Budapesti Közlöny, 1884. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1884-02-01 / 27. szám
semmi hajó nincs, fölhúzza, s a fölfelé menő hajónak csak ezen adott jelzés után szabad a zúgók közé menni; a felülről alámenő hajóknak pedig csak akkor szabad a zúgók közé menniök, ha a kettős gömb le van eresztve. A fölfelé menő hajókra nézve akkor szabad a zúgókon átjárás, ha a kettős gömb föl van húzva, alámenőkre nézve pedig akkor, ha az le van eresztve. 72. §: Az álló hidakon szabad átjárás megjelölése. A kormány minden álló hídon megjelölteti nappalra egy-egy fehér és feketére festett táblával, éjjelre egy-egy fehér fényű lámpával, a hajójárásra legkedvezőbb övezetnek a víz folyásával szemben és a víz folyása irányában álló középvonalát. 73. §: A felnyitható hídon szabad átjárás jelzése. A mely hajó valamely felnyitható hídon akar átmenni, tartozik a híd közelében fölmenet fehér, lemenet kék zászlót vonni előárbocza csúcsára, vagy éjjel egy vörös lámpát a fehér lámpák fölé helyezni, mi azt jelenti, hogy a hajó a hídon egyegy kapuszárnynyitás mellett akar átmenni. Ha a mondott lobogók az árbocz félmagasságára, 8 éjjel egy helyett két vörös lámpa vonatott a fehér jellámpák fölé, ez azt jelenti, hogy az egész kapu (mindkét szárnya a hidnyitásnál) kinyitandó. A parti hidőr a hidnyitókat a hajón adott jelek viszonzása, illetőleg ismétlése által utasítja a híd azonnali kinyitására. A híd kinyittatván, a hidnyitás nappal a nemzeti lobogóval, éjjel pedig a nyitás két végpontján a hajó felé tartott egy egy vörös lámpával jelzendő. A hajóknak, míg e jeladás meg nem történt, a hídnak menniük nem szabad. 74. §: A péterváradi hídnál adott jelzés megfigyelése. Ha a pétervárdi várban valamely alámenő hajó számára a hídnyitás jelezve van, a fölfelé menő hajó, mennyiben ezt még teheti, álljon meg a vár alatti épitményeken (Kriegs-Insel) alól és várjon, míg a fölülről érkező hajó mellette el nem haladt. 75. §: A réveknél szabad hajózás jelzése. Réveknél, hol az átjárás könnyítésére kötél van a vizen keresztül húzva, a közeledő gőzös gőzfütytvel, vagy csengetéssel, egyéb hajók és tutajok hangos kiáltással figyelmeztessék a révészeket, s a révészek tartoznak a kötelet azonnal leereszteni és ha a komp (hidas, repülő híd) épen útban volna, azonnal azon parthoz sietni, melynél a hajó vagy tutaj utjából mielőbb kitérhetni. 76. §. Baj- vagy kivéjelre. A mely hajónak más segítségére vagy kíméletére (p. o. sérültség esetében) szüksége van, nappal egy az ország czimere nélkül álló nemzeti lobogót, éjjel egy zöld fényű lámpát tűzzön árbocra (illetőleg őrfája) félmagasságára, — e mellett csöngetéssel, vagy hangos kiáltással is jelezzen. 77. §. A kikötőben s réveken kívül álló tszók jelzése. A kikötőkön s réveken kívül álló minden hajó — a gőzösök kivételével, — malom és egyéb vizi eszköz, naplementétől napkeltéig egy fehér, minden oldalról legalább 500 ölre ellátszó tiszta fényű lámpával, a gőzösök pedig egy az árboczra vagy kéményre vont zöld lámpával legyenek megvilágítva. A csoportosan horgonyzó hajók és a révekben egymás mellett álló hajómalom közül, egy-egy fehér lámpával csak a hajózáshoz legközelebb eső első és utolsó és azon malom világitandók meg, melyeket a malomszabályozó bizottság az elsőn és utolsón kívül még megvilágitandóknak kijelöl. 78. §. A vörös lámpák. Miután ezen rendszabályok értelmében a vörös lámpák egyedül a gőzhajók éjjeli viaszára kitérésük és a hidak kinyitásának jelzésére szolgálhatnak, minden lehető félreértés elkerülése végett ezennel kimondatik, hogy a jelen rendszabályok kihirdetése után senkinek sem szabad a vörös lámpát a hajózható vizeken és partjain egyébre, mint a hajók éjjeli viaszára kitérésének, vagy a hidak kinyitásának jelzésére használni. Ennélfogva a vörös lámpák a hajózható vizekről és partjaikról — a gőzhajókat és a valamely két partot összekötő kinyitható hidat nem számítva — ezen törvények kihirdetése után 14 nap alatt mindenünnen eltávolítandók. 4. Forgalmi zavarok és szerencsétlenségek. 