyiben rejlik, vagy hibás szá­mításon alapszik. Az így nyert tapasztalatok nyomán a különbözet kiegyenlítése, a határvona­lak szabatos megállapítása, s esetleg a papírbe­­száradás pontos számításba vétele által kísér­tendő meg. A még netalán fenmaradt különbözet a ka­taszteri felmérés által feltüntetett területösszegre lesz aránylagosan elosztandó, de csak azon eset­ben, ha a külömbözet: 1 holdtól 5000 holdig, holdanként 100-öllel, 5000 » 10000 » » 8 » 10000 » 25000 » » 6 é­s ezen felül » 4 » kiegyenlíthető lesz. Ha pedig a külömbözet ekként sem egyenlít­hető ki, akkor mindkét térkép utánszámítása leend szükséges, mely esetben a 79. és 100. §§-ban megállapított kiszámítási eljárás azon pótlással követendő, hogy a különbözet mindenekelőtt a dűlőknél keresendő, és ha itt megtalálható nem volna, csak azután keresendő a birtokrészleteknél. 67. §. A tagosítási térkép színei, miután ezek a mi­velési ágon kívül rendszerint a tagosítás czéljából megállapított s a jelen kiigazítási műveletnél fgyelembe nem veendő osztályozást is jelzik, a mivelési ág megállapítására csak annyiban fogad­hatók el, a­mennyiben azok a helyszíni vizsgálat útján állapíttattak meg és a tényleges mivelési ágat jelzik. d) A földadó­ provisorium concretális térképei. 68. §. A földadó provisorium concretális térképeinek használhatósága a szerint, a­mint azok: a) vagy eredeti felmérés; b) vagy tagosítási térképekről lett lemásolás; c) vagy végre magán térképről lett lemásolás útján jöttek létre, különböző vizsgálat útján ál­lapítandó meg. A b) és c) pontok alatti esetekben lehetőleg a másolásnál alapul vett eredeti térképek hasz­nálandók, a c) pont alatti eseteknél azonban kü­­lönösen csak akkor, ha a magántérképek kelet­kezése óta a dűlők és mivelési ágak beosztása közbejött birtokrendezés, tagosítás, új telepítés vagy kiszárítás által gyökeresen nem változott. Ily változások esetében, mind az eredeti fel­mérés, mind a magán­térképről lett lemásolás útján szerzett concretális térképek, a nagyobb puszták, erdőségek, közlegelők s majorságok, úgy a nagyobb s összefüggő területű terméketlenek­nek a tényleges dűlők és mivelési ágak szerinti bemérése által szerelendők föl, illetőleg póto­­landók. 69. §. A léptékeknek s esetleg a papír beszáradása által előállott külömbözeteknek a szomszédos határok eredeti felvételei s szükség esetén hely­színi mérések nyomán tett megállapítása után mindenekelőtt megvizsgálandó, váljon a concretá­lis térképek és vázlataik, a 68. §. rendelkezései­nek figyelembevételével, a dűlők és mivelési ágak tényleges állapotát egészben helyesen tüntetik-e fel. Igenlő eredmény esetén a további eljárásnál a térképek s vázlataik lesznek irányadók. A concretális térképeknél a 61. és 64. §§-ok megfelelő rendelkezései általában szigorúan meg­­tartandók. 70. §. A földadó-provisorium czéljaira Erdélyben ké­szült térképek, a dűlőknek és a mivelési ágak na­gyobb csoportjainak megállapítására nézve szin­tén a 68. és 69. §§-okban megállapított szabályok szerint kezelendők. e) Új műszaki felvételek. 71. §. Új műszaki felvételnek van helye : 1. azon községekben, melyeknek határáról sem részletes, sem concretális kataszteri felmérés, sem tagosítási vagy egyéb magán­térkép, sem földadó­­provisoriumi concretális térkép nem létezik, vagy a létező térkép használhatlan; 2. egyes birtokrészleteknél a 102. §. értelmé­ben. Az 1. pont alatti esetekben concretális térkép készítendő, ellenben a 2. pont alatti esetben rész­letes felmérés teljesítendő, a 103. §. megfelelő rendelkezései szerint. 