Budapesti Közlöny, 1883. július (17. évfolyam, 148-173. szám)
1883-07-01 / 148. szám
gáló s az illető községtől (városi adóhivataltól) bármikor ingyen kapható M. mintájú bejelentési űrlapon a törvény 28-ik §-ának megfelelő módon elkészített és minden évben, az adóévet megelőző június hóban, vagy ha valaki évközben kívánja a vadászati jog gyakorlását megkezdeni, avagy a 6. §-a értelmében a vadászati adó fizetésének kötelezettségébe lép, évközben és bármikor, az adóköteles (illetőleg kezes) állandó lakására nézve illetékes járási szolgabírónál (városokban a polgármesternél, Horvát-Szlavónországokban az elsőfokú közigazgatási hatóság főnökénél benyújtandó, illetőleg benyújtható bejelentést az említett közigazgatási tisztviselő által a törvény 33. §. értelmében láttamozva, a kir. adóhivatalnak bemutatja, és az ez által — a 34. §-a értelmében — kiszámított és megállapított fegyveradó és vadászati adó összegét készpénzben befizeti. d) A régibb törvény szerint a fegyveradó az egyenes adónemek közé tartozott, a vadászati jog pedig a törvényben meghatározott tételeknek megfelelő bélyegilletékkel ellátott vadászati jegy mellett volt gyakorolható, és így ezen jövedék nem képezte az egyenes adóknak egyik külön nemét, míg az új törvény szerint mind a fegyveradó, mind a vadászati adó egyenes adó czimén vettetik ki és szedetik be (8., 9. §§.), és mint olyan könyveltetik és számoltatik is el. e) A régibb törvény szerint a fegyveradó darabonkint a fegyvernek, egycsövű vagy kétcsövű minősége szerint 1 forintot vagy 2 forintot tett, a vadászati jegyért pedig az illető egyének minőségéhez képest 3 fokozat szerint, u. m. 12 frt, 6 frt és 2 frt bélyegilleték volt fizetendő; az új törvény szerint a fegyveradó mértéke egészen változatlanul hagyatott, míg az uj törvény a vadászati adóra nézve csak két fokozatot állapít meg, u. m. 12 frtot és 6 frtot. (9., 10. és 6. §§.) f. A fegyveradómentességre és a vadászati adómentességre vonatkozó kivételek az uj törvényben (5., 6., 7. §§.) tüzetesebben és szabatosabban vannak meghatározva, mint voltak a régibb törvényben ; ezen kivételeknek tanulmányozására és szem előtt tartására tehát különös gond fordítandó. g) Kiváló figyelmet igényelnek továbbá az új törvénynek azon határozmányai, melyek a községek elöljárói (városi adóhivatalok) által vezettetni rendelt külön nyilvántartásra (22. §.) a községi elöljárók által gyakorlandó felügyeletre (23., 24. §§.), az e téren előfordulható felszólamlásokra és fellebbezésekre (17., 24., 38. §§.), a vadászati jegy iránti bejelentés elfogadására és láttamozására hivatott közigazgatási tisztviselő által vezetendő rovatos jegyzőkönyvre (33. §.), végre a jövedéki kihágásokra, azok büntetésére és a kirótt bírságok elleni felebbezésekre (39.—49. §§.) vonatkoznak, mivel ezen határozmányok a régibb törvényben foglaltakkal szemben, az új törvényben rendszeresebb és szabatosabb kifejezést nyertek. 3. A törvény végrehajtásához szükségelt és a •/. alatt következő »Utasításhoz *) csatolt minták szerinti nyomtatványokat a kir. adóhivatalokhoz a megkivántató mennyiségben a pénzügyministérium államépületi felügyelősége, és pedig időnyerés végett, a szabályszerű vérbizonyítványok utólagos beküldésének kötelezettsége alatt, máris szétküldötte. A kir. adóhivatalok kötelesek lesznek ezen nyomtatványokat még a f. évi június hó folytán a községi elöljáróknak (városi adóhivataloknak) az azok által szükségelt mennyiségben szintén késedelem nélkül megküldeni. Jövőre ezen nyomtatványok is épen úgy, mint a többi egyenesadó nyomtatványok a kir. adóhivatalok által lesznek szokott módon az államépületi felügyelőségnél megrendelendők. 