Budapesti Közlöny, 1876. december (10. évfolyam, 276-299. szám)
1876-12-08 / 282. szám
Budapest, 1876. 282. szám. Péntek, december 8. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva . Egész évre ...... 20 frt. Félévre ........ 10 . Negyedévre...........................5 . Egy lap Ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdetések díjai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 80 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—800-ig 8 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Szerkesztőség : Budapesten, egyetem-utcza 1-fő szám II. emelet. Kiadóhivatal : Budapesten, barátok-tere 7-ik száma. földszint. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petítsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. igazságügyminister Dunay Endre félegyházi kir. járásbirósági joggyakornokot a szabadkai kir. törvényszékhez, Németh Antal soproni kir. törvényszéki segédtelekkönyvvezetőt pedig a felső-egri kir. járásbibirósághoz aljegyzőkké, továbbá Farkas Mihály kalocsai kir. törvényszéki írnokot ugyanoda irodatisztté, — végre Brenner János nagyváradi kir. törvényszéki dirnokot ugyane törvényszékhez, Herschmanek Lajos ipolysághi kir. törvényszéki dijnokot a lévai és Hetey Márton beregszászi kir. ügyészségi dijnokot a nagymihályi kir. járásbírósághoz írnokokká nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Petrovácz Istvánt a bajai állami tanítóképezde rendes tanárát, ezen állomásra véglegesen kinevezte. A m. kir. pénzügyminister Staszevits József m. kir. erdőgyakornokot a temesvár-karánsebesi m. kir. jószágigazgatóság kerületébe m. kir. erdészszé nevezte ki. IgazságÜgyministeri rendelet a váltótörvény életbeléptetése és a váltó ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában . (Folytatás és vége.) 78. §. Ingókra támasztott igényperek, kivétel nélkül az 1868. évi LIV. t.-czikkben megállapított sommás eljárás utján, és pedig valamennyi foglaltakra és felülfoglaltatóra nézve együttesen tárgyalandók, és egy végzésben döntendők el. Az igénylőkre csak az esetben van együttes tárgyalásnak és eldöntésnek helye: ha ugyanazon dolgokra többen támasztanak igényt; vagy pedig ha az ugyanazon foglalási jegyzőkönyvben összeírt különböző dolgok iránt, valamennyi igénylő részéről egy közös igénykereset adatott be. 79. §. Az igénykereset feletti sommás tárgyalásra, a foglaltatók, az őket a váltó perben, vagy a végrehajtásnál képviselt ügyvédek által is megidézhetők. Ha a végrehajtást szenvedő vagy foglaltató, a kijelölt helyen nem lakik, s e miatt a tárgyalásra meg nem idézhető: a jelen rendelet 36. §. szerinti eljárásnak van helye. 80. §. Ha az igénylő, az igényper folyama alatt jó tudomására annak (76. §.), hogy az általa igényelt tárgyakra újabb foglalás intéztetett, jogában áll ezen körülményt, az igénye fölötti perdöntő végzés hozatala előtt, az eljáró sommás bíróságnak bejelenteni, és a felülfoglaltatónak, a már folyamatban levő perbe idéztetését kérni. A járásbíróság ezen bejelentés folytán, új tárgyalási napot tűz ki, melyre a felülfoglaltatót is felzettleg megidézi, és a tárgyalást, ha a folytatólag megidézett, a korábbi tárgyalásban kifejtettekhez nem járul, a körülményekhez képest, a feleknek újabb kihallgatása mellett folytatja, s határozatát, az utóbbi felülfoglaltatóra is kiterjeszti. Ha az igénylő a felülfoglalást nem jelentette be, s a felülfoglaltató nem idéztetett meg, valamint az esetben is, ha a perdöntő határozat meghozatala után, de annak jogerőre emelkedése előtt eszközöltetik felülfoglalási köteles az igénylő igénykeresetét, a 76. §. szerinti értesítés kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt, a bírói kiküldöttnél benyújtani. 