Budapesti Közlöny, 1883. június (17. évfolyam, 123-147. szám)
1883-06-01 / 123. szám
3 / * távolítása által nem orvosolható, magának az iskolának egy időre, vagy végleges bezáratása iránt ő Felségéhez előterjesztést tenni. Az egy időre bezáratni rendelt iskola vagyona az illető felekezeti főhatóság kezelése alatt marad, s a jövedelmek is tőkésíttetnek, míg a tapasztalt bajok gyökeres elhárítása után az iskola újra megnyitása, Ő Felségéhez teendő előterjesztésre, megengedtetik. Véglegesen bezáratni rendelt iskola vagyonáról és alapítványairól, amennyiben az alapítók vagy jogutódaik azokról az iskola megszűnése esetére nem intézkedtek, ugyanazon felekezet közoktatási czéljaira az illető felekezeti főhatóság rendelkezik (1790/1: XXVI. t.-cz. 10. §-a), fentartatvány Felségének legfőbb felügyeleti joga. 51. §. Az előző §-ban érintett intézkedések a törvényhatóságok, községek, társulatok és egyesek által fentartott középiskolákra vonatkozólag is érvényesek a következő eltéréssel: 1. Az intézetnek ideiglenes vagy végleges bezáratása iránt a vallás- és közoktatási miniszer intézkedik. 2. A törvényhatóságok és községek által fentartott középiskolák vagyonának kezelése, illetőleg hovafordítása iránt az illető közigazgatási hatóságok meghallgatása után és a netán létező jogviszonyok figyelembevételével a vallás- és közoktatási miniszer a belügyminiszerrel egyetértőleg intézkedik. 3. A társulatok által fentartott intézeteknél azon esetben, midőn azoknak ideiglenes bezárása rendeltetett el, a vagyon kezelése iránt a társulat intézkedik ugyan, azonban köteles az e tekintetben hozott határozatát jóváhagyás végett a vallás- és közoktatási ministerhez felterjeszteni. A rainisternek joga van mindazon intézkedéseket megtenni, melyeket a kezelés ellenőrzésére szükségesnek fog tartani. Ha pedig az ily intézeteknek végleges bezáratása mondatott ki, a társulat az intézet vagyonának hováfordítása iránt megerősítést nyert szabályai szerint intézkedik, de ezen intézkedéséhez a vallás- és közoktatásügyi miniszer jóváhagyása szükséges. Addig is, míg a miniszer jóváhagyása megadatott, a vagyonnak kezelése tekintetében a miniszer az előbbi pontban foglalt intézkedés szerint jár el. 4. A magánosok által fentartott intézetek vagyonának kezelése, illetőleg hováfordítása iránt a magánosok intézkednek ugyan, ha azonban az ily intézeteknél alapítványok vannak, ez esetben az intézkedéshez a vallás- és közoktatásügyi miniszer jóváhagyása szükséges, ki a 3-ik pont határozatai szerint jár el. 52. §. Ha az iskolai vagyonról és alapítványokról szóló időnkénti kimutatásokból (48. §. utolsó kikezdése) az tűnnék ki, hogy a jövedelmek nem rendeltetési czéljukra fordíttatnak, vagy valamely alapítvány hiányosan kezeltetik, avagy épen veszélyben forog, a vallás- és közoktatásügyi miniszer az illető tanintézetet fentartó hatóságot utasítja, hogy az alapítvány biztosításáról gondoskodjék; ha pedig a kezelés hiányos, vagy a felhasználás nem az alapítvány czéljaira történik, a szükséges törvényes intézkedéseket tegye meg. 53. §. Ha valamely, a vallás- és közoktatásügyi miniszer rendelkezése és közvetlen vezetése alatt nem álló nyilvános középiskola általában a jelen törvény követelményeinek meg nem felelne, jogában áll a nevezett ministernek az intézettől, az illető főhatósághoz legalább félévi időközben három ízben intézett megintés után, a nyilvánossági jogot megvonni. A már létező tanintézetek tanerőinek létszáma, avagy meglevő épületei miatt netán szükségeseknek mutatkozó ily megintések csak a jelen törvény szentesítésétől számított két év múlva kezdődhetnek. A nyilvánossági jogtól megfosztott tanintézetek érvényes bizonyítványokat nem adhatnak és érettségi vizsgálatot sem tarthatnak. 54. §: Új nyilvános középiskolák felállításánál a felállítók kötelesek az intézet megnyílta előtt legalább 4 hónappal szándékukat bejelenteni a vallás- és közoktatásügyi miniszernél, fölterjesztvén az intézet szervezeti szabályait, tanrendjét, tanerőinek számát, az intézet helyiségeinek kimutatását (s mihelyt alkalmaztattak, a tanerőket is, és azok minősítvényét is) s taneszközökkel felszerelését. A miniszer ez intézetnek akár létesítését, akár nyilvánosságát csak akkor tagadhatja meg, ha az a törvényes kellékeknek meg nem felel. Ha a miniszer a felterjesztésnek benyújtása után 2 hónap alatt nem nyilatkozik, az intézet megnyitható. (Folytatjuk.) Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán, gróf Norváth-Tholdy Lajos grófi méltóságát a magyar korona országaira is kiterjesztem, illetőleg neki és törvényes utódainak a magyar grófi méltóságot díjmentesen adományozom. Kelt Schönbrunnban, 1883. évi május hó 22-dikén. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán, sok évi hű és buzgó szolgálataik elismeréséül, Margó Szilárd nyugalmazott postatisztnek a koronás ezüst érdemkeresztet, Kostelic Ádám nyugalmazott távirdai hivatalszolgának pedig az ezüst érdemkeresztet adományozom. Kelt Münchenben, 1883. évi május hó 14-dikén. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k. Ő császári és Apostoli királyi Felsége legkegyelmesebben méltóztatott, gróf Falkenhayn Ferencz szolgálaton kívüli alezredesnek a vaskoronarend 1-ső osztályát a 3. oszt. hadi ékitményével díjmentesen adományozni; Moser Mór őrnagyot a 94. sz. gy.ezredben, — a 19. sz. táb. vadász-zászlóalj parancsnokává kinevezni ; továbbá: a következő 1. oszt. századosoknak őrnagyi helyi állomásokra előjegyzését elrendelni: Schrag Alfréd, és Wiesner Józsefnek, a 36. sz. gy.-ezredben; Brunner Józsefnek, a 11. sz. gy.-ezredben; Chmelik Józsefnek, a tüzér-törzsnél, szolgálati alkalmazásban a közös hadügyministériumban; John Nándornak, a bergstadtli tüzér-szertár parancsnokának, és Swoboda Bernátnak, , — a 7. sz. táb. tüzér-ezredben továbbá adományozni , a czimzetes őrnagyi jelleget díjmentesen, a következő 1. oszt. századosoknak: Herberth Jánosnak, a 7. sz. vártüzér-zászlóaljban, saját kérelmére nyugalmaztatása alkalmából, és Rengelrod Konstantinnak a nyugállományban; továbbá: Hentschel János 1. oszt. sorhajó-hadnagynak, a felülvizsgálat alapján »rokkant* gyanánt nyugalmaztatása alkalmából, a czimzetes korvett-kapitányi jelleget dijmentesen, — Véssel János intézeti főhadnagynak a bécsi katonai rokkantak házában, — a czimzetes századosi jelleget dijmentesen, legfelső különös kegyelemből és kivételesen, és Kaczkowski Mihály bank-hivatalnoknak Tarnowban, az előbb viselt főhadnagyi rangot szolgálaton kívüli viszonyban legfő kegyelemből újra adományozni. Münczek Vilmos hadnagyot a 9. sz. táb. tüzérezredben, főhadnagygyá ezen ezredbe kinevezni; Du Rieux de Feyau Rafael revisornak a bécsi polg. törvényszéki letéthivatalnál, az előbb viselt hadnagyi rangot szolgálaton kívüli viszonyban legf. kegyelemből újra adományozni; Weis Alajos alezredes-hadbírónak, a zárai hadparancsnokság törvényszéki előadójának nyugalomba helyezését saját kérelmére elrendelni és megparancsolni, hogy neki ez alkalomból, sokévi, igen buzgó és hű szolgálatai elismeréséül, a legfelső megelégedés kifejezése tudtára adassék; grotteneggi gróf Orotta Henrik őrnagy-hadbirót a gráczi helyőrségi törvényszéknél, törvényszéki előadóvá a zárai hadparancsnoksághoz kinevezni ; Tongarelli Ferencz őrnagy-hadbirónak a marburgi helyőrségi törvényszéktől a gráczihoz áttételét elrendelni; azután: Ruschka József 1. oszt. százados hadbirónak a temesvári helyőrségi törvényszéknél, saját kérelmére történő nyugalmaztatása alkalmából, a czimzetes őrnagy-hadbirói jelleget dijmentesen, valamint sokévi hű szolgálatai elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkeresztjét, és Kratschmeier János (régi rendszer szerinti) gyógykovácsnak a 8. sz. huszárezrednél, a felülvizsgálat alapján »csapatszolgálatra képtelen, helyi szolgálatra alkalmas« gyanánt nyugalmaztatása alkalmából, sokévi jeles szolgálatai elismeréséül az al-állatorvosi czimet, végül Radakovic Miklós czimr. őrvezetőnek a boszniai és herczegovinai csendőrkarnál, rablók ellen tanúsított körültekintő és vitéz magatartása elismeréséül, a koronás ezüst-érdemkeresztet adományozni. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Fasztus Elek szatmár-egyházmegyei áldozárt és szatmári főgymnasiumi helyettes tanárt, rendes tanárrá nevezte ki. A fiumei m. kir. tengerészeti hatóság, a kereskedelmi tengerészethez Rossich Antalt Skerljevóból hajókapitánynyá, és Pattay Jánost Voloscából hajóhadnagygyá nvezte ki. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ.