Budapesti Közlöny, 1879. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

1879-04-01 / 76. szám

2533 ban, Kazan Balkan, au Nord de Kotel, jusqu’à Demir Kapu. Elle continue par la chaîne principale du Grand Balkan dont elle suit toute l’étendue jusqu’au sommet de Kosica. Là, elle quitte la crête du Balkan, descend vers le Sud entre les vil­lages de Pirtop et de Duzanci, laissés l’un à la Bulgarie et l’autre à la Roumélie Orientale jusqu’au ruisseau de Tuzlu Dere, suit ce cours d’eau jusqu’à sa jonction avec la Topolnica, puis cette revière jusqu’à son con­fluent avec Smovskio Dere près du village de Petricevo, laissant à la Rou­mélie Orientale une zone de deux kilomètres de rayon en amont de ce con­fluent, remonte entre les ruisseaux de Smovskio Dere et la Kamenica sui­vant la ligne de partage des eaux, pour tourner au Sud-Ouest à la hauteur de Voinjak et gagner directement le point 875 de la carte de l’état­­major Autrichien. La ligne frontière coupe en ligne droite le bassin supérieur du ruis­seau d’Ichtiman Derepasse entre Bogdina et Karaûla, pour retrouver la ligne de partage des eaux séparant les bassins del’Isker et de la Marica, entre Camurli et Hadzilar, suit cette ligne par les sommets de Yelina Mo­­gila, le col 531, Zmailica Yrh, Sumnatica etvrejoint la limite administra­tive du Sandjak de Sofia entre Sivri Taâ et Cadir Tepe. De Cadir Tepe, la frontière, se dirigeant au Sud-Quest, suit la ligne de partage des eaux entre les bassins du Mesta Karasu d’un côté, et du Strûma Karasu de l’autre, longe les crêtes des montagnes du Rhodope appelées Demir Kapu, Iskoftepe, Kadimesar Balkan et Aiji Gedük jusqu’à Kapetnik Balkan et se confond ainsi avec l’ancienne frontière administra­tive du Sandjak de Sofia. De Kapetnik Balkan, la frontière est indiquée par la ligne de par­tage des eaux entre les vallées de la Rilska reka et de la Bistrica reka et suit le contrefort appelé Yodenica Planina pour descendre dans la vallée de la Strùma au confluent de cette rivière avec la Rilska reka, laissant le village de Barakli à la Turquie. Elle remonte alors an Sud du village de Jelesnica, pour atteindre, par la ligne la plus courte, la chaîne de Golema Planina au sommet ele Gitka et y rejoindre l’ancienne frontière admini­strative du Sandjak de Sofia, laissant toutefois à la Turquie la totalité du bassin de la suha reka. Du Mont Gitka, la Frontière Ouest se dirige vers le mont Crni Yrh par les montagnes de Karvena Jabuka, en suivant l’ancienne limite admi­nistrative du Sandjak de Sofia, dans la partie supérieure des bassins de Egrisu et de la Lepnica, gravit avec elle les crêtes de Babina polana et arrive au mont Crni Yrh. Du mont Crni Yrh la frontière suit la ligne de partage des eaux entre la Strûma et la Morawa par les sommets du Stresér, Yilogolo et Mesid Planina, rejoint par la Gacina, Crna Trava, Darkovska et Drainica plan, puis, le DesÔani Kladanec, la ligne de partage des eaux de la Haute Sukowa et de la Morawa, va directement sur le Stol et en descend pour couper à 1000 mètres au Nord-Ouest du village de Segusa la route de Sofia à Pirot. Elle remonte en ligne droite sur la Yidlié Planina et, de là sur le mont Radocina dans la chaîne du KodZa Balkan, laissant a la Ser­bie le village de Doikinci et à la Bulgarie celui de Senakos. Du sommet du mont Radocina la frontière suit vers 1’ Ouest la crête des Balkans par Ciprovec