Budapesti Közlöny, 1883. június (17. évfolyam, 123-147. szám)
1883-06-01 / 123. szám
ily eset, az illető felekezeti főhatóság által a vallás- és közoktatásügyi miniszernek az indokolt ítélet közlése mellett haladéktalanul feljelentendő. Minden elmozdítási esetben az elmozdítást kimondó ítélet közzététele és szigorú megtartása iránt a nevezett minister intézkedik. 39. §. A főpapok és szerzetesrendek által fentartott vagy ellátott középiskolák tanárai, a főpapok és a rend fegyelmi hatósága alatt állanak. A törvényhatóságok és községek, valamint a társulatok és egyesek által fentartott nyilvános középiskolákban a vallás- és közoktatásügyi miniszer rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló intézetekre vonatkozó fegyelmi szabályok alkalmazandók. 40. §: Fegyelmi eljárás útján hivatalától elmozdított igazgató és tanár, az elmozdítástól számítandó hat évig semmiféle tanintézetben nem alkalmazható. Ha azonban ezen idő eltelte után az őt elmozdított fegyelmi bíróság előtt igazolja, hogy azon ok, mely miatt igazgatói vagy tanári hivatalától elmozdíttatott, reá nézve már megszűnt, újra alkalmazható. Azon igazgató vagy tanár, ki fegyelmi eljárás útján másodízben hivatalvesztésre ítéltetett, többé semmiféle tanintézetben nem alkalmazható. 41. §. Az erdélyi részekben a katholikus státus által fentartott és vezetett középiskolákra vonatkozólag mindazon jogok, melyeket eddig a katholikus státus gyakorolt, érintetlenül hagyatnak. 42. §. Az ország a középiskolák tekintetéből tizenkét tankerületre osztatik, mindegyiknek élén egy tankerületi főigazgató áll. 43. §. A tankerületi főigazgatókat, a tanári pályára képesített és azon működött szakférfiak közül, a köztisztviselők minősítéséről szóló törvény ide vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével, a vallás- és közoktatásügyi miniszer fölterjesztésére, Ő Felsége nevezi ki. 44. §. A tankerületi főigazgatók rendes évi fizetéssel ellátott és nyugdíjra jogosított államtisztviselők, s mint ilyenek éltük hosszára neveztetnek ki, s állásuktól csak a 36. §-ban kijelölt esetekben és rendes fegyelmi eljárás mellett mozdíthatók el. Nyugdíjuk iránt külön törvény intézkedik. 45. §. A tankerületi főigazgató kötelessége a tankerületében levő, a vallás- és közoktatásügyi miniszer rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló, valamint a törvényhatóságok és községek, továbbá a társulatok és egyesek által fentartott középiskolákban : 1. felügyelni az oktatásra és annak eredményeire s általában a törvény rendeleteinek teljesítésére; egyszersmind a törvénynek és a miniszernek rendeleteit végrehajtani, illetőleg azok végrehajtásáról gondoskodni; 2. ugyanezen tanintézetek közül a teljes és nyilvános középiskolákban az érettségi vizsgálatokat vezetni és azokon elnökölni, vagy akadályoztatása esetében helyettesítése iránt a ministernek előterjesztést tenni; végre 3. ezen tanintézetek állapotáról, az oktatásban felmutatott eredményekről és körükben tett tapasztalatokról a vallás- és közoktatásügyi ministernek jelentést tenni. 46. §. A főfelügyeleti jog gyakorlása szempontjából, a vallás- és közoktatásügyi miniszer a felekezeti tanintézeteket megbizottjai által bármikor meglátogattathatja. A kirendelt megbízott jelen lehet ezen középiskolák nyilvános vizsgálatain (az érettségi vizsgálatról a 22—27. §§. intézkednek) s a nevezett minister ezen iskolák szervezetéről, felszereléséről s az oktatás eredményéről, valamint általában arról, hogy a törvények és törvényes rendeletek megtartottak-e, ez után is egyenes tudomást szerez. 47. §. Valamely vallásfelekezet, törvényhatóság, község, társulat, avagy egyes által fentartott oly középiskolát, melynek fennállását országos műveltségi vagy fontos helyi érdekek kiválóan igénylik, és melyet az illetők nem bírnak saját erejükből a törvényes kellékeknek megfelelően fentartani (különösen, ha egyszersmind középiskolai czélra tett, és helyhez kötött jelentékeny alapítványok vannak), a vallás- és közoktatásügyi miniszer segélyezheti és illetőleg gondjai alá veheti a következő lényegesebb feltételek alatt és módon: a) az iskolának az idő szerint meglevő minden alapítványa és tőkepénze, épületei és mindennemű ingó- és ingatlan birtoka továbbra is az intézet tulajdona marad, s annak jövedelmei azontúl is ugyanazon intézet czéljaira fordítandók; b) az ily államsegéllyel fennálló középiskolában a vallás- és közoktatásügyi miniszer rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló középiskolák tanterve alkalmazandó; c) azon tanárokat, kik a fentebbi a) pont alatt említett tőkepénz-alapítvány vagy birtok jövedelméből, avagy az illető intézet hatósága által netán kijelölt egyéb jövedelmekből díjaztatnak, továbbra is mindig