Budapesti Közlöny, 1881. február (15. évfolyam, 25-47. szám)
1881-02-01 / 25. szám
Felvilágosítások. Az 1879. év IV-ik negyedében előfordult bevételekkel szemben az 1880. év IV-ik negyed eredménye kedvezőbb. Hozzájárul még az uj bevételi czim t. i. a tiszai és szegedi kölcsön-alapból, az 1880. évi XX. t. sz. alapján adott kölcsönök kamat és tőke törlesztési járuléka 181.864 » 32, a bevételi többlet tesz 11,649.848 frt 30 kr. A többi bevételi czimeknél a bevételi kisebblet összesen 1,223.467 , 76 krral mutatkozik, az összes nettó eredmény tehát egészben véve kedvezőbb 10,426.380 frt 54 krral. A dohányjövedéknél mutatkozó 223.766 frt 77 krnyi visszaesés onnan ered, hogy kül kivitelre, tekintettel az 1879. évi rész termésre, a múlt évhez képest 458.649 frt értékkel kevesebb nyers dohány adatott el. Ezen kevesebblet nélkül a bevételi többlet 234.883 frtot tenne, mely többlettel szemben áll a kiadási többlet 630.125 frt 37x/2 krral, mely onnan ered, hogy belföldi dohánybeváltásra az 1880. évi bő termés folytán 1880. november és deczember hóban nagyobb összegek lettek kiutalványozva. A belföldi dohány eladás, az utolsó negyedben 15.000 írttal csökkent. A lottójövedéknél mutatkozó 121.320 frt 04 krnyi bevételi csökkenéssel szemben áll a kiadásoknál mutatkozó 64.042 frt 69 krnyi kevesebblet. A sójövedéknél mutatkozó 205.657 frt 14 krnyi bevételi csökkenéssel szemben áll a 132.535 frt 63x 2 krnyi kiadási kevesebblet. Az állam jószágoknál mutatkozó 490.790 frt 76 kr bevételi csökkenéssel szemben áll a 157.296 frt 091/2 krnyi kiadási kevesebblet. Végre a távírdánál még mutatkozó 86,312. frt. 40 krnyi bevételi kevesebblettel szemben, van egy kiadási kevesebblet 18,310. frt. 461/2 krral. A kiadások egészben nagyobbak 2,795,146. frt. 30. krral. Ha ezen töbletből levonatnak a visszafizetendő állami előlegek, melyek az 1880. évi ül. és IV. törv. czikk alapján vetőmag beszerzésére, valamint a földrengés által sújtott Zágráb városa és vidéke segélyezésére előlegesen a törvényhozás jóváhagyása reményében egészben 1.281.309 frt 83 krral adattak. A kiadások nagyobbak egészben véve csak 1.513.836 frt 47 krral. Ezen többletben foglaltatik egy uj kiadási tétel, t. i. a Tisza- és szegedi kölcsön kamat és törlesztési járuléka 317.564 »86 » Nagyobb kiadási többlet mutatkozik: a vasúti kamatbiztositási előlegeknél 627.818 . 22*/2 , mely többlet részben az 1876. évi XI. t.-cz. alapján kibocsátott 11,191,600. frt. vasúti beruházási kötvények kamatja, részben az által idéztetik elő, hogy az északkeleti vasútnak az előbbi évekből származó követeléseinek kiegyenlítésére 100.000. frt. utalványoztatott. Az állami erdőknél mutatkozó 278.983 frt. 92 krnyi kiadási többlettel szemben áll a 337.061. frt. 40 krnyi nagyobb bevétel. A közmunka és közlekedési ministeriumnál mutatkozó 909.055. frt. 59. krnyi kiadási többlet felvilágosítását találja beruházásokra engedélyezett póthitelek felhasználásában, és pedig: az 1880. évi XXXII. törv. czikk alapján a szamosvölgyi vasút, az 1880. évi XXXIX. törv. czikk alapján a szegedi rakpart és hid- építés, az 1880. évi XL. törv. czikk alapján, a Dunán teljesítendő szabályozásokra, és végre a budapest-zimonyi vasút építésének előmunkálatai költsége. A földmivelés- ipar és kereskedelmi ministeriumnál mutatkozó 262.094. frt. 911/, krajczárnyi kiadási többlet felvilágosítását találja az 1880. évre közgazdasági czélokra és beruházásokra engedélyezett nagyobb hitelek felhasználásában. Szintén a vallás- és közoktatásügyi ministeriumnál mutatkozó 799.012. frt. 501/1 kvnyi kiadási többlet csak látszólagos, mert ezen ministerium kiadása 1880. év január—szeptember végéig tesz 3,304.794. frt. 381/2 lesz hozzá az utolsó negyed kiadása 895.509. frt. 32. krral; az összes kiadás tesz 4,200.307 frt. 701/2 kr. Ezen tárcza 1880. évi nettó előirányzata tesz 4,109.348. frtot. A többi kiadási czimeknél látható eltérések az egyes évnegyedi eredmények rendes hullámzásából erednek, tapasztalat szerint azonban, az év végével kiegyenlítik egymást, minthogy ezen közigazgatási kiadások csakis a költségvetés keretén belül eszközölhetők. Ha a fennebb kimutatott 10,426,386 frt 54 kvnyi bevételi többletből levonatik, az 1880. év január 1-től szeptember hó végéig mutatkozó 2,267.524 »25 » nyi bevételek csökkenése a bevételek többlete tesz 1880. évben 8,158.856 frt 281/* kr. Ezzel szemben áll a kiadási többlet 1880. január 