Budapesti Közlöny, 1881. április (15. évfolyam, 74-98. szám)

1881-04-08 / 80. szám

Budapest, 1881. 80. szám. Péntek, április 8. BUDAPESTI H­IVATALOS LAP. KÖZLÖNY P. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben kizd«« hordva : Egész évre.....................................20 írt Félévre ........ 10 » Negyedévre................................&­­ Egy teljes lap ára SO­­r. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő*-be iktatandó hivatalos hir­detések dijai előlegesen beküldendők, még­pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-esőig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és így tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több* szöri hirdetésért 13 kr minden beik­­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik*­tatás után 30 kr oszt. ért. Szerkesztőség : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, IL lépcső, II. emelet, 6-ik aj­tő. Kiadó-hivatal­ : Budapesten, Ferencciek tere Athenaeum épület i.a................­­. _ Magánhirdetések: HIVATALOS RÉSZ. 1881. évi XVII. TÖRVÉNYCZIKK. Csődtörvény. (Szentesítést nyert 1881. márczius hó 27-én. Kihirdett­­etett az országgyűlés képviselő házában 1881. évi már­czius hó 29-én, a főrendek házában 1881. évi márczius hó 30-án.) (Folytatás.) ELSŐ RÉSZ. Anyagi intézkedések. MÁSODIK FEJEZET. A jogügyletek teljesítése. 18. §. Ha a kétoldalú szerződés a közadós részéről a csődnyitás előtt már teljesíttetett, a tömeg a másik féltől a szerződés teljesítését követelheti jellenben, ha az ilyen szerződés a csődnyitás előtt nem a közadós, hanem a másik szerződő fél által telje­síttetett, ez utóbbi sem a szerződés teljesítését nem igényelheti, sem azt, a­mit teljesített, vissza nem követelheti. 19. §. Ha a szerződés a közadós részéről nem teljesít­­tetik, vagy megszűnik, a másik fél a nem teljesítés vagy megszűnés miatt csak kártérítést követelhet, s ebbeli igényeit, ha őt külön kielégítési jog nem illeti, csak mint csődhitelező érvényesítheti. 20. §. Ha a kétoldalú szerződés a csődnyitás előtt egyik fél által sem, vagy csak részben telje­síttetett, a tömeggondnok a szerződés teljesítését követelheti vagy attól elállhat, de köteles, a má­sik fél kérelmére bíróilag megállapítandó határ­idő alatt nyilatkozni, hogy a teljesítéshez ragasz­kodik-e , ellenkezőleg a teljesítést többé nem kö­vetelheti. 21. §• Ha a vételi vagy szállítási szerződés olyan dol­gok iránt köttetett, melyek piac­i vagy tőzsdei ár­ral bírnak, és a kikötött teljesítési idő a csődnyi­tás után jár le, a tömeggondnok épúgy, mint a másik szerződő fél csak kártérítést követelhet. E kártérítési követelés azon különbözet szerint ha­tározandó meg, mely a teljesítés helyén vagy az erre nézve irányadó kereskedelmi piac­on a csőd­­nyitás napján kötött s a megállapított teljesíté­si időre szóló ügyleteknél a vételár és a piac­i vagy tőzsdei ár közt mutatkozik. 22. §. Bérleti és haszonbérleti szerződéseknél, melye­ket a közadós kötött, a csődnyitás napjától kezd­ve a csődtömeg lép a közadós helyébe. Ha a közadós a szerződést mint bérlő vagy ha­szonbérlő kötötte, jogában áll úgy a tömegnek, mint a másik szerződő félnek a szerződést a tör­vényes, ilyennek hiányában pedig a szokásos ha­táridő megtartása mellett és a netáni kártérítési igények sérelme nélkül, bármikor felmondani. Ha pedig a közadós a bérleti vagy haszonbérleti szer­ződést mint bérbeadó kötötte, a szerződésileg ki­kötött időtartamon változás nem történik, de a szerződés felbontására nézve a bérleti vagy ha­szonbérleti tárgynak a tömeggondnok által sza­bad kézből történt eladása a bírói árverés jogha­­tásával bír, s a bérlő a bérletet a szokásos felmon­­dási idő, a haszonbérlő pedig a haszonbérelt jó­szágot a gazdasági év leteltével elhagyni köteles. A fentebbi intézkedések által a felek azon jo­gán, melynél fogva a bérbe vagy haszonbérbe adott dolog rongálása, vagy annak nem használ­­hatása miatt a szerződés felbontását követelhetik, változás nem történik. 23. §. Ha a közadósnak a bérlet, vagy haszonbérlet tárgya a csődnyitás előtt még át nem adatott, a másik fél a szerződéstől elállhat, mintha az meg sem köttetett volna. 24. §. A szolgálati viszonyt, mely a közadóssal mint szolgálatadóval köttetett, a felek mindegyike fel­mondhatja. A felmondás idejét, ha az törvény vagy szokás által meghatározva nincsen, a felek bármelyikének kérelmére a csődbíróság határozza meg. 25. §. Azon törvények, melyek a csődnyitás joghatályát a jelen törvényben nem említett jogviszonyok te­kintetében szabályozzák, érintetlenül maradnak. HARMADIK FEJEZET: A jogcselekvények megtámadása. 