Budapesti Közlöny, 1878. június (12. évfolyam, 127-150. szám)
1878-06-01 / 127. szám
A magán-elzárásban levő fegyencz, kiszabott munkáját zárkájában tartozik teljesíteni. 31. §• Az egészséges fegyenczek különbség nélkül, a magán-elzárás alatt levők azonban a többiektől elkülönítve, a fegyház területén belül, a szabályokban meghatározott módon és őrizet alatt, naponként egy órát a szabad levegőn töltenek. Ezen idő, egészségi tekintetből az orvos véleménye alapján, az igazgató által egy órával meghosszabbítható, 32. §. A magánelzárás nem alkalmazható , ha az a fegyencz testi vagy szellemi épségét közvetlenül veszélyezteti, s félbeszakítandó , mihelyt ily veszély jelenségeit észleli s bejelenti. 33. §. Ha a magánelzárás az előbbi szakaszban meghatározott okból, a büntetés kezdetén nem foganatosíttatott, vagy félbeszakittatott, az, amenynyiben a félbeszakítás okai megszűntek, a büntetés tartamának első felében utólag alkalmazandó. A büntetési idő első felén túl, fegyelmi büntetés esetét kivéve, magánelzárásnak nincs helye. 34. §. Azokra, akik életfogytig tartó fegyházra vannak ítélve, a magánelzárás csak a büntetés megkezdésétől számítandó tíz év alatt, azontúl pedig csak mint fegyelmi büntetés alkalmazható. 35. §. A kik államfogházra ítéltetnek el (államfoglyok), külön országos fogházban, és a mennyire a helyi viszonyok megengedik, éjjel elkülönítve, nappal pedig többen együtt őriztetnek. Az államfoglyok munkára nem kényszeríthetők; szabadságukban áll azonban, valamely, az intézet viszonyainak megfelelő, és általuk választott munkával foglalkozni; továbbá saját ruházatukat viselhetik , önmagukat élelmezhetik. A házi rend és fegyelem, — főleg az őrizet és az intézethez nem tartozó személyekkel való érintkezés tekintetében, a fegyházra és a börtönre megállapítottaknál enyhébb szabályoknak vannak alávetve. Az államfogházban letartóztatott személyek az igazgatóság által kijelölt területen naponként két órát a szabadban tölthetnek. 36. §: A börtönbüntetés kerületi börtönben, vagy az igazságügyminiszer által e czélra kijelölt törvényszéki fogházakban hajtatik végre. 37. §: A börtönre ítélt egyének, viszonyainak megfelelő munkát teljesítenek, az illető börtönre nézve megállapított munkanemek közül azonban szabadon választhatnak; őket a börtönépület területén kívül csupán közmunkával és csak beleegyezésükkel lehet foglalkoztatni, mely esetben a fegyenczektől és a szabad munkásoktól elkülönítendők. A börtönre ítéltek alá vannak vetve a magánelzárásnak, valamint a ruházat, élelem, házirend és fegyelem tekintetében a börtönszabályok rendeleteinek, melyek azonban a fegyháziaknál enyhébbek. 38. §. A 30., 31., 32. és 33. §§. határozatai, a börtönre ítélt egyénekre is alkalmazandók, azon módosítással , hogy azok a börtönhöz tartozó területen belül naponként két órát töltenek a szabad levegőn, mely idő, csupán fegyelmi büntetésképen szállítható le naponként egy órára. Ezen megszorítás, félbeszakítás nélkül, két napnál hosszabb időre nem terjedhet. 39. §. A fogházbüntetés törvényszéki, vagy járási fogházban hajtatik végre. 40. §. Akik fogházra ítéltetnek, rendszerint csak azon esetben vannak az éjjeli és nappali magánelzárásnak alávetve, ha büntetésük egy évnél hosszabb időre terjed, mely esetben a magánelzárás tartalmára nézve, a 30. §. szabályai alkalmazandók. A fogházra ítéltek, a 37. §. meghatározott választási joggal, viszonyaiknak megfelelő munkára köteleztetnek, a fogház területén kívül azonban csak beleegyezésükkel, és csupán közmunkára alkalmazhatók. Életem, házi rend, és fegyelem te-kintetében a fogházi szabályoknak vannak alárendelve, ezek azonban enyhébbek, mint amelyek a fegyházra vagy börtönre nézve vannak megállapítva. 41. § Különösen tekintetre méltó okoknál fogva a bíróság ítéletében a fogházra ítélteket a munka alól felmentheti, valamint megengedheti azt is, hogy magukat saját költségükön élelmezzék. 