Budapesti Közlöny, 1877. szeptember (11. évfolyam, 199-223. szám)

1877-09-01 / 199. szám

összes tantárgyak tanítási módszere, és pedig tör­téneti alapon kifejtve. b) Tanítási tervezetek készítése és gyakorlati tanítások. A növendékek felváltva hetenkint­­egy órában a módszertan tanárának, sőt a­mennyiben lehetséges, az illető tudomány szaktanárának is jelenlétében a polg. iskola főbb tárgyaiból próba­­tanításokat tartanak a képezde gyak. iskolájának felsőbb osztályaiból, vagy eshetőleg az elemi taní­­tóképezde első osztályából alakított tanítványcso­­port előtt. A tanítás mindig csak az előre írásban kidolgozott s az illető szak-, valamint a módszer­tan tanára által felülvizsgált tanítási tervezet alap­ján tartatik meg. Egy órában legfeljebb két ilyen tanítás tartható s a rákövetkező óra az illető je­lölt közös megbirálására s végül a gyak. tanítást vezető tanárnak vagy tanároknak felülbirálatára fordittatik. 2. Iparoktatás. I. és II. osztály. Hetenkint 2—2 óra. A házi ipar különféle ágai s egyszerű taneszkö­zök készítése. II. A csoportok szerint kötelezett tantárgyak. a) Nyelv-és történettudományi szak­csoport a) Nyelvtudományi tárgyak. 1. Magyar nyelv-, irálytan és iroda­lomtörténet. I. osztály. Hetenkint 4 óra. A magyar nyelv mondattana. Az irálytan elmé­letileg és gyakorlatilag, nevezetesen: a polg. ügy­iratok, az egyszerű irály, leiró, elbeszélő, értekező és szép próza. Aesthetika. A magyar ó- és közép­kori irodalom ismertetése, az e korbeli kiválóbb írók olvastatása, nyelvészeti fejtegetésekkel és az élő nyelvvel való összehasonlításokkal. Az iroda­lomtörténet ezen időszakai. II. Osztály. Hetenkint 4 óra. Költői irály és különféle költői műfajok tanul­mányozása. A szónoklattan, elméletileg és gyakor­latilag. Az uj és legujabbkori magyar irodalom is­mertetése nyelvészeti és aesthetikai fejtegetésekkel. Az irodalom történetének ezen időszaka, különös tekintettel a költői irásműfajok fejlődésére. 2. Német nyelvtan és irodalom. I. Osztály. Hetenkint 3 óra. A német nyelv s mondattana, német olvasmá­nyoknak magyarra fordítása és megfordítva; ver­sek könyv nélkül, végre könnyebb fogalmazványok készítése. II. Osztály. Hetenkint 3 óra. Olvasmányoknak németre és németből magyarra fordítása; vers és folyóbeszéd könyv nélkül; fogal­mazványok készítése. Az olvasmányok tárgyalása alkalmával nyujtassanak egyszersmind a szükséges irodalomtörténeti tájékozások. B) Történettudományi tárgyak. 3. Földrajz. I. osztály. Hetenkint 4 óra. a) A mennyiségtani és természettani földrajz. b) Európa összehasonlító földrajza, különös te­kintettel Magyarországra. c) A földabrosz készítésének módja, földabrosz­­rajzoltatás gyakorlatilag. H. Osztály. Hetenkint 3 óra. a) Amerika, Ázsia, Afrika és Ausztrália össze­hasonlító földrajza. b) földabroszok készítésének folytatása. 4. Történelem. I. Osztály. Hetenkint 4 óra. A világtörténelemből az ó- és középkor főbb ese­ményei , az újkor terjedelmesebben. Mindenik kor, különös tekintettel az emberi mű­velődésre. I. Osztály. Hetenkint 4 óra. A magyarok története, az alkotmány kifejlődé­sére és a művelődésre való különös tekintettel. 5. Statistika és jogi tantárgyak. II. Osztály. Hetenkint 3 óra. a) Magyarország statistikája összehasonlítva a többi államokéval. b) Az ország közjogai az alkotmányban. c) A magánjog anyagi részéből az örökösödési, szerződési, telekkönyvi s az anyagi büntető­jog főbb vonásai. d) Az alaki jogból: a bírói szervezet és a per­­rendtartás röviden. e) A váltójog és csődtörvény főbb vonásai. b) Mennyiség- és természettudományi szakcsoport. a) Mennyiségtani tárgyak. 1. Mennyiségtan. I. Osztály. Hetenkint 9 óra. a) A betűszámtan alapfogalmai. A négy alap­művelet általános mennyiségekkel. Az első fokú határozott egyenlet egy ismeretlennel. A hatvá­nyozás. Gyökvonás. A logarithmus. Brigg táblái. A viszonyok és arányok s ezek alkalmazása. Első fokú határozott és határozatlan egyenletek két és több ismeretlennel. A tiszta és vegyes másodfokú határozott egyenletek egy ismeretlennel. b) Mértanból: alapfogalmak, a sikmértan és sík­­háromszögtan. c) Polgári számtanból: a százalék- és kamatszá­mítás, az érczpénz, a bankügy, a váltóüzlet, állami és értékpapírok ismertetése és az ezekkel kapcso­latos számítások gyakorlása. II. Osztály. Hetenkint 9 óra. a) A betűszámtanból. A vegyes másodfokú hatá­rozott és határozatlan egyenletek két és több is­meretlennel. A kitevőleges egyenletek. A harmad- és negyedfokú egyenletek. Regula falsi. A láncz­­törtek. A szám- és mértani haladványok. Az egy­bevetéstan. A kéttagú tantétel bármely kitevőre. Magasabb rangú számtani sorok. A végtelen sorok össze- és széthajlítása. A függvények átala­kítása sorokká. A valószinüségtan. A felsőbb al­gebra fontosabb tételei. b) Mértanból, Tömörmértan. Gömbháromszög­tan. Az elemző s a synthetikai mértan alapvonalai. c) Polgári számtanból. A kamatos kamatok, évi betétek és életjáradékok számítása. Kölcsöntör­­lesztési számítások. Kölcsöntervek készítése. A biz­tosítási ügy s az ezekkel járó számítások. 