Budapesti Közlöny, 1881. augusztus (15. évfolyam, 174-197. szám)

1881-08-02 / 174. szám

Budapest, 1881. 17­­. szám. Kedd, augusztus 2. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS J1 A P. Előfizetési Arak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre .. ..... 20 k­r Félévre................................ . 10 » Negyedévre ...... 5 » Egry teljes lap ára 30 kr. SZERKESZTŐSÉG : Budapesten, Ferencziektere, Bazárépület, JL lépcső, 11. emelet, 6-ik ajtó. Kiadó­hivatal : Budapesten, Ferencziek tere Athenaeum épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hivatalos hir­detések díjai elött­jeisn beküldendők, még­pedig lovaséig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és Egy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. M­­agánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hűtür­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­­tatás után 30 kr oszt. ért. ■■Hl HIVATALOS RÉSZ. 1881. évi LX. TÖRVÉNYCZIKK a végrehajtási eljárásról. (Szentesítést nyert 1881. évi junius hó 1-én. Ki­­hirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1881. évi junius hó 1-én.) (Folytatás.) H. CZIM. Végrehajtás készpénzbeli követelés behajtására. 2. Végrehajtás ingatlanokra. 148. §. A kikiáltási ár szőlőknél és házosztály- adó alatt álló ingatlanoknál az évi államadó kétszázszoros összegében, hátbéradó és földadó alá eső más in­gatlanoknál, az évi államadó százszoros összegében állapítandó meg. Az ingatlanok után fizetendő ál­talános jövedelmi pótadó és a községi adók számí­tásba nem vétetnek. Adómentes ingatlanok kikiáltási árának megál­lapítása végett a végrehajtató, ha az ingatlan a telekkönyvi hatóság székhelyén fekszik, ezen ható­ság által állandóan alkalmazott szakértők bárme­lyike által, ha más helyen fekszik, az illető községi elöljáróság két tagja által kiállított becslevelet az árverési kérvényhez (144. §.) mellékelve bemutatni köteles. Ezen esetben kikiáltási árul a becsár szol­gál. (159., 160. §§.) 149. §. Az ingatlanokkal együtt a 148. §. szerint meg­állapítandó kikiáltási áron azon tartozékok is el­árvereztetek, melyek az ingatlantól állaguk sé­relme vagy nevezetes értékcsökkenés nélkül el nem választhatók. (159. §.) A­mennyiben az árverési feltételek ellenkező kikötést nem tartalmaznak, az ingatlanokkal együtt árvereztetik el, a végrehajtást szenvedőt illető még be nem szedett függő termés is. Ezeknek becsér­téke, ha az érdeklettek valamelyike azt bírósági szakértő, illetőleg két községelőljárósági tag által (148. §.) kiállított s az árverés napját 8 nappal megelőzőleg bemutatott becslevéllel igazolja, a ki­küldött által az árverés alkalmával a kikiáltási árhoz hozzá számíttatik. Az árverési hirdetménynek a leteendő bánat­pénzre vonatkozó intézkedése ez által nem érin­tetik. 150. §: Az árverési hirdetmény kibocsátásával egyide­jűleg az elárverezendő ingatlanra és értékére való tekintettel s a végrehajtató által bemutatott ter­vezet figyelembe vétele mellett, a telekkönyvi ha­tóság akként állapítja meg az árverési feltétele­ket, hogy egyrészről a végrehajtató kielégítése szükségtelen késedelem nélkül legyen eszközölhető, másrészről a végrehajtást szenvedő és a jelzálogos hitelezők érdekei sérelmet ne szenvedjenek, a ve­vők versenye pedig ne nehezítessék. Különösen világos határozatokat kell az árve­rési feltételeknek magukban foglalniok az iránt: mily összeg legyen az árveréskor bánatpénzül le­teendő, mily részletekben, mely időben és hová fizettessék a vételár és mit kell a vevőnek teljesí­tenie a végett, hogy az árverezendő ingatlant bir­tokba vehesse, s a telekkönyvi átírás eszközölhető legyen. Az árverési feltételekbe felveendő, hogy a vevő, a vételár után, az árverés napjától számítva, 6°­0 kamatot fizetni és a vétel után járó kincstári ille­téket viselni köteles. Ezen kötelezettségek a vevőt akkor is terhelik , ha azokról az árverési feltéte­lekben említés nem tétetett. A­mennyiben az árverési feltételekben az ellen­kező világosan ki nem tétetett, a bánatpénz kész­pénzben vagy a 42. §-ban jelzett árfolyammal szá­mított óvadékképesnek nyilvánított értékpapírok­ban teendő le. 151. §. Az árverésre, ha a megállapított kikiáltási ár a 2000 forintot meg nem haladja, a hirdetmény ki­függesztését követő naptól számított legalább hat­van s legfölebb kilenczven napra, ha pedig a kikiál­tási ár a 2000 frtot meghaladja, ugyanazon nap­tól számított legalább kilenc­ven és legfölebb százhúsz napra csupán egy árverési határnap tű­zetik ki, azon hozzáadással, hogy az ingatlan ezen a határnapon, a kikiáltási áron alul is el fog adatni. 