Budapesti Közlöny, 1883. július (17. évfolyam, 148-173. szám)

1883-07-01 / 148. szám

gáló s az illető községtől (városi adóhivataltól) bármikor ingyen kapható M. mintájú bejelentési űrlapon a törvény 28-ik §-ának megfelelő módon elkészített és minde­n évben, az adóévet megelőző június hóban, vagy ha valaki évközben kívánja a vadászati jog gyakorlását megkezdeni, avagy a 6. §-a értelmében a vadászati adó fizetésének kötele­zettségébe lép, évközben és bármikor, az adóköte­les (illetőleg kezes) állandó lakására nézve ille­tékes járási szolgabírónál (városokban a polgár­­mesternél, Horvát-Szlavónországokban az első­fokú közigazgatási hatóság főnökénél­ benyújtan­dó, illetőleg benyújtható bejelentést az említett közigazgatási tisztviselő által a törvény 33. §. ér­telmében láttamozva, a kir. adóhivatalnak bemu­tatja, és az ez által — a 34. §-a értelmében — ki­számított és megállapított fegyveradó és vadászati adó összegét készpénzben befizeti. d) A régibb törvény szerint a fegyveradó az egyenes adónemek közé tartozott, a vadászati jog pedig a törvényben meghatározott tételeknek meg­felelő bélyegilletékkel ellátott vadászati jegy mel­lett volt gyakorolható, és így ezen jövedék nem képezte az egyenes adóknak egyik külön nemét, míg az új törvény szerint mind a fegyveradó, mind a vadászati adó egyenes adó czimén vettetik ki és szedetik be (8., 9. §§.), és mint olyan könyveltetik és számoltatik is el. e) A régibb törvény szerint a fegyveradó dara­­bonkint a fegyvernek, egycsövű vagy kétcsövű mi­nősége szerint 1 forintot vagy 2 forintot tett, a vadászati jegyért pedig az illető egyének minősé­géhez képest 3 fokozat szerint, u. m. 12 frt, 6 frt és 2 frt bélyegilleték volt fizetendő; az új törvény szerint a fegyveradó mértéke egészen változatla­nul hagyatott, míg az uj törvény a vadászati adóra nézve csak két fokozatot állapít meg, u. m. 12 frtot és 6 frtot. (9., 10. és 6. §§.) f. A fegyveradómentességre és a vadászati adó­­mentességre vonatkozó kivételek az uj törvényben (5., 6., 7. §§.) tüzetesebben és szabatosabban van­nak meghatározva, mint voltak a régibb törvény­ben ; ezen kivételeknek tanulmányozására és szem előtt tartására tehát különös gond fordítandó. g) Kiváló figyelmet igényelnek továbbá az új törvénynek azon határozmányai, melyek a közsé­gek elöljárói (városi adóhivatalok) által vezettetni rendelt külön nyilvántartásra (22. §.) a községi elöljárók által gyakorlandó felügyeletre (23., 24. §§.), az e téren előfordulható felszólamlásokra és fellebbezésekre (17., 24., 38. §§.), a vadászati jegy iránti bejelentés elfogadására és láttamozására hivatott közigazgatási tisztviselő által vezetendő rovatos jegyzőkönyvre (33. §.), végre a jövedéki kihágásokra, azok büntetésére és a kirótt bírságok elleni felebbezésekre (39.—49. §§.) vonatkoznak, mivel ezen határozmányok a régibb törvényben foglaltakkal szemben, az új törvényben rendszere­sebb és szabatosabb kifejezést nyertek. 3. A törvény végrehajtásához szükségelt és a •/. alatt következő »Utasításhoz *) csatolt minták szerinti nyomtatványokat a kir. adóhivatalokhoz a megkivántató mennyiségben a pénzügyministé­­rium államépületi felügyelősége, és pedig időnye­rés végett, a szabályszerű vérbizonyítványok utó­lagos beküldésének kötelezettsége alatt, már­is szétküldötte. A kir. adóhivatalok kötelesek lesznek ezen nyom­tatványokat még a f. évi június hó folytán a köz­ségi elöljáróknak (városi adóhivataloknak) az azok által szükségelt mennyiségben szintén késedelem nélkül megküldeni. Jövőre ezen nyomtatványok is épen úgy, mint a többi egyenesadó nyomtatványok a kir. adóhiva­talok által lesznek szokott módon az államépületi felügyelőségnél megrendelendők. 