Budapesti Közlöny, 1879. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

1879-04-08 / 82. szám

Közczélok, úgy mint a posta, távirda, rendőrség stb. részére szükséges helyiségek előállítására, engedélyes társulat nem köteleztetik. Áruraktárak csak akkor építendők, ha ezt a forgalom igényli. A szarvasi vízállomásnál kézzel hajtható szivattyú-mű, égetett anyagból készült vízvezetéki csövek alkalmazása stb. megengedtetik, esetleg a mozdony közvetlen akutból is nyerheti a vizet. A pálya bekerítése, védgátakat is ide értve, csak különösen figyelemre méltó helyeken és ott szükséges, ahol a helyi viszonyok azt okvetlen megkívánják. Ahol a pálya hosszában anyagárkok vonulnak el, ott kerítés nem szükséges. Az utak elzárására szükséges korlátok csak nagyon sűrű közlekedési út-átjáróknál s oly helyeken állítandók fel, ahol a vonat közeledése az út-átjárástól legalább 150 méternyi távolságra észre nem vehető. A korláttal el nem látott útátjárásoknál lassú menetet jelző táblák alkalmazandók. Az engedélyes társulat köteles oly üzleti távirdát létesíteni, melyen az állomások közti sürgönyzés lehetséges legyen. Áthaladó vonaljelzők, és pedig sem láttam, sem hallható jelzők (harangjelzők) általában nem szükségesek , de a mezőtúri állomás végén, az állomás biztosítására egy fordítható távjelző állítandó fel. A kézi s a vonatoknál szükséges jelzőszerek, a fennálló szabályok szerint szerzendők be. d) Állomások. Az engedélyes társulat köteles a vasútnak a tiszavidéki pályához való csatlakozása czéljából szükséges építményeket Mezőtúron létesíteni s Szarvason állomást építeni. Azonkívül az engedélyes társulat fel van jogosítva, ezen állomások között, szükséglet szerint s önként érthetőleg, a kormány engedélye mellett, megálló helyeket és kitérőket létesíteni. Szarvas állomás, továbbá a kitérők és megálló helyek helyzete és kiterjedésének, valamint a Mezőtúron eszközlendő építéseknek meghatározása az engedélyes társulat javaslatához képest a kormányt illeti. Szarvas állomás azonban akkér létesítendő, hogy azt szükség esetén meg lehessen nagyobbítani. e) Üzlet-eszközök. Az üzlet-eszközöket, a jelen engedélyokmány 2. §-ában érintett ideiglenes vasútüzleti rend 21. és 22. §-ában előszabott határozmányok fentartása mellett engedélyes társulat maga választhatja. A mozdony- és teherkocsi tengely legnagyobb megterhelése 8000 kilogramm határoztatik. Kéttengelyű mozdonyok alkalmazása megengedtetik. Megengedtetik továbbá az is, hogy előre megszabott kárpótlás mellett, a járművek a mozdonyok kivételével, a mezőtúr-szarvasi vonal üzlete számára, a szükséglet szerint a tiszavidéki vasút által bocsáttassanak rendelkezésre. 6. §. Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat berendezése szükségesnek mutatkoznék, az engedélyes társulat köteles lesz, a felvételi helyiségek, jelzés, pályafelügyelet s egyáltalában minden más, a rendszeres üzlet fentartása czéljából szükséges intézkedésekre nézve a pályát, a m. kir. kormány részéről az elsőrendű vaspályák számára kiadott szabványok s utasítások szerint kiegészíteni és berendezni, s a kormány részéről teendő e részbeni intézkedéseket saját költségén foganatosítani. Ezen kötelezettség teljesítése azonban csak az engedély-tartam első 50 éve alatt követelhető, a hátralevő engedély-tartam alatt pedig a pálya ily módoni átalakítása csak a kormány s az engedélyes társulat közt e részben kötendő egyezmény alapján eszközölhető. Különben köteles engedélyes társulat a forgalmi eszközöket, síneket és egyéb az építésnél használandó anyagokat a belföldön szerezni be, s azoknak külföldről leendő behozatalát a kormány