Budapesti Közlöny, 1883. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)
1883-08-01 / 174. szám
Budapest, 1883. 174. szám, Szerda, augusztus 1. BUDAPESTI IlfeKÖZLÖNY. HIVATALOSAN. Előfizetési Adne : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre...............................20 írt. Félévre.........................................10 . Negyedévre................................6 .Egy teljes lap Ára 30 kr. SZERKSSZTŐSÉGI IRODA : IV. kerület, hatvani-utcza 7. számú emelet, 8. ajtó. Kiadó-hivatal : ferencziek tere, Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: tól*. A „Hivatalos Értesitdetések dijai előre pedig 100-szóig egyi 200-szóig 2 frt, 200—. Azonfelül minden bélyegdij és az e ys e»e. Ski be iktatandó hivatalos hirt e s e n beküldendők; még* [«r hirdetésért 1 frt, 100— szóig 3 frt és igy tovább. — izeri beiktatás után 30 kr es nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ: a császári és Apostoli királyi Felsége legk. méltóztatott: Ferrari Károly őrnagynak az 59. sz. gy.ezredben, a felülvizsgálat alapján »rokkant« gyanánt való nyugalmaztatását, és Atzinger Mihály őrnagynak a fennállott kát. építészeti kezelési tisztikarban, s miskolczi hadmérnök-igazgatónak, saját kérelmére a jól megérdemelt nyugalomba helyezését elrendelni, azután adományozni: a czimzetes őrnagyi jelleget díjmentesen: a következő 1. oszt. századosoknak : Felonia Józsefnek a 6. sz. táb. tüzér-ezredben, saját kérelmére a jól megérdemlett nyugalomba helyezése alkalmából; Leltner Frigyesnek a békeállományban, a prágai helyőrségi szállítóház parancsnokának, saját kérelmére a jól megérdemlett nyugalomba helyezése alkalmából, és Richter Jánosnak, a nyugállományban; továbbá adományozni. Boxichevich Mór főhadnagynak a bécsi kát. rokkantak házában, a czimzetes századosi jelleget, díjmentesen regf. kegyelemből és kivételesen ; Ronsperger Benedek főhadnagynak »szolgálaton kívüli« viszonyban, a czimzetes századosi jelleget, regf. kegyelemből és kivételesen; azután: Lindner Ödön vasúti állomásfőnöknek Boszna- Bródban, és Cerniz József vámellenőrnek Görzben, az általuk a cs. és kir. hadseregben előbb viselt hadnagyi rangfokozatot »szolgálaton kivüli« viszonyban legf. kegyelemből újra adományozni. Az 1880. évi XXXI. t cz. 1. §-a és Ő császári és Apostoli királyi Felségének Laibachban 1883. évi julius hó 14-én kelt legfelső elhatározása alapján, a debreczen-hajdunánási helyi érdekű vasút építésére és üzletére, a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister által, a következő Engedély-okmány adatik ki. 1 §• Az engedélyesek u. m. Debreczen szab. kir. város, továbbá H.-Böszörmény, H.-Dorogh és H.-Nánás városok az 1880: XXXI. tcz. alapján jogot nyernek Debreczenből a m. kir. államvasutak tiszavidéki vonalának debreczeni állomásával ös-szeköttetésben H.-Böszörmény, H.-Dorogh érintésével H.-Nánáig vezetendő mozdonyvasut építésére és üzletére. 2§Az engedélyesek az engedélyezett pálya építésénél és üzleténél kötelesek jelen engedélyokmány tartalmához, továbbá azon építési és üzleti szabályokhoz szorosan alkalmazkodni, melyek a közmunka- és közlekedési m. kir. minister által az 1878. évi XX. t.-cz.-kel beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség 8. §-ának utolsó bekezdése, illetőleg az 1880. évi XXXI. t cz. 3. §-a alapján, a helyi érdekű vasutakra nézve kibocsáttatni fognak. A most említett szabályok kibocsátásáig azonban a jelen engedélyokmányban foglalt eltérésekkel a közmunka- és közlekedési m. kir. ministerium által 1868. évi április hó 20-án 4973. sz. alatt az országgyűlés meghatalmazásával kibocsátott ideiglenes vasut-engedélyezési szabály, valamint a fennidézett vám- és kereskedelmi szövetség 1. czikkében ideiglenesen elfogadott vasúti üzletszabályzat szolgálnak zsinórmértékül. 3.§: A pálya építése és üzleti felszerelése az engedélyesek által készítendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő áltaános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni. Az engedélyesek különben úgy a tervek készítésénél, mint az építés kivitelénél alkalmazandó szerkezetet, a jelen engedély s az üzlet biztonságára való tekintetek által vont korlátok közt, szabadon választhatják. A kormány fentartja magának, hogy az építési terven változtatásokat tehessen, amennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat, vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ban érintett miniszeri rendelet 6. §. határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az építés tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat,másrészt a közigavonal-járás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyeseknek az engedélyokmányban biztosított jogaik s sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az építés kivitelénél gazdálkodási vagy űzeti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szer adhetnek. 