Budapesti Közlöny, 1884. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1884-01-01 / 1. szám
mie végrehajtóknak a magasabb fizetési osztályba való előléptethetés igénye ideiglenes minőségben való alkalmaztatásuk ideje alatt is biztosíttatik, ha kineveztetésük napjától számított egy év alatt az állami végrehajtók számára a pénzügyminiszer által külön rendelettel előírandó szakvizsgát jó sikerrel letették. 4§. Az ideiglenes minőségben kinevezett állami végrehajtók három évi feddhetlen szolgálat után hivatalos állásukban véglegesen megerősíttetnek. Nyugdíjképességük véglegesítés esetén azon naptól számíttatik, melyen ideiglenes minőségben kineveztettek. 5. §. Arra nézve tehát, hogy a végleges megerősítéshez megkívántató kellékek iránt biztosítás szereztessék, köteles a kir. adófelügyelő minden év végén, áthelyezés esetében pedig évközben is, az állami végrehajtó szorgalmáról, képességéről, a hivatalos ügyekbeni jártasságáról, megbízhatóságáról és erkölcsi viseletéről nyilatkozatát a leghívebb valóság szerint annak minősítési táblázatába beírni. 6 §. A kir. adóhivatalokhoz kisegítő szolgálattételre beosztott állami végrehajtók a beosztás tartama alatt elsősorban és közvetlenül a kir. adóhivatal főtisztének vannak alárendelve. 7 §• Az ideiglenes minőségű állami végrehajtók közül azokra nézve, akik ellen a hivatali kötelesség hanyag teljesítése, képesség hiánya és erkölcsi viselete tekintetében alapos kifogás merül fel, az ideiglenes kinevezés visszavonása iránt a pénzügyministeriumhoz indokolt javaslat teendő. (Szolgálati szabályok 35. §.) 8. §• A többiekben az állami végrehajtók mint ideiglenes állami tisztviselők a szolgálati szabályokban foglalt határozatok alá esnek. 9. §. Az 1883: XLIV. t.-cz. 83. §-a szerint az államiközegek által a törvény 53. és 81. §§-aiban említett esetekben teljesítendő végrehajtásokat rendszerint az állami végrehajtók foganatosítják. Ehhez képest az állami végrehajtók behajtják: a) a törvényhatósági joggal felruházott városok, mint magánjogi személyek összes kincstári tartozásait . (1883 : XLIV. t.-cz. 53. §. 2. pont.) b) a városi polgármesterek és szolgabirák személyét terhelő tartozásokat. (1883 : XLIV. t.-cz. 53. §. 3. pont.) 10. §. Budapest főváros területén az állami végrehajtók egyelőre behajtják: a) a közvetlenül lerovandó illetéktartozásokat, álljanak azok akár a budapesti kir. központi dij- és illetékkiszabási hivatalnál, akár más kir. adóhivatalnál előírásban; (1883: XLIV.t.-cz. 53. §. 1. a) pont) b) azon adó- és egyéb kincstári tartozásokat, melyek más községeknél (városoknál) vagy vidéki kir. adóhivataloknál vannak előírva és melyeknek behajtása a főváros területén foganatosittatik. (1883 : XLIV. t.-cz. 53. §. 1. b) pont.) 11 § Az állami végrehajtók, ha állomásuk székhelyén foglalkoznak, napidijra igényt nem tarthatnak, ha azonban állomásuk székhelyén kívül működnek, ebbeli működésük tartamára 2 frt 50 kv napidíjat, úti költség czimén pedig : a) oly utazásoknál, melyeket egészben vagy részben vaspályán vagy gőzhajón lehet megtenni, a vasúti II. osztályú, illetőleg gőzhajói I. osztályú vitelbért; b) oly utazásoknál, melyeket egészben vagy részben tengelyen kell megtenni, az időnként meghatározott postahajtópénzt két ló után (minden mellékilletmény nélkül) számíthatnak fel. Az utazási illetményekről szóló útiszámlák megvizsgálása, érvényesítése és a kijáró összegek utalványozása a kir. adófelügyelő tisztéhez tartozik. 12. §. Ugyancsak felhatalmaztatik a kir. adófelügyelő, hogy elszámolás kötelezettsége mellett az állami végrehajtóknak a kiküldetés tartamára való tekintettel úti előleget utalványozhasson. Újabb előleg csak akkor utalványozható, ha a már előzőleg felvettről a szabályszerű számla beadatott. 13. §. Midőn az állami végrehajtó végrehajtás eszközlésére küldetik ki, a becsüsöknek, a zálogolásnál és árverésnél alkalmazott tanuknak és községi elöljáróknak a megyei alispán (polgármester) által megállapított napidíját, valamint a zálogtárgyak elszállítására használt fuvar költségét vagy a hajtók napszámát az illetők bélyegköteles és a községi elöljáró (polgármester) által láttamozott nyugtájára kifizeti és a nyugtákat az utiszámlához csatolja. 14. §. A kir. adófelügyelőnek megengedtetik, hogy 1. Az állami végrehajtókat: a) oly időben, midőn adóbehajtással elfoglalva nincsenek, az adóügyek kezeléséhez saját hivatalában a belszolgálatra alkalmazhassa; b) az adóügyek kezeléséhez indokolt jelentés folytán a kir. adóhivatalokhoz kisegítő szolgálattételre beoszthassa; c) szolgabirákhoz, ezek megkeresése folytán adóvégrehajtás eszközlésére (a szolgabirák felelősségének fentartása mellett), és d) a községekhez (városokhoz) azok kérésére és költségén, az adóügyek ellátására vagy végrehajtások eszközlésére időnként kirendelhesse. 