Budapesti Közlöny, 1881. május (15. évfolyam, 99-123. szám)

1881-05-01 / 99. szám

Budapest, 1881. 99. szám. Vasárnap, máj­us 1. BUDAPESTI » K Ö Z L Ö N 17 H IVATALOS LAP. Előfizetési Árak: Naponkénti pontai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre ...... 20 írt. Félévre 10 » Negyedévre ...... 6 » Egy teljes lap éra 30 kr.­­» Szerkesztősé» : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, II. lépcső, II. emelet, 6-ik ejtő. KIADÓ-EIVAT*'­ : Budapesten, Ferencziektere Athenaeum épület. Hivatalos hirdetések : A „Hivatalos Érteeste“-be iktatandó hivatalos hir­detések díjai eliligi­en beküldendők , még­­pedig 100-szori egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 800-sauig 8 frt, 800—300-*zdif 3 frt és így tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy h­odh­asábos petitsor egyszeri hi­­­detésért 18 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért iS ki minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS KÉSZ. 1881. évi XXVI. TÖRVÉNYCZIKK a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és sza­bályok némely határozatainak módosításáról. (Szentesítést nyert 1881. évi április hó 15-én. Kihir­­dettetett az országgyűlés képviselő házában 1881. évi április hó 25-én, a főrendek házában 1881. évi áp­rilis hó 27-én­. (Folytatás és vége.) 18. §. Ismétlődő bélyegröviditésnek jövedéki kihágássá minősítése. Az ügyvédek és kir. közjegyzők, valamint ezek helyettesei, ha dac­ára annak, hogy a pénzügyi közegeknek hozzájuk intézett végzéseiből (határo­zataiból, fizetési meghagyásaiból) vagy külön írás­beli figyelmeztetéseiből a szabályszerűen járó bé­lyeg iránt alapos meggyőződést szerezhetnek, egy évi időközben ismételve hasonlatú bélyegrövidést követnek el, és az ezen bélyegrövidítésekért kisza­bott bírságokat a fizetési meghagyás jogerőre emel­kedésétől számított 30 nap alatt meg nem fizetik, jövedéki büntető eljárás útján a 7. és 9. §§-ban foglalt illetéki bírságok kettőztetett összegével büntetendők, mely be nem hajthatása esetére az 1876 : IV. törvényczikk 19. és 20. §§-ainak rendel­kezéséhez képest, elzárás-büntetésre változtatható. 19. §. A közúti vaspályavállalatok vitelbérei után fize­tendő bélyegilleték. Az 1871 : LXIII. t. -ez. 7. §-ának a közúti vas­­pályavállalatok által szállított személyek vitelbé­rétől járó illeték iránti határozatai oda módosít­tatnak, hogy bélyegilleték fejében minden személy vitelbérétől : 20 krajezárig 10 kr. 20 krajezáron felül 40 krig lja » 40 » » 60 » 3/« » 60 ‹ » 80 ‹ l°/o » 80 ‹ » 1 frt'g l1/* ‹ fizetendő és igy tovább minden 20 krtól 1/4 krral több ; a 20 krnál kisebb maradványösszeg 20 krnak veendő. 20. §. Bélyeg és jogilletékek kisajátítás eseteiben. A kisajátítás eseteire járó bélyeg- és illetékek iránt eddig fennálló szabályok helyébe (1868: LV. t.-cz.) a következő határozatok lépnek. A kisajátítási törvény alapján eszközlendő kisa­játítási eljárásra vonatkozó minden beadvány, terv, összeírás, leírás, egyezség, jegyzőköny, becslevél, bizonyítvány, vagy nyilatkozat, határozat, panasz és felebbezés bélyegmentes. Magántársulatok vagy magán felek által eszkö­zölt kisajátítások eseteiben azonban a fentebb fel­sorolt okmányok csak addig maradnak bélyegmen­tesek, míg más czélokra, mint a kisajátítási tör­vényben megállapított kisajátítási és telekkönyvi eljárás keresztülvitelére, nem használtatnak. Az illeték­szabás határozatai által megállapított vagyon-átruházási és telekkönyvezési illetékek, a közc­élokra történt kisajátításoknál nem járnak. A nyereségre alakult vállalatok tartoznak a ki­sajátítás útján tulajdonukba átment földterületek­től, a fizetett kártalanítási összegek alapján meg­szabandó átruházási 43/10 °/C illetéknek fele részét fizetni. A kisajátítás útján megvett és lebontandó épít­mények megszerzéséért vagyon-átruházási illeték nem jár. A kisajátítások alapján fizetett kártalanítási összegekről szóló nyugták ellenben a II. fokozat szerint járó bélyeg-illeték alá esnek. A pénzügyminister utasittatik, hogy ezen hatá­rozatokat az 1868. évi LV. törvényczikk hatálya alatt kisajátítás utján eszközölt vagyonátruházá­sokra nézve függőben levő illetékek megszabásánál is alkalmazza. 21. §• Bélyegilleték névváltoztatás és névátruházás ese­teiben. A névváltoztatást kérelmező beadványok 50 kr. bélyeg alá esnek. Ha egy beadvány több névvál­toztatás kérelmét tartalmazza, annak mindegyike után ugyanazon bélyegilleték rovandó le. A névátruházást tárgyazó folyamodványokra al­kalmazandó bélyeg eddigi mérve nem változik. 