Budapesti Közlöny, 1883. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1883-08-01 / 174. szám

Budapest, 1883. 174. szám, Szerda, augusztus 1. BUDAPESTI IlfeKÖZLÖNY. HIVATALOSA­N. Előfizetési Adne : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre...............................20 írt. Félévre.........................................10 . Negyedévre................................6 .Egy teljes lap Ára 30 kr. SZERKSSZTŐSÉGI IRODA : IV. kerület, hatvani-utcza 7. szám­ú emelet, 8. ajtó. Kiadó-hiv­atal : ferencziek tere, Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: tó­l*. A „Hivatalos Értesit­detések dijai előre pedig 100-szóig egyi 200-szóig 2 frt, 200—. Azonfelül minden bélyegdij és az e ys­ e»e. Ski be iktatandó hivatalos hir­­t e s e n beküldendők; még* [«r­ hirdetésért 1 frt, 100— szóig 3 frt és igy tovább. — izeri beiktatás után 30 kr es nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ: a császári és Apostoli királyi Felsége legk. méltóztatott: Ferrari Károly őrnagynak az 59. sz. gy.­ezred­­ben, a felülvizsgálat alapján »rokkant« gyanánt való nyugalmaztatását, és Atzinger Mihály őrnagynak a fennállott kát. építészeti kezelési tisztikarban, s miskolczi had­mérnök-igazgatónak, saját kérelmére a jól megér­demelt nyugalomba helyezését elrendelni, azután adományozni: a czimzetes őrnagyi jelleget díjmentesen: a következő 1. oszt. századosoknak : Felonia Józsefnek a 6. sz. táb. tüzér-ezredben, saját kérelmére a jól megérdemlett nyugalomba helyezése alkalmából; Leltner Frigyesnek a békeállományban, a prá­gai helyőrségi szállító­ház parancsnokának, saját kérelmére a jól megérdemlett nyugalomba helye­zése alkalmából, és Richter Jánosnak, a nyugállományban; továbbá adományozni. Boxichevich Mór főhadnagynak a bécsi kát. rokkantak házában, a czimzetes századosi jelle­get, díjmentesen regf. kegyelemből és kivételesen ; Ronsperger Benedek főhadnagynak »szolgála­ton kívüli« viszonyban, a czimzetes századosi jel­leget, regf. kegyelemből és kivételesen; azután: Lindner Ödön vasúti állomás­főnöknek Boszna- Bródban, és Cerniz József vámellenőrnek Görzben, az álta­luk a cs. és kir. hadseregben előbb viselt hadna­gyi rangfokozatot »szolgálaton kivüli« viszonyban legf. kegyelemből újra adományozni. Az 1880. évi XXXI. t­ cz. 1. §-a és Ő császári és Apostoli királyi Felségének Laibach­­ban 1883. évi julius hó 14-én kelt legfelső elhatáro­zása alapján, a debreczen-hajdunánási helyi érde­kű vasút építésére és üzletére, a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister által, a következő Engedély-okmány adatik ki. 1­ §• Az engedélyesek u. m. Debreczen szab. kir. város, továbbá H.-Böszörmény, H.-Dorogh és H.-Nánás városok az 1880: XXXI. t­cz. alapján jogot nyernek Debreczenből a m. kir. államvasutak tiszavidéki vonalának debreczeni állomásával ös­-­szeköttetésben H.-Böszörmény, H.-Dorogh érinté­sével H.-Nán­áig vezetendő mozdonyvasut építé­sére és üzletére. 2§­Az engedélyesek az engedélyezett pálya építésé­nél és üzleténél kötelesek jelen engedélyokmány tar­talmához, továbbá azon építési és üzleti szabályok­hoz szorosan alkalmazkodni, melyek a közmunka- és közlekedési m. kir. minister által az 1878. évi XX. t.-cz.-kel beczikkelyezett vám- és kereske­delmi szövetség 8. §-ának utolsó bekezdése, illető­leg az 1880. évi XXXI. t­ cz. 3. §-a alapján, a helyi érdekű vasutakra nézve kibocsáttatni f­ognak. A most említett szabályok kibocsátásáig azon­ban a jelen engedélyokmányban foglalt eltérések­kel a közmunka- és közlekedési m. kir. ministerium által 1868. évi április hó 20-án 4973. sz. alatt az országgyűlés meghatalmazásával kibocsátott ideig­lenes vasut-engedélyezési szabály, valamint a fenn­idézett vám- és kereskedelmi szövetség 1. czikké­­ben ideiglenesen elfogadott vasúti ü­zlets­zabályzat szolgálnak zsinórmértékül. 3.§: A pálya építése és üzleti felszerelése az enge­délyesek által készítendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő álta­ános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni. Az engedélyesek különben úgy a terve­k készíté­sénél, mint az építés kivitelénél alkalmaza­ndó szer­kezetet, a jelen engedély s az üzlet bizt­onságára való tekintetek által vont korlátok közt, szabadon választhatják. A kormány fentartja magának, hogy az építési terven változtatásokat tehessen, a­menny­iben ilye­nek a műszaki vizsgálat, vagy a jelen en­gedélyok­­mány 2. §-ban érintett miniszeri rendelet 6. §. ha­tározata szerint intézendő közigazgatási vonal­já­rás eredménye, vagy az építés tartama al­att telje­sített egyes vizsgálatok nyomán a pálya­szolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fenn­állásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szüksége­seknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat,­­másrészt a köziga­vonal-járás folytán meghatározott pálya­nyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyes­eknek az engedély­okmányban biztosított jogaik s sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az építés kivitelénél gazdálkodási vagy űz­eti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlet­tervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szüksé­gesnek mutatkozik, ily változtatások meg­engedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától ért­etik, hogy ez által az engedélyokmánynak a pálya k­iépítésére vonatkozó határozatai változást nem szer adhetnek. 