Budapesti Közlöny, 1883. május (17. évfolyam, 99-122. szám)
1883-05-05 / 102. szám
Budapest, 1883. 102. szám. Szombat, május 5. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Égész évre...............................20 írt. Félévre ........ 10 » Negyedévre..............................5 » Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, hatvani-utcza 7. szám, I. emelet, 8. ajtó. Kiadóhivatal : Ferencziek tere, Athenaeim-épület. Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: AHivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hirdetések díjai előlegesen beküldendők, mégpedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 18 kx, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1883. évi XXV. TÖRVÉNYCZIKK az uzsoráról és káros hitelügyletekről. (Szentesítést nyert 1883. évi április hó 27-én. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytárban 1883. évi május hó 2-án.) (Folytatása és vége.) 10. §. Ha egyes községekben, vagy vidékeken az elszegényedés általánosan mutatkozik, és gyamokok merülnek fel az iránt, hogy azt az elharapódzott uzsora okozza, vagy más jelek az uzsora elharapódzására mutatnak, a közigazgatási bizottság az ügyállást megvizsgáltatja, s ha a gyanút alaposnak találja, az igazságügyminiszerhez indokolt felterjesztést intéz, ki annak alapján az eljárást hivatalból elrendelheti. Ezen rendelkezését azonban az igazságügyi miniszer az okok megszűntével és a közigazgatási bizottság meghallgatása után visszavonhatja; visszavonó rendelete azonban a már megindított ügyek befejezését nem akadályozza. 11. §: A büntető bíróság által az uzsoravétség tárgyában hozott és jogerőre emelkedett vád alá helyezési (közvetlen idézési határozat közlése után, a polgári bíróság az előtte folyamatban lévő eljárást felfüggeszti, és ha a per a felső bíróságok előtt van, azonnal felterjesztést tesz az iratok visszaküldése végett, és az összes periratokat átküldi a megkereső büntető bírósághoz. Ezen határozat ellen jogorvoslatnak helye nincsen. A büntető bíróság által hozott vádalá helyezési (közvetlen idézési) határozat jogerőre emelkedése előtt, a polgári bíróságoknál folyamatban lévő perbeli és végrehajtási eljárás felfüggesztésének helye nincsen, és a büntető bíróság megkeresésére, csupán az árverés foganatosítása, a lefoglalt követelésnek a végrehajtatára átruházása, és a készpénz kiutalványozása függesztetik fel. 12. §. Ha a büntető eljárás nem az uzsoravétség tényálladékának hiánya, vagy nem a bizonyítékok elégtelensége, hanem más ok miatt nem létethetik folyamatba, vagy szüntettetik meg, a 9. §. szerint jogosítottak keresete folytán, a polgári bíróság ítél az ügylet érvényessége felett, és ha az 1. és 2. §§-ban érintett feltételek fenforgása igazoltatik, az ügyletet megsemmisíti, és annak jogkövetkezményeit a 8. §. értelmében megállapítja. Ez esetben kisebb polgári peres ügyekben való eljárás alá tartozó ügyekben is a kir. járásbíróságok a sommás eljárás szabályai szerint járnak el. 13. §. Az előző §. esetében, az ott megjelölt polgári bíróság határoz az iránt is, hogy a követelés behajtása egészben felfüggesztendő-e, vagy hogy a végrehajtás csupán a biztosítási intézkedésekig engedélyezendő. 14. §. Uzsoravétségért nincs büntetésnek helye, ha, mielőtt a 9. §. szerint jogosítottak egyike indítványát megtette volna, a tettes az általa elkövetett törvényellenességet jóvá teszi, és az adósnak, vagy jogutódainak a már megkapott uzsorás vagyoni előnyöket, a megkapás napjától számított 6°/0-ás kamatokkal együtt, visszatéríti. 