Budapesti Közlöny, 1877. december (11. évfolyam, 275-297. szám)

1877-12-01 / 275. szám

okiraton alapul, vagy az adós által kétségbe nem vonatik. 4. Polgári eljárás alá tartozó mezei rendőri ügyek, ha a követelt összeg a járulékokon és az esetleg szintén megítélhető pénzbírságon kívül 100 írt összeget meg nem halad, és ugyanazon összeg erejéig a vádak által okozott kártérítést tárgyazó keresetek. 5. A bérelt laknak vagy tartozmányainak ki­ürítése, úgy ugyanezeknek a bérlő részére való átbocsátása iránti keresetek feltétlenül­­ lakást és tartozmányait nem képező más bérelt helyiségek kiürítésére és átbocsátására vonatkozó keresetek pedig csak akkor, ha az évi bérösszeg Budapesten 400 irtot, más helyen pedig 200 irtot meg nem halad. Részint lakást és tartozmányait képező, részint más helyiségek együttes kibérlése esetében a bér­lemény kiürítése vagy átbocsátása iránti keresetek csak azon esetben tartoznak a jelen törvényben szabályozott eljárás alá,­ha az együttes évi bér­összeg Budapesten 400 idtot, más helyen pedig 200 irtot meg nem halad. 6. Haszonbérletek visszabocsátása iránti kerese­tek, ha az évi bérösszeg 50 irtot meg nem halad. 7. A becsületsértési ügyek az ország azon terü­letén, a­hol ezek polgári peres eljárás tárgyát képezik. 8. A vásári bírósági ügyek az országos és heti vásárok ideje alatt, ha a követelt összeg vagy kö­vetelt tárgy értéke a járulékokon kívül 50 irtót meg nem halad. 9. Mesgye­igazgatási és sommás visszahelyezési ügyek azonban csak akkor, ha a per tárgyát la­kásnak vagy tartozmányainak, avagy egy cat. hol­dat meg nem haladó földbirtoknak birtoklása képezi. Telekkönyvi és váltóügyek, továbbá a bánya- és úrbéri bíróságok elé, úgyszintén a fennáló törvé­nyek értelmébe­n közigazgatási, vagy más nem bí­rói hatósághoz utalt ügyek, végre a jelen szakasz 8. pontjának eseteit kivéve, a kereskedelmi ügyek a jelen törvényben szabályozott eljárás alá semmi esetben sem tartoznak. 12. §: A 11. §-ban elő nem sorolt ügyekben a jelen törvény szerinti eljárásnak azon esetben sincsen helye, ha a felek magukat akár a bíróság megjelö­lése mellett, akár a nélkül, ezen eljárásnak aláve­tették. Valamely egészben vagy részben még fennálló követelés, a­mely a 11-ik §. 1., 2., 3. és 4. pontjai­ban megállapított összeget vagy értéket túlha­ladja , a jelen törvény szerinti eljárás alá akkor sem tartozik, a­midőn annnak csak egy része vona­tik kereset alá, habár e rész összege vagy értéke nem terjedne is túl a jelen törvény által megsza­bott bíráskodás hatáskörén. 13. §: Az 1. §-ban meghatározott közegek, a 1l.§-ban felsorolt ügyekben egyenlő bírói hatósággal bírnak. 14. §. A 11-ik §. 1. 2. és 3. pontjaiban felsorolt ügyek azon esetben, ha a kereset tárgya vagy értéke 20 forint összeget meg nem halad, kizárólag a köz­ségi bíráskodás alá tartoznak. A 11. § 4. pontjában foglalt ügyek pedig, ha a követelés tárgya vagy értéke 20 frt összeget meg nem halad, a felperes választása szerint akár az illetékes járásbíró, szolgabíró és békebíró, akár a községi bíráskodásra hivatott közegek előtt meg­indíthatók. 15. §. A bíró illetőséget rendszerint az alperes lakhe­lye, vagy ha állandó lakhelylyel nem bír, tartóz­kodási helye, jogi személyek, testületek, közinté­zetek, részvénytársulatok és szövetkezeteknél pe­dig ezek székhelye szabályozza. Ha ugyanazon panasz többek ellen intéztetik , bármelyik alperesnek illetékes bírósága választ­ható. Ha a követelés alapját képező okiratban a kö­telezettség teljesítésének helye kiköttetett, a pert e hely illetékes bírósága előtt is meg lehet indítani. Jelen törvény 11. §-ának 4. pontja esetében a per azon bíróság előtt indítandó meg, melynek te­rületén a mezei rendőri kihágás vagy a vadak ál­tal okozott kár elkövettetett. A 11-ik §, 5. és 6. pontjainak esetében a per a bérlemény helyének, a 9-ik pont esetében pedig a foglalás helyének bírós­ága előtt indítandó meg. Több egyenlően illetékes bíróság közt a válasz­tás felperest illeti. 16. §. A bírónak nem szabad oly ügyekben eljárni és ítélni: 1- er, melyekben saját személyénél fogva érde­kelve lévén, közvetlenül vagy közvetve kárt vagy hasznot remélhet; 2- ér, melyek által felesége vagy jegyese, fel­vagy lemenő ágbeli rokonai, vagy olyan személyek vannak érdekelve, kik vele másodsziglen oldalro­konságban vagy elsősziglen sógorságon, továbbá fogadott szülői vagy fogadott gyermeki, végre gyámsági vagy gondnoksági viszonyban állanak ; 3- er, melyekben mint tanú, szakértő, képviselő vagy közbenjáró működött; 4- er, az olyan felek ügyeiben, kiknek valamelyi­kével ellenséges vagy peres viszonyban áll. Bírói érdekeltség esetében a hason hatáskörrel bíró szomszédos bírák közül felperest illeti a vá­lasztás , és ha bírói érdekeltség az eljárás folyama alatt merül fel, az eljárás megszüntetése mellett az iratok a hason hatáskörű szomszédos bírák kö­zül ahhoz teendők át, a­kit felperes választ. (Folytatjuk.) 