Budapesti Közlöny, 1883. június (17. évfolyam, 123-147. szám)

1883-06-01 / 123. szám

3 / * távolítása által nem orvosolható, magának az is­­kolának egy időre, vagy végleges bezáratása iránt ő Felségéhez előterjesztést tenni. Az egy időre bezáratni rendelt iskola vagyona az illető felekezeti főhatóság kezelése alatt marad, s a jövedelmek is tőkésíttetnek, míg a tapasztalt bajok gyökeres elhárítása után az iskola újra megnyitása, Ő Felségéhez teendő előterjesztésre, megengedtetik. Véglegesen bezáratni rendelt iskola vagyoná­ról és alapítványairól, a­mennyiben az alapítók vagy jogutódaik azokról az iskola megszűnése esetére nem intézkedtek, ugyanazon felekezet köz­oktatási czéljaira az illető felekezeti főhatóság rendelkezik (1790/1: XXVI. t.-cz. 10. §-a), fen­­tartatván­y Felségének legfőbb felügyeleti joga. 51. §. Az előző §-ban érintett intézkedések a törvény­­hatóságok, községek, társulatok és egyesek által fentartott középiskolákra vonatkozólag is érvénye­sek a következő eltéréssel: 1. Az intézetnek ideiglenes vagy végleges be­záratása iránt a vallás- és közoktatási miniszer in­tézkedik. 2. A törvényhatóságok és községek által fentar­tott középiskolák vagyonának kezelése, illetőleg hovafordítása iránt az illető közigazgatási hatósá­gok meghallgatása után és a netán létező jogviszo­nyok figyelembevételével a vallás- és közoktatási miniszer a belügyminiszerrel egyetértőleg intéz­kedik. 3. A társulatok által fentartott intézeteknél azon esetben, midőn azoknak ideiglenes bezárása rendeltetett el, a vagyon kezelése iránt a társulat intézkedik ugyan, azonban köteles az e tekintet­ben hozott határozatát jóváhagyás végett a vallás- és közoktatási ministerhez felterjeszteni. A rai­­nisternek joga van mindazon intézkedéseket meg­tenni, melyeket a kezelés ellenőrzésére szükséges­nek fog tartani. Ha pedig az ily intézeteknek végleges bezára­tása mondatott ki, a társulat az intézet vagyoná­nak hováfordítása iránt megerősítést nyert sza­bályai szerint intézkedik, de ezen intézkedésé­hez a vallás- és közoktatásügyi miniszer jóváha­gyása szükséges. Addig is, míg a miniszer jóváhagyása megada­tott, a vagyonnak kezelése tekintetében a miniszer az előbbi pontban foglalt intézkedés szerint jár el. 4. A magánosok által fentartott intézetek va­gyonának kezelése, illetőleg hováfordítása iránt a magánosok intézkednek ugyan, ha azonban az ily intézeteknél alapítványok vannak, ez esetben az intézkedéshez a vallás- és közoktatásügyi miniszer jóváhagyása szükséges, ki a 3-ik pont határozatai szerint jár el. 52. §. Ha az iskolai vagyonról és alapítványokról szóló időnkénti kimutatásokból (48. §. utolsó kikezdése) az tűnnék ki, hogy a jövedelmek nem rendelte­tési czéljukra fordíttatnak, vagy valamely alapít­vány hiányosan kezeltetik, avagy épen veszélyben forog, a vallás- és közoktatásügyi miniszer az ille­tő tanintézetet fentartó hatóságot utasítja, hogy az alapítvány biztosításáról gondoskodjék; ha pedig a kezelés hiányos, vagy a felhasználás nem az alapítvány czéljaira történik, a szükséges tör­vényes intézkedéseket tegye meg. 53. §. Ha valamely, a vallás- és közoktatásügyi minis­zer rendelkezése és közvetlen vezetése alatt nem álló nyilvános középiskola általában a jelen tör­vény követelményeinek meg nem felelne, jogá­ban áll a nevezett ministernek az intézettől, az illető főhatósághoz legalább félévi időközben há­rom ízben intézett megintés után, a nyilvánossági jogot megvonni. A már létező tanintézetek tanerőinek létszáma, avagy meglevő épületei miatt netán szükségesek­nek mutatkozó ily megintések csak a jelen törvény szentesítésétől számított két év múlva kezdőd­hetnek. A nyilvánossági jogtól megfosztott tanintézetek érvényes bizonyítványokat nem adhatnak és érett­ségi vizsgálatot sem tarthatnak. 54. §: Új nyilvános középiskolák felállításánál a felál­lítók kötelesek az intézet megnyílta előtt legalább 4 hónappal szándékukat bejelenteni a vallás- és közoktatásügyi miniszernél, fölterjesztvén az inté­zet szervezeti szabályait, tanrendjét, tanerőinek számát, az intézet helyiségeinek kimutatását (s mihelyt alkalmaztattak, a tanerőket is, és azok minősítvényét is) s taneszközökkel felszerelését. A miniszer ez intézetnek akár létesítését, akár nyilvánosságát csak akkor tagadhatja meg, ha az a törvényes kellékeknek meg nem felel. Ha a miniszer a felterjesztésnek benyújtása után 2 hónap alatt nem nyilatkozik, az intézet megnyitható. (Folytatjuk.) Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán, gróf N­orváth-Tholdy Lajos grófi méltóságát a magyar korona országaira is kiterjesztem, illetőleg neki és törvényes utódainak a magyar grófi mél­tóságot díjmentesen adományozom. Kelt Schönbrunnban, 1883. évi május hó 22-dikén. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán, sok évi hű és buzgó szolgálataik elismeréséül, Margó Szilárd nyugalmazott postatisztnek a koronás ezüst érdemkeresztet, Kostelic Ádám­ nyugalma­zott távirdai hivatalszolgának pedig az ezüst érdemkeresztet adományozom. Kelt Münchenben, 1883. évi május hó 14-dikén. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k. Ő császári és Apostoli királyi Felsége legke­gyelmesebben méltóztatott, gróf Falkenhayn Ferencz szolgálaton kívüli al­ezredesnek a vaskoronarend 1-ső osztályát a 3. oszt. hadi­ ékitményével díjmentesen adományozni; Moser Mór őrnagyot a 94. sz. gy.­ezredben, — a 19. sz. táb. vadász-zászlóalj parancsnokává ki­nevezni ; továbbá: a következő 1. oszt. századosoknak őrnagyi helyi­ állomásokra előjegyzését elrendelni: Schrag Alfréd, és Wiesner Józsefnek, a 36. sz. gy.-ezredben; Brunner Józsefnek, a 11. sz. gy.-ezredben; Chmelik Józsefnek, a tüzér-törzsnél, szolgálati alkalmazásban a közös hadügyministériumban; John Nándornak, a bergstadtli tüzér-szertár parancsnokának, és Swoboda Bernátnak, , — a 7. sz. táb. tüzér-ez­redben továbbá adományozni , a czimzetes őrnagyi jelleget díjmentesen, a következő 1. oszt. századosoknak: Herberth Jánosnak, a 7. sz. vártüzér-zászlóalj­­ban, saját kérelmére nyugalmaztatása alkal­mából, és Rengelrod Konstantinnak a nyugállományban; továbbá: Hentschel János 1. oszt. sorhajó-hadnagynak, a felülvizsgálat alapján »rokkant* gyanánt nyugal­­maztatása alkalmából, a czimzetes korvett-kapi­­tányi jelleget dijmentesen, — Véssel János intézeti főhadnagynak a bécsi ka­tonai rokkantak házában, — a czimzetes száza­dosi jelleget dijmentesen, legfelső különös kegye­lemből és kivételesen, és Kaczkowski Mihály bank-hivatalnoknak Tar­­nowban, az előbb viselt főhadnagyi rangot szol­gálaton kívüli viszonyban legfő kegyelemből újra adományozni. Münczek Vilmos hadnagyot a 9. sz. táb. tüzér­ezredben, főhadnagygyá ezen ezredbe kinevezni; Du Rieux de Feyau Rafael revisornak a bécsi polg. törvényszéki letéthivatalnál, az előbb viselt hadnagyi rangot szolgálaton kívüli viszonyban legf. kegyelemből újra adományozni; Weis Alajos alezredes-hadbírónak, a zárai had­parancsnokság törvényszéki előadójának nyuga­lomba helyezését saját kérelmére elrendelni és megparancsolni, hogy neki ez alkalomból, sokévi, igen buzgó és hű szolgálatai elismeréséü­l, a legfelső megelégedés kifejezése tudtára adassék; grotteneggi gróf Orotta Henrik őrnagy-hadbi­­rót a gráczi helyőrségi törvényszéknél, törvény­­széki előadóvá a zárai hadparancsnoksághoz kine­vezni ; Tongarelli Ferencz őrnagy-hadbirónak a mar­­burgi helyőrségi törvényszéktől a gráczihoz átté­telét elrendelni; azután: Ruschka József 1. oszt. százados­ hadbirónak a temesvári helyőrségi törvényszéknél, saját kérel­mére történő nyugalmaztatása alkalmából, a czim­zetes őrnagy-hadbirói jelleget dijmentesen, vala­mint sokévi hű szolgálatai elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkeresztjét, és Kratschmeier János (régi rendszer szerinti) gyógykovácsnak a 8. sz. huszárezrednél, a felül­vizsgálat alapján »csapatszolgálatra képtelen, he­lyi szolgálatra alkalmas« gyanánt nyugalmazta­tása alkalmából, sokévi jeles szolgálatai elismeré­séül az al-állatorvosi czimet, végül Radakovic Miklós czimr. őrvezetőnek a bosz­niai és herczegovinai csendőrkarnál, rablók ellen tanúsított körültekintő és vitéz magatartása elis­meréséü­l, a koronás ezüst-érdemkeresztet adomá­nyozni. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Fasztus Elek szatmár-egyházmegyei áldozárt és szatmári főgymnasiumi helyettes tanárt, rendes tanárrá nevezte ki. A fiumei m. kir. tengerészeti hatóság, a keres­kedelmi tengerészethez Rossich Antalt Skerljevó­­ból hajókapitánynyá, és Pattay Jánost Voloscá­­ból hajóhadnagygyá nvezte ki. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ.

Next