Budapesti Közlöny, 1877. október (11. évfolyam, 224-249. szám)

1877-10-02 / 224. szám

Botyka, Büdösfa, Csonka-Mindszent, Dénesháza, Katádfa, Kacsóta, Nagy-Peterd, Sumony, Szt.­­Dienes, Szent-Gaál, Szt.-Iván, Szt.-Lörincz (Ró­­nátfa, Bodorfa, Gusztávműve, Torcsa puszták). Györke Ferencz bicsérdi körjegyzőt Bagota, Ba­konya, Bicsérd, Boda, Gerde, Párkány, Rugasd, Varjas, Velény, Zák (Fenyős puszta); Iványos Soma kis-csényi ref. lelkészt Bogdása, Iványi, Kemse, R.-Csány, N.-Csány, Oszró, Piski, Sósver­­tike, Zaláta, Okorágh és Sellye; Tohárics József m.-mécskei körjegyzőt Czindery-Bogád, Gilvánfa, Hernátfa, Kákics, Kisasszonyfa, Kistelek, Maró­­csa, Magyar-Mecske, Monosokor, Ózd, Rónátfa, Szt.-Király, Uj-Mindszent (Ózdborka puszta). Jeszenszky Zoltán megyefai földbirtokost Beczefa, Bü­kösd, Csebény, Szabás, Cserdi, Dinnyeberki, Góricza, Gyürüfű, Helesfa, Hertelend, Ibafa, Kis- Péterd, Korpád, Megyefa, Nagy-Váty, Szabás és Szt.-Erzsébeth (Szt.-Domján puszta) községek szá­mára ideiglenes iskolalátogatókká ne­vezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, az 1876. évi 28. t.czikk 3. §-ában nyert felhatalma­záshoz képest,a turóczmegyei tankerület­­b­e­n : Zorkóczi Kornél földbirtokost és mosócz­­znyói járási szolgabirót Felső-Turcsek, Alsó-Tur­­csek, Szklenó, Felső-Stubnya, Stubnyafürdő, Csre­­mosnó, Nedezor és Szentmihály, — Velits Alajos földbirtokos és znyó-váralljai tanító­képezdei ta­nácstagot Nagycsepcsén, Divék, Dubova, Ivánka­­falu, Tótpróna, Kiscsepcsén Jezernicz és Ábra­­hámfalva, — Zorkóczi Tivadar földbirtokos és megyei t. aljegyzőt Mosócz, Háj és Blatnicza, — Záborszky Adolf tótprónai kerületi jegyzőt Jasze­­nova, Rudnó, Ljesnó, Budis, Brjesztya és Szent- György, — Lörencz Zsigmond znyó­váralljai ké­­pezdei igazgatót Vriczkó, Znyóvárallja és Szlo­­ván,— Csepcsányi Attila hites ügyvédet Lezsjac­ó, Valcsa, Pribócz, Károlyfalu, Deánfalu, Blatnicza, Tarnó, Treboszló és Kostyán, — Újhelyi Attila földbirtokos és megyei t. aljegyzőt Túrán, Konsz­­ke, Suttó, Nolcsó, Kopelán, Klicsén, Lipótz, Styav­­nicska és Ruttka, — Lehotzky Vilmos földbirtokos és szent-márton-blatniczai járási szolgabirót Za­­turcsa, Turócz-Szent-Márton, Prjekopa, Szucsán, Szentpéter és Zsámbokrét, — végre Záborszky Ferencz földbirtokos és nyugalmazott kir. járásbi­­rót Zábor, Felső- és Alsó-Jeszen, Kálnok, Szkla­­bina, Szklabina-Várallja, Béla és Neczpall, Tu­róczmegyébe kebelezett községek számára, ideig­lenes iskolalátogatókká nevezte ki. A vallát- és közoktatásügyi m. kir. minister f. évi 21678. számú rendeletével, a következő tantervet adta ki a népiskolák számára: (Folytatás.) II. A tantárgyaknak iskolai évfolyamok sze­rinti felosztása és terjedelme. b) Történelem. V. Osztály. Az iskolai ötödik év. Az olvasókönyvekbe foglalt történeti olvasmá­nyok és a földrajzi tanításból szerzett előismere­­tek után megkezdi a tanító a történelmi oktatást, a magyar nemzet történelméből válogatott élet­rajzi képek elbeszélésén s elbezséltetésén. Ezen életrajzi képek elbeszélését megelőzi, vagy itt-ott közbeszőve érdekessé teszi a magyar nem­zetnek e hazában megjelenése előtt szerepelt neve­zetesebb népek történetéből válogatott érdekes egyének életrajzának elbeszélésével. Ezen életrajzok