Budapesti Közlöny, 1881. április (15. évfolyam, 74-98. szám)

1881-04-01 / 74. szám

Dubril Pál, a legf­ udvarnál meghiteltetett orosz császári rendkívüli nagykövet és valóságos titkos tanácsos, folyó hó 28-án nyújtotta át a csá­szári és Apostoli királyi Felségének, 111. Sándor orosz császár Ő Felsége levelét, a­mely Felséges atyjának néhai II. Sándor orosz császárnak el­­hunytát és saját trónralépését tudatja, s egyszer­smind a nevezett nagykövetnek eddigi minőségé­ben újra meghiteltetését tartalmazza. *) A magyar királyi igazságügyminiszer Veréczy Gyula mármarosszigeti kir. törvényszé­ki aljegyzőt, ugyanezen kir. törvényszékhez jegy­zővé, Görög Konstantin gyulafehérvári kir. törvényszé­ki bijnokot pedig, a balázsfalvi kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. A magyar királyi igazságügyminiszer Schuller József fogarasi kir. járásbirósági telek­könyvvezetőt, a szászrégeni kir. járásbírósághoz — és viszont Benedikty Róbert szászrégeni kir. járásbirósági telekkönyvvezetőt, a fogarasi kir. járásbírósághoz helyezte át. W­e­i­s­z Károly hódmezővásárhelyi lakos Domo­kos nevű fia vezetéknevének »Vásárhelyi«-re kért átváltoztatása, folyó évi 15.373. számú belügymi­­nisteriumi rendelettel megengedtetett. Fischer József bajmoki lakos vezetéknevének »Halász«-ra kért átváltoztatása, folyó évi 15.261. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­­tetett. Hirdetmény. A m. kir. csendőrség a II. csendőrségi kerület­ben , 1881. évi III. t.-cz. alapján felállítandó lé­vén, az ezen csendőrségi kerület legénységi állo­mányának előállítása illetőleg kiegészítése czéljá­­ból felhivatnak mindazok, kik az 1881. évi II. t.-cz. 1. §-a alapján a m. kir. csendőrséghez leendő felvételre igényt tarthatnak, és a csendőrségbe be­lépni óhajtanak, hogy ez iránt felszerelt kérvényü­ket, — melyek ez esetben mellékleteikkel együtt bélyegmentesek — folyó évi április hó végéig az illetékes alispáni hivatalhoz nyújtsák be. Az utóbb idézett törvényczikk a csendőrség le­génységi állománya kiegészítésének feltételeire nézve határozott szabályokat tartalmaz ugyan, te­kintettel azonban azon sokoldalú képesség, isme­ret és képzettségre, melylyel a közbiztonsági szol­gálat teljesítése czéljából minden csendőrnek fel­tétlenül bírnia kell, ennek elérése szempontjából még különösen megkívántatik, hogy a jelentkező: 1. a magyar korona területén állampolgári jog­gal bírjon; 2. fedhetlen jellem és megfelelő szellemi ké­pességek mellett, tisztességes és ildomos magatar­tással bírjon; 3. 20 évnél fiatalabb és 40 évnél idősebb ne legyen; 4. nőtlen, vagy gyermek nélküli özvegy legyen; 5. hadiszolgálatra való tökéletes képessége mel­lett, legalább 163 centiméternyi testmagassággal bírjon; 6. a szolgálati magyar nyelven kívül, lehetőleg még azon vidék nyelvei egyikét is ismerje, mely­nek területén mint csendőr működni hivatva leend; 7. az olvasás, irás és számvetésben lehetőleg jár­tas legyen; 8. felvétele csakis a legalsóbb rendfokozatban mint csendőr (tizedesi jelleggel) történik. Kiskorúak, kik akár polgári állásból, akár a cs. és kir. közös hadsereg tartalékából, akár pedig a m. kir. honvédségből a csendőrséghez belépni óhaj­tanak, atyjuk, vagy gyámjuk beleegyező nyilatko­zatát tartalmazó okmányt tartoznak előmutatni. *) Kiigazított kiadás lapunk tegnapi számából.