9918 Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán, Cselko József nagy­­mácsédi plébánosnak, az egyház, népokta­tás és jótékonyság terén tett jeles szolgá­latai elismeréséül, a koronás arany érdemkeresztet adományozom. Kelt Gödöllőn, 1877. évi november hó 12-én. Ferencz József, s. k. B. Wenckheim Béla, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán, Hám János nagy­­ekemezei néptanítónak, 50 évi buzgó és si­keres működéséért, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozom, Kelt Gödöllőn, 1877. évi november hó 14-én. Ferencz József, s. k. B. Wenckheim Béla, s. k. Igazságügyi magyar ministerem előter­jesztésére, bíróvá: a komáromi törvény­székhez . Hegymeghy László szécsényi já­­rásbirósági albirót; továbbá albirákká: a szeniczi járásbirósághoz ; Géczigh József budapesti törvényszéki aljegyzőt, a boros­­jenői járásbírósághoz; Tolnai János ottani járásbirósági aljegyzőt, a nagy­szent­mik­­lósi járásbírósághoz; Sigerus Ármin nagy­szebeni törvényszéki irodatisztet, az abaúj­­szántói járásbirósághoz: dr. Járossy Károly budapesti köz- és váltó ügyvédet; végül alügyészekké: a kalocsai ügyészség­hez: Kálosy József bajai járásbirósági al­birót, és a kassai ügyészséghez: Paksy József volt járásbirósági aljegyzőt neve­zem ki. Kelt Budapesten, 1877. évi november hó 21-én. Ferencz József, s. k. Perczel Béla, s. k. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi november hó 21-én kelt legfelsőbb határozványá­­val, Szász Dénes székely-keresztúri járásbirónak — hivatalból — törvényszéki bírói minőségben a beszterczei kir. törvényszékhez, Fehdenfeld Ottó nagyszebeni törvényszéki bírónak — hivatalból — a kolozsvári kir. törvényszékhez, Jerkovics Antal újvidéki törvényszéki bírónak — saját kérelmére — a zombori kir. törvényszékhez, Potorán István belényesi járásbirósági albirónak — hivatalból — a czeglédi kir. járásbirósághoz, Prosteán Miklós bogsáni járásbirósági albirónak — hivatalból — a zala-egerszegi kir. járásbirósághoz, Lipcsey Pál marmaros-szigeti törvényszéki bírónak — saját kérelmére — járásbirói minőségben a szegedi kir. járásbirósághoz, Lipcsey Péter szegedi járásbirónak — szintén saját kérelmére — törvényszéki bírói minőségben a marmaros-szigeti kir. törvényszék­hez, Cséfalvay Rezső kun-szent-mártoni járásbiró­sági albirónak — saját kérelmére — a szolnoki kir. járásbirósághoz, végül Barsy Gyula szolnoki járásbirósági albirónak — hivatalból — a kun­­szent­mártoni kir. járásbirósághoz leendő áthe­lyezését legkegyelmesebben megengedni mél­­tóztatott. A m. kir. igazságügyminister Káposztás István szóig a birói írnokot a nyíregyházi kir. törvényszék mellé bírósági végre­haj­tóvá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister a pécsi állami főreáltanodához Vajda Viktort ren­des tanárrá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, az 1876. évi 28. törvényczikk 3. §-ában nyert felha­talmazáshoz képest,Győrmegye területén, Karvassy Kálmán ügyvédet Győr város; Nagy Endre ügyvédet Győr város; Bezerédy István föld­­birtokost Ménfő és Gyimóth községek; Kövessy Gyula ügyvédet Csanak és Kis-Baráth községek; Czigány Gyula ügyvédet Nagy-Baráth, Nyúl, Ecs és Szent-Márton; Szőcs Árpád ügyvédet Ravazd, Asszonyfa és Táp-Szent-Miklós; Nemes Ignácz földbirtokost Ságh, Pázmánt, Nyalka és Taáp; Györházi János földbirtokost Böny, Réthalap és Eörkény ; Tóth István róm. kath. plébánost Peér, Táplány, Mindszent és Mező-Örs; Baky István ügyvédet Gönyü, Szent-Iván és Vének; Goda Béla földbirtokost Felpécz, Tényő és Pátka; Kolos­svár­y Sándor földbirtokost Gyomoré, Kis-Pécz, Szent- Pál, Szemere és Szerecseny; Friedrich Károly tiszttartót Gyarmath és Kajár; Mocsáry Jenő földbirtokost Tóth, Szent-Kut és Móriczhida ; Bar­­cza Géza ügyvédet Csikvánd, Ó- és Uj-Malomsok; ifj. Szalacsy Lajos t. aljegyzőt Csécseny, Rába- Szent-Mihály, Rába-Szent-Miklós, Kis-Baboth és Mérges; Milkovich Géza földbirtokost Koronczó ; Gutmann Gyula tiszttartót Rába-Patona, Ikrény és Kény; Nagy György r. kath. plébánost Encse, Réthi és Fehértó; Takács Ferencz ev. lelkészt kapi.

Next