4. Az ivóvászonra nyomatott 12 frtos, 6 forintos és ingyen vadászati jegyek (az »Utasitás«-hoz J., K., P. betűk alatt csatolt minták) a szoros szám­adás alá tartozó nyomtatványok sorába tartozván, mint ilyenek kezelendők és számolandók el, mely tekintetben a kir. adóhivatalok az »Utasítás« 27-ik §-ához csatolt jegyzék szem előtt tartására utasít­­tatnak. 5. Az »Utasítás« 21. §-ához P. betű alatt mel­lékelt minta szerint kiállítandó fegyveradó-igazol­­ványok szintén a szigorú számadás alá tartozó nyomtatványok közé soroztatván, azok elszámolá­sára és megrendelésére nézve, az idézett 21-ik §-hoz csatolt 3-dik jegyzet irányadó. 6. A törvény 53. §-ának azon rendelkezése, mey szerint a jelen törvény 1883. évi július hó 1-ső napján lép életbe, teljesen érintetlenül hagyatván; tekintettel egyrészt a jelen évnek már előhaladt voltára, s a törvény végrehajtásához szükséges nyomtatványok szétküldése és kiosztása körül köz­bejöhető némi késedelemre, másrészt azon körül­ményre, hogy a vadászatról szóló 1883. évi XX. t.-cz. 9. §-a szerint az általános vadászati tilalom különben is az év február havának e-sejétől augusz­tus 15-ig tart, a folyó 1883. évben, mint a törvény életbeléptének első évében megengedendőnek ta­láltam, hogy azon bejelentések, melyek a törvény 54. §-ának a), b), c) pontjai szerint a folyó 1883. évi július hó első felében lennének benyújtandók, ugyanazon hónap utolsó napjáig, kifogás és ne­hézség nélkül, éppen úgy elfogadtassanak, mint a d) pont szerint az adómentes fegyverekről már korábban a kir. adóhivataltól nyert bejelentési bizonyítványok bemutatására az egész július hó folyama van kitűzve; az e) pont szerint pedig az 1883. évi junius hó végéig terjedő időre váltott va­dászati jegyek érvénye ugyanazon év julius hava végéig lett kiterjesztve. Kelt Budapesten, 1883. évi junius hó 25-én. Gróf Szapáry Gyula, s. k. *) Az itt hivatkozott »Utasítás« közlését lapunk leg­közelebbi számában kezdjük meg. Szerk. 2 NEMHIVATALOS RÉSZ. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot 1883. évi junius hó 19-től 25-ig. (A földmivelés-, ipar- és kerested. ministerium állandó gazdasági tudósítóitól beérkezett jelentések alapján.) I. Felvidék, Barsmegye. (Lévai és verebélyi járás.) A lévai járásban a legutóbbi esőzés a tavaszi és a ka­­pásnövényekre jótékonyan hatott; a takarmány­félék jó termést adtak; a verebélyiben az őszi búza és a tavasziak közép-, a rozsok és a kapásnövények jó termést ígérnek. Bor­so­dmegye. (Csáb­i és sajó­szentpéteri járás.) A csáb­i járásban az ősziek jól állanak, de azokon, különösen a későieken a rozsda nagy mérvben terjed; a tavasziak rosszak; a sajó-szent­­péteriben a búzavetések középszerű termést ígér­nek,­­ azokon a rozsda mutatkozik, a rozsok nagy részben ritkásak; árpák, zabok és a mesterséges ta­­karmánynemüek közepesek; a tengeri fejlődésében visszamaradt. G­ömör- és Kis-Hontmegye rimaszom­bati járásában az ősziek gyengék; az árpák gazo­sak és nem sokat ígérnek; a zabok meglehetősek ; burgonya és más ültetvények szépek. Liptómegye. (Rózsahegyi és szentmiklósi járás.) A rózsahegyi járásban a vetések középsze­rűen állanak; a burgonya szép, a rétek bő termést nyújtanak; a szentmiklósiban az ősziek középen aluliak; a