Balkan et Stara Planina jusqu’à l’ancienne fron­tière orientale de la Principauté de Serbie près delà Kula Smiljova Cuka, et, de là, cette ancienne frontière jusqu’au Danube qu’elle rejoint à Ra­­kovitza. Cette délimitation sera fixée sur les lieux par la Commission Euro­péenne où les Puissances signataires seront représentées. Il est entendu : 1. Que cette Commission prendra en considération la nécessité pour S. M. I. le Sultan de pouvoir deféndre les frontières du Balkan de la Rou­mélie Orientale. 2. Qu’il ne pourra être élevé de fortifications dans un rayon de 10 kilomètres autour de Samakow. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán, Moczkovcsik János bazini ágostai hitvallású evangélikus lel­késznek, 50 évi sikeres működése elisme­réséül, a koronás arany érdemkeresztet ado­mányozom. Kelt Bécsben, 1879. évi márczius hó 30-dikán. Ferencz József, s. k. B. Wenckheim Béla, s. k. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister a Háromszék megye Markos községében kiütött keleti marhavész alkalmából 8151. sz. a. az ország összes törvényhatóságaihoz következő rendeletet intézte: Háromszékmegye hidvégi járásában Márkos községben a keleti marhavész megállapittatván, erről a hatóságot tudomásvétel és közhirrététel végett oly felhívással értesítem, miszerint az 1874. évi XX. törvényczikk, illetőleg az ezen törvény­czikk foganatosítására kibocsátott 1875. évi 1064. sz. rendelet III. fejezetében, különösen pedig ezen fejezet 36. §-ában és a II. fejezet 30. §-ának 7. pontja alatti b) kikezdésében előírtakat azon­nal léptesse életbe. A vész állására vonatkozó jelentéseket 8-ad naponként veendi. Kelt Budapesten, 1879. évi márczius hó 30-án. B. Kemény, s. k. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 7582. sz. a. kelt rendeletével meg­engedte, hogy a Győr megye területéhez tartozó Győr-Szentmárton községben engedélyezett, de évek óta meg nem tartott húsvéti országos vásár jövőben újra, még­pedig évenként a húsvéti ünne­­nepek után következő csütörtökön, s az ott au­gusztus hó 20-án tartatni szokott országos vásár ezentúl állandóan az eredetileg engedélyezett na­pon, azaz: ugyanezen hó 21-én, ha azonban e ha­tárnapok valamelyike ünnepre, illetve vasárnapra esnék, mindig az arra következő napon tartas­sák meg. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 8050. sz. rendeletével megen­gedte, hogy a Zemplén megyéhez tartozó Tarczal községben f. évi márczius hó 10-én meg nem tar­tathatott országos vásár helyett f. évi április hó 10-én pótvásár tart­assék. Szilágymegye Kimer községében f. évi április hó 1-én új postahivatal lép életbe, mely összeköt­tetését Kémer és Zovány közt napontai gyalogpos­­tajáratok által nyerendi. Ezen postahivatal levél- és kocsipostai külde­mények, ez utóbbiak 5 kilogram súlyig, a belföldre 150 forintig terjedhető utalványok és 200 frtig terjedhető utánvételes küldemények, Németország­, Svájcz- és az Amerikai Egy­esült­ Államokba 75 frtig, Olaszországba 80 frtig és Francziaországba 150 frtig terjedhető utalványok felvételével és kéz­besítésével fog foglalkozni. Kézbesítési kerületét Almás, Kárásztelek és Ki­­mer községek fogják képezni, mir-Kapuig. Innen a nagy Balkán főhegylánczán egész hosszában követi a Kosica csúcsáig. Itt elhagyja a Balkán gerinczét, lehajlik délre Pirtop és Duzanci falvak közé, melyek egyike Bolgárországnak, másika Kelet-Ruméliának ma­rad, egész