152. §. Az árverési hirdetmény a telekkönyvi hatóság­nál való kifüggesztés és az illető községnek, úgy a szomszédos községeknek területén való szabály­szerű körözés által tétetik közzé. Azon község elöljáróságának, a­melynek terüle­tén az elárverezendő ingatlan fekszik, az árverési hirdetmény egy példánya kifüggesztés végett, az árverési feltételek egy példánya pedig megtekint­­hetés végett (147. §.) megküldendő. Ha a kikiáltási ár 300 frtot meghalad, a hirdet­ménynek a 147. §. a) b) c) d) és e) pontjaiban foglalt kivonata valamelyik helyi, ilyennek nem létében a legközelebbi helyen megjelenő lapban egyszer, — ha pedig a kikiáltási ár a 2000 frtot meghaladja, a hivatalos lapban háromszor köz­hírré teendő. Budapesten a hivatalos lapban — de csak egy­szer — teendő közzé az árverési hirdetmény kivo­nata akkor is, ha a kikiáltási ár 300 frton felül van, de 2000 forintot meg nem halad. Ezenkívül saját költségére mindenik érdekelt (153. §.) kívánhatja, hogy az árverési hirdetmény, a kikiáltási árra való tekintet nélkül valamely más közlönyben, vagy többször is közzé tétessék. E végből a telekkönyvi hatóság a jelentkező ér­deklett félnek, az árverési hirdetmény egy példá­nyát kiadni köteles. Az ilyen hirdetménynek kése­delmes, vagy hibás közzététele az árverés hatál­­yára befolyással nincs. A hirdetménynek a telekkönyvi hatóságnál ki­függesztett példányára, a kiadó­hivatal főnöke a kifüggesztés napját rájegyezni s aláírásával ellát­ni köteles. Ezen hirdetményi példány az árverési határnap eltelte után leveendő, és a levétel napjá­nak feljegyzése mellett az iratokhoz csatolandó. 153. §. Az árverési hirdetmény, mely egyszermind az árverést elrendelő végzésnek tekintendő, az árve­rési feltételekkel együtt külön kézbesíttetik: a) a végrehajtatónak; b) a végrehajtást szenvedőnek; c) mindazoknak, a­kiknek javára, a telekkönyv szerint, zálogjog vagy valamely bekeblezett zálog­jogra alzálogjog, vagy más telekkönyvi jog van az elárverezendő ingatlanra bekebelezve vagy elője­gyezve ; vagy akinek ilyen tárgyú kérvénye, mint elintézetlen, szó­jegyzésbe vétetett, avagy mint nem jogérvényesen elutasított, feljegyezve van; ide értve a végrehajtást szenvedő netaláni tulaj­donostársát, vagy telekkönyvneg másként érdek­letteket is; d) a kir. adófelügyelőnek. Ha a kir. kincstár javára nem adó, vagy ille­tékbeli, hanem másnemű követelés van bekeblezve, a hirdetmény a kir. jogügyek igazgatóságának kézbesítendő. Az árverési hirdetmény a b)és c) pont alatt említett érdekelteknek a hirdetményi idézés mel­lőzésével, a keresetre hozott első végzésre előírt szabályok megtartása mellett kézbesítendő. Ha a hirdetmény kifüggesztésétől számított 30 nap alatt az árverési hirdetménynek a b) és c) pontban érdekeltek részére való kézbesítéséről, a szabályszerű vétbizonyítvány be nem érkezik, a telekkönyvi hatóság a nem értesített érdekeltek képviseletére ügygondnokot rendel. A gondnoki rendelvény kapcsában, az árverési hirdetmény is, az árverési feltételekkel együtt, legalább az árve­rési határnap előtt 15 nappal kézbesítendő. Azon érdekeltek részére, kiknek lakhelye nem tudatik, a kézbesítés megkísértése előtt is nevez­hető ügygondnok. A kirendelt ügygondnok azon nem értesített érdekeltet, kinek részére kineveztetett, a végrehaj­tási eljárás egész folyama alatt, mindaddig képvi­seli, míg az képviseltetéséről nem gondoskodik. A­mennyiben érdek-összeütközés nem valószínű, ugyanazon ügygondnok több érdekelt részére is kinevezhető; a végrehajtást szenvedő részére azon­ban, ha a 139. §. szerint ez meg nem történt, min­dig külön ügygondnok rendelendő, és­pedig, ha a perbeli képviselő tudva van, s a bíróság székhelyén lakik, ennek személyében. Lapunk mai számához három év ( Hivatalos Értesítő­ van csatolva.

Next