Budapesti Közlöny, 1877. október (11. évfolyam, 224-249. szám)
1877-10-02 / 224. szám
Botyka, Büdösfa, Csonka-Mindszent, Dénesháza, Katádfa, Kacsóta, Nagy-Peterd, Sumony, Szt.Dienes, Szent-Gaál, Szt.-Iván, Szt.-Lörincz (Rónátfa, Bodorfa, Gusztávműve, Torcsa puszták). Györke Ferencz bicsérdi körjegyzőt Bagota, Bakonya, Bicsérd, Boda, Gerde, Párkány, Rugasd, Varjas, Velény, Zák (Fenyős puszta); Iványos Soma kis-csényi ref. lelkészt Bogdása, Iványi, Kemse, R.-Csány, N.-Csány, Oszró, Piski, Sósvertike, Zaláta, Okorágh és Sellye; Tohárics József m.-mécskei körjegyzőt Czindery-Bogád, Gilvánfa, Hernátfa, Kákics, Kisasszonyfa, Kistelek, Marócsa, Magyar-Mecske, Monosokor, Ózd, Rónátfa, Szt.-Király, Uj-Mindszent (Ózdborka puszta). Jeszenszky Zoltán megyefai földbirtokost Beczefa, Bükösd, Csebény, Szabás, Cserdi, Dinnyeberki, Góricza, Gyürüfű, Helesfa, Hertelend, Ibafa, Kis- Péterd, Korpád, Megyefa, Nagy-Váty, Szabás és Szt.-Erzsébeth (Szt.-Domján puszta) községek számára ideiglenes iskolalátogatókká nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, az 1876. évi 28. t.czikk 3. §-ában nyert felhatalmazáshoz képest,a turóczmegyei tankerületben : Zorkóczi Kornél földbirtokost és mosóczznyói járási szolgabirót Felső-Turcsek, Alsó-Turcsek, Szklenó, Felső-Stubnya, Stubnyafürdő, Csremosnó, Nedezor és Szentmihály, — Velits Alajos földbirtokos és znyó-váralljai tanítóképezdei tanácstagot Nagycsepcsén, Divék, Dubova, Ivánkafalu, Tótpróna, Kiscsepcsén Jezernicz és Ábrahámfalva, — Zorkóczi Tivadar földbirtokos és megyei t. aljegyzőt Mosócz, Háj és Blatnicza, — Záborszky Adolf tótprónai kerületi jegyzőt Jaszenova, Rudnó, Ljesnó, Budis, Brjesztya és Szent- György, — Lörencz Zsigmond znyóváralljai képezdei igazgatót Vriczkó, Znyóvárallja és Szlován,— Csepcsányi Attila hites ügyvédet Lezsjacó, Valcsa, Pribócz, Károlyfalu, Deánfalu, Blatnicza, Tarnó, Treboszló és Kostyán, — Újhelyi Attila földbirtokos és megyei t. aljegyzőt Túrán, Konszke, Suttó, Nolcsó, Kopelán, Klicsén, Lipótz, Styavnicska és Ruttka, — Lehotzky Vilmos földbirtokos és szent-márton-blatniczai járási szolgabirót Zaturcsa, Turócz-Szent-Márton, Prjekopa, Szucsán, Szentpéter és Zsámbokrét, — végre Záborszky Ferencz földbirtokos és nyugalmazott kir. járásbirót Zábor, Felső- és Alsó-Jeszen, Kálnok, Szklabina, Szklabina-Várallja, Béla és Neczpall, Turóczmegyébe kebelezett községek számára, ideiglenes iskolalátogatókká nevezte ki. A vallát- és közoktatásügyi m. kir. minister f. évi 21678. számú rendeletével, a következő tantervet adta ki a népiskolák számára: (Folytatás.) II. A tantárgyaknak iskolai évfolyamok szerinti felosztása és terjedelme. b) Történelem. V. Osztály. Az iskolai ötödik év. Az olvasókönyvekbe foglalt történeti olvasmányok és a földrajzi tanításból szerzett előismeretek után megkezdi a tanító a történelmi oktatást, a magyar nemzet történelméből válogatott életrajzi képek elbeszélésén s elbezséltetésén. Ezen életrajzi képek elbeszélését megelőzi, vagy itt-ott közbeszőve érdekessé teszi a magyar nemzetnek e hazában megjelenése előtt szerepelt nevezetesebb népek történetéből válogatott érdekes egyének életrajzának elbeszélésével. Ezen életrajzok azonban ne legyenek