a Tuzlu-Dere patakig, innen ezt a folyóvizet követi, ennek a To­­polnicával összefolyásáig; továbbá ezt a folyót kiséri egész odáig, hol a Smovskio-Derevel Petricevo falu mellett egyesül, meghagyván Kelet-Ru­méliának egy földövet, melynek sugara két kilométert tesz ezen összefolyási ponton felül; innen a Smovskie-Dere és Kamenica patakok közt fölfelé ha­lad, a vizválasztó vonalat követve, majd dél­nyugatra kanyarodik a voinjaki magaslatnál s egyenes vonalban éri el az osztrák-táborkari térkép 875-es számozott pontját. A határvonal egyenes irányban metszi az Ichtiman-Dere patak felső medenczéjét, áthalad Bogdina és Karavla közt, hogy ismét találkozzék azon vízválasztó vonallal, mely Camurli és Hadzilar közt az Isker és a Marica medenczéit választja el; e von­alt követi a Velina-Mogila, az 531. számú hegyszoros, a Zmailica-Vrh és Sumnatica nevű hegycsúcsokon át és eléri Sivri Tar és Cadir-Tepe közt a sofiai landzsák közigazgatási területének határát. Cadir-Tepétől a határ délnyugatra fordulva, egyfelől a Mesta-Ka­­rasu, másfelől a Struma Karasu medenczéi közt követi a vízválasztó vonalt s végig halad a rhodopei hegyek Demir-Kapu, Iskostepe, Kadimesar- Balkán és Aiji-Gedük nevezetű gerinczein egész a Kapetnik Balkánig s ott összevegyül a sofiai landzsák régi közigazgatási határával. A Kapetnik-Balkántól a határt a Bilska-reka és Bistrica-reka völgyei közt levő vizválasztó vonal jelöli s innen a határ a Radenica-Planina nevű előhegy irányát követi s onnan leszáll a Struma völgyébe, e folyónak a Rilska Brekával való összefolyásához, meghagyván Barakli falut Török­országnak. Innét felfelé megy a Jelesnica faluhoz, ettől délre, hogy elérje a leg­rövidebb vonalon a Golema-Planina hegylánczot a Gitka csúcson s ezzel a sofiai landzsák régi közigazgatási határát, meghagyván azonban Török­országnak a Suha­reka egész medenczéjét. A Gitka hegytől a nyugati határ a Crni-Yrh felé veszi irányát a Karvena- Jabuka hegyeken át, a sofiai landzsák régi közigazgatási határát követve az Egrisu és Lepnica felső medenczéjében, melylyel együtt felszáll a Babina Polana gerinczeire s eljut a Crni-Yrh hegyre. A Crni-Yrhtól a határ a Struma és Morava közti vizválasztó vonalt kö­veti a Streser, Vilogolo és Mesno Planina nevű hegycsúcsokon át, ez által eléri Gacinát, Crna-Travát, Darkovszkát és Dravnicaplant, azután a Des­­cani Kladanecet, a Felső-Sukova és Morava vizválasztó vonalát, innen egyenest a Stolra megy s onnan leereszkedik és 1000 méternyire észak­nyugatra Segusa falutól átmetszi a Sofiából Pirotra vezető utat. Innen egyenes vonalban felmegy a Vidlic-Planinára és onnét a Radocina hegyre a Kodza-Balkán hegylánczon, Szerbiának hagyván Dolkinci és Bolgáror­szágnak Senakos falut. A Radocina hegy csúcsáról a határ nyugat felé a Balkán hegygerin­­czét követi a Ciprovec-Balkán és Stara-Planinán át egész a szerb fejede­lemség régi keleti határáig a Kula-Smiljava-Duka mellett, és onnan e régi határon halad végig egész a Dunáig, melyet Rakoviczánál ér el. E határigazítást meg fogja állapítani az európai bizottság, melyben a szerződést aláírt hatalmak képviselve lesznek. Megjegyzendő: 1- er, hogy a nevezett bizottság tekintetbe veendi annak szüksé­gességét, hogy Ő császári Felsége a Szultán Kelet-Rumélia balkáni határait védhesse; 2- ér, hogy Samakow körül 10 kilométernyi kerületben nem lesz sza­bad erődítvényeket emelni. (Folytatjuk.) *

Next