4. Az ivóvászonra nyomatott 12 frtos, 6 forintos és ingyen vadászati jegyek (az »Utasitás«-hoz J., K., P. betűk alatt csatolt minták) a szoros számadás alá tartozó nyomtatványok sorába tartozván, mint ilyenek kezelendők és számolandók el, mely tekintetben a kir. adóhivatalok az »Utasítás« 27-ik §-ához csatolt jegyzék szem előtt tartására utasíttatnak. 5. Az »Utasítás« 21. §-ához P. betű alatt mellékelt minta szerint kiállítandó fegyveradó-igazolványok szintén a szigorú számadás alá tartozó nyomtatványok közé soroztatván, azok elszámolására és megrendelésére nézve, az idézett 21-ik §-hoz csatolt 3-dik jegyzet irányadó. 6. A törvény 53. §-ának azon rendelkezése, mey szerint a jelen törvény 1883. évi július hó 1-ső napján lép életbe, teljesen érintetlenül hagyatván; tekintettel egyrészt a jelen évnek már előhaladt voltára, s a törvény végrehajtásához szükséges nyomtatványok szétküldése és kiosztása körül közbejöhető némi késedelemre, másrészt azon körülményre, hogy a vadászatról szóló 1883. évi XX. t.-cz. 9. §-a szerint az általános vadászati tilalom különben is az év február havának e-sejétől augusztus 15-ig tart, a folyó 1883. évben, mint a törvény életbeléptének első évében megengedendőnek találtam, hogy azon bejelentések, melyek a törvény 54. §-ának a), b), c) pontjai szerint a folyó 1883. évi július hó első felében lennének benyújtandók, ugyanazon hónap utolsó napjáig, kifogás és nehézség nélkül, éppen úgy elfogadtassanak, mint a d) pont szerint az adómentes fegyverekről már korábban a kir. adóhivataltól nyert bejelentési bizonyítványok bemutatására az egész július hó folyama van kitűzve; az e) pont szerint pedig az 1883. évi junius hó végéig terjedő időre váltott vadászati jegyek érvénye ugyanazon év julius hava végéig lett kiterjesztve. Kelt Budapesten, 1883. évi junius hó 25-én. Gróf Szapáry Gyula, s. k. *) Az itt hivatkozott »Utasítás« közlését lapunk legközelebbi számában kezdjük meg. Szerk. 2 NEMHIVATALOS RÉSZ. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot 1883. évi junius hó 19-től 25-ig. (A földmivelés-, ipar- és kerested. ministerium állandó gazdasági tudósítóitól beérkezett jelentések alapján.) I. Felvidék, Barsmegye. (Lévai és verebélyi járás.) A lévai járásban a legutóbbi esőzés a tavaszi és a kapásnövényekre jótékonyan hatott; a takarmányfélék jó termést adtak; a verebélyiben az őszi búza és a tavasziak közép-, a rozsok és a kapásnövények jó termést ígérnek. Borsodmegye. (Csábi és sajószentpéteri járás.) A csábi járásban az ősziek jól állanak, de azokon, különösen a későieken a rozsda nagy mérvben terjed; a tavasziak rosszak; a sajó-szentpéteriben a búzavetések középszerű termést ígérnek, azokon a rozsda mutatkozik, a rozsok nagy részben ritkásak; árpák, zabok és a mesterséges takarmánynemüek közepesek; a tengeri fejlődésében visszamaradt. Gömör- és Kis-Hontmegye rimaszombati járásában az ősziek gyengék; az árpák gazosak és nem sokat ígérnek; a zabok meglehetősek ; burgonya és más ültetvények szépek. Liptómegye. (Rózsahegyi és szentmiklósi járás.) A rózsahegyi járásban a vetések középszerűen állanak; a burgonya szép, a rétek bő termést nyújtanak; a szentmiklósiban az ősziek