Budapesti Közlöny, 1883. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)
1883-08-01 / 174. szám
___________________________ A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister, a helyi érdekű vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozó szabályok alapelvei tárgyában, f. évi augusztus hó 1-én— 1884. évi január hó 1-én kezdődő érvénynyel — a következő rendeletet bocsátotta ki. A. Szakasz. Forgalmi szolgálat. 1. RÉSZ. Általános határozmányok. 1. czkk. A személyzet kötelességei általában. 1. Végrehajtó szolgálatra senki sem alkalmazható, ha a szolgálati teendőire vonatkozó határozmányokat és szabályokat nem ismeri, s ezt vizsgálattétel és próbagyakorlattal be nem bizonyította. Minden, a végrehajtó szolgálatnál alkalmazott közeg szolgálati teendőinek megfelelő utasításokkal, oktatásokkal és szabályokkal ellátandó. 2. Az összes szolga- és munkásszemélyzet az őket illető utasításokból időről-időre oktatandó és megvizsgálandó, s erre nézve feljegyzések vezetendők. 3. Mindazon alkalmazottak, kik a pótvizsgálatnál az eredetileg igazolt elengedhetetlen képességgel szemközt hanyatlást tanúsítanak, a végrehajtó szolgálattól azonnal elvonandók és ezen szolgálatra ismét csak akkor alkalmazhatók, ha képességüket újabb sikerrel letett vizsgálattal bebizonyították. 4. Rövidlátók vagy szinvakok, mint kik a jelzéseket nem észlelhetik, továbbá kik nagyot hallanak, végrehajtó szolgálatra nem alkalmazhatók ; az iszákosok pedig a szolgálatban meg nem hagyhatók. 5. A szolgálati beosztásnál az érvényben álló szabványok tekintetbe vétele mellet figyelem fordítandó arra, hogy minden alkalmazottnak a pihenésre szükséges szabad ideje meglegyen. 6. A szolgálat átadásánál, illetőleg átvételénél, mely minden körülmények között személyesen teljesítendő, tartozik az átadó az átvevőnek minden a szolgálat zavar nélkül való folytatására vonatkozó közleményeket szóval tudtára adni. A helyi szolgálatnak egyik állomási hivatalnoktól a másiknak való átadásánál tartozik a felváltandó minden a közlekedés biztonságára befolyást gyakorló, már megtett, vagy még ezután teendő intézkedést világos és határozott alakban írásban feljegyezni. 7. A vaspálya-közegek tartoznak utasításaik mérvéhez képest a pályán és pályaudvaron a forgalom biztonsága és a rend fentartása felett őrködni. Oly, a biztonsági szabályok ellen vétő egyének, kik a hozzájuk intézett intésre nem hajolnak, vagy akik a forgalom biztonságát zavaró vagy veszélyeztető cselekedetet követtek el, ha biztonsági közegek jelen nem lennének, lehetőleg letartóztatandók és az illetékes hatóságnak átadandók. 8. Az alkalmazottak tartoznak a szolgálatban az előírt szolgálati jelvényt viselni és szem előtt tartani, hogy a közönség javára és hasznára rendelt nyilvános szolgálattal vannak megbízva. 9. Az alkalmazottakkötelesek szolgálatban a napszaknak megfelelő és nekik átadott hordozható jelző eszközöket, hogy bármikor képesek legyenek jelzést adni, magukkal hordani. 2. czk k. új vagy átalakított műépítmények és vágányok használata. 10. Új pályavonalak, valamint a már forgalomban lévők azon része is, mely hozzáépítés, átalakítás vagy helyreállítás következtében új vagy megváltoztatott vágánytelepeket és műtárgyakat nyer, csak akkor vehetők használatba, ha az erre szükséges engedély megadatott. 