Budapesti Közlöny, 1876. december (10. évfolyam, 276-299. szám)

1876-12-08 / 282. szám

Budapest, 1876. 282. szám. Péntek, december 8. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva . Egész évre ...... 20 frt. Félévre ........ 10 . Negyedévre...........................5 . Eg­y lap Ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdeté­sek díjai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 80 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—800-ig 8 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Eg­y hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Szerkesztőség : Bud­apesten, egyetem-utcza 1-fő szám II. emelet. Kiadó­hivatal : Budapesten, barátok-tere 7-ik szám­a. földszint. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petítsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. igazságügyminister Dunay Endre fél­egyházi kir. járásbirósági joggyakornokot a sza­badkai kir. törvényszékhez, Németh Antal soproni kir. törvényszéki segéd­­telekkönyvvezetőt pedig a felső-egri kir. járásbi­­birósághoz aljegyzőkké, továbbá Farkas Mihály kalocsai kir. törvényszéki írno­kot ugyanoda irodatisztté, — végre Brenner János nagyváradi kir. törvényszéki dirnokot ugyane törvényszékhez, Herschmanek Lajos ipolysághi kir. törvényszéki dijnokot a lévai­­ és Hetey Márton beregszászi kir. ügyészségi dijno­kot a nagymihályi kir. járásbírósághoz írnokokká nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Petrovácz Istvánt a bajai állami tanítóképezde rendes tanárát, ezen állomásra véglegesen kine­vezte. A m. kir. pénzügyminister Staszevits József m. kir. erdőgyakornokot a temesvár-karánsebesi m. kir. jószágigazgatóság kerületébe m. kir. er­­dészszé nevezte ki. IgazságÜgyministeri rendelet a váltótörvény életbe­léptetése és a váltó ügyekben követendő eljárás sza­bályozása tárgyában . (Folytatás és vége.) 78. §. Ingókra támasztott igényperek, kivétel nélkül az 1868. évi LIV. t.-czikkben megállapított som­más eljárás utján, és pedig valamennyi foglalta­kra és felülfoglaltatóra nézve együttesen tárgya­landók, és egy végzésben döntendők el. Az igénylőkre csak az esetben van együttes tár­gyalásnak és eldöntésnek helye: ha ugyanazon dolgokra többen támasztanak igényt; vagy pedig ha az ugyanazon foglalási jegyzőkönyvben össze­írt különböző dolgok iránt, valamennyi igénylő részéről egy közös igénykereset adatott be. 79. §. Az igénykereset feletti sommás tárgyalásra, a foglaltatók, az őket a váltó perben, vagy a vég­rehajtásnál képviselt ügyvédek által is megidéz­hetők. Ha a végrehajtást szenvedő vagy foglaltató, a kijelölt helyen nem lakik, s e miatt a tárgyalásra meg nem idézhető: a jelen rendelet 36. §. szerinti eljárásnak van helye. 80. §. Ha az igénylő, az igényper folyama alatt jó tudomására annak (76. §.), hogy az általa igé­nyelt tárgyakra újabb foglalás intéztetett, jogá­ban áll ezen körülményt, az igénye fölötti per­döntő végzés hozatala előtt, az eljáró sommás bí­róságnak bejelenteni, és a felülfoglaltatónak, a már folyamatban levő perbe idéztetését kérni. A járásbíróság ezen bejelentés folytán, új tár­gyalási napot tűz ki, melyre a felülfoglaltatót is felzettleg megidézi, és a tárgyalást, ha a folytató­lag megidézett, a korábbi tárgyalásban kifejtet­tekhez nem járul, a körülményekhez képest, a fe­leknek újabb kihallgatása mellett folytatja, s ha­tározatát, az utóbbi felülfoglaltatóra is kiter­jeszti. Ha az igénylő a felülfoglalást nem jelentette be, s a felülfoglaltató nem idéztetett meg, vala­mint az esetben is, ha a perdöntő határozat meg­hozatala után, de annak jogerőre emelkedése előtt eszközöltetik felülfoglalási köteles az igénylő igénykeresetét, a 76. §. szerinti értesítés kézbesí­tésétől számítandó 8 nap alatt, a bírói kiküldött­nél benyújtani. 