Budapesti Közlöny, 1883. június (17. évfolyam, 123-147. szám)
1883-06-01 / 123. szám
Budapest, 1883. 123. szám. Péntek, junius 1. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, hatvani utcza 7. szám, L emelet, 8. ajtó. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben hűhóé hordva . Égéstérre...........................20 frt. Félévre....................................10 » Negyedévre 5 » EgT teljes lap A,* 90 ki. KIADÓ-HIVATAl. : Perenoziek tere, Athenaeumi-épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos ÉrtesitöM-be iktatandó hivatalos hirdetések dijai előlegesen beküldendők, mégpedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 100-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 18 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külfin minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1883. évi XXX. TÖRVÉNYCZIKK a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről. (Szentesítést nyert 1883. évi május hó 23-án. — Kihírdettetett az »Országos Törvénytár-ban 1883. évi május hó 27-én.) (Folytatás.) I. FEJEZET. Igazgatás és felügyelet. 28. §. Minden középiskola az igazgató közvetlen vezetése alatt áll. Igazgatókól csak rendes tanárok alkalmazhatók. Az igazgató és a tanárok alkalmazásának eddigi módja ezen törvény által érintetlenül hagyatik. 29. §. Rendes tanárokal csak oly feddhetlen előéletű magyar honpolgárok alkalmazhatók, kik tanári oklevelet nyertek és csak azon tanszakra, melyre oklevelük szól. A tanári képesítésről a IV. fejezet intézkedik-A kik az eddig fennállott gyakorlat vagy szabályok szerint sem bírnak képesítő oklevéllel, azonban a jelen törvény hatályba lépte előtt valamely nyilvános középiskolában legalább három évig szolgáltak mint rendes tanárok, a képesítő vizsgálat alól felmentvék. A többiek két év alatt tartoznak a vizsgálatot letenni. 30. §. Okleveles tanárjelöltek 1—3 évig terjedő időszakra először csak helyettes tanári minőségben és helyettes tanári fizetéssel alkalmaztatnak s ha ez idő alatt hivatásuknak kellőleg megfeleltek, léptethetők elő rendes tanárokká. Oklevelet még nem nyert egyének helyettes tanárokul is csak okleveles egyének hiányában alkalmazhatók, s oly feltétellel, hogy három év lefolyása alatt a tanári vizsgálatot letegyék, különben állomásukon tovább meg nem hagyatnak. 31. §Az igazgató: 1. az iskolákra vonatkozó törvények és hatósági rendeletek végrehajtója; 2. a tanári testület elnöke; 3. képviselője a tanintézetnek a hatóságok, a szülők és gyámok s általában a közönség irányában ; 4. a tanintézet irodai ügyének vezetője; 5. a tanintézet tudományos és fegyelmi állapotának ellenőrzője s arról elsősorban felelős. 32. §. A középiskolákban a hittanárokon, a szépírás-, továbbá a tornatanítókon s a nem rendes tantárgyak tanítóin kívül, a tanárok száma (az igazgatót beleértve) a nyolcz osztályú intézetben legalább 10, a hat osztályúban legalább 7, a négy osztályúban legalább 5. A rendes tanárok száma (az igazgatón kívül) bármely középiskolában nem lehet kisebb az abban fennálló osztályok számánál. A vallás- és közoktatásügyi miniszer rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló intézeteknél az igazgató a teljes intézeteknél 10, a nem teljeseknél legfölebb 15, a szaktanárok 18, a rajztanár 20 óránál többre hetenként — kivéve a rövid ideig tartó helyettesítést — nem kötelezhetők. Az igazgató az említett 10, illetőleg 15, a szaktanárok 25, a rajtanár 28 heti tanítási óránál többre semmi esetre sem vállalkozhatnak. Ha a tanárok 18, illetőleg 20 óránál többet tanítanak, azért méltányos külön díjban részesíttessenek. Az igazgatók és tanárok vármegyei, városi, községi és egyházi képviselők (bizottsági tagok) lehetnek, de fizetéssel járó hivatalt, vagy rendes alkalmazást el nem vállalhatnak. Hogy mennyiben vállalhatnak akár polgári jogaik gyakorlásából, akár pedig szellemi tevékenységükből