2. Oly községekben (városokban), ahol az adóhátralékosok nagyobb számánál fogva a második és harmadik fokú végrehajtás keresztülvitele több időt és munkaerőt kíván, az állami végrehajtók közvetlen vezetése és felügyelete alatt ideiglenesen felfogadott végrehajtókat alkalmazhasson. Az állami végrehajtóknak ezen vezetési és felügyeleti joga nem terjed ki azon állami tisztviselőkre, kiket a kir. adófelügyelő az 1883: XLIV. t.-cz. 81. §-a értelmében az adóvégrehajtás eszközlésére kirendelt 15. §. A községek (városok) kötelesek a községi (városi) adóügyek kezelésére vagy a végrehajtás eszközlésére kirendelt álami végrehajtók napidíján és fuvarköltségein kívül minden foglalkozási napra fizetéstérítés fejében két forintot az álamkincstárnak megtéríteni. 16. §. Azon községek (városok) tehát, melyek az előző §-ban említett teendőket állami végrehajtók által kívánják végeztetni, és a végett a kir. adófelügyelőhöz folyamodnak, tartoznak a folyamodvány beadása előtt és pedig: a) kis községek ötven frtot, b) nagy községek és városok egyszáz forint költségelőleget az illetékes kir. adóhivatalnál befizetni és az arról szóló nyugtát a folyamodványhoz csatolni. 17. §. Azon czélból, hogy a kirendelt állami végrehajtók működése és az annak alapján felszámítandó költségek pontos megállapítása iránt minden kétely eltávolittassék, köteles az állami végrehajtó utiszámláját a községi bírónak (polgármesternek) láttamozás, esetleg megjegyzés végett bemutatni. 18. §. Az ily számlákat kötelesek az állami végrehajtók a községből (városból) eltávozásuk után három nap alatt a kir. adófelügyelőhöz jelentés kíséretében beadni, aki a számlát legkésőbben nyolcz napon belül érvényesíti és a költségtérítményt egy részről az illető község (város) terhére a nyilvántartási jegyzékben előírja, más részről pedig a számla másolatát a községi elöljárónak (polgármesternek) kiküldi oly felhívással, hogy az útiszámlában érvényesített és a befizetett előleg levonása után fenmaradt költségtérítményt 14 napon belül végrehajtás terhe alatt befizesse; ha pedig a befizetett előleg a számlakövetelést meghaladja, a fölösleg posta utján a községnek azonnal visszaküldetik. 19. §. Az állami végrehajtók által eszközölt végrehajtás és árverezés alkalmával bejött pénz átvételét az 1883 : XLIV. t.-cz. 72. és 73. §§-ai szabályozván, az állami végrehajtóknak pénzt vagy pénzértéket képviselő okmányt átvenni, hivatalvesztés terhe alatt tilos. (1883. XLIV. t.-cz. 9. §. e) pontja.) Kelt Budapesten, 1883. évi november hó 26-án. Gróf Szapáry Gyula, s. k. SORSOLÁSI JEGYZÉK. A magyar jelzálogos úrbéri (maradvány- és irtványföld-) váltsági államkötvényeknek 1883. évi deczember hó 27-én Budapesten tartott tizedik kisorsolás alkalmával a következő kötvényszámok huzattak ki: 50 frtos: 42 sz. 100 frtos: 205 441 568 683 722 817 912 994 sz. 500 frtos: 45 sz. 1000 frtos: 34 454 505 623 699 733 880 sz. Névre szóló kötvények: 99 sz. 15230 frt, (kisorsoltatok 11470 frttal), 118 sz. 3980 frt. A kisorsolt kötvények 1884. évi július 1-je napjától kezdve fognak az esedékes szelvényekkel együtt, az adóhivatalok bizományos közreműködése mellett, a pénzügyministeri hitelszámvevőség érvényesítése alapján, a m. kir. központi állampénztárnál Budapesten teljes névértékben beváltatni. Jegyzéke a kisorsolt s már visszafizetésre alkalmatossá vált, de mindeddig fel nem vett tőkéknek. 50 frtos: 38 46 sz. 100 frtos: 58 163 175 182 188 193 195 201 203 269 294 296 452 467 504 541 758 (kisorsoltatok 90 írttal) 783 802 904 976 998 sz. 500 frtos: 22 sz. 1000 frtos: 39 61 195 328 330 495 543 598 599 663 702 sz. Kelt Budapesten, 1883. évi deczember hó 27-én A m. kir. lottóigazgatóságtól. A temesvári szabó-ipartársulat alapszabályai, a földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által, 1883. évi 55.281. sz. alatt, a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. Az aradi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Szeberényi István békéscsabai ügyvéd Budapestre történt elköltözése folytán a kamara lajstromából kitöröltetvén,irodája részére ifj. Fábry Károly békéscsabai ügyvéd rendeltetett ki gondnokul; végül hogy dr. Fehér Manó pécskai ügyvéd a kamara lajstromába felvétetett. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint dr. Oroszmann Henrik ügyvéd, Kassa székhelylyel, a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, a temesvári első takarékpénztárnak, amiért a temesvár-gyárvárosi állami elemi iskola szegény tanulói segélyezésére 50 forintot ajándékozott, elismerő köszönetét nyilvánította. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, gróf Nemes Vinczének, a miért a kissolti tanyákon létesített községi jellegű iskola elhelyezésére ideiglenesen megfelelő helyiséget, a tanító részére pedig lakást biztosított, — köszönetét nyilvánította. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ. *