4­§. A pálya építménye egy vágányra készithető s ehhez képest a terület kisajátítása am­yi térfo­gatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomi siiuthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomási­kra meg­­kivántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon ann­yra növe­kedett a forgalom, hogy az évi elegy-be­vétel kilo­­méterenkint 16,000 o. é.­sztotezüstben­­ leghalad, akkor az engedélyesek kötelesek a korm­ány kívá­natéra minden kártalanítás nélkül egy másik vá- j­gányt létesíteni. . Ezen kötelezettség teljesítésére azonb­an enge-­­ délyesek csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthetők. Az utolsó 20 év lefolyása­­ alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározat­­ó kárta-­­­lanítás mellett kötelesek előállítani. 5.§. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezé­sére nézve a következő általános szabályok lesz-­­ nek irányadók. a) Alépítmény. A maximál emelkedési viszony legyen úgy, mint h­egy áll a kétszázhoz (1: 200). A kav­arodások-­­ nak a nyílt pályán 300 méternél kiseb­b felátmé­rővel nem szabad bírniük. A pálya részletes kitűzése alkalmáva­l az álta­­­­lános tervezetben kitűzött iránytól elté­rések tör­­v­­énhetnek ugyan, de az 1. §-ban meg­elölt vég­­i pontok megtartandók lesznek. A pálya szabályszerű keresztszelvénye a bevá­gásoknál és töltéseknél akkér létesítendő, hogy a koronaszélesség ott, hol a sínek a talpfákon feküsz­­nek, 3.3 métert tegyen. A homok­ágy a sínek lába alatt 0.30 mtr vas­tagságban és a sínlábak magasságában 2.6 mtr szélességben állítandó elő. A műépítmények téglafalazattal boltozva, ille­tőleg fahordszerkezettel s esetleg vascsövek alkal­mazásával állítandók elő, kivételt képez a m. kir. államvasutak debreczeni állomása közelében a je­lenleg engedélyezett vasút 8. és 9. szelvényei közt 5 méter nyílással létesítendő áteresz, mely vas­szer­kezettel leszen ellátandó. b) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakhoz hasonló vá­gány-szélességet nyer. A sínek aczél­anyagot feltételezve 20 kilogram­­nál könnyebbek nem lehetnek; ha vassínek fog­nak alkalmaztatni, ezeknek folyó méterenként leg­alább 23,6 kilogram súlylyal kell bírniük. A sí­nek oly sűrűn rakott talpfákra helyezendők, hogy igénybevételük 4300 klgramnyi keréknyomás alatt, négyzet centiméter után vasanyagot feltételezve, 900 aczélanyagot feltételezve 1000 kilogramot meg ne haladjon. Már használt sinek alkalmazása csak annyiban engedhető meg, a­menyiben ez által az üzlet biz­tonsága veszélyeztetve nincsen és azok igénybevé­tele a fenti határozmánynak teljesen megfelel. Ezen használt sínekre nézve kiköttetik továbbá, hogy azoknak magyarországi jó minőségű anyag­ból kell lenniük, végre, hogy azok súlya folyó mé­terenként 32­5 kilogramnál kevesebb nem lehet. Megengedtetik a függő sínkötés, valamint a jelzők nélküli egyszerűbb szerkezetű kitérők al­kalmazása is. A közönséges talpfák hossza 2,2 méternél kisebb nem lehet, azonban úgy azok, mint a kitérők talpfái is , tölgyfából állítandók elő. A felépítmény egyéb anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések a kormány által a részlettervek előterjesztésekor állapíttatnak meg. c) Épületek, pályaelzárás, jelzések. Az épületek a helyszínen legjutányosabban meg­szerezhető anyagokból, esetleg favázas falazat, vá­lyog vagy vert falakból fatetővel vagy egészen fából is előállíthatók, kivéve az őrházakat és fel­vételi épületeket, melyek téglafalazattal állítan­dók elő. Az áruraktárak fából téglaalapzattal, míg a mozdony sinek favázas falazatból létesítendők. Az őrházak száma akként állapíttatik meg, hogy az állomásokon levő őrházak betudásával minden négy kilométerre egy őrház essék. Minden állomáson, kivéve a megálló és kitérő helyeket, két váróhelyiség rendezendő be. Közczélok, úgymint a posta, távirda, rendőrség, katonaság stb. részére megkívántató helyiségek előállítására az engedélyesek nem köteleztetnek. A jelenleg engedélyezett vasútnak a d) pontban előbb megemlített állomásain, a következő épüle­tek állítandók elő: 1. Debreczenban: 1 első osztályú felvételi épület melléképülettel és szabadon álló árnyékszékkel; egy áruraktár; egy gabona-sziv, egy rakodó emel­vény, egy baromrakodó, egy mozdony-s­in kézi műhelyével és tisztító gödörrel, egy hid-mérleg , egy vízállomás Fried­mann- féle ejectorral és krv­­tál, I­­­i e Lupánk­inti számához háromnegyed ív »Hivatalo­s Értesítő« van csatolva.

Next