22. §: Illeték­­egyenérték. A százalékos illetékek egyenértékére vonatkozó szabályok (illetékszabás 95. tétel D) pontja) kö­vetkezőkép módosíttatnak : Illetékegyenérték fejében évi tartozásként : a) azon javadalmakra és alapítványokra, melyek­­nek adományozása ő Felsége vagy a kormány ne­vezésétől vagy jóváhagyásától függ, továbbá a kor­­idősbségi hitbizományokra, az ingatlan vagyon ér­téke után­i­,0-ed százalék és a vagyon állagához tartozó ingó javak tiszta értékétől 2/10 százalék ; b) az a) alá nem tartozó minden más javadalmak és alapítványokra, valamint egyházi és világi köz­ségekre, továbbá oly egyesületek, intézetek, testü­letek és társulatokra, melyek tagjainak a törzsva­­gyonban tulajdonrészük nincs, — az ingatlan va­gyon értéke után 4/,0-ed százalék, és a vagyon ál­lagához tartozó ingó javak tiszta értékétől 2/10-ed százalék ; és c) azon részvényes vállalatok és más közkereseti társaságokra, melyeknek tagjai a közös törzsva­­gyonban részszel bírnak, az ingatlan vagyon érté­ke után 2/1 0-ed százalék rovatik ki. 23. . Az ingatlan vagyon értékéül a földadó czimén fizetett államadónak, — a földtehermentesitési já­rulékot hozzá nem számítva, — százszoros összege, — a házbér-adó alá tartozó épületeknél, az állam­adónak a földtehermentesitési járulékkal együtt véve, — Budapesten ötvenszeres — másutt min­denütt hatvanszoros összege veendő, ha pedig az ingatlanokkal kisebb királyi haszonvételek is van­nak egybekapcsolva, ezeknek az 1875-ik évi XXII. t.-cz. értelmében járadékadó alapjául vett jövedel­mének húszszoros összege hozzá számítandó. A házosztályadó alá tartozó épületek, valamint az ingó vagyon értéke, a fél bevallása vagy szük­ség esetében hivatalos nyomozás alapján határoz­­tatik meg. 24. §. Az illetékegyenérték alól mentesek : a) mindazon ingatlanok, melyek a föld- és ház­­adónak alávetve nincsenek ; b) az állam igazgatása alatt álló közalapok és a tudományos egyetemek alapjai ; c) oly ingatlan javak, melyek valamely község osztatlan tulajdonát képezik ugyan, de azok ha­szonélvezete vagy haszonvétele egyedül az egyes lakosok ház- vagy földbirokával válhatlan kap­csolatban van, oly módon, hogy azon osztatlan in­gatlanok, kizárólag csak az egyes birtokok kiegé­szítő részét képezik ; d) a szentegyházak, imaházak s isteni tisztelet­re szánt ingóságaik ; e) az oktatási, jótékonysági és kegyeleti czélok­ra rendelt alapítványok ingóságai, s ily czélokra fennálló intézetek s egyletek ingó javai, a­mennyi­ben az alapszabályok szerint ezen vagyon az emlí­tett czéloktól el nem vonható ; f) a 22. §-ban említett javadalmak azon bizlalói, illetőleg élvezői, kiknek összes évi tiszta jövedel­mük, évi 400 frtot meg nem halad -g) a részvénytársulatok gyártelepei és a gyári czélokra szolgáló építmények ; b) oly közkereseti társaságok, melyek csak a társulati tagok vagy örökösei élettartamára, vagy 15 évet meg nem haladó időre alakultak. 25. §. Az előző 24. §-ban nem említett egyéb országos tudományos intézetek és köz­tanintézetek ingatlan javaira, az 1868: I1QH. törvényczikk 24. §-a ál­tal megállapított illeték-egyenérték nem változik , 26. §. Midőn az illeték-egyenérték alá tartozó jogi személy az év folyama alatt valamely ingatlannak birtokába lép, ez utóbbira nézve köteles az illetéki egyenértéket a szerzés napjától kezdve megfelelő időarány szerint fizetni. Ha pedig valamely ingat­lan az illeték­egyenérték alá tartozó személy ré­széről magán félre átruháztatik, az előírt illeték­egyenérték az átruházás napjától számítva töröl­tetik. De viszont a szerző magán felekre az ily átru­házások tekintetében azon illetéki szabályok alkal­mazandók, melyek az illeték-mentes és illeték-kö­telezett felek közt előforduló átruházásokra nézve érvényben vannak. 27. §. Az illeték-egyenérték az illeték-köteles vagyon­nak jövedelmét zálogjogilag terheli és az ennek élvezetére jogosított személy által saját haszonél­vezetének időtartamához képest fizetendő. 28. §. Nyomdatulajdonosok kezessége a hírlapi hirdet­­­mények bélyegilletékéért. Az illetéki szabályok (192. §.) azon rendelke­zése, mely szerint a hírlapokba iktatott bélyegkö­teles hirdetményektől járó bélyegilleték a lapki­adót terheli, azzal bővíttetik, hogy a bélyegköte­les tárgyat előállító nyomdatulajdonos, a hirdetés­­bélyegilletékért kezeskedik. A nyomdatulajdonos köteles az üzletében nyo­mandó s hirdetményeket felvevő minden hírlapot Lapunk mai számához negyedik melléklet s három év . Hivatalos Értesítő ) van csatolva.

Next