középen aluliak; a tavasziak és a burgonya szépek. Máramarosmegye tavaszvizi járásában az ősziek kitűnők, — a zabok közepesek, — a burgonya és a kerti vetemények szépek. Nógrád megye losonczi járásában a buzavetéseken a rozsda mutatkozik, mely azonban a bekövetkezett esős idő folytán kevésbbé lesz kártékony ; az ősziek ritkák, de kifejlett kalászuak, a tavasziak az esőzések folytán javulásnak indultak, a kapásnövények szépen fejlődnek. Nyitramegye. (Privigyei, miavai és pöstyényi járás.) A privigyei járásban az ősziek ritkák, a tavasziak a legutóbbi esőzések folytán megjavultak ; a miavaiban a búzavetések levelein a rozsda mutatkozik, a rozsok középszerűek; az árpák silányak; a pöstyéniben a 22-én bekövetkezett jégeső a veteményekben, különösen a tengeriben és a burgonyában nagy károkat okozott. Pozsony megye alsó-csallóközi járásában a vetések a legutóbbi esőzések folytán megjavultak; a tavasziak és a kapásnövények bő termést ígérnek. Szepes megye.Poprádvölgyi és magurai járás. A poprádvölgyi járásban a vetések szépek; a burgonya és a répa kitűnő; a rétek és a mezők nagyon jól állanak; a maguraiban a rozsok ritkák; a burgonya, árpa és zab középszerűek; a szénatermés a legszebb reményekre jogosít. Trencsén megye puchói, vágbeszterczei és trencsini járásaiban a vetések a túlságos esőzések folytán szenvedtek s nagyobbára meghűltek. Turóczmegye mosócz-zniói járásában a túlságos esőzések a nedvesebb talajokon levő tavasziakra kártékonyan hatottak. Ungmegye. (Latorczavidéki és ungvári járás.) Mind a két járásban a vetések, a kapásnövények és a hüvelyes vetemények a legutóbbi esőzések folytán megjavultak. Zemplén megye. (Szerencsi, n.-mihályi és bodrogközi járás.) A szerencsi járásban az ősziek, közepesek, a tavasziak silányak; a tengeri és a burgonya gyenge, a szőlőket a tortrix pilleriana pusztítja; a n.-mihályiban az ősziek kevés kivétellel jól állanak; a tavasziak a beállott esők következtében megjavultak s középtermést ígérnek; a repczék roszszak; a bodrogköziben az őszi buzavetések ritkák és rozsdásak, gyenge középtermést ígérnek; a rozsok, a tengeri és burgonya középszerűek; a repczék rosszak. II. Dunántúli megyék: Baranya megye. (Pécsi, baranyavári és mohácsi járás.) A pécsi járásban a buzavetések a nagy záporok folytán meghültek, s azokon nagy mérvben rozsda mutatkozik; a rozsok és a korai zabok ritkák; az árpák és a kapásnövények jók; a mohácsiban a folyó hó 19-én keletkezett jégeső a vetésekben és különösen a szőlőkben nagy károkat okozott. Esztergom megye párkányi járásában a buzavetések középen aluli, a rozsok középtermést ígérnek; az árpák silányak ; a rozsda a legutóbbi esők következtében szűnni kezd. Győrmegye. (Sokoróaljai, szigeti és csilizközi járás.) A sokoróaljai járásban a vetések az esőzések következtében meghűltek; a burgonya, tengeri és a répa jó termést ígérnek; a szigeti és csilizköziben az ősziek átalában rozsdásak, ritkák és fejlődésükben visszamaradtak; a rozsda még csak a leveleken mutatkozik; a tavasziak a bekövetkezett esőzések folytán megjavultak és középtermést ígérnek; a kapásnövények és a mesterséges takarmányneműek gyengék. Komárom megye. (Gesztesi, tatai és csallóközi járás.) A gesztesi járásban a legutóbbi esőzések a rozsda terjedését megakadályozták és a búzavetések kalászain és szem-kifejlődésén javítottak ; a rozsok és a tavasziak jók; a tataiban a vetések az esőzések folytán sok helyen meghaltek.