* ) A hadseregből, vagy a honvédségből a csendőr­séghez önkénytesen belépő egyének, az 1881. évi II. t.-cz. értelmében következő kedvezményben ré­­szesittetnek: 1. három évi szolgálati kötelezettségük teljesí­tése után évről évre tovább is folytathatják ottani szolgálatukat; 2. azoknak, kik a hadseregből, vagy a honvéd­ségből lépnek be a csendőrségbe, és abban 4 évig szolgálnak, összes szolgálati idejökből a honvéd­ségnél töltendő két utolsó év elengedtetik. Az ilye­nek tehát két évvel előbb bocsáttatnak el véglege­sen a hadi kötelékből; 3. az időnkénti fegyvergyakorlatok és ellenőr­zési szemlék s általában a tényleges szolgálatra való behívás alól fel vannak mentve, és mozgósí­tás esetében is a csendőrségnél hagyatnak meg; végül 4. az 1881. évi III. t.-cz. 10. §-a alapján minden csendőr nyugdijképes. Az említett folyamodványok következő okmá­nyokkal szerelendők fel: a) a közös hadsereg, vagy a honvédség kötelé­kébe tartozó ily egyének katonai, illetőleg honvéd igazolványával (­Dlilitäriass); b) a polgári életben tanúsított erkölcsi maguk­­tartására vonatkozó bizonyítványokkal Ezen bizonyítványokban határozottan kiteendő, hogy a jelentkező nőtlen-e, vagy gyermektelen özvegy ? c) minden jelentkező, lehetőleg a legközelebbi honvéd, vagy megyei orvos által alaposan megvizs­gálandó, hogy hadiszolgálatra tökéletesen alkal­­mas-e ? — mivel csak ilyennek talált vétethetik fel, s az ide vonatkozó bizonyítvány szintén csato­landó ; végre d) ha a kérelmező nem lenne képes folyamod­­ványát (betegség vagy más ok miatt) sajátkezüleg irni, azon esetben egy nyolczad ívnyi lapra irt háromsoros próbairást, mellékeljen folyamodvá­nyához. Kelt Budapesten, 1881. évi márczius hó 26-án. A m. kir. belügyministerimtól. NEMHIV­AT­ALOS RÉSZ. Étesirtés a keleti marhavész állásáról, s egyéb ra­gályos és járványos állati betegségekről, f. évi már­czius hó 22-től 31-ig. I. Keleti marhavész. Magyarország, Horvát-Szlavonország, a horvát­­szlavon végvidék és Fiume, valamint kerülete tel­jesen vészmentesek. II. L é p f e n e: Arad megyében Doncseny községben 1, Bara­­nya megyében Kistelek községben 1 szarvasmarha, Hajdu megyében H.-Böszörmény községben 1 ló, Komárom megyében Cserhát községben 1, Pest- Pilis-Solt-Kiskun megyében Budapest fővárosban 2 szarvasmarha és 2 ló, Nagykőrös községben 1 szarvasmarha, Pozsony megyében Dejthe község­ben 1 szarvasmarha, H.-Gurab községben 1 szar­vasmarha, Temes megyében K-Szt.-Miklós község­ben 1 ló, Vas megyében Nára, Ondód, Kis-Siske, Hosszuperesztek és Alsó-Beled községben 1—1, Veszprém megye Fokszabadi községben 1, és Zala­­megyében Turcsics községben 1 szarvas­marha; összesen tehát 15 szarvasmarha és 4 ló lépfenében elhullott. III. Takonykor és bőrféreg. Aradmegyében Arad sz. kir. városban 1, M.­­Pécska községben 1, Bács-Bodrogmegyében Zenta községben 1, Besztercze-Naszódmegyében Nagy- Demeter községben 1, Csanádmegyében Apátfalva községben 1, Csongrádmegyében Sebestyén község­ben 1, Jász-Nagykun-Szolnok megyében Nagykörű községben 1, Nagy-Küküllő megyében Segesváron 1, Nógrádmegyében Kőszeg 2, Pest-Pilis-Solt-Kis­­kun megyében Budapest fővárosban 6, Sáros megyé­ben Hedri községben 1, Torontál megyében Elle­mér községben 2, Perjámoson 1, Ung megyében Vinna-Banka községben 3, Veszprém megyében Papkeszi községben 3, Péterdi községben 1, Vesz­prémben 2, Csingervölgyben 2, és Gyepesen 1, ösz­­szesen tehát 32 drb.