26. §. A közadósnak a csődnyitás előtt keletkezett s a következő §§-ban érintett jogcselekvényei, mint a csődhitelezőkkel szemben hatálytalanok, akár kere­set, akár kifogás alakjában megtámadhatók. A megtámadási jogot rendszerint a tömeggond­nok érvényesíti, de a megtámadási kereset megin­dítását a választmány is elhatározhatja, s ez eset­ben a tömeg részére külön képviselőt rendelhet. A csődhitelezőket a megtámadási keresetnél be­avatkozási jog illeti. 27. §. Megtámadhatók: 1. a közadósnak a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése (244. §.) után kötött azon ügyletei, melyeknek megkötése által a csődhitelezők megkárosíttattak, feltéve, hogy a másik félnek az ügylet megkötésekor, a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszün­tetéséről tudomása volt; 2. a közadósnak a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése után keletkezett azon jogcselekvényei, melyek által a másik fél kie­légítést vagy biztosítást nyer, feltéve, hogy en­nek a kielégítés vagy a biztosítás elfogadásakor a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről tudomása volt; 3. a közadósnak a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése után; vagy a csődnyitási kérvény beadását, illetőleg a fizetések megszüntetését megelőző 15 napon belül keletkezett azon jogcselekvényei, melyek által valamelyik hi­telezőjének olyan biztosítást vagy kielégítést ad, melyhez annak általában, vagy akkor még joga nem volt, ha csak a hitelező oly tényeket nem igazol, melyekből jogszerűen következtethető, hogy neki a jogcselekvény idejekor, az első esetben a csőd­nyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről, ez utóbbi esetben pedig az adós­nak a hitelezőket károsító szándékáról tudomása nem volt. A közadós azon jogcselekvényeinél, melyek a csődnyitást 6 hónappal megelőzőleg történtek, a megtámadásra indokul nem szolgálhat az, hogy a másik félnek a fizetések megszüntetéséről tudomá­sa volt. 28. §. A­mennyiben a csődnyitást megelőzőleg két éven belül keletkeztek, megtámadhatók: 1. a közadósnak azon jogcselekvényei, melyek ál­tal örökségről vagy hagyományról lemond; továbbá azon ügyletei, melyeket visszteher nélkül vagy szmn­­leges visszteher mellett kötött, a­mennyiben azok tárgyát nem a szokásos ajándékok képezik; 2. azon terhes szerződések, melyeket a közadós a házastársával saját, vagy házastársának fel- vagy lemenő ágbeli rokonaival, fél vagy egész testvérei­vel vagy végre e személyek valamelyikének házas­társaival kötött; a­mennyiben azoknak megkötése által a csődhitelezők megkárosíttattak, s az érintett személyek igazolni nem képesek, hogy a közadós­nak a hitelezők megkárosítására irányzott szándé­káról tudomással nem bírtak­­ 3. a házastárs részére történt ajándékozások, nemkülönben a hozománynak s a férj kezelése alá került egyéb női javaknak biztosítása vagy kiadása, a­mennyiben ez nem a törvény vagy a fentebbi ha­táridő előtt keletkezett szerződési kötelezettség alapján történt. 29. §. Tekintet nélkül bizonyos időre megtámadhatók a közadósnak perbeli és peren kívüli azon jogcse­lekvényei, melyekről a másik fél tudta, hogy azok a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal történtek. 30. §. A fizetés, melyet a közadós váltóra teljesít, a 27. §. alapján meg nem támadható, ha a váltóbirtokos, a fizetés elfogadására, a többi váltókötelezettek el­leni visszkeresetének különbeni elvesztése mellett, a váltótörvény szerint kötelezve volt. Iyen esetben a tömegnek a kifizetett váltóösz­­szegért az utolsó visszkeresett, vagy a­mennyiben a váltó egy harmadik érdekében adatott tovább, ez utóbbi felelős, ha a váltó továbbadásakor a csőd­nyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről tudomással birt. 31. §. Azon körülmény, hogy a közadós ellen végre­hajtható határozat vagy egyezség keletkezett, vagy hogy a végrehajtás elrendeltetett avagy foganato­síttatott, a jogcselekvény megtámadhatását ki nem zárja. A jogcselekvény hatályon kívül helyezésével a határozat vagy egyezség is hatályát veszi. 32. §: A jelen törvénynek a jogcselekvények megtáma­dására vonatkozó határozatai az örökösnek a ha­gyatékot tárgyazó jogcselekvényeire is alkalmazan­dók, ha a hagyaték ellen nyittatik csőd. Lapunk mai számához három év »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next