81. §. Az igénypernek jogérvényes eldöntése után, az igénylőnek oda ítélt, s későbbi felülfoglalás által nem terhelt dolgok, a zár alól hivatalból felol­­dandók; egyebekre nézve pedig az 1868. LIV. t. ez. 402. s következő §§-aiban előirt, vagy a fen­­forgó körülményeknek megfelelő további eljárás hivatalból folytatandó. Ha az igényper bírája nem egyszersmind a végrehajtást foganatosító bíró, jogerőre emelke­dett határozatát az utóbbinak megküldi, ki a fen­tebbieket eszközölteti. Igényperben igazolásnak vagy perújításnak nincs helye. A felebbvitelre nézve az 1868. LIV. t. ez. sza­bályai követendők. (92. §.) 82. §. Az árverési jegyzőkönyvnek, az 1868. LIV. t. ez. 409. §. és a jelen rendelet 73. §-ának a), b) és c) pontjaiban elősorolt kellékekkel is kell bírnia; továbbá abban az árverés alapjául szolgáló fog­lalási jegyzőkönyv ügyszáma, és minden egyes eladott tételnél annak sor (tétel) száma is fel­jegyzendő , úgy­szintén az elsőbbséget bejelentők pontosan megnevezendők. 83. §. Ha az árverésen befolyt összeg a végrehajtató­­nak kiadatik , az, valamint általában a végrehaj­tás folyama alatt tett minden fizetés, a kiküldött által az eredeti váltóra, esetleg az ítéletre, egyez­ségre, vagy sommás végzésre is feljegyzendő. A részlet­fizetésekről, a váltó másolatán nyugta állí­tandó ki. Ha pedig az árverés kezdete előtt szóval, vagy írásban elsőbbségi igény jelentetik be, vagy ha az árverés alapját képező foglalási jegyző­könyvből az tűnik ki, hogy az elárverezendő dol­gokra több foglalás intéztetett és az árverésről valamennyi foglaltató, a netán alkalmazott zár­gondnok, vagy az 1868. LIV. t. ez. 362. §. sze­rint törvényes zálogjoggal bíró hitelező nem ér­­tesíttetett: a bírói kiküldött, az árverési jegyző­könyvet, a befolyt összeggel a végrehajtási jegy­zőkönyvvel, és elsőbbségi bejelentvényekkel, 24 óra alatt, a felmerült árverési költségek felszá­mítása mellett, a kiküldő bíróságnak bemutatja. (74. §­) A végrehajtó bíróság a letétel iránt intézkedik, a költségeket megállapítja, s az elsőbbségi igé­nyek tárgyalására határnapot tűz ki. 84. §. Az elsőbbségi bejelentések tárgyalására, és el­döntésére, azon bíróság van hivatva, melynek ki­küldötte, az árverést foganatosította. Ezen tárgyalás a váltó bírósági hatósággal fel­ruházott bíróságoknál, a jelen rendelet 23. §. il­letve 24. §. első pontja szerint, a járásbíróságok­nál pedig az 1868. LIV. t. sz. 468. §. rendeletei­hez képest, sommás után valamennyi bejelentvény felett együttesen történik. Az elsőbbségi tárgyalásra az árvereztetőn, és végrehajtást szenvedőn kívül, a 83. §-ban megje­lölt valamennyi érdekelt fél is megidézendő. Az idézésre nézve a jelen rendelet 79. §-a irányadó. Az elsőbbségi kérdésben hozott érdemleges végzés ellen felebbezésnek van helye. A felebbe­­zésre nézve, a­mennyiben váltóbíróság határozata, vagy pedig ennek folytán hozott másodbírósági határozat ellen intéztetik , a jelen rendelet, — a­mennyiben pedig ez járásbírósági, illetőleg ennek folytán hozott másodbírósági, határozat ellen in­­téztetik: az 1868. LIV. t. sz. rendelkezései irány­adók. Elsőbbségi ügyben igazolásnak vagy perújítás­nak nincs helye. Az elsőbbséget megállapító végzésnek jogerőre emelkedése után, a kiutalványozás hivatalból esz­­közlendő. 85. §. Ha akár magán fél, akár pedig közpénztár, a nála többek részére lefoglalt pénzt bírói kézbe kívánja letenni, azt azon bíróságnál teheti le, a­melynek kiküldöttje által az első foglalás eszkö­zöltetett. A letéti beadványhoz valamennyi fog­laltaténak, a foglalás időrendje szerint, összeállí­tott pontos kimutatása a letevőnek aláírásával ellátva csatolandó, s ezen kimutatáshoz a fogla­lásokra vonatkozó összes bíró­sági, vagy más ha­tósági végzések, és bírói kiküldötti rendelvények, a foglalás idő­pontjának lehetőleg tüzetes kitétele mellett, eredetben melléklendők. Ha az első foglalás váltóbírósági hatósággal felruházott bíróság végzése alapján foganatosítta­tott , a pénzletételnek ily esetben is, azon bíró­ságnál kell történnie, melynek kiküldöttje az első foglalást eszközölte. Lapunk mai számához négy év »Hivatalos Értesítő« van csatolva

Next