81. §. Az igénypernek jogérvényes eldöntése után, az igénylőnek oda ítélt, s későbbi felülfoglalás által nem terhelt dolgok, a zár alól hivatalból feloldandók; egyebekre nézve pedig az 1868. LIV. t. ez. 402. s következő §§-aiban előirt, vagy a fenforgó körülményeknek megfelelő további eljárás hivatalból folytatandó. Ha az igényper bírája nem egyszersmind a végrehajtást foganatosító bíró, jogerőre emelkedett határozatát az utóbbinak megküldi, ki a fentebbieket eszközölteti. Igényperben igazolásnak vagy perújításnak nincs helye. A felebbvitelre nézve az 1868. LIV. t. ez. szabályai követendők. (92. §.) 82. §. Az árverési jegyzőkönyvnek, az 1868. LIV. t. ez. 409. §. és a jelen rendelet 73. §-ának a), b) és c) pontjaiban elősorolt kellékekkel is kell bírnia; továbbá abban az árverés alapjául szolgáló foglalási jegyzőkönyv ügyszáma, és minden egyes eladott tételnél annak sor (tétel) száma is feljegyzendő , úgyszintén az elsőbbséget bejelentők pontosan megnevezendők. 83. §. Ha az árverésen befolyt összeg a végrehajtatónak kiadatik , az, valamint általában a végrehajtás folyama alatt tett minden fizetés, a kiküldött által az eredeti váltóra, esetleg az ítéletre, egyezségre, vagy sommás végzésre is feljegyzendő. A részletfizetésekről, a váltó másolatán nyugta állítandó ki. Ha pedig az árverés kezdete előtt szóval, vagy írásban elsőbbségi igény jelentetik be, vagy ha az árverés alapját képező foglalási jegyzőkönyvből az tűnik ki, hogy az elárverezendő dolgokra több foglalás intéztetett és az árverésről valamennyi foglaltató, a netán alkalmazott zárgondnok, vagy az 1868. LIV. t. ez. 362. §. szerint törvényes zálogjoggal bíró hitelező nem értesíttetett: a bírói kiküldött, az árverési jegyzőkönyvet, a befolyt összeggel a végrehajtási jegyzőkönyvvel, és elsőbbségi bejelentvényekkel, 24 óra alatt, a felmerült árverési költségek felszámítása mellett, a kiküldő bíróságnak bemutatja. (74. §) A végrehajtó bíróság a letétel iránt intézkedik, a költségeket megállapítja, s az elsőbbségi igények tárgyalására határnapot tűz ki. 84. §. Az elsőbbségi bejelentések tárgyalására, és eldöntésére, azon bíróság van hivatva, melynek kiküldötte, az árverést foganatosította. Ezen tárgyalás a váltó bírósági hatósággal felruházott bíróságoknál, a jelen rendelet 23. §. illetve 24. §. első pontja szerint, a járásbíróságoknál pedig az 1868. LIV. t. sz. 468. §. rendeleteihez képest, sommás után valamennyi bejelentvény felett együttesen történik. Az elsőbbségi tárgyalásra az árvereztetőn, és végrehajtást szenvedőn kívül, a 83. §-ban megjelölt valamennyi érdekelt fél is megidézendő. Az idézésre nézve a jelen rendelet 79. §-a irányadó. Az elsőbbségi kérdésben hozott érdemleges végzés ellen felebbezésnek van helye. A felebbezésre nézve, amennyiben váltóbíróság határozata, vagy pedig ennek folytán hozott másodbírósági határozat ellen intéztetik , a jelen rendelet, — amennyiben pedig ez járásbírósági, illetőleg ennek folytán hozott másodbírósági, határozat ellen intéztetik: az 1868. LIV. t. sz. rendelkezései irányadók. Elsőbbségi ügyben igazolásnak vagy perújításnak nincs helye. Az elsőbbséget megállapító végzésnek jogerőre emelkedése után, a kiutalványozás hivatalból eszközlendő. 85. §. Ha akár magán fél, akár pedig közpénztár, a nála többek részére lefoglalt pénzt bírói kézbe kívánja letenni, azt azon bíróságnál teheti le, amelynek kiküldöttje által az első foglalás eszközöltetett. A letéti beadványhoz valamennyi foglaltaténak, a foglalás időrendje szerint, összeállított pontos kimutatása a letevőnek aláírásával ellátva csatolandó, s ezen kimutatáshoz a foglalásokra vonatkozó összes bírósági, vagy más hatósági végzések, és bírói kiküldötti rendelvények, a foglalás időpontjának lehetőleg tüzetes kitétele mellett, eredetben melléklendők. Ha az első foglalás váltóbírósági hatósággal felruházott bíróság végzése alapján foganatosíttatott , a pénzletételnek ily esetben is, azon bíróságnál kell történnie, melynek kiküldöttje az első foglalást eszközölte. Lapunk mai számához négy év »Hivatalos Értesítő« van csatolva