kimerítő életírások, hanem csak olyan életképek, melyekben az illető személyek egyénisége mintegy összpontosul s melyeknek rajzára és színezésére annyi szövetik be a történeti anyagból, a mennyi szükséges arra, hogy az elbeszélésből a gyermek ne csak a szóban levő egyéniség képét lássa kidomborodni, hanem egyszersmind a kor viszonyaiba és eseményeibe is annyira belepillanthasson, hogy kíváncsisága és többet tudni vágya is felébresztessék. Az előadásban legyen a tanító egyszerű, természetes, élénk, eleven, szemléltető ; gerjeszszen indulatot , ébreszszen szeretetet. Igyekezzék oda hatni, hogy a gyermek lelkében élénk képletek rakodjanak le, melyek még tartós háttért képeznek az emlékezetnek s értelemnek, egyszersmind a kedélyt is megillessék s úgy hassanak, hogy a gyermek lelkében az isteni gondviselés iránt bizalmat és hálát, az erény iránt szeretetet, a bűn iránt undort s utálatot, a haza és nemzet iránt meleg ragaszkodást s lelkesedő szeretetet, a törvények iránt kegyeletet ébreszszenek s ápoljanak. VI. Osztály. Az iskolai hatodik év. Bevezetésül az ókori népekről a legnagyobb átalánosságban. Magyarország összefüggő története, kapcsolatban a vele érintkezésben élt s élő nemzetek történetével és mellék tekintettel a világtörténelem színpadán kiváló szerepet játszó nemzetek történetére. Tanításában kerülje a tanító a tárgy időrendi száraz részletezését és az okozati mélyebb fejtegetéseket ; e helyett kövesse időrendben ugyan, de a csoportosító módszert. Vagyis Magyarország története legyen a középpont, mely körül a vele kisebb-nagyobb összeköttetésben levő világtörténeti anyagot, élesen körvonalazott fő mozzanataiban s egyes képletekben csoportosítsa. — Maga a középpontul szolgáló hazai történet egyes korszakai nagyobb, de a gyermek értelmét meg nem haladó vonásokban mind megannyi szerves képletté alakíttassanak, melyek, mialatt a gyermekekkel a főbb eseményeket s az ezekben szereplő egyéniségeket megismertetik, őt egyszersmind az isteni gondviselés utaiba s ennek vezetékén az emberi és különösen a nemzeti haladás és tökélyesbülés lassú, de biztos menetének titkaiba, gyönge értelme szerint legalább bepillantani s azokat vele sejtetni tedjék. Ezen két irányú csoportositási módszer szerint sikerülend a gyermeki léleknek a nemzeti és a világtörténelemben a leghelyesebb tájékozást szerezni, így válik a történelem tanítása a gyermeki szívnek és észnek erkölcsi és szellemi fejlesztőjévé; ez pedig a történelem tanításának a népiskolában is a legfőbb czélja. Ismétlő Iskola. A hetedik, nyolcadik és kilenczedik iskolai év. Az ismétlő osztályokban a földrajzi, különösen pedig a történelmi tanítás ismétlő és kibővítő tanítására e három osztály számára szerkesztett olvasókönyvnek e tárgyakra vonatkozó olvasmányai fognak szolgálni. c)A polgári jogok és kötelességek ismerete. VI. Osztály. Az iskolai hatodik év. A haza alkotmánya, a polgári legfontosabb jogok és kötelességek főbb vonalai. Ismétlő iskola. A hetedik, nyolcadik és kilenczedik iskolai év. Az alkotmány, az államélet s az ebben foglalt polgári jogok és kötelességek ismertetésére, a tanuló kezébe egy külön füzetbe adatik, melyből a nemzeti alkotmányról, a polgári ügyek