72. §. A concretális térképek készítésénél új felvétel tárgyai,­a) a határ- és dűlő­vonalak; b) a beltelkek, szőlők, legelők, erdők és termé­ketlenek kerületei, a­mennyiben összefüggő na­gyobb területet képeznek; c) a szántóföldek és rétek dűlőnkint, s dűlőkön belül, a­mennyiben összefüggő nagyobb területet képeznek, csoportonkint; d) a folyók, tavak, vasutak, az országos, me­gyei és közlekedési utak s a földadó tárgyát nem képező csapások; es az önálló nagyobb majorsági, vagy pusztai területek az a—d) pontok alatti rendelkezések szerint. A nagyobb terjedelmű mivelési ágak közt szórványosan előforduló más művelési ág a 87. §­­rendelkezései szerint kezelendő. 73. §. A mérések lehetőleg lánczc­al vagy mérősza­laggal teljesítendők. Nagyobb terjedelmű új felvételeknél azonban asztalmérések alkalmazandók, s általában, az el­járás lehető egyszerűsítése mellett, a kataszteri részletes felmérési utasításban felállított alapel­vek követendők. 74. §. Az új felvétel 10,000 holdnál kisebb határterü­leten 1“=100' (1: 7200), nagyob határterületen pedig 1“=200° (1: 14,400) léptékben 25" hosszú és 20" széles­­ szelvényeken teljesítendő. A szelvények alakításánál a háromszögelés czélszerűsége leend irányadó, s a szelvények négy­szöge az átfogó (32.016“) végpontjaiból történt kiindulással szerkesztendő. A szelvények szélességi (rövidebb) oldalai (20“) háromszögelési pontok hiányában a mért alapvo­nal első végpontjául asztalállás alapján iránytű szerint északnak állítandók. Az iránytű eltérése a vidékenkinti elhajlási kü­­lömbözetnek az absolut elhajláshoz (9° 20“) hoz­záadása vagy abból levonása által (-t- vagy — jegygyel) számításba veendő. (XIV. sz. a. mel­léklet.) Azon kivételes esetek, melyekben a szükséghez képest a szelvény hosszúsági (25‰) oldalai állít­­tatnak éj­szaki irányban, a beírás által jelezendők. 75. §. A háromszögelés a már meglevő háromszöge­lési főbb pontok s ezek hiánya esetén újból mért alapvonalak nyomán eszközlendő. Az alapvonal a területi viszonyokhoz képest mindig rónaságon s a felveendő terület közepén húzandó meg s helyesbített lánczczal legalább kétszer s eltérés esetén többször is megmérendő s a méretek elfogadható külömbözete (78. §.) ará­nyosan elosztandó. Az alapvonal l“=1000-es szelvényen 1000 öli s­le A 2000-es szelvényen 2000 ölnél rövidebb nem lehet. A területi viszonyok ellenállása esetén tört alapvonalak húzandók. Az első asztalállás irányvonalainak legalább a főhálózatra ki kell terjesztetniük. 76. §. Az irány megtartása s a háromszögelésnek lép­tékben megmaradása czéljából legelőször az egész területre vonatkozó főhálózat határozandó meg. E műveletnél az éles szögek melőzendők, ki nem kerülhető esetekben pedig az e czélra megállapí­tott fixpontokból vezetendő hátmetszések által el­­lenőrizendők s esetleg helyesbítendők. A főtájékozás biztosítása végett a hosszabb alapvonalak első irányvonalai a szomszéd szelvé­nyekre is átviendők. 77. §: Minden szelvényen megmérendő egy ellenőrzési vonal s meghatározandók a háromszögelés közös pontjai. E pontok szerint lesz a tájékozás, illető­ 5910

Next