tavasziak és a burgonya szépek. Máramarosmegye tavaszvizi járásában az ősziek kitűnők, — a zabok közepesek, — a bur­gonya és a kerti vetemények szépek. Nógrád megye losonczi járásában a buzave­­téseken a rozsda mutatkozik, mely azonban a bekö­vetkezett esős idő folytán kevésbbé lesz kárté­kony ; az ősziek ritkák, de kifejlett kalászuak, a tavasziak az esőzések folytán javulásnak indultak, a kapásnövények szépen fejlődnek. Nyitramegye. (Privigyei, miavai és pöstyé­­nyi járás.) A privigyei járásban az ősziek ritkák,­­ a tavasziak a legutóbbi esőzések folytán megja­vultak ; a miavaiban a búzavetések levelein a rozs­da mutatkozik, a rozsok középszerűek; az árpák silányak; a pöstyéniben a 22-én bekövetkezett jég­eső a veteményekben, különösen a tengeriben és a burgonyában nagy károkat okozott. Pozsony megye alsó-csallóközi járásában a vetések a legutóbbi esőzések folytán megjavultak; a tavasziak és a kapásnövények bő termést ígérnek. S­z­e­p­e­s m­e­g­y­e.­­Poprádvölgyi és magurai járás. A poprádvölgyi járásban a vetések szépek; a burgonya és a répa kitűnő; a rétek és a mezők na­gyon jól állanak; a maguraiban a rozsok ritkák; a burgonya, árpa és zab középszerűek; a szénater­­més a legszebb reményekre jogosít. Trencsén megye puchói, vágbeszterczei és trencsini járásaiban a vetések a túlságos esőzé­sek folytán szenvedtek s nagyobbára meghűltek. Turóczmegye mosócz-zniói járásában a túlságos esőzések a nedvesebb talajokon levő tava­sziakra kártékonyan hatottak. Ungmegye. (Latorczavidéki és ungvári já­rás.) Mind a két járásban a vetések, a kapásnövé­nyek és a hüvelyes vetemények a legutóbbi esőzések folytán megjavultak. Zemplén megye. (Szerencsi, n.-mihályi és bodrogközi járás.) A szerencsi járásban az ősziek, közepesek, a tavasziak silányak; a tengeri és a bur­gonya gyenge, a szőlőket a tortrix pilleriana pusztít­ja; a n.-mihályiban az ősziek kevés kivétellel jól álla­nak; a tavasziak a beállott esők következtében megjavultak s középtermést ígérnek; a repczék rosz­­szak; a bodrogköziben az őszi buzavetések rit­kák és rozsdásak, gyenge középtermést ígérnek; a rozsok, a tengeri és burgonya középszerűek; a repczék rosszak. II. Dunántúli megyék: Baranya megye. (Pécsi, baranyavári és mo­hácsi járás.) A pécsi járásban a buzavetések a nagy záporok folytán meghültek, s azokon nagy mérvben rozsda mutatkozik; a rozsok és a korai zabok ritkák; az árpák és a kapásnövények jók; a mohácsiban a folyó hó 19-én keletkezett jégeső a vetésekben és különösen a szőlőkben nagy káro­kat okozott. Esztergom megye párkányi járásában a buzavetések középen aluli, a rozsok középter­mést ígérnek; az árpák silányak ; a rozsda a leg­utóbbi esők következtében szűnni kezd. G­yőrmegye. (Sokoróaljai, szigeti és csiliz­­közi járás.) A sokoróaljai járásban a vetések az esőzések következtében meghűltek; a burgonya, tengeri és a répa jó termést ígérnek; a szigeti és csilizköziben az ősziek átalában rozsdásak, ritkák és fejlődésükben visszamaradtak; a rozsda még csak a leveleken mutatkozik; a tavasziak a bekö­vetkezett esőzések folytán megjavultak és közép­termést ígérnek; a kapásnövények és a mester­séges takarmányneműek gyengék. Komá­rom megye. (Gesztesi, tatai és csallóközi járás.) A gesztesi járásban a legutóbbi esőzések a rozsda terjedését megakadályozták és a búzavetések kalászain és szem-kifejlődésén javí­tottak ; a rozsok és a tavasziak jók; a tataiban a vetések az esőzések folytán sok helyen meghaltek.

Next