4§. A pálya építménye egy vágányra készithető s ehhez képest a terület kisajátítása amyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomi siiuthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásikra megkivántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyra növekedett a forgalom, hogy az évi elegy-bevétel kilométerenkint 16,000 o. é.sztotezüstben leghalad, akkor az engedélyesek kötelesek a kormány kívánatéra minden kártalanítás nélkül egy másik vá- jgányt létesíteni. . Ezen kötelezettség teljesítésére azonban enge- délyesek csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthetők. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározató kárta-lanítás mellett kötelesek előállítani. 5.§. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesz- nek irányadók. a) Alépítmény. A maximál emelkedési viszony legyen úgy, mint hegy áll a kétszázhoz (1: 200). A kavarodások- nak a nyílt pályán 300 méternél kisebb felátmérővel nem szabad bírniük. A pálya részletes kitűzése alkalmával az általános tervezetben kitűzött iránytól eltérések törvénhetnek ugyan, de az 1. §-ban megelölt végi pontok megtartandók lesznek. A pálya szabályszerű keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél akkér létesítendő, hogy a koronaszélesség ott, hol a sínek a talpfákon feküsznek, 3.3 métert tegyen. A homokágy a sínek lába alatt 0.30 mtr vastagságban és a sínlábak magasságában 2.6 mtr szélességben állítandó elő. A műépítmények téglafalazattal boltozva, illetőleg fahordszerkezettel s esetleg vascsövek alkalmazásával állítandók elő, kivételt képez a m. kir. államvasutak debreczeni állomása közelében a jelenleg engedélyezett vasút 8. és 9. szelvényei közt 5 méter nyílással létesítendő áteresz, mely vasszerkezettel leszen ellátandó. b) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakhoz hasonló vágány-szélességet nyer. A sínek aczélanyagot feltételezve 20 kilogramnál könnyebbek nem lehetnek; ha vassínek fognak alkalmaztatni, ezeknek folyó méterenként legalább 23,6 kilogram súlylyal kell bírniük. A sínek oly sűrűn rakott talpfákra helyezendők, hogy igénybevételük 4300 klgramnyi keréknyomás alatt, négyzet centiméter után vasanyagot feltételezve, 900 aczélanyagot feltételezve 1000 kilogramot meg ne haladjon. Már használt sinek alkalmazása csak annyiban engedhető meg, amenyiben ez által az üzlet biztonsága veszélyeztetve nincsen és azok igénybevétele a fenti határozmánynak teljesen megfelel. Ezen használt sínekre nézve kiköttetik továbbá, hogy azoknak magyarországi jó minőségű anyagból kell lenniük, végre, hogy azok súlya folyó méterenként 325 kilogramnál kevesebb nem lehet. Megengedtetik a függő sínkötés, valamint a jelzők nélküli egyszerűbb szerkezetű kitérők alkalmazása is. A közönséges talpfák hossza 2,2 méternél kisebb nem lehet, azonban úgy azok, mint a kitérők talpfái is , tölgyfából állítandók elő. A felépítmény egyéb anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések a kormány által a részlettervek előterjesztésekor állapíttatnak meg. c) Épületek, pályaelzárás, jelzések. Az épületek a helyszínen legjutányosabban megszerezhető anyagokból, esetleg favázas falazat, vályog vagy vert falakból fatetővel vagy egészen fából is előállíthatók, kivéve az őrházakat és felvételi épületeket, melyek téglafalazattal állítandók elő. Az áruraktárak fából téglaalapzattal, míg a mozdony sinek favázas falazatból létesítendők. Az őrházak száma akként állapíttatik meg, hogy az állomásokon levő őrházak betudásával minden négy kilométerre egy őrház essék. Minden állomáson, kivéve a megálló és kitérő helyeket, két váróhelyiség rendezendő be. Közczélok, úgymint a posta, távirda, rendőrség, katonaság stb. részére megkívántató helyiségek előállítására az engedélyesek nem köteleztetnek. A jelenleg engedélyezett vasútnak a d) pontban előbb megemlített állomásain, a következő épületek állítandók elő: 1. Debreczenban: 1 első osztályú felvételi épület melléképülettel és szabadon álló árnyékszékkel; egy áruraktár; egy gabona-sziv, egy rakodó emelvény, egy baromrakodó, egy mozdony-sin kézi műhelyével és tisztító gödörrel, egy hid-mérleg , egy vízállomás Friedmann- féle ejectorral és krvtál, Ii e Lupánkinti számához háromnegyed ív »Hivatalos Értesítő« van csatolva.