42. §. Fogházra ítélt, de éltük huszadik évét túl nem haladott egyénekre nézve, javításuk czéljából, a bíróság ítéletileg elrendelheti, hogy hat hónapnál tovább nem terjedő büntetésüket, vagy ha az tovább terjedne, annak egy részét, amely azonban hat hónapot túl nem haladhat, — magán elzárásban állják ki. A bíróság az ítéletben azt is kimondhatja, hogy az ily ifjú egyének magán elzárás helyett, javító intézetbe szállíttassanak, sőt azt, — ha az ítéletben ki nem mondatott, de a javítás tekintetéből czélszerűnek mutatkoznék, a felügyelő bizottság ajánlatára, az igazságügyi miniszer elrendelheti. 43. §. A felügyelő bizottság tagjai: a törvényszék elnöke, illetőleg helyettese, a királyi ügyész, illetőleg királyi alügyész, az igazgató (felügyelő), a lelkész, a tanító, továbbá a törvényhatóság közigazgatási bizottsága által megválasztott két egyén. Határozathozatalnál, amely a járásbírósági fogházban letartóztatott ifjú egyénnek javító házba szállítását tárgyazza, az illető járásbíró is meghallgatandó. 44. §. Azok, akik legalább három évi fegyházra vagy börtönre ítéltetvén, büntetésük kétharmadrészét kitöltötték, és szorgalmuk, valamint jóviseletük által a javulásra alapos reményt nyújtottak, büntetésük hátralevő részének kitöltése végett, közvetítő intézetbe szállíttatnak, ahol szintén munkával foglalkoztatnak, azonban enyhébb bánásmódban részesülnek. 45. §. Az életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítéltek, büntetésük tizedik évének eltelte után, s a 44-ik §-ban meghatározott feltételek alatt, szintén a közvetítő intézetbe szállíttathatnak. 46. §. A közvetítő intézetbe való szállítást, a felügyelő bizottság meghallgatása után, az igazságügyminister rendeli el. 47. §. A közvetítő intézetben létező foglyok, fegyelmi vétség esetében a fegyházba, illetőleg a börtönbe visszaküldhetők. (Folytatjuk.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1878. évi VI. TÖRVÉNYCZIKK a réz-váltópénz szaporításáról. (Szentesitést nyert 1878. évi május hó 27-én. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1878. évi május hó 29-én.) A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával, a forgalomban levő rézváltópénz mennyiségének szaporítása végett, a következő egyezséget megköthesse. 1. §. A monarchia két fele közt fennálló vám- és kereskedelmi szövetség XII. czikke alapján a rézváltópénz szaporítására kölcsönös egyetértéssel 500.000 forintban oly módon állapittatik meg, hogy ebből 10.000 forint félkrajezáros és 490.000 frt egy krajezáros darabokban lesz kiverendő. 2§ A vezetés Magyarországban 30,0 Felsége többi királyságai és országaiban 70 szászteli arányban fog véghez vitetni. Mi e törvényezikkel s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesitjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Schönbrunnban, ezernyolczszáz hetvennyolczadik évi május hó huszonhetedikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. 3942 MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1878. évi VIII. TÖRVÉNYCZIKK az 1877-ik évi közösügyi költségekre a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összegekről. (Szentesítést nyert 1878. évi május hó 27-én. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1878. évi május hó 29-én.)•§• A közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok által az 1877. évi közös előirányzathoz póthitelképen 3.424.847. forint 98 kr. szavaztatván meg, ezen póthitel Magyarországra eső 1.075,402 frt 27 kv. részének kiszolgáltatására a pénzügyminister felhatalmaztatik, és részére ezen összeg erejéig póthitel engedélyeztetik. 2. §. Ugyancsak felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a határvám fölöslegeknek 1877. évi visszamaradásából a magyar korona országait illető bevételi kevesebblet folytán az 1877. évre engedélyezett közösügyi költségeknél mutatkozó 1.972.080 frt 121, kr. kiadási többlet fedezésére a közös