Budapesti Közlöny, 1884. április (18. évfolyam, 76-100. szám)

1884-04-01 / 76. szám

Joós Istvánt a 40-ik zászlóaljnál; Szalay Miklóst a 70-ik zászlóaljnál; Totovits Kálmánt az 52-ik zászlóaljnál; Nagy Zoltánt a 47-ik zászlóaljnál; Bolla Kálmán Lászlót a 2-ik zászlóaljnál; Sinkovits Istvánt a 49-ik zászlóaljnál; Dull Lászlót a 45-ik zászlóaljnál; Kozma Gyulát a 3-ik zászlóaljnál; Magyar Pált a 78-ik zászlóaljnál; Szilágyi Zsigmondot a 4-ik zászlóaljnál; Kuliszeky Ernőt a 17-ik zászlóaljnál; Papp Bélát a 44-ik zászlóaljnál; Konitz Józsefet a 17-ik zászlóaljnál; Biber Aladárt a 17-ik zászlóaljnál; Jurcsek Győzőt a 11-ik zászlóaljnál; Léderer Andort a 41-ik zászlóaljnál; Fekete Józsefet a 6-ik zászlóaljnál; Pekánovits Dánielt az 5-ik zászlóaljnál; Somlay Kálmánt a 60-ik zászlóaljnál; Ivánka Istvánt az 53-ik zászlóaljnál; Tulok Jánost a 70-ik zászlóaljnál; Bedros Jánost a 62-ik zászlóaljnál; Bácsi Lajost a 6-ik zászlóaljnál; Márki Jánost a 86-ik zászlóaljnál; Tósa Lászlót a 7­6-ik zászlóaljnál; Hankó Lajost a 86-ik zászlóaljnál; dr. Dienes Eleket a 70-ik zászlóaljnál; Zöldy Gézát a 17-ik zászlóaljnál; Iliás Imrét a 11-ik zászlóaljnál; Huray Ferenczeté az 50-ik zászlóaljnál; Veres Dánielt a 40-ik zászlóaljnál; Hencz Lászlót a 71-ik zászlóaljnál; Ctömöri (Skopecz) Ödönt a 48-ik zászlóaljnál; Frankó Istvánt a 35-ik zászlóaljnál; Kovács Istvánt a 40-ik zászlóaljnál; Bárány Ferenczet a 4-ik zászlóaljnál; Szluha Imrét a 3-ik zászlóaljnál; Hudák Józsefet a 11-ik zászlóaljnál; Jakab Istvánt a 27-ik zászlóaljnál; Péchy Kálmánt a 37 ik zászlóaljnál; Görgey Sándort a 4-ik zászlóaljnál; Kállay Eleket a 6-ik zászlóaljnál; Jakabos Vilmost a 27-ik zászlóaljnál; Zánkay Gusztávot a 4-ik zászlóaljnál; Lavicska Pált a 17-ik zászlóaljnál; Tóth Kálmánt a 2-ik zászlóaljnál; Bőd Eleket a 6-ik zászlóaljnál; Szinger Gyulát a 61-ik zászlóaljnál; Szalay Józsefet a 42-ik zászlóaljnál; Bokor Ernőt a 40-ik zászlóaljnál; Horváth Mihályt a 73-ik zászlóaljnál; Kertész Bertalant a 6-ik zászlóaljnál; Prenoszil Lajos József Edét a 60-ik z.­aljnál; Dezső Miklóst a 20-ik zászlóaljnál; Nagy Kálmánt a 28-ik zászlóaljnál; Holló Lászlót a 2-ik zászlóaljnál; Debhányi Zsigmondot a 3-ik zászlóaljnál; Garai Edét az 5-ik zászlóaljnál; Román Józsefet a 4 ik zászlóaljnál; Hetey Ignáczot a 17-ik zászlóaljnál; Bereczky Gyulát az 5-ik zászlóaljnál; Vadnay Józsefet a 6-ik zászlóaljnál. Az 1880. évi XXXI. t.-cz. 1. §-a, és Ó csá­szári és Apostoli királyi Felségének Bécsben, 1884. évi márczius hó 10-ik napján kelt legfelső elhatározása alapján, a marosvásárhely-szász­­régeni helyi érdekű vasút építésére és üzletére, a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszer által, a következő Engedély-okmány adatik ki. (Folytatása és vége.) 20. §. Az alaptőke a névleges összegnek a kormány által leendő utólagos megállapításának fentartá­sával oszt. ért. 680,000 írtban, szóval: hatszáz­­nyolczvanezer forintban o. é. állapittatik meg. Ez összegből 20,000 frt tartaléktőke czimén kiszakit­­tatik, mely tőke csak a kormány engedélyével használható fel. 21. §. Az engedélyesek kötelesek a részlettervek jóvá­­h­agyásától számított egy és fél év alatt az építési költségek fedezetének biztosítását kimutatni, mit, ha ezen idő alatt megtenni elmulasztanak, az engedély­­okmány hatályon kívül helyeztetik. 22. §. A kormány az államérdekek megóvása tekin­tetéből jogosítva van magának úgy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folyto­nos jó karban tartása iránt minden részben meg­győződést szerezni és meghagyni, hogy a mutat­kozó hiányok pótoltassanak. A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást meg­vizsgálni és ellenőrizni. A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató választmány ülésében, valamint a közgyűlésekben, a­mikor azt jónak találja, résztvenni, nemkülönben törvénytelen, vagy az állam érdekeire netán hátrányos, az enge­­délyokmánytyal ellenkező intézkedéseket felfüg­geszteni, és erről a ministeriumnak további eljárás végett jelentést tenni. Az ezen felügyeletért járó dijak fizetése alól engedélyesek az 1880: XXXI. t.-cz. 4. §-a alapján felmentetnek. 