Budapesti Közlöny, 1877. december (11. évfolyam, 275-297. szám)

1877-12-01 / 275. szám

Szombat, deczember 1. Budapest, 1877. 2­5. szán­. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Kiadó-hivatal : Budapesten, Ferencziek tere Athenaem­ épület. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva . Egész évre........................20 írt. Félévre.................................10 » Negyedévre........................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: Magánhirdetések:Szerkesztőség : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, II. lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hir­detések dijai előlegesen beküldendők; még­pedig 100-szóig egyszeri hirdetéséért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri ,16 kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR , Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai htt főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő­ törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1877. évi XXII. TÖRVÉNYCZIKK a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról. (Szentesítést nyert 1877. évi november hó 16-án. Kihir­­dettetett az országgyűlés mindkét házában 1877. évi november hó 22-én.) I. FEJEZET.*­ltalános határozatok. 1­ §• A kisebb polgári peres ügyek azon részében, melyek a községi bíráskodást meghaladják . (14. §.) bíráskodnak: a) a járásbíró; b) megyékben a szolgabíró, ha a jelen törvény 2. §-a értelmében ezen bíráskodással felruháztatik; c) törvényhatósági joggal felruházott és rende­zett tanácsú városokban, továbbá nagy községek­ben és közjegyzői szövetkezetek területén, a jelen törvény 3. §-a értelmében kinevezett békebíró. 2. §. A szolgabíró az igazságszolgáltatás gyorsítása végett ezen bíráskodással azon esetben ruházandó fel, ha az a közigazgatás hátráltatása nélkül lehet­séges és ha az illető jogot végzett vagy elméleti bírói vagy jogtudományi államvizsgát tett, vagy már bírói hivatalt viselt. Ezen felruházás a közigazgatási bizottság fel­­terjesztésére, a belügyminiszer beleegyezésével, az igazságügyminister által, a király nevében tör­ténik. 3. §. Törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban, nagy­községekben és köz­jegyzői szövetkezetek területén egy vagy több jo­got végzett vagy elméleti bírói vagy jogtudományi államvizsgát tett vagy bírói hivatalt viselt feddhet­­len jellemű alkalmas egyén, a közigazgatási bizott­ság meghallgatása után az igazságügyminiszer által a király nevében békebíróvá kinevezhető, ha: a) ez iránt a törvényhatósági joggal felruházott város közvetlen; a rendezett tanácsú városok kép­viselőtestülete és a nagy­község, vagy az egy kör­jegyzőségben szövetkezett több kis községnek elöl­járósága pedig a közigazgatási bizottság útján folyamodik; b) és oly egyént, ki a fentebbi kellékekkel bír­ván, e tiszt átvételére késznek nyilatkozik, javas­latba hoz. Ezen békebírák az 5. §-ban foglalt községi bí­ráskodással is megbízhatók, ha ezt az illető ható­ságok folyamodványukban (a) pont) szintén kérik, mely esetben a békebiró ebbeli működésének tar­tama alatt, az említett hatósági területeken külön községi bíráskodásnak helye nincs. 4­ §­A szolgabiró azon bíráskodást, melylyel a 2. §. értelmében felruháztatok, mindaddig megtartja, míg a szolgabírói hivatalt viseli, kivévén, ha idő­­közileg a viszonyok változván, ez a közigazgatás hátráltatásával járna, mely esetben a szolgabíró ezen bíráskodás továbbvitelétől a közigazgatási bizottság meghallgatása mellett, a belügyminiszer beleegyezésével, az igazságügyminiszer által fel­menthető. 