79. §. Ha a forgalmi rendet elemi vagy egyéb rendkívüli esetek megzavarják vagy teljesen megakasztják, a hajóvezetők tartoznak mindarról gondoskodni és szükség esetében a közigazgatási hatóságok segélyének igénybe vételével is oda munkálni, hogy a fennakadás okainak elhárítására minden kellő eszköz és alkalmas intézkedés szorgosan megtétessék és alkalmaztassák. Ha az efféle zavarok és akadályok miatt a posta és az utasok egy vagy más vonalon a hajóval tovább menésben föltartóztatva lennének, a hajóvezető kötelessége a hajó fölött rendelkező vállalat legközelebb eső ügynökének segítségével elintézni, hogy a posta és az utasok más után mielőbb elszállíttassanak. Hogy ily esetben mennyi legyen az utasok által lefizetett vitelárakból visszafizetendő, s hogy a továbbszállítás költségeit ki és mily mérvben viselje, ez iránt az illető fölvételi szabályok, s a jelen rendszabálynak a vállalatok jótállásáról szóló határozmányai szolgáljanak zsinórmértékül. 80. §. Az üzleti esetek, fennakadások és szerencsétlenségek följelentése. A gőzhajózási vállalatok, valamint ezek hajóvezetője és egyéb közegei tartoznak minden eseményt és balesetet, akár valamely a vállalathoz tartozó vagy nem tartozó egyén testi sérülésével járt, akár nem,avagy mihelyt az eset olyan,hogy az a közlekedő közönség figyelmét magára vonhatja, azonnal a legközelebbi helyhatóságnak avégett bejelenteni, hogy az esemény fölvétessék, s a bajon a lehetőségig segítve legyen ; egyszersmind, ha lehet, távirda útján, de minden esetre írásban is, a m. kir. közmunka- és közlekedésügyi ministériumnak, illetőleg a vasúti és hajózási főfelügyelőségnek körülményesen bejelenteni. Az egyéb hajózási vállalatok és vállalkozók, és ezek hajóvezetői szintén tartoznak hasonló eseteket elsősorban a legközelebbi helyhatóságnak bejelenteni, egyúttal a folyam felügyeleti közegeket azonnal tudósítani, mely azokat a m. kir. közmunka- és közlekedési ministérium, illetőleg a vasúti és hajózási főfelügyelőség elé terjesztendő 2 81. §. A szerencsétlenség eltávolítására megkívántabb eszközök alkalmazása. A hajózási vállalatok tartoznak mindazon eszközöket, melyeket a tapasztalás és a tudomány ajánl, a szerencsétlenség elkerülésére vagy megelőzésére fölhasználni. 82. §. A szerencsétlenségek esetén adandó segítség. Valamely szerencsétlenség esetén az érdeklett hajózási vállalat hivatalnokai és szolgái szoros felelősség terhe alatt különösen köteleztetnek a szerencsétlenség körül mindazt megtenni, mi magát a bajt és annak következményeit eltávolíthatja. 5. A vállalkozóknak, a vállalat hivatalnokai és szolgáinak kötelezettségei. 83. §. Igazgatóság fölállítása. Minden hajózási vállalat tartozik üzlete vezetésére egy igazgatóságot fölállítani, s azon egy vagy több egyén nevét, kikből az igazgatóság álland, valamint azokét is, kik a vállalat nevében aláírni jogosítvák, a m. kir. közmunka- és közlekedési ministériumnál bejelenteni. Ezen kötelezettség a nevezett egyénekkel történő változások esetére is kiterjed. 84. §. Az igazgatóság felelőssége. Az igazgatóság, mint a vállalat meghatalmazottja, mind a kormány, mind a közönség irányában minden a hajózási vállalatra vonatkozó intézkedéseiért és mulasztásaiért, s az általa alkalmazott egyének hivatalos eljárásáért felelős. 85. §. A hivatalnokok és szolgák létszámának nyilvántartása. Minden hajózási vállalat, illetőleg igazgatóság, tartozik hivatalnokai és szolgái létszámát a m. kir. közmunka- és közlekedésügyi ministérium által adandó táblázatok szerint pontosan kimutatni és ezen betöltött táblázatok egy példányát a nevezett ministériumhoz beküldeni, nemkülönben a létszámban keletkező változásokat a ministérium által meghatározandó időközökben ugyanennél bejelenteni. Az említett kimutatásokat a ministériumhoz felküldés végett azon közigazgatási hatóságnál kell benyújtani, melynek hatáskörében a vállalat székhelye van. 86. §. A hivatalnokoknak és szolgáknak szolgálati utasításokkal és szabályzatokkal ellátása és a hivatalnokok és szolgák kötelességei. A gőzhajózási vállalatok minden külön osztálybeli hivatalnoka és szolgája egy-egy utasítással és szolgálati szabályzattal látandó el, mely szabatosan és körülményesen előírja az illető kötelességeit és jogait, valamint a vállalat rendességére, szabályszerűségére és a biztonságra vonatkozó határozmányokat, továbbá a hivatalnokoknak és szolgáknak kötelességükké teszi, hogy szolgálatuk teljesítése alkalmával valamely saját szolgálati jelvénynyel megkülönböztessék magukat, s a közönség irányában illendő és szerény magaviseletet tanusítsanak. Ezen szolgálati utasítások még életbe léptetésük előtt (a már fennállók pedig az ezen szabályok kihirdetésétől számítandó egy hó lefolyása alatt) a kormány elé terjesztendők, melynek a köztekintetek által indokolt észrevételei a válla-