eredő oly tisztséget vagy megbízást, mely őket tanári hivatásuk betöltésében akadályozhatná, azt esetről-esetre előzetesen a vallás- és közoktatásügyi miniszer, illetőleg az illető felekezeti főhatóság határozza meg. 33. §. A rendes tanárok, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszer rendelkezése alatti intézetekben az igazgatók élték hosszáig alkalmaztatnak és ezek, valamint a helyettes tanárok s a rendkívüli tantárgyak tanítói is évi fizetést húznak. A szerzetesrendek által ellátott intézetekben a rendes tanárok és igazgatók és a felekezetek által fentartott intézetekben az igazgatók alkalmazására az eddigi gyakorlat fennmarad. Az Ő Felsége illetőleg a vallás- és közoktatásügyi miniszer által kinevezett igazgatók és rendes tanárok nyugdíjra jogosított állami tisztviselőknek tekintetnek, kik nyugdíjaikat az államkincstárból vagy az illető alapból húzzák. 34. §. A helyettes tanárok és a rendkívüli tantárgyak tanítói nyugdíjra igényt nem tarthatnak, de tanári képesítő vizsgálatot tett rendes tanároknak helyettes tanári minőségben töltött éveik nyugdíjaztatásuknál beszámíttatnak. 35. §. A nyugdíj, valamint a pótlékrendszer külön törvényben állapíttatik meg. 36. §. A vallás- és közoktatásügyi miniszer rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló középiskolák igazgatói és tanárai ellen fegyelmi eljárásnak van helye: 1. ha az illető megsérti vagy hanyagul teljesíti a törvényben és szabály- vagy kormányrendeletekben megszabott kötelességét; 2. ha botrányt okozó erkölcstelen életet él, vagy ilynemű kihágást követ el. Fegyelmi büntetések: a) rosszulás; b) pénzbüntetés; c) hivatalvesztés. A két elsővel kapcsolatosan más tanintézetbe való áthelyezés is elrendelhető. A hivatalvesztés maga után vonja a fizetésnek, nyugdíjnak és mindazon előnyöknek elvesztését, melyeket az illető szolgálata alapján igénybe vehetett volna. Azonban a vallás- és közoktatásügyi miniszernek megadatik a jog, hogy az illető családjának nyomasztó helyzetére tekintettel, a hivatalvesztésnek a nyugdíjra vonatkozó következményeit enyhíthesse, de ezen kedvezmény legfölebb egy harmadrész értéke erejéig terjedhet azon járandóságnak, mely azt szolgálata után a nyugdíjtörvény értelmében különben megilletné. Hivatalos teendőik teljesítésére önhibájukon kívül végleg képtelenekké vált tanárok ellátása iránt a nyugdíjtörvény intézkedik. A hivatali képtelenség megállapítása a fegyelmi esetekre megszabott eljárás szabályai szerint történik. 37. §. Fegyelmi határozat csak előleges vizsgálat alapján és a vallás- és közoktatásügyi miniszer által hozatik. A fegyelmi vizsgálatot egy e czélra kirenrendelt bizottság teljesíti, melynek tagjai fele részben középiskolai tanárokból neveztetnek ki. A fegyelmi vizsgálat elrendelésével egyidejűleg, vagy annak folyama alatt is joga van a ministernek arra, hogy az illetőt hivatalától felfüggeszthesse. Bűnügyi vizsgálat esetén a felfüggesztés mindig elrendelendő. A fegyelmi eljárás részleteit és módozatait a vallás- és közoktatásügyi miniszer rendeleti úton szabályozza, valamint a minister által alkotandó szabályrendelet állapítja meg azon kisebb fegyelmi jogkört is, mely a tankerületi főigazgatót, a középiskolai igazgatók és tanárok, az igazgatót pedig a tanárok irányában a tanintézetek rendjének és fegyelmi állapotának fentartása tekintetében megilleti. 38. §. A hitfelekezetek által fentartott nyilvános középiskolákban úgy a tanulókra, mint a tanárokra vonatkozó fegyelmi szabályzatokat (a fegyelmi eljárást is beleértve) azok egyházi főhatóságai állapítják meg; kötelesek azonban azokat, valamint az azokon időnként eszközölt változtatásokat a vallás- és közoktatásügyi miniszerhez tudomás végett fölterjeszteni. Ha hitfelekezeti tanintézet igazgatója vagy tanára hivatalától fegyelmi uton elmozdittatott, az Lapunk suti számához egy ív „Hivatalos Értesítő* van csatolva.