5. §. A községi bíráskodást gyakorolják: a) szabad királyi, törvényhatósági joggal felru­házott és rendezett tanácsú városokban a közgyű­lés által e czélra rendelt egy vagy több közigaz­gatási tisztviselő; b) nagy községekben a bíró a tanács egy tagjá­val és a jegyzővel vagy helyettesével; c) kis községekben a biró az elöljáróság két tag­jával. Az írásbeli teendőket, ha az elöljáróságnak erre alkalmas más tagja nincs, a körjegyző vagy helyet­tese, avagy egy, e czélra az elöljáróság által meg­hívott alkalmas községi lakos végzi. d) Budapest fővárosban a községi bíráskodással a kerületi elöljáróságok tagjai is megbízhatók. 6. §. Oly járásokban, a­hol a járásbíróság több bírói személyből áll és a­hol a forgalmi viszonyok és a járás terjedelme szükségessé teszik, az igazságügy­miniszer az érdeklettek kérelmére, a járásnak a ki­sebb polgári peres ügyek elintézése czéljából két vagy több szakaszra való elosztását elrendelheti. Mindenik szakasz főhelyén alkalmas időközben a járásbíróság egyik bírói tagja megjelen és előre meghatározott és közzétett rendes törvénynap­okon a szakaszban felmerült kisebb polgári peres ügye­ket elintézi. 7­ §• A jelen törvény szerinti bíráskodással felruhá­zott szolgabírák és kinevezett békebírák tisztek elfoglalását megelőzőleg a törvényhatóság közigaz­gatási bizottsága vagy annak kiküldöttje előtt kö­vetkező esküt (fogadalmat) kötelesek letenni. Én N. N. esküszöm, (fogadom) hogy a király­hoz és az alkotmányhoz hű leszek és hogy mind­azon ügyekben, melyekben mint biró eljárni és ítélni hivatva leszek, igazságosan, a törvény és lelkiismeretem szerint fogok eljárni. A községi bíráskodással megbízott közegekné ezen eskü helyét a hivatali, illetőleg elöljárói eskü pótolja. M­Békebíróvá nem neveltethetnek ki. 1. az állami tisztviselők ; 2. a községi és közjegyzők; 3. az ügyvédi jegyzékbe bevett ügyvédek és az ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett ügyvédje­löltek ; 4. a királyi közjegyzők ; 5. a véderőnek a hadsereghez, haditengerészet­hez és honvédséghez tartozó, tettleges szolgálaban levő tagjai; 6. valamely egyház­községben alkalmazásban levő lelkészek és segédlelkészek, továbbá a szerze­tesek és a néptanítók. 9­ §. A járásbírók és a jelen törvény értelmében bí­ráskodással felruházott szolgabírák a kisebb je­lentőségű polgári peres ügyek azon részében, mely a községi bíráskodást meghaladja, a jelen törvény 1. §. c)pontjában említett közegek felálítása eseté­ben is járásuk egész területén gyakorolják ezen bí­rói hatóságot. A városokban, nagy községekben, vagy körjegy­zői szövetkezetek területén alkalmazott békebírák hatásköre csak az illető város, nagy­község, vagy körjegyzői szövetkezet területére terjed ki. A köz­­igazgatási bizottság felterjesztésére azonban az igazságügyi ministernek jogában áll, a szabad ki­rályi, a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú várost két vagy több elkülöní­tett járásra felosztani és a felosztott részeket is­mét egyesíteni. 10. §. A községi bíráskodás tekintetében Budapest fővárosának mindenik közigazgatási kerületében megbízott közegek csak az illető kerületben gya­korolják ezen bírói hatóságot. 11. §. A jelen törvény szerinti eljárás alá a következő polgári peres ügyek tartoznak : 1. Pénzköveteléseket tárgyazó keresetek, me­lyek összege a járulékokon kívül 50 irtot meg nem halad. 2. Ingóságok vagy munkateljesítés iránti kere­setek, ha a kereset tárgyának értéke a járuléko­kon kívül 50 frtot meg nem halad, vagy felperes a követelés tárgya helyett 50 irtot meg nem haladó pénzösszeget elfogadni késznek nyilatkozik. 3. Kamatok, életjáradékok, tartási és élelme­zési kötelezettségek iránti keresetek, ha a kereset tárgya a járulékokon kívül évi 50 frt összeget vagy értéket meg nem halad, vagy felperes a kereset tárgya helyett 50 frtot meg nem haladó pénzösz­­szeget elfogadni késznek nyilatkozik, és ha a fő­kötelezettség bírói ítéleten, vagy közjegyzői kör- Lapunk mai számához három és fél év »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next