2. Könyvvitel. II. osztály. Hetenkint 2 óra. Az egyszerű és kettős könyvvitel gyakorlati ve­zetés módja, alkalmazva a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi számvitelre. B) Természettudományok. 1. Természetrajz. aa) Ásványtan. I. osztály. Hetenkint 6 órán. Az ásványok tulajdonságai. Kristallographia, kristály, kristályrészek. Egyszerű és összetett ala­kok. Uralkodó, alárendelt, teljes, feles, egykezes, nem egykezes lapu, zárt és nyílt alakok. Tompí­tás, élezés, hegyezés. Az alakok jegyzése Naumann szerint. A kris­tályrendszerek. Hiányos, rendetlen és ikerképző­dés. Kristálycsoportok, kristályhalmazok. Vaskos, hintett amorph ásványok. Egyéb physikai tulaj­donságok : összetartás, hasadás, törés, keménység, szívósság, tömöttség, fény, szín, átlátszóság. Egy­szerű és kettős sugártörés. Optikai tengelyek. Pleochroismus. Phosphores­­centia. Fluorescentia. Opalizálás. Hőtani, electrikai és magnetikai tulajdonságok. Vegyi tulajdonságok. Az ásványok vegyalkata. Vegykisérletek száraz és nedves után. Az ásványok előlövésének, képződé­sének és elváltozásának körülményei. Ásványfaj, ásványrendszerek. Werner és Dana rendszerének ismertetése. Az ásványok leírása, különös tekin­tettel azok vegyalkatára és alkalmazására. Gya­­korlandó az ásványok meghatározása a Kobell- Szabó féle eljárás szerint. Bp) Kőzet- és földtan. A kőzetek felosztása. Jegeczes és klaszikus kő­zet. Egyszerű és összetett kőzetek. A kőzetelegy­részek. A kőzetek szövege. A kőzetek egymásba való átmenetei. A kőzetek elválása. A kőzetek fek­vése. Rétegek. Menetek. Fedezet. Kőzetfolyamok. Kúpok. Zömök. A kőzetek képződése. Egyszerű eredeti jegeczes kőzetek. Összetett jegeczes, szem­csés kőzetek és ezeknek képződése. Összetett je­geczes, palás kőzetek Elaszikus kőzetek. Dialyti­­kus kőzetek. Földünk keletkezésének és fejlődésé­nek története. (Laplace.) A tűz és víz működése s ennek hatásai (dynamikus geológia.) Történeti geológia vagyis a földkérget képező főbb képletek. Az állat- és növényország szerepe a földtanban. (Palaeontologia.) Az ásvány­kőzet és földtan tárgyalásánál külö­nös tekintettel kell lenni hazai viszonyainkra. gy) Növénytan. Nyári félév. Hetenkint 6 óra. A növények külső és belső tagoltsága. A sejt szerkezete, alkatrészei, életműködései és szaporo­dásai. A sejtek csoportosulása és átalakulása ál­tal keletkezett szövetformák. A növény­ek testének kifejlődése és a szövetkiválás. Szervisme. Csírá­zás. Rügyek. Gyökér. Szár. Levelek. Virágok. Vi­rágzatok. Termések. (Gyümölcsök.) A növények életfeltételei. A növények táplálkozása és szapo­rodása. A növények mozgási tüneményei. A nö­vények betegségei. Növényrendszertan: a Linné, Jussieu, de Candolle, Endlicher-féle rendszerek és a legújabb u. n. válogató (ecclecticus) rendszer. A főbb növényosztályok és családok jellemzése, különös tekintettel az ipari és gazdasági növé­nyekre. Virágalaprajzok készítése. Górcső (mic­­roscopi) és növénymeghatározási gyakorlatok. A növények földrajzi elterjedése. SS) Állattan. II. Osztály. Hetenkint 4 óra. Az állattan jelen állapota, feladata és fontos­sága. Az állattan felosztása. Az állattani tanul­mányokhoz szükséges segédeszközök. Az állatok helyzete és szerepe a természetben. Az állati test alakelemei, a sejtek és szövetek. Az állat szerve­zetének vázlata. Az állati test alapidomai. A szer­vek homologiája és analógiája. Az állat-typusok. A Cuvier-Agassiz és Lamark-Danvin-féle elmélet lényege. Aristoteles, Cuvier, Linné, Huxley, Hae­­ckel és Margó rendszerei. Az ember boncz-, élet- és fejlődéstana röviden. Az állatosztályok rendszeres tárgyalása össze­hasonlító alapon. Az állatok földrajzi elterjedése. Az egyes állatosztályok tárgyalásánál különös te­kintettel kell lenni azon kereskedelmi és iparczik­­kekre, melyeket az állatországból nyerünk. 2. Természettan. I. Osztály. Hetenkint 2 óra. A természet és természettudomány. A termé­szettan feladata és kutatásának módszere. A tér, idő, nyugvás és mozgás fogalma és mérése. Az 7038

Next