Budapesti Közlöny, 1883. május (17. évfolyam, 99-122. szám)

1883-05-05 / 102. szám

Budapest, 1883. 102. szám. Szombat, május 5. H­IVATALOS LAP. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Égész évre...............................20 írt. Félévre ........ 10 » Negyedévre..............................5 » Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, hatvani-utcza 7. szám, I. emelet, 8. ajtó. Kiadó­hivatal : Ferencziek tere, Athenaeim­-épület. Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A­­Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hir­detések díjai előlegesen beküldendők, még­pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodh­asábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 18 kx, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1883. évi XXV. TÖRVÉNYCZIKK az uzsoráról és káros hitelügyletekről. (Szentesítést nyert 1883. évi április hó 27-én. — Ki­­hirdettetett az »Országos Törvénytár­­ban 1883. évi május hó 2-án.) (Folytatása és vége.) 10. §. Ha egyes községekben, vagy vidékeken az el­szegényedés általánosan mutatkozik, és gyam­okok merülnek fel az iránt, hogy azt az elharapódzott uzsora okozza, vagy más jelek az uzsora elhara­­pódzására mutatnak, a közigazgatási bizottság az ügyállást megvizsgáltatja, s ha a gyanút alapos­nak találja, az igazságügyminiszerhez indokolt felterjesztést intéz, ki annak alapján az eljárást hivatalból elrendelheti. Ezen rendelkezését azonban az igazságügyi miniszer az okok megszűntével és a közigazgatási bizottság meghallgatása után visszavonhatja; visszavonó rendelete azonban a már megindított ügyek befejezését nem akadályozza. 11. §: A büntető bíróság által az uzsora­vétség tár­gyában hozott és jogerőre emelkedett vád alá he­lyezési (közvetlen idézési­ határozat közlése után, a polgári bíróság az előtte folyamatban lévő eljá­rást felfüggeszti, és ha a per a felső bíróságok előtt van, azonnal felterjesztést tesz az iratok visszaküldése végett, és az összes periratokat át­küldi a megkereső büntető bírósághoz. Ezen ha­tározat ellen jogorvoslatnak helye nincsen. A büntető bíróság által hozott vádalá helyezési (közvetlen idézési) határozat jogerőre emelkedése előtt, a polgári bíróságoknál folyamatban lévő perbeli és végrehajtási eljárás felfüggesztésének helye nincsen, és a büntető bíróság megkeresé­sére, csupán az árverés foganatosítása, a lefoglalt követelésnek a végrehajtatára átruházása, és a készpénz kiutalványozása függesztetik fel. 12. §. Ha a büntető eljárás nem az uzsora­vétség tényálladékának hiánya, vagy nem a bizonyítékok elégtelensége, hanem más ok miatt nem létethetik folyamatba, vagy szüntettetik meg, a 9. §. szerint jogosítottak keresete folytán, a polgári bíróság ítél az ügylet érvényessége felett, és ha az 1. és 2. §§-ban érintett feltételek fenforgása igazoltatik, az ügyletet megsemmisíti, és annak jogkövetkez­ményeit a 8. §. értelmében megállapítja. Ez esetben kisebb polgári peres ügyekben való eljárás alá tartozó ügyekben is a kir. járásbírósá­gok a sommás eljárás szabályai szerint járnak el. 13. §. Az előző §. esetében, az ott megjelölt polgári bíróság határoz az iránt is, hogy a követelés be­hajtása egészben felfüggesztendő-e, vagy hogy a végrehajtás csupán a biztosítási intézkedésekig engedélyezendő. 14. §. Uzsora­vétségért nincs büntetésnek helye, ha, mielőtt a 9. §. szerint jogosítottak egyike indítvá­nyát megtette volna, a tettes az általa elkövetett törvényellenességet jóvá teszi, és az adósnak, vagy jogutódainak a már megkapott uzsorás vagyoni előnyöket, a megkapás napjától számított 6°/0-ás kamatokkal együtt, visszatéríti. 