csak az esetben fogja megengedni, ha engedélyes társulat kimutatja, hogy azok a belföldön hasonló feltételek alatt nem szerezhetők be. 7. §: Az engedélyes társulat köteles a részletterveket az engedélyező törvény hatályba lépte napjától számított három hónap alatt a kormánynak előterjeszteni, a pálya építését ezen tervek jóváhagyásától számított egy hónap alatt megkezdeni, az építést ugyancsak a részlettervek jóváhagyásától számított két év alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni. 8. §. A kormány fentartja magának a jogot, hogy más pálya szándékolt beszakadása esetében, ha magára a beszakadásra nézve, továbbá pályaudvarok közös használata, kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában, az illető társaságok között egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározhassa. 9. §• A kisajátítási jog az 1868. évi LV. törvényczikk értelmében, az engedélyezett pálya kiépítésére, az engedélyes társulatnak megadatik. 10. §. Az engedélyes társulat köteles a postát és postakezelőket, az 1851. évi november 16-án kelt vasúti üzletrend 68. §-a értelmében ingyen szállítani, s e czélra naponként legalább egy vonatot mindkét irányban berendezni. Az engedélyes társulat köteles egy kéttengelyű áruszállító kocsi felerészét a postaküldemények és a postakalauz szállítására berendezni, mely postakocsi naponként mindkét irányban legalább egyszer közlekedik. A többi vonatokon, melyek esetleg naponként közlekednek, köteles az engedélyes társulat a két állomás közt váltott azon küldeményeket, melyek postatisztek vagy szolgák kísérete nélkül szállítandók és külön kocsik használatát nem igénylik, az értékküldemények kivételével ingyen szállítani és a kocsinál való átvételt, illetve kiadást saját kalauzuk vagy vezetőjük által elláttatni. A vaspálya üzlete tárgyában az igazgatóság alárendeltjei, vagy utóbbiak közt váltott levelezés, a jelenleg engedélyezett vaspályán bérmentesen szállítható. (Folytatjuk.) Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán, Korbuly Bogdán, a kolozsvári nemzeti színház országos választmánya tagjának, saját és törvényes utódai részére, a lompérdi előnevet díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1879. évi márczius hó 31-dikén.Ferencz József, s. k. B. Wenckheim Béla, s. k. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, f. hó 4-én kelt legfelső határozatával, báró Abele Vincze altábornagynak, beosztva a bécsi főhadparancsnoksághoz, báró Drechsler Károly altábornagy, olmüczi várparancsnoknak, és treuenschwerti báró Knebel Albert altábornagy, a katonai fellebbezési törvényszék elnökének, a titkos tanácsosi méltósáságot díjmentesen adományozni kegyeskedett. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, herczeg Esterházy Alajos m. kir. honvédőrnagynak, a cs. és kir. kamarási méltóságot legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. Vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, gróf Batthyány Zsigmond szemlaki közalapítványi kasznárt, a csákovai uradalomba közalapítványi tiszttartóvá; Pooder Henrik pilismaróthi számtartósági ellenőrt, szemlaki közalapítványi kasznárrá; Berzeviczy Géza ellenőrködő írnokot, csákovai közalapítv. számtartósági ellenőrré; Szvacsina Gyula csákovai főtiszti tollnokot, pilismaróthi közalapítványi számtartósági ellenőrré; Renz János közalapítványi ügyigazgatósági írnokot, nagykövéresi közalapítványi számtartósági ellenőrré; Weber Rajmund ellenőrködő írnokot, nagykövéresi közalapítványi uradispánná nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, a fehértemplomi állami elemi leányiskolához tanítónőül ideiglenes minőségben kinevezett Schindelmann Laurát, állomásán végleg megerősítette. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, i. e. 8850. sz. alatt, a következő rendeletet intézte az összes törvényhatóságokhoz: A szőllőket megsemmisítéssel fenyegető phylloxera-rovar által okozott jelentékeny károk lehető elhárítása, s a nevezett rovar terjedésének, illetőleg egyik vidékről a másikra való behurczoltatásának megakadályozása érdekében, a szellőmivelő államok képviselői 1877-dik évben Lausanneban, 1878-dik évben Bernben tanácskozván, ez utóbbi alkalommal nemzetközi egyezmény létrehozásában állapodtak meg, melynek pontjai mindazon intézkedéseket tartalmazzák, melyek alkalmasak arra, hogy a phylloxera-rovar terjedése meggátoltassák. Ama nemzetközi értekezlet szakértő vélekedése szerint az óvintézkedések legfőbbjei közé tartozik a szőllőtőkéknek, vesszőknek és egyéb növényrészeknek, valamint a gyümölcs-, dísz- és gazdasági facsemeték forgalmának ellenőrzése, illetőleg hol szükséges, korlátozása. Ez utóbbiaké azért, mert nincs kizárva azon lehetőség, hogy gyümölcs-, dísz- és gazdasági facsemeték vagy cserjék, melyek phylloxera-vészesterületről származnak, e káros rovar áthurczolásának közvetítői legyenek. Ezekből folyólag fentartván a gyökeres és sima szőllővesszőknek, leveleknek és egyéb szőllőnövényrészeknek a külföldről általában, valamint az osztrák tartományokból és Horvát-Szlavonországból behozatala iránt 1874-ik évi deczember hó 15-én 22119. sz. a. kelt tilalmazó rendeletet, valamint a phylloxera által ellepett Pancsova városi határ eltárolása tárgyában 1875-ik évi 23264. és 23781. sz. a. kelt rendeleteket; ezek kiegésztése czéljából ezennel rendelem: a) Gyökeres gyümölcsfa-, disz- és egyéb bárminemű faiskolákban vagy kertekben nevelt facsemetéknek és cserjéknek a phylloxera által ellepett Klossereuburg határából való behozatala szigorúan tiltatik; b) ugyancsak gyökeres mindennemű facsemetéknek és cserjéknek Pancsova város határából kivitele szigorúan tiltatik; c) a tilalom áthágói az illető növény-küldemény elkobzása és megsemmisítése mellett rendőrileg is fognak büntettetni. Ezenkivül pedig fentartatik a törvény rendes útja mindazon károk megtérítésére nézve, melyek ezen áthágás által okoztathatnának. Kelt Budapesten, 1879. évi április hó 5-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister, I. évi 2821. sz. alatt, következő rendeletet intézte valamennyi m. kir. adóhivatalhoz. Azon esetekben, amikor az állammal szerződési viszonyban álló vállalkozók járandóságai, a vállalkozók ellen intézett végrehajtások folytán bíróilag le vannak foglalva, a lefoglalt, illetve kiutalt összegek kifizetésénél a személyazonosság igazolására nézve, a pénzügyminiszer úrral egyetértőleg, a következő eljárási módozatot találtam elrendelendőnek, nevezetesen: Ha az illető egyén, kinek részére a bírói kiutalás történt, az adóhivatal előtt ismeretes, ezen körülmény a szélyazonosság igazolására nézve teljesen elegendő; — ha azonban az illető egyén nem ismeretes, a személyazonosság igazolandó, és pedig azon módon, mely általánosan szokásban van, s a kiutalványozott birói letétek kifizetésére nézve az 1874. évi deczember hó 15-én 36,723. sz. a. kelt szabályrendelet (Rendeletek tára 1874. évi 658. lap) 22. §-ában megállapítva van, t. i. a hivatali főnök, vagy ellenőr előtt ismeretes s teljesen hitelt érdemlő két tanú által. Önként értetik, hogy a fél által a járandóság kézhezvételekor az eredeti adóslevél, illetve az ítélet eredeti példánya a törv.rendtartás 386. §-a értelmében való eljárás czéljából az adóhivatal előtt rendesen felmutatandó.