23. §. A jelenleg engedélyezett vaspálya részére bizto­­sittatik: a) Az építés tartamára bélyeg- és illeték­men­tesség, az építési illetőleg befektetési tőkének bármi módon való beszerzése, valamint az építés és felszerelés biztosítása czéljából kötött minden szerződés, a pálya-telekkönyvezésnél s kölcsönök be- és kitáblázásánál előforduló összes beadvá­nyok és egyéb okmányok, úgy nemkülönben a pálya czéljaira szükséges földterületek és dologi jogok átruházását, építési és felszerelési anyagok szállítását, készpénz-fizetéseknek részvények átvé­tele mellett vagy a nélkül való teljesítését, végre a hozzájárulás bármiféle más nemét vagy módját tárgyazó okmányok részére; b) bélyeg- és illetékmentesség a törzs- és elsőbb­ségi részvények, elsőbbségi kötvények, valamint az ideiglenes jegyek első kiadására; c) teljes mentesség a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyletek adója, illetőleg a kereset- és jövedelmi adó, valamint a törzsrészvé­nyek, elsőbbségi részvény- és kötvény-szelvényadó és végre a szelvény-bélyeg fizetése alól az engedély­­okmány keltétől számított 30 év tartamára. Megszűnik azonban ezen adómentesség az enge­dély-okmány keltétől számított 10 év múlva, a­mint a vállalat tiszta jövedelme a nevezett adóösszegek­nek az üzleti számlába való felvétele után az en­gedélyezett építési tőke 6°/0 kamatjánál magasabb leend. 24. §. A jelen engedélyezett vasúton a szállítási adó az engedélyezés napjától számított 10 éven át nem szedetik. 25. §. Az engedély tartama a 2-ik szakaszban idézett ideiglenes vasút-engedélyezési szabály 9. §. b. pontja alatt kimutatott oltalommal új vasút felál­lítása ellen a megnyitástól számított 90 évre álla­píttatik meg, mely napon véglegesen megszűnik. Az engedély megszűnik akkor is, ha a 6. és 7. §-ban megállapított határidők a részletes tervek benyújtása, az építés befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatván, a határ­idők elmulasztása a fent idézett vasútengedélyezési szabály 11. §. b) pontja értelmében, különösen pedig, ha az politikai és financiális válságok által nem igazoltathatik. 26. §. Az engedély megszűntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével az állam az enge­délyezett és jó karban átadandó pálya tehermentes birtokába és haszonélvezetébe lép; birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel-és alépítményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint forgalmi esz­közökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó he­lyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingat­lanokkal egyetemben. Valamint az engedély megszűntével, úgy a pálya beváltása esetében is, az engedélyesek megtartják a tartalékalap és a kinnlevő aktív követelések tulajdo­nát, valamint a koaks-kemenczéket, öntödéket, gép­­vagy egyéb épületeket, a­melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon hatá­rozott hozzáadással hatalmaztatnak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 27. §. Ha az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot, ellenök a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni, és a körülmé­nyek szerint az engedélyt még tartamának lefo­lyása előtt megszűntnek nyilvánítani. 28. §. Engedélyesek kötelesek az engedély kiadása előtt 30.000 azaz (harminczezer) forintnyi biztosítékot készpénzben vagy magyar állami papírokban, vagy a magyar állam által biztosított vasutak elsőbb­ségi kötvényeiben, vagy végre magyar földhitelin­tézeti s földhitelrészvény társulati záloglevelekben a m. kir. központi állampénztárnál letenni. E biztosíték csak a pálya műszaki felülvizs­gálatának akadálytalan befejezése után adatik vissza. A felülvizsgálat engedélyesek kérelmére a pálya megnyitása után azonnal megtartandó. 29. §. Ezen engedély minden okmányszerű kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek. Kelt Budapesten, 1884. évi márczius hó 25-én. A m. kir. Ministerium nevében: B. Kemény Gábor, s. k. közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, Landgráf János segédkulturmérnö­­köt, a kulturmérnökség létszámában való meg­hagyása mellett, halászati felügyelővé nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, Szántó Lajos orvostudort a mező­hegyesi Balassa Ferencz orvostudort pedig a fo­­garasi m. kir. állami ménes-intézethez ideiglenes minőségű alorvosokká nevezte ki. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister, Fekete János postatisztet az egri, és Manschell .

Next