azonban ne legyenek kimerítő életírások, hanem csak olyan életképek, melyekben az illető személyek egyénisége mintegy összponto­sul s melyeknek rajzára és színezésére annyi szö­vetik be a történeti anyagból, a mennyi szükséges arra, hogy az elbeszélésből a gyermek ne csak a szóban levő egyéniség képét lássa kidomborodni, hanem egyszersmind a kor viszonyaiba és esemé­nyeibe is annyira belepillanthasson, hogy kíváncsi­sága és többet tudni vágya is felébresztessék. Az előadásban legyen a tanító egyszerű, termé­szetes, élénk, eleven, szemléltető ; gerjeszszen indu­latot , ébreszszen szeretetet. Igyekezzék oda hatni, hogy a gyermek lelkében élénk képletek rakodja­nak le, melyek még tartós háttért képeznek az em­lékezetnek s értelemnek, egyszersmind a kedélyt is megillessék s úgy hassanak, hogy a gyermek lelké­ben az isteni gondviselés iránt bizalmat és hálát, az erény iránt szeretetet, a bűn iránt undort s utá­latot, a haza és nemzet iránt meleg ragaszkodást s lelkesedő szeretetet, a törvények iránt kegyeletet ébreszszenek s ápoljanak. VI. Osztály. Az iskolai hatodik év. Bevezetésül az ó­kori népekről a legnagyobb átalánosságban. Magyarország összefüggő törté­nete, kapcsolatban a vele érintkezésben élt s élő nemzetek történetével és mellék tekintettel a vi­lágtörténelem színpadán kiváló szerepet játszó nemzetek történetére. Tanításában kerülje a tanító a tárgy időrendi száraz részletezését és az okozati mélyebb fejtege­téseket ; e helyett kövesse időrendben ugyan, de a csoportosító módszert. Vagyis Magyarország tör­ténete legyen a középpont, mely körül a vele ki­­sebb-nagyobb összeköttetésben levő világtörténeti anyagot, élesen körvonalazott fő mozzanataiban s egyes képletekben csoportosítsa. — Maga a kö­zéppontul szolgáló hazai történet egyes korszakai nagyobb, de a gyermek értelmét meg nem haladó vonásokban mind megannyi szerves képletté ala­kíttassanak, melyek, mialatt a gyermekekkel a főbb eseményeket s az ezekben szereplő egyéniségeket megismertetik, őt egyszersmind az isteni gondvi­selés utaiba s ennek vezetékén az emberi és külö­nösen a nemzeti haladás és tökélyesbülés lassú, de biztos menetének titkaiba, gyönge értelme szerint l­egalább bepillantani s azokat vele sejtetni tedjék. Ezen két irányú csoportositási módszer szerint sikerülend a gyermeki léleknek a nemzeti és a vi­lágtörténelemben a leghelyesebb tájékozást sze­rezni, így válik a történelem tanítása a gyermeki szívnek és észnek erkölcsi és szellemi fejlesztőjévé; ez pedig a történelem tanításának a népiskolában is a legfőbb czélja. Ismétlő Iskola. A hetedik, nyolc­adik és kilenczedik iskolai év. Az ismétlő osztályokban a földrajzi, különösen pedig a történelmi tanítás ismétlő és kibővítő ta­nítására e három osztály számára szerkesztett ol­vasókönyvnek e tárgyakra vonatkozó olvasmányai fognak szolgálni. c)A polgári jogok és kötelességek ismerete. VI. Osztály. Az iskolai hatodik év. A haza alkotmánya, a polgári legfontosabb jo­gok és kötelességek főbb vonalai. Ismétlő iskola. A hetedik, nyolc­adik és kilenczedik iskolai év. Az alkotmány, az államélet s az ebben foglalt polgári jogok és kötelességek ismertetésére, a ta­nuló kezébe egy külön füzetbe adatik, melyből a nemzeti alkotmányról, a polgári ügyek