elintézésére rendelt hatóságokról és törvényszékekről, továbbá az örökösödésről, a váltójogról és csődtörvényekről stb. röviden tanulnak. en- 8026 5. Természeti tantárgyak. a) Természetrajz. V. Osztály. Az ötödik iskolai év. A természetrajzbeli előző ismereteket a Beszéd- és értelemgyakorlatokból az I. és II. osztályban szerzi a tanuló. Gyarapítja ezeket az olvasókönyvekből és különösen a földrajzi tanítás által. Ez osztályban tehát a tanulónak eddig szerzett természetrajzi ismereteit kell rendezni, kiegészíteni és bővíteni. Természetrajzi ismereteik rendezésében oda törekszik a tanító, hogy a természet mindhárom országából előttük már ismeretes, oly kiváló alapjellemmel (typus) bíró tárgyakat válogat ki, melyeknek ismertető jegyeik élénken előtüntetik egész csoportok jellemét s ezek körül csoportosítja a rokonjegyüeket. Ez a módszer arra szolgál, hogy a tanuló a meg nem ismerhetett tárgyak megismerhetésére is rávezettetik. Tanítás közben a termények ismertető jegyei felkerestetésén kívül figyelmezteti a tanító a gyermekeket különösen az állatok és a növények életfejlődésének feltételeire és átalában a termények hasznára. a) Téli hónapokban tanít a népet közelről érdeklő ásványokról és kőzetekről, felmutatván azokat lehetőleg természeti példányokban. A sziklafajokból főleg azokat ismerteti, melyeknek elmállásából eredett és támad a termőföld s azokról, melyeknek a közéletben eszközök és épületek készítésére hasznukat veszik. b) Tavaszi és nyári hónapokban tanítja ugyancsak a népet közelebbről érdeklő növényeket, ezeket is természeti példányokban mutatja meg a gyermeknek s rajzaikat egyedül ismétléskor használja. VI. Osztály: Az iskolai hatodik év. A fenebbi eljárás szerint: a) Téli hónapokban lehetőleg természetben ismerteti a népet közelről érdeklő állatokat; rajzaikat csak oly esetben használja, ha azokat természetben fel nem mutathatja. b) A tavaszi és nyári hónapokban az állatok ismertetésének folytatása mellett ismétli a növényekről a fenebbi évben szerzett ismereteiket. b) Természettan. A népiskolai tanítás folyamán a Beszéd- és értelemgyakorlatokból, olvasókönyvekből, a föld- és természetrajzokból szerzett természettani ismereteket rendbe kell szedni. A természettanból a népiskolákban a legnépszerűbben tanítani kell kiválóan: a) A több tanítóval bíró iskolákban a tanítás ötödik és hatodik évében (az 5. és 6. osztályban) és az ismétlő iskolában. b) Az egy tanítóval biró iskolákban a lehetőség szerint a 6. osztályban, mindenesetre az ismétlő iskolában. A vonzás tüneményeiből: a testek eséséről, az emeltyűről, csigáról, lejtőről, csavarról. Továbbá a szökőkutról, vizvezetésről s az ezekkel egybeköttetésben levő vizről; a búvárharangról, a lég súlyáról, légsúlymérőről, szivattyáról, szivattyúról s tüzifecskendőről stb. A rezgések tüneményeiből: a hangról, világosságról, melegségről, hévmérőről, a légkörről: szél, gőz, harmat, dér, köd, felhő, eső, jégeső, hóról stb. A delejről, iránytűről, villamosságról s a távírdáról stb. A vegyülések tüneményeiből: a gázok főbb fajairól (éleny, köpeny, széneny, légeny), az égésről, szénsavanyról, vízről, ammóniákról; a boros, eczetes, rothasztó forrásról stb. — A növények tápláló