Budapesti Közlöny, 1878. augusztus (12. évfolyam, 177-201. szám)

1878-08-01 / 177. szám

Budapest, 1878. 177. szám. Csütörtök, augusztus 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. Szerkesztőség : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, II. lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. Kiadó-hivatal : Budapesten, Ferencziek tere Athenaem­ épület. Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben hithot hordva . Egész évre .... . . 20 frt. Félévre................ 10 » Negyedévre ...... 5 » Egy lap Ara 30 hr. A „Hivatalos Értesítő “-be iktatandó hivatalos hir­detések dijai előlegesen beküldendők, még­pedig 100-szóig egyszeri hirdetéséért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—800-szó­ig 1 frt és így ovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Előfizetési Árak : Hivatalos hirdetések: Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri IS kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1878. évi XXV. TÖRVÉNYCZIKK az osztrák-magyar bank létesítéséről és szabadal­máról. (Szentesítést nyert 1878. évi junius hó 27-én. Kihir­­dettetett az országgyűlés mindkét házában 1878. évi junius hó 28-án.) (Folytatás.) Az osztrák-magyar bank alapsza­bályai. VIII. CZIM. A bank üzletei. D) Pénzek átvétele elismervényre. 75. c­z­­­k­k. A banknak jogában áll, készpénzt jegyekben vagy vett pénzben, kamat nélkül, bizonyos vagy bizonytalan időre elismervény mellett átvenni. E) Forgatmányi (giró) üzlet, 76. c­i­i­k­k. A forgatmányi (giró)­üzletben átvesz a bank pénzeket, rövid lejáratú váltókat és értékpapíro­kat folyó számlára, kamatozásra vagy kamat nél­kül. A laptulajdonos követelése felett, ha ez már a bankhoz befolyt, utalvány (chéque) által rendel­kezhetik, még­pedig akár készpénzben való fel­vétel által, akár egy harmadik személy javára. A bank a forgatmányi­ lapnak kért megnyitását megtagadhatja, vagy a megnyitott lapot a laptu­lajdonosnak felmondhatja a nélkül, hogy ennek okát adná. Minden laptulajdonos saját elfogadványait kifi­zetés végett a bank illető giró-pénztárához utalhatja. 77. c­z­i­k­k. Ha egy laptulajdonos vagyona felett csőd nyit­­tatik s a bank erről a 97. czikknek megfelelőleg értesít­tetik, a lap­tulajdonos utalványai, legyenek azok bármikor kiállítva és akár még az ő kezei között, akár egy harmadik személy birtokában, figyelembe többé nem vétetnek. A laptulajdonos követelése a 97. czikkben fog­lalt határozatok szerinti eljárás alá esik. F) Utalványozási üzlet. 78. c­z­i­k­k. Az utalványozási üzletben a bank e czélra kije­lölt pénztárainál pénzek fogadtatnak el oly ezés­ből, hogy azok a banknak máshelyt fennálló pénz­táránál kifizettessenek s e pénzekről látra, vagy meghatározott időre fizetendő utalványok állíttat­nak ki. Ezen utalványok az átvevő nevére vagy annak rendeletére szólnak. A bank nem kezeskedik a forgatmány (giró) vagy nyugtázás (acquit) valódiságáért. Bizonyos időre lát után szóló utalványok a bank­nak a fizetés helyén lévő pénztáránál bemutandók a czélra, hogy azokra a fizetés napja följe­gyeztessék. 79. c z i k k. Az utalványok bemutatása, átruházása és kifi­zetése tekintetében az ezen cselekvények helyén a váltókra nézve érvényben álló szabályok alkal­mazandók. 