Budapesti Közlöny, 1879. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

1879-04-01 / 76. szám

Budapest, 1879. 76. szám. Kedd, április 1. BUDAPESTI • • • • KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Budapesten. Ferencziek tere, Bazárépület II. lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. Kiadó-hivatal : Budapesten . Ferencziek tere Athenaeum épület. Előfizetési Árak : Naponként­ postai szétküldéssél, vagy helybeli házhoz hordva : Egész évre..........................20 írt. Félévre.............................. . 10 » Negyedévre.........................5 » Eg­y teljes lap ára 30 str. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesitő“-be iktatandó hivatalos hir­detések dijai előlegesen beküldendők, még­pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 írt, 100— 200-szóig 2frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodh­asábos petitsor egyszeri hir­­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kv oszt., ért. HIVATALOS RÉSZ. 1879. évi VII TÖRVÉNYCZIKK a dálya-vinkovczei vasútról. (Szentesítést nyert 1879. évi márczius hó 28-án. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1879. évi márczius hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA stb., és MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztet­ték szentesítés végett Felségünk elé: 1­ §• Az 1877. évi XXVI. t. sz. által kiépíttetni rendelt bálya-vinkovczei 33.860 kilométer hosszú vasútnak a ministerium által foganatosított kiépí­tése helybenhagyatik. 2­ §. E vasút kiépítésére s fölszerelésére 1.802,208 frtnyi költség engedély­ezte­tik, mely költségből az 1879. évre 1.200,000 frt lesz az állami költségvetésbe fölveendő. 3. §. E vasút üzlete államilag a folytatását képező vinkovcze-broódi vasúttal együttesen lesz kezelendő. 4­ §•­­..................................... E törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a közmunka- s közlekedési és a pénzügyi miniszerek bízatnak meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a­mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz­hetvenkilenczedik évi márczius hó huszonnyolczadikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. 1879. évi VIII. TÖRVÉNYCZIKK a berlini szerződés beczikkelyezéséről. (Szentesítést nyert 187­9. évi márczius hó 29-én. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1879. évi márczius hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA stb., és MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett F­elségünk elé : Az Ő Felsége Ausztria császára, Csehország királya stb. s Magyarország Apostoli királya, továbbá Ő Felsége a német császár s Poroszor­szág királya, a franczia köztársaság elnöke, Ő Felsége Nagybritannia és Izland egyesült királyságok királynője s India császárnője, Ő Felsége Olaszország királya, Ő Felsége minden oroszok császárja és Ő Felsége az ottománok császárja között a Berlinben tartott congressus folytán, ugyanott 1878. évi julius 13-án kötött és Ő Felsége Ausztria császára, Csehország királya stb. s Magyarország Apostoli királya által a Bécsben 1878. évi junius 26-án kiállított jóváhagyási záradékkal helybenhagyott szerződés, ezennel az ország törvényei közé iktattatik. Az említett szerződés szövege következő: La Majesté l’Empereur cVAutriche, Roi de Bohême, etc. et Roi Apo­stolique de Hongrie, Sa ; Majesté l’Empereur d’Allemagne, Roi de Prusse, le Président de la République Française, Sa Majesté la Reine du Royaume- Uni de la Grande Bretagne et d’Irlande, Impératrice des Indes, Sa Ma­jesté le Roi d’Italie, Sa Majesté l’Empereur de toutes les Russies et Sa Majesté l’Empereur des Ottomans, désirant régler dans une pensée d’ordre Européen conformément aux stipulations du Traité de Paris du 30 mars 1856, les questions soulevées en Orient par les événements des dernières années et par la gueire dont le traité préliminaire de San Stefano a mar­qué le terme, ont été unanimement d’avis que la réunion d’un Congrès off­rirait le meilleur moyen de faciliter leur entente. A MINDENHATÓ ISTEN NEVÉBEN. Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. s Magyarország Apostoli királya; Ő Felsége Németország császárja és Poroszország kirá­lya, a franczia köztársaság elnöke ; Ő Felsége Nagybritannia és Irbán egye­sült királyságok királynője, India császárnője; Ő Felsége Olaszország ki­rálya ; Ő Felsége minden oroszok czárja és Ő Felsége az o­tománok csá­szárja, óhajtván az utóbbi évek eseményei és a háború által, melynek az előleges san­ stefanói békekötés vetett határt, a keleten fölmerült kérdése­ket európai rendű eszme értelmében az 1856. évi márci­us 30-án kötött pá­risi szerződés határozataival összhangzásban szabályozni, egyhangulag azon véleményben voltak, hogy egy congressus összehívása volna a legjobb mód, kölcsönös megegyezésüket könnyíteni. Lapunk mai számához egy negyedik melléklet, és három és fél év »Hivatalos Értesítő« van csatolva. AU NOM DE DIEU TOUT PUISSANT.

Next