­ló takonykór (és bőrféreg) mi­att kiirtatott. IV. B­­ü­h k­ó­r. Alsó-Fehérmegyében Ohába községben 7, Be­­regmegyében Barkaszó községben 16, Bereg-Uj­­falu községben 4, Beregszászon 1, Biharmegyében Nagyváradon 18, Micske községben 5, N.-Ürögd községben 66, Kis-Ürögd községben 33, Less köz­ségben 4, Tóth községben 12, Br­a­só megye terü­letén 58, Fogaras megyében Paró községben 4, Győr megyében Ravazd községben 15, Hajdume­­megyében H.-Böszörmény községben 15, Földes községben 1, Szoboszló községben 1, Szováth köz­ségben 4, P.-Ladány községben 4, Háromszék me­­gyében Sepsi-Martonos községben 3, Komárom­megyében Oroszlány községben 28, Nógrád megyé­ben Csécse községben 6, Szatmármegyében Gyö­keres községben 3, Vezend községben 60, Temes­­megyében Temesváron 1, Torontál megyében Bán­lak községben 15, Trencsén megyében Trencsén­­ben 1, összesen tehát 329 drb, ezenkívül Zemplén­­megyében Nagy- és Kis-Czigánd községekben több darab ló rühkórban gyógykezeltetik. V. Tüdővész. Liptómegyében Liptó-Ujváron 7 szarvasmarha gyógykezeltetik, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében Budapest fővárosban 3 kiirtatott, Trencsén megyé­ben Rozvard községben 9 kiirtatott, 6 gyógykezel­tetik, Trencsénben 3 gyógykezeltetik, 3 pedig el­hullott, Zala megyében Szalapa községben 1 elhul­lott, összesen tehát 16 szarvasmarha tüdővészben gyógykezeltetik, 12 drb. kiirtatott, 4 drb. pedig elhullott. VI. Himlő. Mármarosmegyében Joód községben 28 juh him­lőben gyógykezeltetik. VII. Száj és Körömfájás. Szabolcsmegyében Magy községben több szar­vasmarha körömfájás miatt gyógykezeltetik. , Horvát-Szlavonországban Eszéken 2 ló takony­kor miatt kiirtatott. A horvát-szlavon végvidéken petrinyai kerületben Bednik községben 2 drb. és Kutini községben 4 drb ló ruhkór miatt gyógyke­zeltetik. Kelt Budapesten, 1881. évi április hó 1-én. A földmiv­és-, ipar- és kereskedelemüg­yi m. kir. ministeriumtól. VÍZÁLLÁS 1881. évi márczius hó 31-én. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ* Pozsony 2-45Sziszek 7-00 Komárom 2-69M.-Sziget 2-10 Budapest 3*08Beregszász 8-40 Mohács 5-20Szatmár 4-90 Vukovár 3-91Tokaj 6-98 Újvidék 6-13Szolnok 6-38 Pancsova 5-15Szeged 7-32 Orsová 5-00Sárospatak 4-92 Eszék 2-67B.­Gyula 4-73 A budapesti gabnatőzsde hiv. Árjegyzései 1881. évi márczius hó 31-én. Tiszavidéki búza 75 hectolit. (100 kgr.) 12.25—12.45 » › 76› 12.50—12.60 ‹ » 77· 12.70—12.80 ‹ › 78‹ 12.90—13.— › › 79‹ 13.05—1310 Pestyid. búza, 75› 12.10—12.30 › » 76· 12.40—12.50 ‹ · 77· 12.55—12.60 › · 78· 12.60—12.65 ‹ · 79· 12.70—12.75 Fehérm. » 75· 12.20-12.35 ‡ · 76· 12.40 — 12.50 » · 77· 12.60—12.70 » · 78 12.80—12.90 ‹ · 79· 12.95—13.— M. észak-kel.búza, 75· 11.75—11.85 ‹ ‹ · 76· 11.95—12­05 ‹ › · 77· 12.10—12.15 » › » 78» 12.20—12.25 » » · 79· 12.30—12.40 Rozs 70—72 hectolit. (100 kgr.) 10.30—10.60 Árpa (takarm.) 60—62‡ 6.70—7.— » (égetni) 62—64‡ 7.55 — 8.35 » (sörfőzdei)64—66· 8.65 — 9.75 Zab 37—40· 6.30—6.50 Tengeri (bánsági) 75· 5.65—5.70 » (másnemű) 73· 5.60 — 5.65 Köles— — 5.75—6.10

Next