elintézé­sére rendelt hatóságokról és törvényszékekről, to­vábbá az örökösödésről, a váltójogról és csődtör­vényekről stb. röviden tanulnak. en- 8026­ 5. Természeti tantárgyak. a) Természetrajz. V. Osztály. Az ötödik iskolai év. A természetrajzbeli előző ismereteket a Beszéd- és értelemgyakorlatokból az I. és II. osztályban szerzi a tanuló. Gyarapítja ezeket az olvasóköny­vekből és különösen a földrajzi tanítás által. Ez osztályban tehát a tanulónak eddig szerzett ter­mészetrajzi ismereteit kell rendezni, kiegészíteni és bővíteni. Természetrajzi ismereteik rendezésében oda tö­rekszik a tanító, hogy a természet mindhárom or­szágából előttük már ismeretes, oly kiváló alap­jellemmel (typus) bíró tárgyakat válogat ki, me­lyeknek ismertető jegyeik élénken előtüntetik egész csoportok jellemét s ezek körül csoporto­sítja a rokonjegyüeket. Ez a módszer arra szolgál, hogy a tanuló a meg nem ismerhetett tárgyak megismerhetésére is rá­vezettetik. Tanítás közben a termények ismertető jegyei felkerestetésén kívül figyelmezteti a tanító a gyer­mekeket különösen az állatok és a növények élet­fejlődésének feltételeire és átalában a termények hasznára. a) Téli hónapokban tanít a népet közelről ér­deklő ásványokról és kőzetekről, felmutatván azo­kat lehetőleg természeti példányokban. A szikla­fajokból főleg azokat ismerteti, melyeknek elmállá­­sából eredett és támad a termőföld s azokról, me­lyeknek a közéletben eszközök és épületek készí­tésére hasznukat veszik. b) Tavaszi és nyári hónapokban tanítja ugyan­csak a népet közelebbről érdeklő növényeket, eze­ket is természeti példányokban mutatja meg a gyermeknek s rajzaikat egyedül ismétléskor hasz­nálja. VI. Osztály: Az iskolai hatodik év. A fenebbi eljárás szerint: a) Téli hónapokban lehetőleg természetben is­merteti a népet közelről érdeklő állatokat; rajzai­kat csak oly esetben használja, ha azokat termé­szetben fel nem mutathatja. b) A tavaszi és nyári hónapokban az állatok ismer­tetésének folytatása mellett ismétli a növé­nyekről a fenebbi évben szerzett ismereteiket. b) Természettan. A népiskolai tanítás folyamán a Beszéd- és ér­telemgyakorlatokból, olvasókönyvekből, a föld- és természetrajzokból szerzett természettani ismere­teket rendbe kell szedni. A természettanból a népiskolákban a legnép­szerűbben tanítani kell kiválóan: a) A több tanítóval bíró iskolákban a tanítás ötödik és hatodik évében (az 5. és 6. osztályban) és az ismétlő iskolában. b) Az egy tanítóval biró iskolákban a lehetőség szerint a 6. osztályban, mindenesetre az ismétlő is­kolában. A vonzás tüneményeiből: a testek eséséről, az emeltyűről, csigáról, lejtőről, csavarról. Továbbá a szökőkutról, vizvezetésről s az ezekkel egybekötte­­tésben levő vizről; a búvárharangról, a lég súlyá­ról, légsúlymérőről, szivattyáról, szivattyúról s tü­­zifecskendőről stb. A rezgések tüneményeiből: a hangról, világos­ságról, melegségről, hévmérőről, a légkörről: szél, gőz, harmat, dér, köd, felhő, eső, jégeső, hóról stb. A delejről, iránytűről, villamosságról s a távírdá­ról stb. A vegyülések tüneményeiből: a gázok főbb fa­jairól (éleny, köpeny, széneny, légeny), az égésről, szénsavanyról, vízről, ammóniákról; a boros, ecze­­tes, rothasztó forrásról stb. — A növények tápláló

Next