3. cikk. Szolgálati órák. 11. Minden állomáson kell egy órának lenni, mely szerint a szolgálat szabályozandó. Minden vonatindítónak, valamint a mozdonyos vonatvezetőknek jól járó zsebórával kell ellátva lenniök és azt kötelesek szolgálatban magukkal hordani Azon pályafelügyeleti közegeknek, melyek működése a vonatforgalommal összefüggésben áll, szintén órával kell ellátva lenniök. 12. Mindezen órák a pályaidő szerint szabályozandók. 13. Az állomási órák naponta szabályozandók és pedig az illető vasút berendezéseinek leginkább megfelelő módon. 4. cikk. A pálya szélességének szabadon tartása. 14. A vágányokon belül és a vágányok mellett fekvő tárgyak a sínszalagtól oly távolban tartandók, hogy azok a pályán való biztos közlekedést ne akadályozzák. Legszélsőbb megengedhető határnak tekintendő, hogy kavicshalmok a vágányon belül, a sín belső széléhez 0 20 méternél közelebb, a sínek felső felületénél pedig 0'08 méternél magasabbak ne legyenek, s hogy a vágányokon kívül és az egyes vágányok közt a halmok és a sínek közötti tér nyáron legalább 0 50 méter, télen pedig a hóekék szabad közlekedhetése végett legalább 0'80 méter legyen. Ez utóbbi esetben a kavicshalmok tetszés szerinti magasságúak lehetnek, azonban fejtéküknek 45°-nál meredekebbnek nem szabad lenni. Az itt megengedett legszélsőbb határok az alábbi ábrában vannak kitüntetve. *) Merőleges oldalú tárgyak lerakásánál a távolságnak a sín belső szélétől legalább 1*26 méternek kell lenni. 5. czkk. A pálya és pályaudvarok berendezései és azok jó karban tartása. 15. A pálya és pályaudvarok bekerítése, valamint a sorompók az útátjáróknál mellőzhetők, amennyiben azok előállítása különös helyi viszosnyok tekintetéből a közlekedési ministérium részéről nem követeltetik. Ez utóbbi esetben a sorompó megfelelő kezeléséről gondoskodandó. 16. Váltójelző-készülékek, villanyos vagy láttani távírdák, valamint átmenő vonaljelzők rendszerint nem szükségesek. 17. A pálya és pályaudvarok berendezési tárgyai, a jelzőeszközöket is ideértve, mindig kellő számban és teljesen szolgálatképes állapotban tartandók fenn ; az azokhoz szükséges elhasználási anyagok pedig elegendő mennyiségben megfelelő helyen készletben tartandók. 18. Minden váltó és vágány-keresztezés az ezekhez tartozó jelző készülékekkel együtt időszakonként megvizsgálandó és a vizsgálatnál talált hiányok azonnal helyreállítandó. 19. Lezárt váltók zárkészülékének kulcsa azon alkalmazott által őrzendő, kinek engedelme nélkül az illető váltót elváltani tilos. 6. czikk. Világítás. 20. Az éjjeli jelzők naplementétől napkeltéig, azonkívül homályos időben, és sötét alagutakban nappal is használandók. A vonatokon alkalmazott jelzőeszközök mindig ideje korán és oly módon világítandók ki, hogy a vonatok ki nem világított jelző eszközök nélkül a sötétség által meg ne lepessenek. 21. A vonatoknak sötétben, tehát hosszabb alagutakon való átmeneteinél is, belülről szintén ki kell világítva lenniök. (folytatjuk.) Pályázati hirdetmény a cs. és kir. keleti akadémiába az 1883184. iskolai évben fölveendő növendékek számára. Az 1883 /84. iskolai év kezdetével a cs. és kir. keleti akadémiában nehány, legfeljebb öt fizető növendék vétetik fel. Azon tanulók, kik a cs. és kir. keleti akadémiába felvétetni kívánnak, folyamodványukat legkésőbb *) Az itt hivatkozott ábra közlését nyomdai nehézségek miatt mellőznünk kellett a z e rk. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ. * f. évi szeptember hó utolsó napjáig a cs. és kir közös külügyministeriumnál nyújtják be. A felvétel előfeltételei a következők: az osztrák vagy magyar állampolgárság; osztrák vagy magyar gymnasiumban nyert érettségi bizonyítvány; a német és franczia nyelv teljes ismerete, valamint az osztrák-magyar monarchiában élő nyelvek közül egynek legalább is folyékonyan beszélése. A folyamodványhoz csatolandók: 1. keresztlevél vagy születési bizonyítvány; 2. himlőoltási bizonyítvány; 3. egészségi bizonyítvány; 4. a jó sikerrel bevégzett gymnasiumi tanulmányokról szóló összes bizonyítványok, ide értve az érettségi bizonyítványt is; 5. az osztrák-magyar monarchiában élő nyelvek közül egynek és a franczia nyelvnek megtanulásáról szóló bizonyítványok. A megszabott felvételi vizsgára, mely a cs. és kir. keleti akadémia épületében október hó elején egy később meghatározandó napon fog megtartatni, csak azon pályázók fognak bocsáttatni, kik a fent említett bizonyítványokat kellően becsatolták. A fölvételi vizsga tárgyai a következők: I. Szóbeli vizsgálat:az Általános történelem a westphaliai békétől, az 1856. évi párisi congressusig, különös tekintettel az oszt.-magyar monarchia történelmére. II. írásbeli vizsgálat: a) német dolgozat egy adott tárgy felett; b) fordítás francziából németre ; c) fordítás németből francziára. A vizsgálat eredménye és a pályázó felvétele fölötti határozat, a cs. és kir. keleti akadémia részére kormánybiztosul kinevezett cs. és kun közös külügyministériumi tisztviselő által hozatik. Minden növendék, élelmezés és oktatás fejében 800 o. é. forintot fizet, s ez összeget félévi előleges részletekben a cs. és kir. külügyministerium fizetőhivatalába tartozik beszolgáltatni. Ezenkívül az akedémiába való belépés alkalmával egyszer mindenkorra 100. o. ért. forintnyi berendezési járulék fizetendő. A legfelső elhatározás alapján állami dotatiókká átalakított alapítványi helyek kiosztása — melyek serkentő jutalmak gyanánt csakis az intézet legkitűnőbb növendékeinek, a vagyontalan jelölteknek a vagyonosok feletti elsőbbségével adományoztatnak, minden iskolaév bezártával, a körülményekhez képest azonban már az első félév végével is megtörténhetik. Az akadémia azon végzett növendékei, kik ilyen alapítványi helyet élveztek, az üresedésbe jövő rendszeresített consuli növendéki állomások betöltésénél mindenek előtt figyelembe jönnek, s addig is, míg ilyen vagy más állomásra alkalmaztatnának, az intézetben ingyenes lakás és ellátásban, amilyet mint akadémiai növendékek is élveztek, részesülnek. Ellenben oly növendékek, kik az öt évi akadémiai tanfolyam tartama alatt alapítványi helyet el nem nyerhettek, csakis az előbbiek elhelyezése után és a mutatkozó szükséglethez képest fognak a consuli növendéki állomások betöltésénél alkalmazásba vétetni. Kelt Bécsben, 1883. évi augusztus hóban. A cs. és kir. keleti akadémia igazgatósága. Hirdetmény. Az 1870. évi m. kir. nyereménykölcsön kötvényeinek tervszerű 47. kisorsolása, miután f. évi augusztus hó 15-ike ünnepnapra esik, az azt megelőző napon, vagyis f. évi augusztus hó 14-én délelőtt 10 órakor fog a m. kir. lottóigazgatóság hivatali helyiségeiben (Budapest, IX. ker. fővámpalota) megtartatni. Kelt Budapesten, 1883. évi julius hó 29-én. A m. kir. lottóigazgatóságtól.