80. c z i k k. Ha egy utalvány elvész, az elvesztő fél a kifize­tést a banknak a fizetés helyén levő intézeténél 14 nap tartamára betilthatja az esetben, ha az utal­vány számát, összegét, a kiállítás helyét és napját és azon személynek,kire az utalvány szól, nevét helyesen bejelenti. Ha az elvesztő fél az említett adatokat teljesen és pontosan bemondani nem képes, a bank illető intézete saját belátása szerint határoz a felett, vájjon a kifizetés 14 napi felfüggesztésének egye­lőre lehet e helye vagy sem ? G) Bizományi üzlet, 81. c­z­i­k­k. Az osztrák-magyar banknak jogában áll pén­zeket bizományképen bahhajtani, idegen számlára előzetesen kézhez vett készpénzbeli fedezet mellett, mindennemű értékpapírokat, nemkülönben nemes érczeket venni, és azokat előzetes beszállítás után eladni. IX. CZIM. B­a­n­k­j­egyek. 82. c­z­­­k­k. Az osztrák-magyar bank szabadalmának idejére az oszrák-magyar monarchia egész területén ki­zárólagos joggal bír önmagára szóló utalványokat, melyek kamatot nem hoznak s a bemutatónak kivonatára kifizetendők, kiállítani és forgalomba bocsátani. A bank ezen utalványai (bankjegyek) nem szól­hatnak 10 írtnál kisebb összegről. Ezen utalványok egyik oldalon német, a másik oldalon magyar azonos tartalmú szöveggel s az osztrák-magyar monarchia czimerével, valamint a bank alapszabályszerű c­égjegyzésével (38. czikk) vannak ellátva. 83. czikk. Az osztrák-magyar bank köteles az általa ki­bocsátott jegyeket bécsi és budapesti főintézetei­nél kívánatra azonnal törvényes érezpénzzel be­váltani. Az ebbeli ígéret a bankjegyek szövegébe fel­veendő. Ha e kötelezettség a bécsi, vagy budapesti fő­intézetnél legföljebb 24 óra alatt a bemutatástól számítva nem teljesítetik, ez, kivéve a jegybevál­tásnak a monarchia mindkét államában törvényes után egyidejűleg történt ideiglenes felfüggeszté­sének esetét, a szabadalom elvesztését vonja maga után. A bank köteles jegyeit egyébb pénztárainál is, a­mennyiben ezek készlete és pénzszükséglete megengedi, törvényes érczpénzzel beváltani. 84. czikk. A főtanács tartozik arról gondoskodni, hogy az érczalap a bankjegyforgalomhoz oly arányban le­gyen, mely a 83. czikkben foglalt kötelezettség tökéletes teljesítését biztosítani alkalmas. Azon összegnek azonban, melylyel a forgalom­ban lévő bankjegyek összege a 200 milliót megha­ladja, ezüstben vagy aranyban, vert pénzben vagy rudakban mindenesetre meg kell lenni. Szintúgy bankszerűleg fedezve kell lenni azon összegnek, melylyel a forgalomban levő bankjegyek hozzászámítva az elismervény mellett, vagy folyó­számlára átvett rögtön visszafizetendő idegen pénzeket, a meglevő érczkészletet meghaladják. Bankszerű fedezetül szolgálhatnak: a) az alapszabályok szerint leszámítolt váltók és értékpapírok; b) az alapszabályok szerint zálogul elfogadott nemes érczek és értékpapírok ; c) osztrák és magyar állami, országos, illetőleg községi kölcsönök beváltott lejárt kötvényei és szelvényei; d) külföldi piac­okra szóló váltók. Ha a tapasztalás azt mutatná, hogy az itt meg­állapított, csak bankszerűleg fedezett bankjegy­­mennyiség elégtelen, a bank jogában állandó té­nyekkel indokolandó javaslatait a kormányok elé terjeszteni s azoknak alkotmányos tárgyalását kívánni. 85. czikk: Forgalomban levőknek tekintendők azon bank­jegyek, melyek a bank által kibocsáttattak s pénz­táraihoz még vissza nem kerültek. A bekivánt, de az utolsó határnaptól 6 év alatt (89. czikk), beváltásra, vagy kicserélésre nem ke­rült bankjegyek azonban forgalomban többé nem levőknek tekintendők s a forgalomból leirandók. 86. czikk. Az osztrák-magyar bank jegyei kizárólag élve­­z­i azon kedvezményt, hogy minden osztrák ér­tékben teljesítendő olyan fizetésnél, mely törvényes rendelkezés, vagy szerződésszerű kötelezettség foly­tán nem teljesítendő é közpénzben, az osztrák-ma­gyar monarchia egész területén mindenki által, valamint minden közpénztárnál teljes névértékük­ben elfogadandó­k. (Folytatjuk.) Lapunk mai számához három és fél év „Hivatalos Értesítő­ van csatolva.

Next