az intézet hatósága választja a tanári pályára képesített egyének közül; a tanárok fizetését is ugyanazon hatóság határozza meg, csupán a fizetés legkevesebbjét kell megállapítani a vallás- és közoktatásügyi miniszerrel a segélyezés iránt kötött szerződésben. Valamint más oldalról az állam által (vagyis az állami segélyből) fizetett tanárokat a vallás- és közoktatásügyi miniszer nevezi ki; d) ha az állam az iskola törvényszabta évi szükségeinek fedezésére megkívántató évi összegnek felénél kevesebbel vagy legfölebb felével járul a segélyezett tanintézet fentartásához (és így a teher nagyobb, vagy legalább fele részét az illető intézet hatósága viseli), azon esetben a tanintézet felett való összes igazgatási és rendelkezési jog (a fennebbi a), b), c) pontok meghatározása mellett) továbbra is az intézet hatóságát illeti, s a vallás- és közoktatásügyi miniszer csupán a felügyeleti jogot gyakorolja a segélyezett iskola irányában. Ha pedig az állam évenként a szükséges öszszegnek felénél többel járul az iskola fentartásához (tehát a teher nagyobb részét viseli), az esetben a vallás- és közoktatásügyi miniszer az egész tanintézetet gondoskodása és rendelkezése alá veszi, de az illető intézet saját hatósága számára, a fennebbi a) pont alatt irt vagyon tulajdonjoga és az intézetre fordítása, valamint a c) pont alatt irt tanárválasztási jog biztosíttatik; e) bármely középiskolát a vallás- és közoktatásügyi miniszer csak azon esetben és addig gyámolíthat anyagilag a fent előadott módon, ha és ameddig azon iskolát fentartó testület, illetőleg a felekezeti tanintézetekre vonatkozólag azok egyházi főhatósága önként elfogadja vagy kéri a segélyezést. Minden ily gyámolítás alkalmával a vallás- és közoktatásügyi miniszer és a segélyezett fél között e czélra külön szerződés kötendő, melyben a segélyezés módozatai, közelebbi feltételei, a mindkét félre biztosított jogok és vállalt kötelezettségek részletesen megállapítandók. 48. §. Az állami felügyelet jogánál fogva, jogában és tisztében áll a vallás- és közoktatásügyi miniszernek, a közvetlen vezetése alatt nem álló középiskolákról, éspedig a hitfelekezetiekről illető felekezeti főhatóságaiktól, a törvényhatósági és községi tanintézetekről, az azokat fentartó hatóságoktól — végre a társulatok és egyesek által fentartottakról, közvetlen igazgatóságaiktól: a) statistikai adatokat beszerezni; b) tanévenként jelentéseket kívánni, melyekben a tanrend és felosztás (a hittani tárgyakat kivéve), a tanárok létszáma, képesítése és működési köre, az osztályonkénti népesség, óraszám s az oktatás eredményei, valamint az érettségi és egyéb zárvizsgálatokról szóló kimutatások által feltüntetve legyenek; c) a 8. §. értelmében megállapított tanrendszerben (a hittani tárgyakat kivéve) minden lényegesebb változásnak, valamint az iskola előbbi jellegében s tanfolyam körében történt minden változásnak bejelentését megkívánni; d) a használt tankönyveket, legyenek azok nyomtatásban vagy kéziratban, bekövetelni s azokat azon szempontból, nem foglalnak-e magukban állam-, alkotmány- vagy törvényellenes tanokat vagy tételeket, megbíráltatni. Mindezen adatok, jelentések, kimutatások és beterjesztések, a vallás- és közoktatásügyi miniszerhez nyújtandók be. A vallás- és közoktatásügyi minister felügyel arra, hogy minden tanintézeti vagyon és különösen iskolai czélokra tett alapítványok biztosan elhelyezve, rendeltetési czéljukra rendesen fordíttassanak; ennélfogva jogában áll az iskolai vagyon állásáról, mikénti elhelyezéséről és kezeléséről időnként hiteles kimutatást kívánni. 49. §. Ha valamely középiskolában használt tan- vagy vezérkönyv állam-, alkotmány- vagy törvényellenes tanokat foglal magában, joga és tiszte a vallás- és közoktatásügyi ministernek, annak használatát eltiltani, szükség esetén annak elkobzása és az illetők megfenyítése végett a törvény rendes útján a további intézkedéseket megtenni. 2 50. §. Ha a kormány valamely felekezeti középiskolában erkölcsi bajoknak vagy államellenes iránynak jönne tudomására, s ezek ellenében az iskola illetékes felekezeti főhatósága útján gyökeres orvoslás nem szerezhető, a vallás- és közoktatásügyi miniszernek saját rendes vagy e czélból különösen kiküldendő közegei által teljesített vizsgálat után, ha a vizsgálat alapján oly tények állapíttattak meg, melyek a miniszer rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló intézetek igazgatója és tanáraira nézve hivatalvesztést vonnának maguk után, joga és kötelessége azon iskolától a veszélyes egyének eltávolítását követelni; ellenük, amennyiben a büntetőtörvények súlya alá eső cselekvény esete forogna fenn, a törvény rendes útján a büntető eljárást megindítani, sőt ha a baj az egyesek el-