Budapesti Közlöny, 1880. május (14. évfolyam, 100-122. szám)
1880-05-01 / 100. szám
Budapest, 1880. 100. szám. Szombat, május 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre ...... 20 írt Félévre...............................10 » Negyedévre ...... 5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Szerkesztőség : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, II. lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. Kiadóhivatal : Budapesten, Ferencziek tere Athenaeum épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hirdetések díjai előlegesen beküldendők, még- pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200*szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és így tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1880. évi XVI. TÖRVÉNYCZIKK Uj-Szeged községnek Szeged szabad királyi várossal való egyesítéséről. (Szentesítést nyer 1880. évi április hó 27-én. Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1880. évi április hó 29-én, a főrendek házában április hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1 §• Új-Szeged község Torontálmegyéből kikebeleztetik és Szeged szabad királyi város területével egyesittetik. Szeged szabad királyi város területével egyesíttetik egyszersmind a nagy-marostői terület is. 5. §. Uj-Szeged község községi vagyonának Szeged szabad királyi város vagyonával egyesítése vagy más módon miként kezelése tárgyában, valamint az uj-szegedi birtokosok és lakosok által viselendő pótadó iránt felmerült kérdések megoldása czéljából egyezség kísérlendő meg, mely ha nem sikerül, mindkét fél meghallgatása után, a belügyminiszer határoz. 3 §• Új-Szeged község országos képviselőválasztás tekintetében, a török-kanizsai választókerületből, a Szeged szabad királyi városi Isó kerületbe átkebeleztetik. 4. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg. Mi e törvényezikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáznyolczvanadik évi április hó huszonhetedikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. 1880. évi XVII. TÖRVÉNYCZIKK Szeged szab. kir. város újjáépítésének keresztül viteléről s az erre szükséges költségek viseléséről.Szentesítést nyert 1880. évi április hó 28-án. Kihirdettetett az országgyűlés képviselő házában 1880. évi április hó 29-én, a főrendek házában április hó 30-án. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé, Új-Szeged szabad királyi város belterületén, az 1879. évi XX. törvényczikk 5. és 8. §-a értelmében megállapított építési terv keretében, következő középitkezések és munkálatok lesznek keresztül viendők: a) a tiszai rakpart; b) a tiszai állandó hid; c) két körút; d) négy nagy sugárút; e) három kis sugárút; f) a tervezetbe foglalt közkertek ; g) laktanya a közös hadsereg használatára, a Mars-téren; h) két falazott főcsatorna; i) a vár lerombolása; j) a szabályozási terv folytán szükséges kisajátítások eszközlése. 2. §• Ezen munkálatok, a szegedi királyi biztosság, illetve az állam kormány által szervezett építészeti hivatal által lesznek a megállapított összhangzatos terv alapján keresztül viendők. 3. §: Ezen törvény 1-ső szakaszának a) és b) pontjai alatt foglalt munkálatok keresztül vitelére szükséges költségeket az állam viseli, s az elkészült építményeket, minden visszteher nélkül, a város örök tulajdonába bocsátja át. " A város ezen középítmények jövedelmét saját háztartása javára fordíthatja,— tartozik azonban a híd és a rakpart összesített bevételeinek 10°/a-át, mint ezen építmények fentartására rendelt alapot, elkülönítve kezelni, és ezen alapból a hidat és a rakpartot évenként javíttatni, és folytonosan kifogástalan állapotban tartani. 4 §Ezen törvény 1. §-ának e)—j) pontjai alatt felsorolt építkezések Szeged város által és annak terhére lévén teljesítendők, az ezekkel egybekötött költségek a város részére kötendő kölcsönből fedezendők. Arról, hogy a Szeged szabad királyi város terdére eső építési alap mily módon állíttassék elő, külön törvény intézkedik. A szóban levő munkálatok czéljára keresztül viendő kisajátítások útján nyert területek elárusításából befolyó összegek, az építési alap növelésére, az állampénztárba lesznek beszolgáltatandók, ezen összegek azonban az építkezések befejeztével eszközlendő végleszámolásnál, egészben Szeged város javára tudatnak be. 5. §. A ministerium felhatalmaztatik, hogy az állami hivatalok számára szükséges épületeket 1884. év végéig felépíttesse, úgy azonban, hogy az államkincstárt terhelő építési költségeknek megfelelő tőkeösszeg évi kamatja, a Szegeden levő állami hivatalok elhelyezése után 1878. évben fizetett lakbérösszeget meg ne haladja. Az állami építkezésekre szükséges területeket, a tervben e végre kijelölendő helyeken Szeged város tartozik kiszolgáltatni s azon esetben, ha az említett állami épületek a fennebb kitűzött határidőben felépíttetnek, azon területek minden kárpótlás nélkül az állam tulajdonába mennek át. .. §. Ezen törvény a kihirdetés napjával lép érvénybe és végrehajtásával az összministérium bizatik meg. Mi e törvényezikket s mindazt, ami abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáznyolczvanadik évi áprilisba huszonnyolczadikán. Ferencz József, s.k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. 1880. évi XVIII. TÖRVÉNYCZIKK a Szeged szabad királyi város területén emelendő építmények adómentességéről. (Szentesitést nyert 1880. évi április hó 28-án. Kihirdettetett az országgyűlés képviselő házában 1880. évi április hó 29-én, a főrendek házában április hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: főszeged szabad királyi város területén az 1879-ik évi árvíz után téritvény mellett épült ideiglene Lapunk mai számához három és fél év . Hivatalos Értesítős van csatolva.