1-től szeptember végéig 1,883.217 »86 » és az utolsó negyedben 2,795.146 » 30 krral, és e szerint az 1880. január 1-től deczember végéig terjedő kezelés mérlege végeredményében, a múlt év mérlegéhez képest 3.480.492 frt 121/* krral kedvezőbb. Ezen utóbbi összegben foglaltatik a kamatbiztositást élvező vasútaknak az 1875. évi XLI. és 1876. évi XI. törvényczikk alapján beruházási czélokra adott 8,555.978 frt 20 krnyi előlegek és kölcsönökért nyert 11,191.600 frt névértékű vasúti beruházási kötvények értékesítéséből, az állam javára elszámolt nyereség is. * Kelt Budapesten, 1881. évi január hó 30-án. A m. kir. pénzügyministeri központi számvevőség, az egyenes adóknál 6.476.980frt84 V.krral, a fogyasztási adóknál 475.277¡ 43‡ a fogyasztási adóvisszatéritéseknél 269.598¡ 50› a bélyegnél 235.316‹ 510.› a jogilletékeknél 794.306‹ 791/2› a dijaknál 4.871› 38 a fémjelzésnél 801¡ 14‡ az ut- híd és révvámnál 779› 51» az állami erdőknél 337.061› 40· a bányászat és pénzverésnél 175.338‡ 26 V,· az állam nyomdánál 144.342» 40‡ az állam épületeknél 31.205‹ 71x/11 az államvasutak és gyárak tiszta jövedelménél 962.0222*63› az ingó államvagyonnál 49.647› 04 V,· a különféle bevételeknél 248.522» 34· az állami előlegeknél 323 278› 93› az átmeneti bevételeknél 116.969‹ 51 x/2› a szőlődézsmaváltság bevételeinél 64.607› 95› a sorsolási kölcsön bevételeinél 101.327›65 V,» az állami lótenyészintézeteknél 5.086› 62 V,· a posta jövedéknél 152.887. 681/*, és a birtok eladásnál 497.753. 71, egészben 11.467.9831rt98 kr. 3 Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ. * A fiumei m. kir. tengerészeti hatóság, a kereskedelmi tengerészethez a következőket nevezte ki: hajókapitányokká: Ghersaglia Ferenczet, Costrena (S. Luciából); Stipanovich Pasqualt, Costrena (S. Luciából.) hadnagyokká: Chersanac Ljubót, Lustizza (Cattaroból); Mercevich Mátyást, Sabioncelloból; Pavletich Pált, Krasizzaból; Sablich Ernestet, S.Cosmoból. Rosenberg Gusztáv török-becsei lakos vezetéknevének »Sólymost rákért átváltoztatása,f. évi 4431. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Blumenthal Gábor budapesti lakos vezetéknevének »Ipolyit-va kért átváltoztatása, folyó évi 4520. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A »pozsonyi magyar dalkör« alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, folyó évi 4647. szám alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. A fővárosban alakult »magyar könyvkereskedők egyleté«-nek alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, f. évi 4715. szám alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. A Budapesten létezett »hazai ipart pártoló és terjesztő egylet« közgyűlési határozat folytán feloszlott. Nagy-Károly és Tasnád közt forgalomban levő egyfogatú küldöncz-kocsiposta járat, folyó évi február hó 1-től kezdve személyszállítással egybekötött kettősfogatú járattá változtattatik át, tehát a nevezett vonalon fekvő postahivatalok utasok felvételével is fognak foglalkozni. Az utas illeték 1 frt 35 krban állapíttatott meg. Az utasok podgyásza 10 kilogrammig és 100 frtnyi értékig díjmentes, a túlsúly, és nagyobb érték után a kocsipostai tarifa szerint járó porta szedetik, annak kiszámításánál azonban nem úgy mint eddig a földrajzi, hanem az út hosszához képest megállapított tényleges távolság vétetik alapul, és az ebbeli illeték. A zalaegerszegi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Lendvay Mátyás alsó-lendvai, Laky László igali, Jakab István szigetvári, Széle Kálmán kaposvári, Vollák Rezső Csáktornyai, dr. Róth Zsigmond szigetvári, dr. Tripammer Rezső nagykanizsai, dr. Zarka Zsigmond zalaegerszegi lakos ügyvédek e kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvétettek: Fodor Pál kaposvári, Hamar József, Háry József zalaegerszegi, Ujváry Sándor Lajos keszthelyi, Gáspár Lajos kaposvári, Naszluhácz Ödön csurgói, és Szele Kálmán kaposvári lakos ügyvédek, a kamara területéről történt elköltözködésük folytán; Bertalan Lajos keszthelyi, Kapotsfy Imre és Matkovics György kaposvári ügyvédek pedig elhalálozásuk folytán abból kitöröltettek, és irodájuk részére gondnokul az elsőnek Molnár Pál keszthelyi, másodiknak Kapotsfy Jenő az utolsónak pedig dr. Vaszary János kaposvári lakos ügyvédek rendeltettek ki; Kaszás Móricz kaposvári, Krizmanics Lajos zalaegerszegi, és dr. Fárnek László nagykanizsai ügyvédek az ügyvédség gyakorlásától felfüggesztettek.