15. §. Az ezen törvény alapján ítélő bíróságok, az uzsora tényálladékának megállapításánál, a törvénynek a bizonyítékok teljességére vonatkozó intézkedéseihez kötve nincsenek. 16. §. A jelen fejezet határozatai nem alkalmazhatók az olyan kereskedelmi ügyletekre, melyek bejegyzett kereskedők, mint hitelnyerők által köttetnek. MÁSODIK FEJEZET. A hitelezési ügylet biztosításának tiltott módjáról. 17. §. A ki kiskorúaktól, vagy olyan személyektől, akikre nézve a becsületszóval megerősített fizetési ígéret meg nem tartása állásuk elvesztését vonhatja maga után, a 2-ik §. esetén kívül valamely hitelügyletből eredő kötelezettség teljesítését a becsület zálogával, becsületszóval, esküvel, vagy hasonló kifejezésekkel igérteti meg magának és ezen ígéretet az adós ellen bármely után felhasználja , kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen kihágás felett a bíráskodás a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartozik, melyeknél ezen törvénycikk 15-ik §-a irányadó. 18. §. Az előző §-ban meghatározott büntetés alkalmazandó arra is, ki a tényállást ismerve, az ilyen módon biztosított követelést megszerzi, és a biztosítást az adós ellen a jelen törvény hatályba lépése után érvényesíti. HARMADIK FEJEZET. A kamatokról. 19. §. A kamatok elévülnek, ha a hitelező azokat három esztendő alatt nem követeli. Ezen elévülési idő azon esztendő végével kezdődik, melyben a kamatok jogilag követelhetők lettek. A jelen törvény hatályba lépése előtt lejárt kamatok tekintetében a három esztendei elévülési határidő csak azon esztendő végétől számítható, melyben ezen törvény hatályba lépett. 20. §. A 19. §. határozatai nem alkalmazhatók a pénzintézeteknél elhelyezett betételekre. 21. §. Az 1877: VIII. t.-czikknek a jelen törvény által nem érintett intézkedései hatályban maradnak. Ugyanezen törvényczikknek 4. §-a pedig akkér egészittetik ki, hogy a biró 8°/0-nál magasabb kamatok biztosítása, vagy behajtása végett végrehajtást el nem rendelhet és nem foganatosíthat. NEGYEDIK FEJEZET. A korcsmai Hitelről. 22. §. A vendéglőkben, korcsmákban és más italmérési helyiségekben — ide értve azon kereskedéseket is, melyek a szeszes italoknak kicsinyben eladására joggal bírnak a kiszolgáltatott szeszes italok ára iránti követelések fejében, a bíróság csak az alábbi módon meghatározott összeget ítélheti meg, és az ennél magasabb összeg sem az adósnak, sem jogutódának követelésébe be nem számítható. Az összeg nagyságát saját területére nézve az illető törvényhatóság a belügyminiszer jóváhagyása alá terjesztendő szabályrendelettel határozza meg, ez összeg azonban két forintnál kisebb és nyolc forintnál nagyobb nem lehet. A bírói határozattal a hitelezőnek hason természetű minden korábbi követelése kiegyenlítettnek tekintendő, akár képezte az kereset tárgyát, akár nem. A bírói határozattal megállapított követelés kiegyenlítése előtt újabb hitelezésnek helye nem lehet. Ezen. rendelkezései azokkal szemben is alkalmazandók, kik a szeszes italok kicsinyben eladását jogosultság nélkül gyakorolják , de e mellett őket illetőleg az eddigi eljárás és büntetés is érvényben marad. 23. §. A 22. §-ban érintett hitelezések biztosítására kötött zálog- és kezességi szerződések semmisek. 24. §. Aki a 22. és 23. §§. határozatainak kijátszása czéljából valamely színtett ügylet, vagy váltó, vagy más kötelező irat alakját használja fel: kihágást követ el, és 30 napig terjedhető elzárással, és kétszáz írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A bíráskodás ezen kihágás felett a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartozik. Lapunk mai számához egy ív * Hivatalos Értesítő ” van csatolva.