15. §. Az ezen törvény alapján ítélő bíróságok, az uzsora tényálladékának megállapításánál, a tör­vénynek a bizonyítékok teljességére vonatkozó intézkedéseihez kötve nincsenek. 16. §. A jelen fejezet határozatai nem alkalmazhatók az olyan kereskedelmi ügyletekre, melyek bejegy­zett kereskedők, mint hitelnyerők által köttetnek. MÁSODIK FEJEZET. A hitelezési ügylet biztosításának tiltott mód­járól. 17. §. A ki kiskorúaktól, vagy olyan személyektől, akikre nézve a becsületszóval megerősített fizetési ígéret meg nem tartása állásuk elvesztését von­hatja maga után, a 2-ik §. esetén kívül valamely hitelügyletből eredő kötelezettség teljesítését a becsület zálogával, becsületszóval, esküvel, vagy hasonló kifejezésekkel igérteti meg magának és ezen ígéretet az adós ellen bármely után felhasz­nálja , kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénz­­büntetéssel büntetendő. Ezen kihágás felett a bíráskodás a kir. járás­bíróságok hatásköréhez tartozik, melyeknél ezen törvényc­ikk 15-ik §-a irányadó. 18. §. Az előző §-ban meghatározott büntetés alkal­mazandó arra is, ki a tényállást ismerve, az ilyen módon biztosított követelést megszerzi, és a bizto­sítást az adós ellen a jelen törvény hatályba lépése után érvényesíti. HARMADIK FEJEZET. A kamatokról. 19. §. A kamatok elévülnek, ha a hitelező azokat három esztendő alatt nem követeli. Ezen elévülési idő azon esztendő végével kezdődik, melyben a ka­matok jogilag követelhetők lettek. A jelen törvény hatályba lépése előtt lejárt ka­matok tekintetében a három esztendei elévülési határidő csak azon esztendő végétől számítható, melyben ezen törvény hatályba lépett. 20. §. A 19. §. határozatai nem alkalmazhatók a pénzintézeteknél elhelyezett betételekre. 21. §. Az 1877: VIII. t.-czikknek a jelen törvény ál­tal nem érintett intézkedései hatályban marad­nak. Ugyanezen törvényczikknek 4. §-a pedig akkér egészittetik ki, hogy a biró 8°/0-nál ma­gasabb kamatok biztosítása, vagy behajtása vé­gett végrehajtást el nem rendelhet és nem fogana­tosíthat. NEGYEDIK FEJEZET. A korcsmai Hitelről. 22. §. A vendéglőkben, korcsmákban és más italmé­rési helyiségekben — ide értve azon kereskedése­ket is, melyek a szeszes italoknak kicsinyben el­adására joggal bírnak a kiszolgáltatott szeszes italok ára iránti követelések fejében, a bíróság csak az alábbi módon meghatározott összeget ítélheti meg, és az ennél magasabb összeg sem az adósnak, sem jogutódának követelésébe be nem számítható. Az összeg nagyságát saját területére nézve az illető törvényhatóság a belügyminiszer jóváhagyá­sa alá terjesztendő szabályrendelettel határozza meg, ez összeg azonban két forintnál kisebb és nyolc­ forintnál nagyobb nem lehet. A bírói határozattal a hitelezőnek hason ter­­mészetű minden korábbi követelése kiegyenlí­tettnek tekintendő, akár képezte az kereset tár­gyát, akár nem. A bírói határozattal megállapított követelés kiegyenlítése előtt újabb hitelezésnek helye nem lehet. Ezen­­. rendelkezései azokkal szemben is al­kalmazandók, kik a szeszes italok kicsinyben el­adását jogosultság nélkül gyakorolják , de e mel­lett őket illetőleg az eddigi eljárás és büntetés is érvényben marad. 23. §. A 22. §-ban érintett hitelezések biztosítására kötött zálog- és kezességi szerződések semmisek. 24. §. A­ki a 22. és 23. §§. határozatainak kijátszása czéljából valamely színtett ügylet, vagy váltó, vagy más kötelező irat alakját használja fel: ki­hágást követ el, és 30 napig terjedhető elzárással, és kétszáz írtig terjedhető pénzbüntetéssel bünte­tendő. A bíráskodás ezen kihágás felett a kir. járás­bíróságok hatásköréhez tartozik. Lapunk mai számához egy ív * Hivatalos Értesítő ” van csatolva.

Next